Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-09 / 186. szám

£SZA*rMAr«YAitOSSZAG r ' 1965. augusztus C •> Rákosi Mátyás elvtárs képviselői beszámolója Csepelen f (Folytatás a 2, oldalról.) rad a jövőben is, (Lelkes nagy taps.) Szocialista építésünk sikeres megol­dása megköveteli, hogy munkásosz­tályunk, dolgozó parasztságunk, egész értelmiségünk egy emberként támogassa a párt politikáját. Ebben a támogatásban járjanak elől Csepel dolgozói és segítsenek maradéktala­nul megvalósítani minden célkitűzé­sűnket. összefoglalva: A nemzetközi vi­szonyok megjavultak, hátraszorítot­ták a hidegháború, a militarizmus erőit és tért hódít a béke, a népek közötti kölcsönös megértés és együttműködés gondolata. Hazánk gazdasági és politikai fejlődése is újra felfelé ível. A mi feladatunk, hogy a béketábor hű tar iáként, a pro­letár intemacionalfcmus szelle­mében. vállvetve a felszabadító Szovjetunióval, a nagy Kínai Népköztársasággal, a többi népi demokráciákkal, folytassuk mun­kánkat a szocializmus vezető utón. Ezen az úton érvük el eddigi ered­ményeinket és vívmányainkat és ez az út, amely biztosan győzelemhez vezet. (Lelkes, ütemes taps és fel­kiáltások: Éljen a párt.) A beszámoló gyűlést Földes Lász­ló, a Rákosi Mátyás Müvek pártbi­zottságának első titkára zárta be: — Mi, csepeli dolgozók örülünk, hogy ez a beszéd Csepelen hangzott el — mondotta —, a mi képvise­lőnktől, Rákosi elvtársiéi. Ez a be­széd lelkesíteni fog bennünket a to­vábbi munkára. Éves tervünk min­den mutatójának határidő előtti tel­jesítése és további cselekedeteink fogják bizonyítani pártunk, kormá­nyunk iránti hűségünket. A gyűlés az Internacionálé elének- lésével ért véget. FELHÍVÁS all országos ifjúsági silózási versenyre /Fiatalok! Diszisták! f A szilárd takarmánybázis biztosí­tása érdekélven a DISZ II. kongresz- Kzusa a Komszomol tapasztalatai alapján a dolgozó és a tanulóifjúság nevében védnökséget vállalt az ezévi országos silózási tervek teljesítése felett. Most a fiatalokon a sor, hogy amit az egész ország színe előtt vál­laltak, becsülettel teljesítsék. Min­den DISZ-szervezet és DISZ-tag érezze kötelességének a kongresszus határozatának végrehajtását. A DISZ Központi Vezetősége, a MEDOSZ országos elnöksége, a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériuma a védnökség-vállalásban résztvevő DISZ-szervezetek és fiatalok között meghirdeti a II. országos ifjúsági si­lózási versenyt. / A VERSENY FELTÉTELEI: '/ l. Az adott termelőszövetkezet, ál­lami gazdaság, gépállomás és község silózási tervének túlteljesítése. 2. A silótakarmány készítés minő­ségi követelményeinek szigorú betar­tása. 3. a) A fiatalok széles tömegeinek bevonása a silózásra kerülő takar­mányok betakarítására, a takar­mánytartalékok felkutatásában. b) Részvétel a meglévő silók kija­vításában, tisztításában és fertőtlení­tésében, az új silók építésében. 