Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1955. szeptember 24. 1 V. M, Molotov beszéde az EJ\SZ"közgyűlés szeptember 23-i ülésén (Folytatás az 1, oldalról) A Szovjetunió síkraszáll az új ENSZ-tagok felvétele kérdésének haladéktalan megoldása mellett, A szovjet küldöttség ebből kiindulva kijelenti, hogy kész támogatni annak a tizen­hat államnak felvételét, amely ezt az ENSZ-nél kérelmezte. A Szovjetunió küldöttségének javaslata A szovjet küldöttség befejezésül a következő határozati javaslatot terjeszti megvitatás végett a köz­gyűlés elé: „A nemzetközi feszültség további enyhítésére és a nemzetközi együtt­működés fejlesztésére Irányuló in­tézkedésekről. A közgyűlés megelégedéssel emeli ki azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az államok, különösen az utóbbi Időben kifejtettek és amelyek a nemzetközi feszültség enyhítésére, a kölcsönös bizalom megszilárdítására és a népek kö­zötti együttműködés fejlesztésére irányulnak. Ezzel kapcsolatban kü­lönös Jelentőségű a genfi négyha­talmi kormányfői értekezlet, az ázsiai és az afrikai országok ban- dungi értekezlete és különös jelen­tőségű a vezető államférfiak kö­zötti érintkezés fejlesztése. A közgyűlés felhívja a kormányo­kat, hogy folytassák ezeket az erő­feszítéseket az egyetemes béke és biztonság megszilárdítása érdeké­ben és törekedjenek az államok közötti kapcsolatok további meg­javítására és az államok közötti bi­zalom megszilárdítására. A közgyűlés nagy jelentőséget tu­lajdonit azon javaslatok megvita­tásának. amelyeket különböző álla­mok a fegyverkezési verseny meg­szüntetésére és a rendezetlen nem­zetközi kérdések tárgyalások útján történő megoldására terjesztettek elő, így a következő javaslatok megvitatásának: a szovjet kormány május 10-i és július 21-i javaslata a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról és az új háború veszélyének kiküszöbölésé­ről, az Amerikai Egyesült Álla­mok javaslata az amerikai elnök által július 21-én beterjesztett le­szerelési javaslatok általános vég­rehajtási tervéről, Nagy-Britannla és Franciaország Genfben előter­jesztett javaslatai, valamint más államok megfelelő javaslatai. A közgyűlés megtárgyalja ezeket és az esetleges más javaslatokat, fő feladatának tekintve: az új háború veszélyének elhárítását, a bizton­ság és a biztos holnap szavatolását, j a népek békés és nyugodt életfel-1 tételeinek megteremtését az egész világon." A Szovjetunió küldöttsége azt a reményét fejezi ki, hogy ez a hatá­rozati javaslat megkapja a közgyű­lés többi résztvevőjének kellő tá­mogatását. és hogy a mostani ülés­szak egészében termékeny lesz As s nemzetközi együttműködés fejlesz­tése szellemében, valamint az egye­temes béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdítására irányuló tö- rr,v^zs szellemében folyik majd ’e (MTI) A sátoraljaújhelyi járás legjobb községe BORSODI GYULA: TIBOLDDAROC A hegyoldalon még sorakoznak a dohos, hüzüs pinceodúk, s hirdetik vádlón majd századoknak a sötétséget és néma bút. Riadt gyermekek halk sóhajtása ül a falakon s a szögleten. Hát itt a tnuVunkl Mindenki lássa, mi volt tegnap a történelem. Odébb a völgyben öt úri porta csillog a fák közt s torz kacagás visszhangja száll még mintha árny volna s letagadná, hogy feVámadás hajnala pirkadt a szörnyű völgyre, ahonnan annyi jaj tört égnek. Most vígan lebben a lombok zöldje (Tudósítónktól) A Bodrog partján fekszik Alsóbc- recki, a sátoraljaújhelyi járás