Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-25 / 226. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1955. szeptember 24. 1 V. M, Molotov beszéde az EJ\SZ"közgyűlés szeptember 23-i ülésén (Folytatás az 1, oldalról) A Szovjetunió síkraszáll az új ENSZ-tagok felvétele kérdésének haladéktalan megoldása mellett, A szovjet küldöttség ebből kiindulva kijelenti, hogy kész támogatni annak a tizenhat államnak felvételét, amely ezt az ENSZ-nél kérelmezte. A Szovjetunió küldöttségének javaslata A szovjet küldöttség befejezésül a következő határozati javaslatot terjeszti megvitatás végett a közgyűlés elé: „A nemzetközi feszültség további enyhítésére és a nemzetközi együttműködés fejlesztésére Irányuló intézkedésekről. A közgyűlés megelégedéssel emeli ki azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az államok, különösen az utóbbi Időben kifejtettek és amelyek a nemzetközi feszültség enyhítésére, a kölcsönös bizalom megszilárdítására és a népek közötti együttműködés fejlesztésére irányulnak. Ezzel kapcsolatban különös Jelentőségű a genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet, az ázsiai és az afrikai országok ban- dungi értekezlete és különös jelentőségű a vezető államférfiak közötti érintkezés fejlesztése. A közgyűlés felhívja a kormányokat, hogy folytassák ezeket az erőfeszítéseket az egyetemes béke és biztonság megszilárdítása érdekében és törekedjenek az államok közötti kapcsolatok további megjavítására és az államok közötti bizalom megszilárdítására. A közgyűlés nagy jelentőséget tulajdonit azon javaslatok megvitatásának. amelyeket különböző államok a fegyverkezési verseny megszüntetésére és a rendezetlen nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő megoldására terjesztettek elő, így a következő javaslatok megvitatásának: a szovjet kormány május 10-i és július 21-i javaslata a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról és az új háború veszélyének kiküszöböléséről, az Amerikai Egyesült Államok javaslata az amerikai elnök által július 21-én beterjesztett leszerelési javaslatok általános végrehajtási tervéről, Nagy-Britannla és Franciaország Genfben előterjesztett javaslatai, valamint más államok megfelelő javaslatai. A közgyűlés megtárgyalja ezeket és az esetleges más javaslatokat, fő feladatának tekintve: az új háború veszélyének elhárítását, a biztonság és a biztos holnap szavatolását, j a népek békés és nyugodt életfel-1 tételeinek megteremtését az egész világon." A Szovjetunió küldöttsége azt a reményét fejezi ki, hogy ez a határozati javaslat megkapja a közgyűlés többi résztvevőjének kellő támogatását. és hogy a mostani ülésszak egészében termékeny lesz As s nemzetközi együttműködés fejlesztése szellemében, valamint az egyetemes béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányuló tö- rr,v^zs szellemében folyik majd ’e (MTI) A sátoraljaújhelyi járás legjobb községe BORSODI GYULA: TIBOLDDAROC A hegyoldalon még sorakoznak a dohos, hüzüs pinceodúk, s hirdetik vádlón majd századoknak a sötétséget és néma bút. Riadt gyermekek halk sóhajtása ül a falakon s a szögleten. Hát itt a tnuVunkl Mindenki lássa, mi volt tegnap a történelem. Odébb a völgyben öt úri porta csillog a fák közt s torz kacagás visszhangja száll még mintha árny volna s letagadná, hogy feVámadás hajnala pirkadt a szörnyű völgyre, ahonnan annyi jaj tört égnek. Most vígan lebben a lombok zöldje (Tudósítónktól) A Bodrog partján fekszik Alsóbc- recki, a sátoraljaújhelyi járás egyik kis községe. Ez a község a múltban az elnyomott szolgák faluja volt, egytől-egyig szegény emberek lakták. A felszabadulás után 1950-ben a község öntudatosabb dolgozót termelőszövetkezetet alakítottak. Akkor még csak 15 család kezdte meg a közös gazdálkodást- Lassan mások is csatlakoztak hozzájuk. Ma már 22 család gazdálkodik közösen 34S kataszteri holdon. Az alsóbereckl termelőszövetke t't eredményesen működik, a tagság közös és egyéni vagyona is vopról- napra nő. könnyebb, gondtalanabb lett az életük. Példamutatóan gazdálkodnak a község egyéni termelői is Becsületesen tclíesítik az állam iránti kötél e- zettsénüket. erősítik az áVamvoleári fenuelmet. s érmen ezért elnyerték a várt elismerését is. A jó eredményeket sokban elősegítette a helyi tanács munkája. Elérek. hogy ma már nincs a községben egyetlen enu hátralékos Sem. A bözscp gazdálkodót minden ügyükkel javaslatukkal bizalommal fordul- a tanácshoz és kérnek a, tanács dai^ozótföi seaítsénet. véleményt. A jó munkáért, a hazafias kötelezettségek teljesítéséért, a jó állampolgári fegyelemért 374 ezer forintos beruházással nemrégiben villanyt kapott a község. A párt és a kormány ilyen nagy támogatását látva, megígérték a dolgozók, hogy a következő esztendőben még jobb munkát végeznek. Tavasszal egyemberként csatlakozott a község a Szabolas-Szatmár és Borsod megyék között meginduló versenyhez. A kötelező és a szabad- vlací áron felvásárolt komiérgabonn beadásában példát mutatott az egyénieknek a Rózsa Ferenc termelőszö- "etkezc* taosáen.. Az eavéniek közül Barna. József. Barna. Tsfvidn. Soltész István dolgozó parasztok érdemelnek •dicséretet. A község dnlaozól társadalmi munkából is kinőtték részi'ket,. Közösen meafisrtítoüták a közséni leaelőt. a B1^7-f\ninlok röplahöavályát éní- *ettek. Ehhez a munkához a tanács 's hozzájárult. Szolgáidon Alsóberecki példaképül n sátoraliaújhcb'i járás többi községének. kövessék valamennyien az ő néldájukat. Ha mindenütt űnu dolgoznak. mint ők. akkor az enész já- -ás crcdménsiel is megváltoznak, ak- t-or r. sátorétináihelul. járás is az élenjárók közé fog tartozni. R1CU ANDRAS Kellemes otthon -- jó pihenés! Díszítsd, csinosítsd lakásodat! Rádiók, csillárok, kerámialámpák, háztartási vlllamosborendezések, kávéfőzők, rezsók, villany- vasalók, vlllanyfőzők, szebbé és kényelmesebbé teszik az életet! A begyűjtési miniszter engedélyezte a gabona szabadpiaci forgalmát A begyűjtési miniszter méltányolva a dolgozó parasztság államiránti kötelezettségeinek becsületes teljesítését, a gabona (búza, rozs, árpa, zab) szabadpiaci értékesítését az egész ország területén engedélyezte. Egyidejűleg felhatalmazta a megyei begyűjtési hivatalok vezetőit, bogy a forgalmi korlátozásokat azokban a községekben, amelyek tervüket még nem teljesítették, fenntartsák. (MTI) BESZELŐ SZAMOK A FALU ELETEBOL A borsodi falvak dolgozó parasztsága a felszabadulásunk óta igen sok juttatásban részesült népi államunktól. Megváltozott az életük. Erről beszélnek maguk a számok is: A földmüvesszövotkezetl üzlethálózat bővülése Megyénk földművesszövetkezeteinek fejlődését az üzlethálózat bővülése tükrözi legjobban. 