4. A rendelkezésre álló gépek jó kihasználása, balesetvédelmi szabá­lyok pontos betartása. CSATLAKOZÁS A VERSENYHEZ: AUGUSZTUS 15-ÉTÖL f SZEPTEMBER 15-IG ’ A verseny időtartama: Állami gazdaságokban augusztus 15-étől no­vember 15-éig, termelőszövetkeze­tekben, gépállomásokon és az egyé­nileg dolgozó parasztfiataloknál augusztus 15-től december elsejéig. A versenyben résztvehet minden termelőszövetkezeti, állami gazdasá­gi, gépállomási és községi terüleii ■szervezet, valamint ezekkel együtt a patronázsmunkát végző üzemi isko­lai, hivatali és fegyveres erői DISZ- szervezet és a fenti területeken dol­gozó DISZ-en kívülálló fiatalok is. A csatlakozás — augusztus 15-e és szeptember 15-e között — külön e célra kiadott csatlakozási lapon tör­ténik, amelyeket a megyei, illetve járási DISZ vb-ok juttatnak el az alapszervezetekhez. A csatlakozási lapokat és a csatlakozási lapok iga­zoló szelvényeit kitöltésük után a megyei MEDOSZ elnökséghez kell eljuttatni. A VERSENY ÉRTÉKELÉSE: !' A verseny helyi, járási és megyei «értékelését a DISZ, a MEDOSZ és az állami szervek illetékes vezetői, vagy ezek helyetteseiből álló bizott­ságok végzik és tíznaponkint hozzák nyilvánosságra. A központi értékelés a Földműve­lésügyi Minisztériumhoz és az Álla­mi Gazdaságok Minisztériumához érkezett jelentések alapján történik, az értékelés megtörténte után hozzák nyilvánosságra a megyék sorrendjét. A december 1-i értékeléskor a fen­tebb említett feltételeken kívül fi­gyelembe veszik, hogy az őszi idény­ben mennyi takarmányt silóztak be zöld állapotban. A VERSENY JUTALMAZÁSA: A versenyben legjobb eredményt elért DISZ-szervezetek és egyének 6z állami gazdaságokban, a terme­lőszövetkezetekben és az egyénileg dolgozó parasztfiatalok területén kü­lön megállapított jutalomban része­sülnek. A versenyben résztvevő DISZ- szervezetek mindegyike emléklapot kap. ÁLLAMI GAZDASÁGOK DISZ-SZERVEZETEINEK JUTALMA: I. díj: A DISZ KV és az ÁGM vandorzászlója és egy keskeny film­vetítő berendezés. II. díj: A DISZ KV dicsérő okle­vele és ötezer forint értékű szak- és szépirodalmi könyvekből álló könyv­tár. Két III. díj: A DISZ KV dicsérő oklevele és egy-egy mikrolemezját­szó készülék. Két IV. díj: A DISZ KV dicsérő oklevele és egy-egy röplabda felsze­relés. Két V. díj: A DISZ KV dicsérő oklevele és egy-egy asztalitenisz fel­szerelés. TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉS KÖZSÉGI TERÜLETI DISZ-SZERVEZETEK JUTALMA: I. díj: A DISZ KV és a FM vándor­zászlaja, egy teljes labdarugó felsze­relés. II. díj: A DISZ KV dicsérő okle­vele és 5.000 forint értékű szak- és szépirodalmi könyvekből álló könyv­tár. Két III. díj: A DISZ KV dicsérő oklevele és egy-egy mikrolemez ját­szó készülék. Négy IV. díj: A DISZ KV dicsérő oklevele és egy-egy röplabda fel­szerelés. Négy V. díj: A DISZ KV dicsérő oklevele és egy-egy asztalitenisz fel­szerelés. Egyéni jutalmat kapnak a legjobb betakarító és silózóbrigádok tagjai, a verseny szervezésében és irányítá­sában kitűnt fiatal szakemberek, traktorosok, DISZ-vezetők. A jutalmak között szerepelnek kü­lönböző hangszerek, rádiók, fény­képezőgépek, kerékpárok, sífelszere­lések, cigarettatárcák, női kézitás­kák, töltőtollak. A jutalmakat december első fele­ben a DISZ megyei vb-k, a ME­DOSZ megyei elnökségek és az ille­tékes állami szervek együttesen, ün­nepélyesen adják át. A DISZ KV, az FM és az ÁGM fel­hívja a gazdaságok és helyi tanácsolj vezetőit, a mezőgazdasági szakembe­reket, hogy segítsenek az országos verseny szervezésében és