egyik kis községe. Ez a község a múltban az elnyomott szolgák faluja volt, egytől-egyig szegény emberek lak­ták. A felszabadulás után 1950-ben a község öntudatosabb dolgozót terme­lőszövetkezetet alakítottak. Akkor még csak 15 család kezdte meg a közös gazdálkodást- Lassan mások is csatlakoztak hozzájuk. Ma már 22 család gazdálkodik közösen 34S ka­taszteri holdon. Az alsóbereckl termelőszövetke t't eredményesen működik, a tagság közös és egyéni vagyona is vopról- napra nő. könnyebb, gondtalanabb lett az életük. Példamutatóan gazdálkodnak a község egyéni termelői is Becsülete­sen tclíesítik az állam iránti kötél e- zettsénüket. erősítik az áVamvoleári fenuelmet. s érmen ezért elnyerték a várt elismerését is. A jó eredményeket sokban elősegí­tette a helyi tanács munkája. Elér­ek. hogy ma már nincs a község­ben egyetlen enu hátralékos Sem. A bözscp gazdálkodót minden ügyük­kel javaslatukkal bizalommal fordul- a tanácshoz és kérnek a, tanács dai^ozótföi seaítsénet. véleményt. A jó munkáért, a hazafias kötele­zettségek teljesítéséért, a jó állam­polgári fegyelemért 374 ezer forintos beruházással nemrégiben villanyt kapott a község. A párt és a kor­mány ilyen nagy támogatását látva, megígérték a dolgozók, hogy a kö­vetkező esztendőben még jobb mun­kát végeznek. Tavasszal egyemberként csatlako­zott a község a Szabolas-Szatmár és Borsod megyék között meginduló versenyhez. A kötelező és a szabad- vlací áron felvásárolt komiérgabonn beadásában példát mutatott az egyé­nieknek a Rózsa Ferenc termelőszö- "etkezc* taosáen.. Az eavéniek közül Barna. József. Barna. Tsfvidn. Soltész István dolgozó parasztok érdemelnek •dicséretet. A község dnlaozól társadalmi mun­kából is kinőtték részi'ket,. Közösen meafisrtítoüták a közséni leaelőt. a B1^7-f\ninlok röplahöavályát éní- *ettek. Ehhez a munkához a tanács 's hozzájárult. Szolgáidon Alsóberecki példaképül n sátoraliaújhcb'i járás többi köz­ségének. kövessék valamennyien az ő néldájukat. Ha mindenütt űnu dol­goznak. mint ők. akkor az enész já- -ás crcdménsiel is megváltoznak, ak- t-or r. sátorétináihelul. járás is az élenjárók közé fog tartozni. R1CU ANDRAS Kellemes otthon -- jó pihenés! Díszítsd, csinosítsd lakásodat! Rádiók, csillárok, kerámialám­pák, háztartási vlllamosborende­zések, kávéfőzők, rezsók, villany- vasalók, vlllanyfőzők, szebbé és kényelmesebbé teszik az életet! A begyűjtési miniszter engedélyezte a gabona szabadpiaci forgalmát A begyűjtési miniszter méltá­nyolva a dolgozó parasztság állam­iránti kötelezettségeinek becsületes teljesítését, a gabona (búza, rozs, ár­pa, zab) szabadpiaci értékesítését az egész ország területén engedélyezte. Egyidejűleg felhatalmazta a me­gyei begyűjtési hivatalok vezetőit, bogy a forgalmi korlátozásokat azok­ban a községekben, amelyek tervüket még nem teljesítették, fenntartsák. (MTI) BESZELŐ SZAMOK A FALU ELETEBOL A borsodi falvak dolgozó parasztsága a felszabadulásunk óta igen sok juttatásban részesült népi államunktól. Megváltozott az életük. Erről beszélnek maguk a számok is: A földmüvesszövotkezetl üzlethálózat bővülése Megyénk földművesszövetkezetei­nek fejlődését az üzlethálózat bővü­lése tükrözi legjobban. 