1950 óta közel kétszeresére emelkedett a korszerűen berendezett boltok száma. Áz elmúlt években Tlszadorcgmán, Pálházón. Cigándon. Monokon, Szikszón. Bodrogkereszturon és még számos községben létesítettek új üzletet. Többmillió forintot adott államunk erre a célra. Az áruházak mellett számos új éttermet, cukrászdát. italboltot, büffét és falatozót is építettek. Arubőscg, gazdag választék Nemcsak az üzletek száma növekedett, hanem bővült az áruválaszték Is a földművesszövetkezet áruházaiban. Az utolsó öt évben Jelentősen emelkedett a földmüvesszövet- kezetek áruforgalma. I’gy év alatt 18 százalékkal nőtt az élelmiszer és 13 százalékkal az iparcikkek forgalma. Számos olyan áruféleség is megtalálható ma már a földművesszövetkezeti boltokban, amely ezelőtt csak szaküzletekben volt megvásárolható. Azokat a kulókmester kedéseke t, amelyeket az alábbiakban elmondunk, nemrégiben -=^_— ... fedezte fel a mezőkövesdi tanács. Hasonló eset persze bőven akad nemcsak Mezőkövesden, de a megyében is. Igen nagy hiba lenne tehát, ha ezeket mint ritka példákat írnánk a kulákok számlájára. ,,Lókölcsön1’ Marton Mihály kulák még erős, fürge ember. A nyáron hogy-hogy- tiem, az aratásba is belekapott. Persze muszájból, mert cselédet már nem nagyon lehet kapni, mint valamikor „a régi, jó békevilágban", amikor csaknem ingyen jöttek a munkaerők lendíteni a kulálkgazda- ságot. Egy gyalogot (így hívják Mezőkövesden a holdat) levágott tehát Marton kulák. Többet nem, pedig még bírta volna. Csakhát nem fűlött hozzá a foga. Ö inkább spekulálni szeret. Ez már régi mestersége neki és sokkal könnyebb, mint például aratni, vagy kapálni. A spekulációhoz nem kell erő. csak egy kis kockázat. Marton kulák meg nem fél ettől. Valamikor uzsorakamatra az egész utcát ellátta pénzzel. A kulák most éppen egy ilyen régi adósságot akar behajtani az egyik kd-’épparaszton. De milyen adósságot? Marton Mihály 1944-ben (!), amikor még javában dúlt a háború, kölcsönt adott Murányi János középparasztnak lóvásárlásra. Murányi megvette a lovat, de az nemsokára meg- bet»<’edett és meadö',lött. Mnránvi úipbb összeget kanott a kuláktól. me'vpt salát o^oz^vel fs kiegészített és most már két lovat, vett. De ezek t”*m maradtak sokát'? Muránví normán. iat.tev a katonák és elvitték a háborúba is kerültek v*ssza löVKet. A bábrvnj rsak áldozatokat Ized. visszakövetelni tőle -“mmit lem lehet. A KULAK HALÓJÁBAN Es most, nem is olyan régen, a ku- lóknak eszébe Jutott a „lókölcsön“. Előállt a követeléssel. Murányit meglepte a dolog, hiszen ő a pénzt a front előtt meg akarta adni, de akkor a kulák búzát akart. A lovat elvitték a háborúba — mit tehet erről? Neki, Murányinak is elvitte a háború állatait és sok terményét, mint sok más embernek. Ki tehet arról, hogy a két ló is odaveszett? De Marton kulákot nem érdekelte ez a filozófia. Csak annyit válaszolt rá: „Követelem a három ló árát“. A középparaszt már csaknem beadta a derekát (hogy miért, az majd kiderül), búzával akarta leróni tartozását. De a kulák leintette: „Búzára nincs szükségem. Nekem dolog kell. Három holdat fogsz nekem három éven át megdolgozni a lovakért. Megértetted? Nahát!’1... Murányi eleinte nem egyezett bele, de a kulák fenyegetőzött: „Ha nem törlesztet — jelentette ki —, majd intézkedek. Van a tanácson ismerősöm. az majd nyélbeüti az ügyet a bíróságon “ így végződött a „lókölcsön", amely tizenegy évvel ezelőtt keletkezett. A felesek Marton Mihály kulák eddig még minden évben adósa maradt az államnak. Tavalyról 30 mázsa tengerivel, 9 mázsa napraforgóval, 5 mázsa búzával, sok baromfival és 1400 forint adóval tartozik. Állattenyésztéssel jóformán nem is foglalkozik. Tavaly el akarták számoltatni. Ki is mentek hozzá, de kijelentette: „Vigyétek. ha találtok valamit”. A tanács dolgozói körülnéztek a portán ícsok körülnézlek és éppen ez volt a haji), nem találtak azonban semmit. A szomszédok már sajnálni kezdték a kólákét: „Szegény, nem hagynak •mM MkAt. pedig nincs már semmije!