céljainak elérésében. Támogassák a helyi DISZ-szervezetek és a fiatalok kez­deményezéseit. A lehető legnagyobb gonddal irányítsák a silózási mun­kákat. Gondoskodjanak az állandó szakmai és gazdasági segítségről, te­remtsék meg a lendületes munka előfeltételeit. A megyei, a járási és a városi DISZ Vb-k gondoskodjanak a fiatal aktivisták megfelelő előkészítéséről, érjék el, hogy a szervezetek és a fia­talok nagy többsége résztvegyen a védnökségvállalás teljesítésében. Termelőszövetkezelek! Állami gaz­daságok! Gépállomások és falvak te­rületi DISZ-szervezetei! Minél nagyobb számban vegyetek részt minden olyan munkában, amely elősegíti a silózási tervek tel­jesítését. Csatlakozzatok a II. or­szágos ifjúsági silózó brigádok ver­senyéhez. Kezdeményezzetek silózá­si hegeket, napokat, hogy ezzel is meggyorsítsátok a silózás ütemét. Üzemi, iskolai, hivatali és fegyve­res erők DISZ-szervezetei! Szervezzetek önkéntes silóépítő és betakarító brigádokat! Szombat dél­utáni és vasárnapi önkéntes roham­munkával segítsétek elő a falusi DISZ-szervezetek vállalásainak tel­jesítését! Teljes erővel segítsétek el­sősorban a gyengébb vagy az újon­nan megalakult termelőszövetkeze­tek tervteljesítését! Előre a DISZ II. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáért! A si­lózás felett vállalt védnökség telje­sítéséért! FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÁLLAMI GAZDASÁGOK MINISZTÉRIUMA DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGE MEDOSZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE T/ asárnap reggel a Szuha völ- ' gyében fáradt, nyakig-sá- ros katonákkal teli tehergépkocsiról kiáltotta felénk egy fiatal szakasz- vezető: A veszély már elmúlt! Akkor már tudtuk, hogy a nemrég még őrjöngő folyóvá duzzadt Szuha pa­tak visszahúzódott medrébe, mégi3 jólesett hallani, hogy túl vagyunk a veszélyen. S tudtuk azt is, hogy­ha ők, a katonák mondják ezt, akik elsőnek c.lltak oda a gátakra, akik a falvak kommunistáival együtt elsőnek láttak hozzá az em­berek és kis vagyonkájuk, jószá­gaik mentéséhez — akkor valóban elm.ult a veszély. Hiszen a gépko­csi most már őket is a laktanya, vagy a tábor felé szállítja, hogy több mint 24 órai megfeszített munka, hősies harc után végre pi­henni térjenek. * A mikor a kanyargós úton el- Á* tűnt az éneklő katonák gép­kocsija, azon kezdtünk gondolkod­ni, hogy tulajdonképpen mi is tör­tént az elmúlt napon, az elmúlt né­hány órában? A napokon át tartó esőzés mep- duzzasztotta a borsodi patakok és folyók vizét. Szombaton reggelre a Szuha, az Ormos, a Jósva és a töb­bi kis hegyi patak völgyének /dí­váin, kis bányásztelepein végig­szaladt a segélytkérő kiáltás: jön a víz! fis a. gyorsvizü hegyi patakok mellett áradással fenyegetett a Sa­jó, a Her nád és egyes szakaszokon a Roldva is. * Az drvizsujtotta. vagy veszélyez­tetett falvak kiáltása eljutott a megye minden részébe. Munkások és katonák, segíteni ,akaró embe­rek százai siettek a. Szuha és az Ormos völgyének falvaiba., az ára­dó folyók gátjaira, hogy megfékez­zék a vizet, megmentsék az embe­ri életeket, hajlékokat, kiragadják az árban sodródó állatokat, meg­mentsék az árból a már keresztek­be rakott gabonát. * A Szuha patak vize még ** szennyesen hömpölyög, léc­darabokat, itt-ott valami rongyot sodor az ár, de a víz már meghu­nyászkodva visszahúzódott a me­derbe. Ki hitte volna, hogy a néhány órával ezelőtt még csendesen, vi­dáman csobogó patak egyszeresük őrjöngve kicsap a medréből. Ki hitte volna, hogy a víz, amelybe nemrég még gyermekek fürödtek, amelynek sodrával szemben köny- nyedén úszkáltak felfelé a kiska­csák — ilyen félelmetes, házakat elsodró áradattá duzzad! De az emberek szembeszálltak az árral. Szuhakállón erről a hősies harc­ról beszélgetnek az emberek. Hogy kik voltak a hősök? Nevet nem tud mondani senki, mert hős volt ott mindenki. Sokan egy katona nevét emlegetik. Kriston Andrásét, akiről azt sem tudják, hogy tiszt volt-e vagy honvéd. Valaki vélet­lenül megkérdezte nevét, talán nem is emlékszik rá pontosan, de egész Szuhakálló tudja róla, mi­lyen nagyszerűen viselkedett. Nem egyszer életét tette kockára, hogy emberéleteket menthessen meg. * ILIucsonyban, Szuhakállón, A1- sószuhán és az árvizsujtot- ta többi községben még egészen frissek a víz pusztításának nyomai. Az emberek számbaveszik a káro­kat, sóhajtanak egyet, de azután már azt nézik, hogy mit sikerült megmenteni. Arról beszélnek, ho­gyan hozzák mielőbb helyre a ká­rokat. A falvak még csatatérre em­lékeztető utcáin szorgalmasan dol­goznak, terelik el a megrekedt vi­zet, Felállítják a ledöntött keríté­seket, szárítják az átázott bútoro­kat, javítják a megrepedezett fa­la kát, hogy ismét rendes kerék­vágásba térjen vissza az élet. Az emberek nagy része már hal­lott róla, vagy maga is olvasta a vasárnap délelőtt érkezett újsá­gokban a megyei párt-vegrehaitó bizottság és a megyei tanács felhí­vását. De nemcsak hallott arról, hogy segítségükre siet az egész me­gye, hanem már a veszély első óráitól kezdve érzik is ezt a segít­séget. Nincsen olyan ember az it­teni községekben, aki ne lenne va­lamiért hálás a veszélyben azon­nal segítségükre érkezett munká­soknak, katonáknak. * Qzuhakállón láttuk a követke- zőt: a veszélyeztetett, elön­tött házakból kihordott bútorok több helyen még ott álltak rakáson valamelyik magasabb ponton. Sá­ros ruháju. törődött arcú emberek állták körül a megmentett — szá­mukra talán kincset érő holmikat. Volt köztük nem egy olyan, aki már ismét tudott mosolyogni. Hi­szen aki egy-két órával azelőtt még azt hitte, hogy semmije sem ma­radt, az előbb megtalálta tehenét, amelyet a katonák mentettek ki, azután előkerült a még mindig ijedten remegő kis hízónak való és most itt van, a nagy halomban megtalálta bútorát is, amelyet a munkások mentettek ki a vízből. És, akit nagyobb kár ért. az is tudja, hogy nincsen magára ha­gyatva. Jóleső érzéssel beszélnek arról, hogy a párt hívó szavára fe­léjük fordult az egész megye, s a kazincbarcikai munkások kezdemé­nyezésére már anyagi segítséget is gyűjtenek a rászorulóknak. Azt is tudják, hogy a dolgozó nép álla­ma sem feledkezik meg róluk. Azok, akiknek házát rombadöntöt- te, vagy megrongálta az áradat, nem nézik kétségbeesve, remény­telenül a pusztulást. Egy-egy cse­repet, fadarabot, ajtófélfát szomo­rúan megsimogatva, már szedik ösz- sze a használható anyagokat, s ar­ra gondolnak, hogy rövidesen