1950 óta kö­zel kétszeresére emelkedett a kor­szerűen berendezett boltok száma. Áz elmúlt években Tlszadorcgmán, Pálházón. Cigándon. Monokon, Szik­szón. Bodrogkereszturon és még számos községben létesítettek új üz­letet. Többmillió forintot adott álla­munk erre a célra. Az áruházak mellett számos új éttermet, cukrász­dát. italboltot, büffét és falatozót is építettek. Arubőscg, gazdag választék Nemcsak az üzletek száma növe­kedett, hanem bővült az áruválasz­ték Is a földművesszövetkezet áru­házaiban. Az utolsó öt évben Jelen­tősen emelkedett a földmüvesszövet- kezetek áruforgalma. I’gy év alatt 18 százalékkal nőtt az élelmiszer és 13 százalékkal az iparcikkek forgalma. Számos olyan áruféleség is megta­lálható ma már a földművesszövet­kezeti boltokban, amely ezelőtt csak szaküzletekben volt megvásárolható. Azokat a kulók­mester kedéseke t, amelyeket az aláb­biakban elmon­dunk, nemrégiben -=^_— ... fedezte fel a me­zőkövesdi tanács. Hasonló eset per­sze bőven akad nemcsak Mezőkö­vesden, de a megyében is. Igen nagy hiba lenne tehát, ha ezeket mint rit­ka példákat írnánk a kulákok szám­lájára. ,,Lókölcsön1’ Marton Mihály kulák még erős, fürge ember. A nyáron hogy-hogy- tiem, az aratásba is belekapott. Per­sze muszájból, mert cselédet már nem nagyon lehet kapni, mint va­lamikor „a régi, jó békevilágban", amikor csaknem ingyen jöttek a munkaerők lendíteni a kulálkgazda- ságot. Egy gyalogot (így hívják Me­zőkövesden a holdat) levágott tehát Marton kulák. Többet nem, pedig még bírta volna. Csakhát nem fűlött hozzá a foga. Ö inkább spekulálni szeret. Ez már régi mestersége neki és sokkal könnyebb, mint például aratni, vagy kapálni. A spekuláció­hoz nem kell erő. csak egy kis koc­kázat. Marton kulák meg nem fél et­től. Valamikor uzsorakamatra az egész utcát ellátta pénzzel. A kulák most éppen egy ilyen régi adósságot akar behajtani az egyik kd-’épparaszton. De milyen adóssá­got? Marton Mihály 1944-ben (!), ami­kor még javában dúlt a háború, köl­csönt adott Murányi János középpa­rasztnak lóvásárlásra. Murányi meg­vette a lovat, de az nemsokára meg- bet»<’edett és meadö',lött. Mnránvi úipbb összeget kanott a kuláktól. me'vpt salát o^oz^vel fs kiegészített és most már két lovat, vett. De ezek t”*m maradtak sokát'? Muránví nor­mán. iat.tev a katonák és elvitték a háborúba is kerültek v*ssza löVKet. A bábrvnj rsak áldozatokat Ized. visszakövetelni tőle -“mmit lem lehet. A KULAK HALÓJÁBAN Es most, nem is olyan régen, a ku- lóknak eszébe Jutott a „lókölcsön“. Előállt a követeléssel. Murányit meg­lepte a dolog, hiszen ő a pénzt a front előtt meg akarta adni, de ak­kor a kulák búzát akart. A lovat el­vitték a háborúba — mit tehet erről? Neki, Murányinak is elvitte a háború állatait és sok terményét, mint sok más embernek. Ki tehet arról, hogy a két ló is odaveszett? De Marton kulákot nem érdekelte ez a filozófia. Csak annyit válaszolt rá: „Követelem a három ló árát“. A középparaszt már csaknem be­adta a derekát (hogy miért, az majd kiderül), búzával akarta leróni tar­tozását. De a kulák leintette: „Búzá­ra nincs szükségem. Nekem dolog kell. Három holdat fogsz nekem há­rom éven át megdolgozni a lovakért. Megértetted? Nahát!’1... Murányi eleinte nem egyezett be­le, de a kulák fenyegetőzött: „Ha nem törlesztet — jelentette ki —, majd intézkedek. Van a tanácson is­merősöm. az majd nyélbeüti az ügyet a bíróságon “ így végződött a „lókölcsön", amely tizenegy évvel ezelőtt keletkezett. A felesek Marton Mihály kulák eddig még minden évben adósa maradt az ál­lamnak. Tavalyról 30 mázsa tengeri­vel, 9 mázsa napraforgóval, 5 mázsa búzával, sok baromfival és 1400 fo­rint adóval tartozik. Állattenyésztés­sel jóformán nem is foglalkozik. Tavaly el akarták számoltatni. Ki is mentek hozzá, de kijelentette: „Vi­gyétek. ha találtok valamit”. A ta­nács dolgozói körülnéztek a portán ícsok körülnézlek és éppen ez volt a haji), nem találtak azonban semmit. A szomszédok már sajnálni kezdték a kólákét: „Szegény, nem hagynak •mM MkAt. pedig nincs már semmi­je!