“ Egyszer aztán kiderült, hogy Marton kulák a tanács engedélye nélkül felesbe adta ki a földjét. A felesek középparasztok voltak, akik szívesen belementek a részművelésbe, mert az titokban maradt s nem teljesítettek utána beadást. Ilyen feles volt Murányi János középparaszt is. aki a „lókölcsön” törlesztését emiatt nem merte először megtagadni. Felesek voltak még: Ádám Gáspár, Mezei és Rajna nevezetű középparasztok. A felesművelés három évig tartott. Az idei aratáskor, meg azelőtt, is keresztből részeltek, ami megint csak törvénybe ütköző dolog volt. így vezették félre a tanácsot éveken át. A csáplési eredmények felülvizsgálásánál természetesen rá lehetett volna jönni a csalásra, a tanács azonban elmulasztotta a kellő ellenőrzést. Hogyne kellett volna rájönni a csalásra, amikor Marton kulák ide« "séplési lapja például ezt mutatta- az rs7!t'''7,a termese A ’midőn 11 m*- nsa! Másnak egv holdon termett annyi, mint a kuláknak 4 holdon Va<?y például ősz-árpából P«v holdon 7 M mázsa t^-mett neki illetve való- iában legalább 14 mázsa — de a -sénlőaöorét eJw7«rr» megcsappant a termés 7.5' mázsára! S a csépié«-) ellenőrök elhitték. bo*,v a „szenén'’’1 .kulá'kmak mé» ár- -‘n'aél ’<• ezaV a fnle termeit az á'laCIPŐI Szecánr! tessék, bonvan *ud'a tel'onCteni a hpszoln.ál- '-**-*•> piv<„*nnáV tőle? Volna paf. *n-!,v \.^7ée T"en. me-? a kuláv ke- részelt, a többit elvitték p fr-I rém rsfr lazé-t nlnoc tebát a knlők- ra,ír tarmőyire. mert p*m (ermp4-?' n-öi—mn.i tn-rma.fít nmrarj bővon. do ol —l+M/V o földnek. aV’P- n-7ntin Aveke« ét —anamff «nm nrnl rtf, 1 t fcqlk A -fWti- p-k-’k éveken át a kulák függőségében voltak, hogy ne kelljen beszolgáltatniuk, elhallgatták a tanács előtt a felesföldek BE használatát. De most, amikor a tanács elszámoltatta őket, rádöbbentek, hogy a kulák aljasul becsapta mind- annyiukat. Az ő földjét művelték, a kulák csak távolról nézte küzködé- süket, mégis haszonra tett szert, ők meg most, hogy Jött az elszámoltatás, a kulák helyett is teljesítik a beszolgáltatást, nékik csak vetőmagra marad belőle. Ezek a középparasztok ma már teljesen elfordultak a kizsákmányolótói. Soha többé nem kötnek egyes- •séget a kulákkal — hangoztatják. Kérdezze csak meg Mezőkövesden bárki Murányi Jánost és a többieket, hogyan nyilatkoznak Mártonról, meg a hozzá hasonszőrű élősdiről. A középparasztok most, hogy végre megszabadultak a kulákuzsora alól és meg is bűnhődtek azért, mert félrevezették a tanácsot, már bátrabban lépkednek az utcán. Nem kiszol- aá'tatottiai többé a kulákoknak. Hasonló mesterkedésen fogtak rajta ugyanígy több kövesdi kulákot is, például Gánóczi Béla — aki jelenleg a népi állam ellen elkövetett bűrcselefrménvek miatt börtönben ül — és Pető Mátvásnét. Ez a két kulák 15 egyénnek 40 hold földet adott ki FpleaTv» Körülbelül 4 vagon terményevei károsították meg pz államot. Bbinsra vehető, ho«v még sok feles ‘ei-Mható Mezőkövesden, de a medvében is. Ennek pedig az pz oka. bősre a tanácsok sokszor elhiszik ? Villáknak bevry pjnea semmüe. holott ~c.ak pz előbb említett bárom ku'ák 4 vagon terményt vont el a '-'^«'mlcriSltptáo elől, A s.nek"'á1ő k'dákpknt leleplezték. mpemiitottáV a r'«irvV irra7i ar•MiVat Bz i«s bo-cTátá—iib lojihor. bee'7 VövoerVn meejavnlt a munka, élre ’•er'iHrlV a versenvbep éa vneámae -.