hoz­záfognak az új ház felépítéséhez. Tudják, hogy ebben a munkában ott van mellettük á párt vezette nép. L gerszögön, megyénk egyik legkisebb községében is ki­öntött az ott folyó patakocska, amelyet valóságos folyóvá duzzasz­tott a több napos eső. Rombolt, ká­rokat okozott a faluban, de legjob­ban a Rákosi termelőszövetkezet szarvasmarhaistállóját fenyegette az áradat. Másfél méteres víztö­meg őrjöngött a mélyen fekvő épü­let körül. Senki nem merészelt ne­kivágni a szennyes, kavargó ár­nak, hogy kimentse a tsz vagyonát, a tíz gyönyörű ökröt és a tehene­ket. Oláh Árpád, a Rákosi termelő- szövetkezet elrtäkc öss2eszoriíoít ajakkal nézte a síró asszonyokat, a szomorú arcú embereket, s aztán belevetette magát a vízbe. Most már csal: érte aggódott mindenki. De az elnök eljutott az istállóhoz, kifeszítette az ajtót és nemsokára jött kifelé, az árral birkózva, a megrémült állatok közül egyet- egyet maga után húzva. Vagy tíz­szer tette meg az utat, vagy tízszer tette kockára életét, de megmen­tette a közös vagyont A Sajó áradása a falvakat nem. •Át fenyegette, csak a hullám­térre, az ártéri földekre öntött ki egyes szakaszokon. Miskolc alatt a Táncsics termelőszövetkezet SO hold learatott gabonáját, mintegy 50 vagonnyi életet fenyegetett a viz. És itt ezen az ötven holdon is ta­lálkoztunk az emberi összefogás, a segíteniakarás hatalmas erejével. Egy egész kis hadsereg, közel 600 ember hordta biztonságos helyre a termelőszövetkezet gabonáját■ A Lenin Kohászati Művek munkásai­nak élén maga Valkó Márton elv­társ igazgató, a párt Központi Ve­zetőségének tagja állt. S itt voltak a katonák is. Demjén Imre, Tarba István és Varga József tiszt elvtár­sak vezetésével szombaton késő estétől vasárnap délig dolgoztak, Nem dicsekedtek vele, csak vélet­lenül tudódott ki, hogy egy részük, azok, akik vasárnap reggel érkez­tek erősítésként, előzőén már a Szuha völgyét is megjárták. Szom­baton reggel még ott harcoltak Szuhakállón. Embereket és milliós értékeket mentettek meg, s ami­kor ott elvonult az ár és 24 órai harc után r ben ni térhettek volna, önként kérték magukat a Saió partján segítő társaik mellé, hogy utolsó szemig megmenthessék az 50 vagon kenyérnekvalót. A putnoki és az edelényi já- á1 rás völgyeit, vagy a Sajó és a Hernád gátjait járva sok ilyen névtelen hőssel találkozhatott az ember. S ahonnan ők eljöttek, ott a veszély már elmúlt, ott a helyi lakosság munkáján, összefogásán, megyénk dolaozóinak segiteniaka- rásán, támogatásán múlik, hogy helyrehozzuk a károkat, hogy a kiáradt vizek után az életet is visszatereljük rendes medrébe. A MISKOLCI PIACON Rovatokra osztott, kimutatásokkal sűrűn teleirt könyv fekszik előttünk. Ahogy olvassuk, bizony megindul­nak gyomornedveink. Rántanivaló csirkéket, hápogó kacsákat, méreg­zöld paprikát, mosolygó őszibarac­kokat. illatos petrezselymet, kívá­natos juhsajtot látunk magunk előtt. Ha kitekintünk az ablakon, vagy rövid sétát teszünk a tejesek csarno­kában. a gyümölcsösök utcájában és a zöldségesek standjainál, a valóság­ban is láthatjuk mindezt, méghozzá hatalmas mennyiségben. A piaci vállalat vásárcsarnoki iro­dájában beszélgetünk Knébel Fe­renc elvtárs igazgatóval, a munkás- mozgalom veteránjával. Örömmel újságolja, hogy a piaci felhozatal napról-napra teljes mértékben kielégíti az igényeket. A felhozatal jelentősen túlszárnyalja a tavalyit. Megnézzük a multhetl szerdai hetipiac adatait. A következőket ol­vassuk: 15.560 kilogram burgonya. 2800 csomó sárgarépa 1920 csomó petrezselyem, 690 kg tök. 8850 kg ká­poszta, 1370 kg paradicsom, 1570 kg zöldpaprika. 740 kg zöldbab, 2980 kg sárgabarack, 1300 kg őszibarack, 550 kg sárgadinnye, 318 kg élő csir­ke, 117 kg tyuk. 60 kg pulyka, 70 kg. kacsa. 80 kg liba. 6096 kg tojás, 1731 liter tej, 554 liter tejfel. 594 kg te­héntúró, 193 kg juhsajt. Most valaki biztosan, megkérdezi, hogyan lehet ezt összeszámolni. Mi is megkérdeztük. Nos, úgy, hogy a piaci vállalat dolgozói minden elárusítót felkeres­nek a helypénz beszedése végett, ilyenkor megállapítják a felhozott élelmicikkek mennyiségét és ezeket az adatokat naponta összesítik. Népszerűségnek örvend a vásár- csarnokban a gönci és csányi föld- művesszövetkezet. amely általában s'ép, friss és olcsó áruval örvendez­teti meg a vásárló háziasszonyokat, (Ha igazságosak akarunk lenni hoz­zá kell tenni: ...és a ..házi férfia­kat". mert a férfiak is egyre szíve­sebben vállalják a piaci bevásár­lást.) Szemmel látható, hogy szervezet­tebben, higiénikusabb körülmények között árusítanak, mint az előző esz­tendőkben. — Ennek érdekében —• mondja Knébel elvtárs — a Béke-téri tej­csarnok elárusító asztalait bádoggal vonták be. kívül pedig betonaszta­lokat készítettünk. Megszűnt a régi panasz, hogy por. piszok egészség­telen állapotok uralkodnak a pia­con. A városnak mind a kilenc pia­cán nagyon vigyáznak a tisztaságra. Igen, kilenc piacról beszélhetünk már, mert a fejlesztés során árusí­tóhelyeket szerveztek Tapolcán Pe­recesen. továbbá a Zsigmondi u. és a József A. u. sarkán. Mint ismere­tes. visszaadták rendeltetésének a vásárcsarnok pincéjét is, amely hosszú ideig raktárul szolgált. Rossz idő esetén sincs veszélyeztetve á piac nyugodt forgalma. Van ám újabb hiba! Az elmúlt esztendőkben a szénásszekerek a Sajó parton verték fel tanyájukat, ott folyt a szálastakarmányok adás­vétele. A tanács mérlegházat is építtetett ide. Közben azonban az útépítő vállalat saját elhatározásá­ból ide rakta le az építő anyagokat. A szénásszekerek most a Béke-térre jönnek. Igenám. de közben óhatat­lanul el-elpereetnek rakományukból és teleszemetelik a város belső ut­cáit. Mindenképen helyes és szüksé­ges. hogv a szénateret visszaadják rendeltetésének. A vásárteret jelen­leg salak borítia. ezt tartós-burkolat­tal kellene ellátni. Évekkel ezelőtt a" városi tanács és más szervek sokat törték a fejüket, a miskolci felhozatal elárusítás és higiénia problémá1"'. Most, a tapasz­taltak alapján is, örömmel szögez­hetjük le: nincs többé Miskolcon ..piackérdés "- A VAROS! TANÁCS kereske- izlmi osztálya a hirdetővállalattal karöltve tájékoztatót ad ki a mis­kolci augusztus 20-i ünnepi vásárról. A 24 oldalas füzetben benne lesz a vásárral kapcsolatos minden tudni­való, a jegyek lebélyegzése, a kultúr­műsorok programja, a vasúti menet­rend és a rendkívüli buszjáratok in­dulása ÍSj _ _____ A veszély már elmúlt...

Next

/
Oldalképek
Tartalom