“ Egyszer aztán kiderült, hogy Mar­ton kulák a tanács engedélye nélkül felesbe adta ki a földjét. A felesek középparasztok voltak, akik szívesen belementek a részművelésbe, mert az titokban maradt s nem teljesítet­tek utána beadást. Ilyen feles volt Murányi János középparaszt is. aki a „lókölcsön” törlesztését emiatt nem merte először megtagadni. Felesek voltak még: Ádám Gás­pár, Mezei és Rajna nevezetű kö­zépparasztok. A felesművelés három évig tartott. Az idei aratáskor, meg azelőtt, is keresztből részeltek, ami megint csak törvénybe ütköző dolog volt. így vezették félre a tanácsot éve­ken át. A csáplési eredmények felül­vizsgálásánál természetesen rá lehe­tett volna jönni a csalásra, a tanács azonban elmulasztotta a kellő ellen­őrzést. Hogyne kellett volna rájönni a csalásra, amikor Marton kulák ide« "séplési lapja például ezt mutatta- az rs7!t'''7,a termese A ’midőn 11 m*- nsa! Másnak egv holdon termett annyi, mint a kuláknak 4 holdon Va<?y például ősz-árpából P«v holdon 7 M mázsa t^-mett neki illetve való- iában legalább 14 mázsa — de a -sénlőaöorét eJw7«rr» megcsappant a termés 7.5' mázsára! S a csépié«-) ellenőrök elhitték. bo*,v a „szenén'’’1 .kulá'kmak mé» ár- -‘n'aél ’<• ezaV a fnle termeit az á'laCI­PŐI Szecánr! tessék, bonvan *ud'a tel'onCteni a hpszoln.ál- '-**-*•> piv<„*nnáV tőle? Volna paf. *n-!,v \.^7ée T"en. me-? a kuláv ke- részelt, a többit elvitték p fr-I rém rsfr lazé-t nlnoc tebát a knlők- ra,ír tarmőyire. mert p*m (ermp4-?' n-öi—mn.i tn-rma.fít nmrarj bővon. do ol —l+M/V o földnek. aV’P- n-7ntin Aveke« ét —anamff «nm nrnl rtf, 1 t fcqlk A -fWti- p-k-’k éveken át a kulák függőségében voltak, hogy ne kelljen beszol­gáltatniuk, elhall­gatták a tanács előtt a felesföldek BE használatát. De most, amikor a ta­nács elszámoltatta őket, rádöbbentek, hogy a kulák aljasul becsapta mind- annyiukat. Az ő földjét művelték, a kulák csak távolról nézte küzködé- süket, mégis haszonra tett szert, ők meg most, hogy Jött az elszámoltatás, a kulák helyett is teljesítik a beszol­gáltatást, nékik csak vetőmagra ma­rad belőle. Ezek a középparasztok ma már teljesen elfordultak a kizsákmányo­lótói. Soha többé nem kötnek egyes- •séget a kulákkal — hangoztatják. Kérdezze csak meg Mezőkövesden bárki Murányi Jánost és a többie­ket, hogyan nyilatkoznak Mártonról, meg a hozzá hasonszőrű élősdiről. A középparasztok most, hogy vég­re megszabadultak a kulákuzsora alól és meg is bűnhődtek azért, mert félrevezették a tanácsot, már bátrab­ban lépkednek az utcán. Nem kiszol- aá'tatottiai többé a kulákoknak. Hasonló mesterkedésen fogtak rajta ugyanígy több kövesdi kulákot is, például Gánóczi Béla — aki je­lenleg a népi állam ellen elkövetett bűrcselefrménvek miatt börtönben ül — és Pető Mátvásnét. Ez a két kulák 15 egyénnek 40 hold földet adott ki FpleaTv» Körülbelül 4 vagon termény­evei károsították meg pz államot. Bbinsra vehető, ho«v még sok feles ‘ei-Mható Mezőkövesden, de a me­dvében is. Ennek pedig az pz oka. bősre a tanácsok sokszor elhiszik ? Villáknak bevry pjnea semmüe. holott ~c.ak pz előbb említett bárom ku'ák 4 vagon terményt vont el a '-'^«'mlcriSltptáo elől, A s.nek"'á1ő k'dákpknt leleplezték. mpemiitottáV a r'«irvV irra7i ar­•MiVat Bz i«s bo-cTátá—iib lojihor. bee'7 VövoerVn meejavnlt a munka, élre ’•er'iHrlV a versenvbep éa vneámae -.