▼ó-t a W -ö*. .„V rV-A> deleogőst kitüntették. F pAVáilvól tamilénak srerte a moová-kben tanács- apparátusaink dolgozói! Divat és játékáruk, lakberendezési áruk is kaphatók a boltokban. Az elmúlt évben 265 motorkerékpárt* 2740 darab rádiót adtak el a földművesszövetkezeti boltok. Ezenkívül több mint két és félmillió forint értékű butorárut adtak el. Ez év első negyedében pedig közel három és félmillió forint értékben vásároltak bútort a falu dolgozói. Növekvő élotszinvonal Dolgozó parasztságunk növekvő életszínvonalának emelkedését legjobban a falusi kiskereskedelmi áruforgalom növekedése bizonyítja. Míg 1953 első félévében a megye áruforgalmának 20.3 százalékát bonyolították le a földművesszövetkezetek. addig 1954-ben már 26 százalékát és 1955-ben több mint 39 százalékát forgalmazzák. Gépek a falunak Az egyénileg dolgozó parasztság részére földművesszövetkezeteink különböző mezőgazdasági kisgépeket kölcsönöznek. így például megyénkben közel 80 vetőgép. 41 permetező- gép, 40 lókapa és 4 eke kölcsönadásával elősegítik, hogy a dolgozó parasztság idejében elvégezhesse a mezőgazdasági munkákat. A gép mellett gondoskodnak a földmúvesszö- vetkezeti boltok a falu műtrágya és növényvédőszer szükségletének fedezéséről is. Míg 1953-ban csak kisebb mennyiségű műtrágyát hoztak forgalomba, addig 1954-ben már 426 vagon állt a vásárlók rendelkezésére, az idén pedig ennél jóval nagyobb mennyiségű pétisóval tudják a borsodi falvak növekvő igényeit kielégíteni. * Földmüvesszövet kőzeteink a fogyasztókért Földművesszövetkezeteink tevékenyen elősegítik a dolgozók hús- és zsírellátását. 1953-ban még nem foglalkoztak sertéshízlalással. 1954- ben már 1500 sertés hizlalásával és értékesítésével segítették elő a lakosság szükségleteinek kielégítését. Az idén 39 földművesszövetkezet már az első félévben 1500 darab sertést hizlalt. A falu dolgozóinak jobb ellátását a földművesszövetkezeti szikvízüze- mek is elősegítik. Különösen az aratás idején jelentős ez. amikor a mezőn dolgozókat kellő mennyiségű hűsítő itallal tudják ellátni. Az italszükséglet, kielégítésének biztosítására több szeszfőzdét is létesítettek földművesszövetkezeteink. KASSAY FERENC MÉSZÖV £z/Jiház Október 3-án. hétfőn délután 6 és este 9 órakor Dupla vagy semmi Táncos, zenés műsor 2 részben. FELLÉPNEK: Csinédl Dór», örsi János. Szarvas Janiná. Sallav Zoltán, a Ma- cvar Állami Oneraház szólótáncosai. Fehér Tibor. Máthé Éva, Papp István. Fatalin Marianne. Szüts Iván a Dérvné Színház művészei. — Rendező- Orosz Gvörgv. Karmester: Vlnátzh Elemér. Jepvek válthatók déli 1 órától este 7 óráié a szfnház leevpénztáránál. s ezer torokból száll az ének. piros cserepek füzérén lángol a hajnal s boldog népet köszönt, », Feltört a fényre odújából \ s vidám kacajjá érett a csönd, öreg anyóka, ki hetven évig lakott a földben, — ki érti meg? „fennálló“ házát bejárja végig s szólni sem tud, csak könnye pereg. Ki hWe volna — sírja az asszony —, hogy egyszer minket megszabadít...? S az öröm ujja a sárga arcon egy ráncot lágyan szebbre simít. Szegényes holmit hozott a házba, — „minek is néki szép szoba »tar"? De vígan röppen hét unokdjri a tiszta fényben, mint a madár!