▼ó-t a W -ö*. .„V rV-A> del­eogőst kitüntették. F pAVáilvól tamil­énak srerte a moová-kben tanács- apparátusaink dolgozói! Divat és játékáruk, lakberendezési áruk is kaphatók a boltokban. Az elmúlt évben 265 motorkerékpárt* 2740 darab rádiót adtak el a föld­művesszövetkezeti boltok. Ezenkívül több mint két és félmillió forint ér­tékű butorárut adtak el. Ez év első negyedében pedig közel három és félmillió forint értékben vásároltak bútort a falu dolgozói. Növekvő élotszinvonal Dolgozó parasztságunk növekvő életszínvonalának emelkedését leg­jobban a falusi kiskereskedelmi áru­forgalom növekedése bizonyítja. Míg 1953 első félévében a megye áruforgalmának 20.3 százalékát bo­nyolították le a földművesszövetke­zetek. addig 1954-ben már 26 száza­lékát és 1955-ben több mint 39 szá­zalékát forgalmazzák. Gépek a falunak Az egyénileg dolgozó parasztság részére földművesszövetkezeteink különböző mezőgazdasági kisgépeket kölcsönöznek. így például megyénk­ben közel 80 vetőgép. 41 permetező- gép, 40 lókapa és 4 eke kölcsönadá­sával elősegítik, hogy a dolgozó pa­rasztság idejében elvégezhesse a me­zőgazdasági munkákat. A gép mel­lett gondoskodnak a földmúvesszö- vetkezeti boltok a falu műtrágya és növényvédőszer szükségletének fe­dezéséről is. Míg 1953-ban csak ki­sebb mennyiségű műtrágyát hoztak forgalomba, addig 1954-ben már 426 vagon állt a vásárlók rendelkezésére, az idén pedig ennél jóval nagyobb mennyiségű pétisóval tudják a bor­sodi falvak növekvő igényeit kielé­gíteni. * Földmüvesszövet kőzeteink a fogyasztókért Földművesszövetkezeteink tevéke­nyen elősegítik a dolgozók hús- és zsírellátását. 1953-ban még nem foglalkoztak sertéshízlalással. 1954- ben már 1500 sertés hizlalásával és értékesítésével segítették elő a la­kosság szükségleteinek kielégítését. Az idén 39 földművesszövetkezet már az első félévben 1500 darab sertést hizlalt. A falu dolgozóinak jobb ellátását a földművesszövetkezeti szikvízüze- mek is elősegítik. Különösen az aratás idején jelentős ez. amikor a mezőn dolgozókat kellő mennyiségű hűsítő itallal tudják ellátni. Az ital­szükséglet, kielégítésének biztosítá­sára több szeszfőzdét is létesítettek földművesszövetkezeteink. KASSAY FERENC MÉSZÖV £z/Jiház Október 3-án. hétfőn délután 6 és este 9 órakor Dupla vagy semmi Táncos, zenés műsor 2 részben. FELLÉPNEK: Csinédl Dór», örsi János. Szarvas Janiná. Sallav Zoltán, a Ma- cvar Állami Oneraház szólótáncosai. Fehér Tibor. Máthé Éva, Papp István. Fatalin Marianne. Szüts Iván a Dérvné Színház művészei. — Rendező- Orosz Gvörgv. Karmester: Vlnátzh Elemér. Jepvek válthatók déli 1 órától este 7 óráié a szfnház leevpénztáránál. s ezer torokból száll az ének. piros cserepek füzérén lángol a hajnal s boldog népet köszönt, », Feltört a fényre odújából \ s vidám kacajjá érett a csönd, öreg anyóka, ki hetven évig lakott a földben, — ki érti meg? „fennálló“ házát bejárja végig s szólni sem tud, csak könnye pereg. Ki hWe volna — sírja az asszony —, hogy egyszer minket megszabadít...? S az öröm ujja a sárga arcon egy ráncot lágyan szebbre simít. Szegényes holmit hozott a házba, — „minek is néki szép szoba »tar"? De vígan röppen hét unokdjri a tiszta fényben, mint a madár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom