Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-20 / 67. szám
ÉLJEN ÁPRILIS 4-E,HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 10. ÉVFORDULÓJA ! N. Sz. Hruscsov beszéde a Szovjetunió délkeleti területi mezőgazdasági dolgozóinak tanácskozásán Moszkva (TASZSZ) Mint már ismeretes, N. SZ. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára március 18-án beszédet mondott a Szovjetunió délkeleti területi mezőgazdasági dolgozóinak tanácskozásán. Az SZKP Központi Bizottságának januári ülése — mondotta többek között — részletes határozatot hozott a szemestermények és állati termékek termelésének növeléséről. Ez a határozat a párt, az egész szovjet nép lelkes helyeslésére talált. Ez a határozat valóban kulcsa annak, hogy mezőgazdasági termék- bőséget teremtsünk az országban. De, elvtársak, bár milyen jók legyenek is a határozatok, magukban véve semmit sem adnak, ha a kolhozok, a gép- és tráktorállomások és szov- hozok élén nem állanak olyan emberek, akik meg tudják szervezni a tömegeket a határozatok végrehajtására. Állhatatosan folytatni kell 1— mutatott rá Hruscsov elvtárs — a kolhozok, a gép- és traktorállo- mások és a szovhozok megerősítését tapasztalt vezetőkkel. A pártmunkásak, a szovjet funkcionáriusod, a mezőgazdasági szakemberek, ár termelési szervezők legjobbjait kell erre a munkára ajánlani. A szemestermények termelésének növeléséről szólva Hruscsov elvtárs részletesen foglalkozott a kukoricatermeléssel. N. Sz. Hruscsov rámutatott, hogy az utóbbi időben .egyes helyi funkcionáriusok körében az a hibás vélemény terjedt el, hogy a kutorica a többi növényhez viszonyító a legimunkaigényesebb. Természetesen, ha összehasonlítjuk azt a munkamennyiséget, amennyi egy hektár kukorica, egy hektár zab és több más növényfajta termeléséhez szükséges, akkor a kukorica bizonyul a legmunk a igényesebbnek. Ez az összehasonlítási módszer azonban helytelen, tudományelle- nes. Valamely növényfajta munka- igényességét nem azzal kell mérni, mennyi munka szükséges egy hektár megműveléséhez, hanem aszerint, hogy mennyi munka szükséges egy termékegységhez. Ha ebből a szempontból nézzük a kukoricát, akkor kiderül, hogy ez a legkevésbé munkaigényes növény. N. Sz. Hruscsov ezután a mező- gazdasági tervezés kérdéseivel foglalkozott. N. Sz. Hruscsov beszédének jelentős részében a mezőgazdaság vezetésének megjavításával kapcsolatos feladatokkal foglalkozott. Szükséges — mondotta —, hogy vezetőink jól ismerjék a mezőgazdaságot, hogy gyakrabban találkozhassanak a kolhozparasztokkal. tanuljanak tőlük. Hangsúlyozta, hogy javítani kell a mezőgazdasági tudományos kutatóintézetek munkáját. — Szeretnék néhány szót mondani a földművelés rendszeréről — jelentette ki ezután Hruscsov elvtárs. — Volt fűvesherés rendszerünk, amelyet V. R. Viljamsz dolgozott ki. Az élet bebizonyította, hogy a sztyeppés, aszályos vidéken ez a rendszer nem felel meg. E rendszer sablonszerű alkalmazása komoly károkat okozott a mezőgazdaságban. Felmerül azonban a kérdés, mivel helyettesítsük e rendszert? Erre a kérdésre mezőgazdasági tudományunknak kell feleletet adnia. A tudósok azonban ebben a kérdésben érthetetlenül várakozó álláspontra helyezkedtek. Ez az álláspont nem illik mezőgazdasági tudományunk dolgozóihoz. Remélnünk kell, hogy a tudósok behatóan tanulmányozzák majd a szóbanforgó kérdést és a kérdés alkotó szellemű megvitatása alapján tudományosan megalapozott javaslatokat tesznek a kolhozoknak és szovhozoknak a helyes mezőgazdálkodásra, minden talaj- és éghajlati övezetre vonatkozólag. Ezeknek a javaslatoknak biztosítaniok kell a mun’ ka termelékenységének növekedését a mezőgazdaságban, a mezőgazdaság hozamának rendszeres emelkedését. (MTI) Pinay külügyminiszter ismerleiie Adenauer válaszlevelét a Köztársasági Tanács kiilüüvi bizottságában Párizs (MTI) Pinay külügyminiszter pénteken délután ismét megjelent a szenátus külügyi bizottsága előtt és közölte a bizottság tagjaival, hogy nagyfontosságú levelet kapott Adenauer kancellártól. Adenauer általánosságban mozgó levelének — amelynek nyilvánvalóan az a célja, hogy lecsillapítsa a francia köztársasági tanácsban mutatkozó nyugtalanságot a szavazás előtt — legfontosabb mondata a következő: — A békeszerződésig a politikai véleményszabadság természetesen teljes lesz, s ki lesz zárva minden olyan politikai akció, amely közvetlenül vagy közvetve árthat a státus elvének, tehát e státus jó működésének, valamint a Saar-vidék belső békéjének. E nem túlságosan precíz fogal- mazású levél ismertetése után a külügyminiszter biztosította a szenátorokat arról, hogy kedvezően folytatódnak a tárgyalások az úgynevezett Roechlmg-gyárak tekintetében és hogy a francia érdekeket semmiféle károsodás nem érheti. Az THumanité kommentárjában megállapítja: bármilyen megdöbbentő is, a külügyminiszter semmit sem mondott a revansra éhes németek felfegyverzéséről és meg sem említette a Kelettel való tárgyalások kérdését. Igaz: azt mondja, hogy tárgyal Roechlingékkel. Ennek igen ölülnek majd az ágyugyárosok, ezek azonban csak néhányan vannak, míg a francia dolgozók száma többmillió. Értesítjük az utazóközönséget» hogy a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának rendeletére a Széchenyi utcán az Állami Aruháznál (Sötétkapu) lévő villamosmegálló e hó 20-tól, vasárnaptól, üzemkezdettől mindkét irányban megszűnik. i Miskolci Közlekedési Vállalat 1 Minisztertanács és a DISZ KV vörös vándorzászlafira esélyes ipari tanuléintézeiek A felszabadulási munkaverseny az MTH intézetekben is nagy visszhangra talált Valamennyi ipari tanulóintézet versenyez egymással, s az a céljuk, hogy április negyedikén elnyerjék a Minisztertanács és a DISZ Központi Vezetőségének vörös vándorzászlaját. A bírálóbizottság állandóan figyelemmel kíséri, hogy az intézetek tanulói milyen eredményeket érnek el a tanműhelyekben, az üzemekben, milyen sikerrel vesznek részt az elméleti oktatásban. A Minisztertanács és a DISZ KV vörös váhdorzászlajának elnyerésére és a vei járó pénzjutalomra esélyes a 102-es (Ózd), a 605-ös (Szolnok), a 305-ös (Várpalota), a 301-es (Ajka-Csingervölgy), a 2lí-es (Salgótarján), a 320-as (Székesfehérvár); az 500-as (Pécs), valamint a 21., 11., 25., 4. és 20-as számú budapesti MTH-intézet is. (MTI) Minisztertanácsi határozat a cukorrépamag forgalmának szabályozásáról A cukorrépamag forgalmának szabályozásáról most megjelent minisztertanácsi határozat értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó termelők cukorrépamagot csak a cukorgyárakkal kötött termelési szerződés, állami gazdaságok pedig szállítási szerződés alapján termelhetnek. A cukorrépamag gazdálkodó szerve az élelmiszeripari minisztérium cukoripari igazgatósága. A cukoripari igazgatóság a vetőmagot a cukorgyárak útján közvetlenül a vetés előtt bocsátja a cukorrépa-termelők rendelkezésére. A cukorgyárak a szerződésben megállapított terület nagyságának megfelelően katasztrális holdankint 14 kg nemesített, a szabványoknak megfelelő vetőmagot kötelesek a cukorrépa termelők rendelkezésére bocsátani, s ezt a vetőmagot a szerződéses cukorrépatermelők teljes mennyiségben kötelesek elvetni. A cukorgyárak a rendelkezésükre álló vetőgépek kapacitásának megfelelően — állami gazdaságok kivételével — kijelölhetik azokat a területeket, amelyeken a cukorrépa- magot maguk vetik el az érvényes ' gépállomási díjtételek felszámítása-» val. Ilyen esetben a vetőmagot nem adják át a termelőknek, hanem azt maguk vetik el. Ahol a cukorgyárak répamag elvetését nem tudják elvégezni, a répamag felhasználását ellenőrzik. Attól a termelőtől, aki nem veti el a szerződött területre kiadott teljes répamag mennyiséget, az elszámolás alkalmával az átadott répamag értékének háromszorosát lehet bírságként levonni. Az esetleges pótvetéshez szükséges vetőmagmennyiséget a cukorgyár szintén rendelkezésre bocsátja a termelőiknek. Ma: az ötéves Tervkötcsön utolsó búzása Ma utolsó alkalommal perdülnek meg az ötéves Tervkölcsön kötvényeit tartalmazó” szerencsekerekek. A bizottság tagjai ellenőrizték a szerencsekerekeket, a számleveleket. Eddig az ötéves Tervkölcsön- kötvényeinek nyolcvannégy százalékát húzták ki, tizenhat százaléka, tehát minden eddig ki nem húzott kötvény szerepel a mostani húzáson. Ez alkalommal azonban csak a nyereménnyel tetézett kötvényeket sorsolják kJ, a ki nem huzottakak pedig április elsejétől névértékber* váltják be. Tájékoztató a személyi igazolványokról Értesítem Miskolc város I. és IV. kerületének 1939. évfolvarnbelj és korábbi születésű lakosait, hogy a személyi igazolványok kiosztása ez évi április 5—10-e között a jelenleg működő területi kirendeltségeken befejeződik. Felhívom ezért az érdekelteket, hogy a még hátralévő időben haladéktalanul szerezzék még igazolványukat, mert az ellen, aki önNEMZETKÖZI SZEMLE A nagy hang nem mindig párosul erővel Nyugati politikusok beszédeit hallgatva, burzsoá lapok vezércikkeit olvasva,' minduntalan előbukkan egy szó, melyet különösebb magyarázatok nélkül is könnyen meg lehet érteni. Ez a kifejezés: „erőpoiitik»“. Imperialista nyolvre lefordítva: „Aki erősebb, az diktál a világban“. S ebből fakad a másik következtetés: erősebbnek tartva saját világukat, szünet nélkül azt bizonyítgatják, hogy a demokrácia táborával szemben övékó a vezetőszerep a nemzetközi életben. Bár meg kell mondani, az utóbbi hónapokban saját népeik kőiében is oly visszatetszést sziilí a háborús törekvéseket jelző „crőpoli- tika“ jelszava, hogy fegy népszerűbbnek gondolt kifejezéssel helyettesítették ilyenformán: ,,A béke biztosítása erővel.“ Miben rejlik hát az az „erő", melyre támaszkodva — egyes nyugati elgondolások szerint — diktálni lehetséges a béke országainak? Választ ad a kérdésre egy cikk, amely mórt jolent meg a „Novoje Vremja“ eímű tekintélyes szovjet külpolitikai folyóiratban. Szerzője lszajev vezérőrnagy, a kiváló katonai szakértő, aki logikusan csoportosítja s pontról pontra megcáfolja az „erőpolitikusok“ állításait. lszajev szerint az cröpolitika három »alapvető elgondolásra épül. Az első elgondolás: az atom- és hidrogénfegyvereit birtoklása, s a felhasználásukra szőtt tervek. Ez a koncepció kezdetben arra épült, hogy az imperialisták kizárólagosan birtokolják az említett fegyvereket. De már ekkor csakhamar kiderült, hogy a Szovjetunió is gyárt atombombát, legutóbb pedig arról számolt be Molotov elvtárs, hogy a szovjetország hidrogénfegyver előállítása terén'' is túlszárnyalta az Egyesült Államokat, kiár ez Is tarthatatlanná teszi az amerikai stratégák elképzeléseit, akik az atomfegyverek felhasználására építik számításaikat. Ilyen ..stratéga“ pl. Grucnther tábornok, az atlanti erők Európában állomásozó csapatainak főparancsnoka, aki nemrégiben így nyilatkozott: ..úgy döntöttünk, hogy központi stratégánknak szüksége van az atomfegyver felhasználására, függetlenül attól, alkalmazza-e azt as ellenség, vagy sem. Grucnther azonban vnlószínüleg megfeledkozett arról, hopv egy ilyen támadásra rövid időn bc'ü! hasonlóval lehet válaszolni, márpedig a sűrűn lakott Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok szempontjából ez semmi jóval sem kecsegtet. Rendkívül érdekes megállapításokat tesz lszajev vezérőrnagy ott is, amikor azokat az amerikai „érveket“ elemzi, hogy az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb hatósugarú bombavetőkkel s hogy Amerikának olyan rakéták vannak birtokában, melyek egyik földrészről a másikra képesek továbbítani hidrogéntöltésü lövedéket. lszajev, a szovjet szóvivők magabiztos szerénységével válaszolja: „Országnak nemcsak senkitől nem marad el az ilyen rakétameghajtású motor gyakorlati megszerkesztésétől, hanem ahhoz is megvan minden feltétele. hogy vezető helyet foglaljon el e téren. Ugyanilyen módon a Szovjetunió természetesen rendelkezhet lökhajtásos transzkontinentális légierővel is.“ A második elgondolás: amerikai szárazföldi, légi ca tengeri támaszpontok létesítése a békotábor országainak iiatárain. Az Egyesült Államokban közzétett hivatalos adatok igazolják, hogy az ilyenfajta támaszpontok száma ma már kiloncszáz- Ötven. s közöttük igen sok a hatalmas befogadóképességű. A bázisok támadások kiindulópontjául, hídfőállásokként szolgálnának az amerikai tervek szerint, ám — c stratégiai elgondolás szerzői is megfeledkeztek néhány lényeges körülményről. h»eg- főkóppen arról, hogy a támaszpontok szétforgácsolják a hadviselő állam erőit, s hogy a legfőbb támaszpont: maga az ország összes forrásaival és készleteivel. lszajev cikkeben emlékeztet arra. mily dicstelen sorsra jutottak a második világháború idején. a Japannal vívott harcok során Amerika és Anglia csendosóceáni és távolkeleti hadibázisai. S hogy menynyire így áll a helyzet, azt még a „U. S. News and World Report“ című newyorki hetilap is beismeri, amikor rámutat: „Az amerikai katonák többsége most az egész világon szét van szórva, úgy hogy az Egyesült Államok lényegében sehol se elég erős“. A harmadik elgondolás: agresszív katonai és politikai tömbök össze- tákolása a világ különböző részein. Eddig tíz ilyen tömböt hoztuk létre, s a Nyugatéitrópai Uniót szánták a tizénegyediknek. A béke országai elten irányuló blokkok főcélja az, hogy Amerika egy újabb világháború bekövetkezése esetén más népek fiait küldhesso ki a harcterekre. Vagy ahogy ezt Wilson amerikai hadügyminiszter valamivel finomabban megfogalmazta: „Egyre inkább támaszkodnunk kell a világ más szabad országainak fegyveres erejére. Továbbra is segíteni fogjuk e fegyveres erők felszerelését és kiképzését.“ Ami ezt az elgondolást illeti, nemcsak az a bökkenő, hogy a különböző népek fiai egyáltalán nem kívánnak a halálba menni a Wall Street érdekeiért. Hanem az is, amit lszajev vezérőrnagy igy fogalmaz A Közel-Kelet: az ú „Ha azelőtt a Balkánt tekintették puskaporos hordónak, ezt a szerepet ma a Közel-Kelet vette át" — Írja egyik cikkében a Journal de Génévé című svájci polgári lap, majd így folytatja: „A török-iraki szerződés élénk reakciót keltett a már amúgyis labilis vidéken". A cikkíró a dolog elevenjére tapintott: valóban, mióta ezév elején életbeléptették a török-iraki paktumot, igen komoly mértékben kiélesedett a közelkeleti politikai helyzet. Dehát az események sorozata nem itt kezdődött. Az előbbiekben már szó esett arról, hogy az imperialisták agresszív tevékenységének sarkalatos pontja agresszív blokk összetákolása. Ez a próbálkozás már esztendőkkel ezelőtt megindult a Közel-Keleten is. 1948-ban Anglia tett kísérleteket égy úgynevezett „közelkeleti parancs nokság" létrehozására, amely katonai szövetség formájában egyesítette volna a Szovjetunió határait övező államokat Törökországtól Pakisztánig. A tervet nem sikerült valóraváltani, egyrészt az arab tömegek nemzeti érzülete miatt, másrészt, mert az Egyesült Államok szívesebben vette volna, hogy az ő égisze alatt valósuljon meg a terv. Az amerikai térnyerésért vívott harc egyre élesedett, sikerült növelniük befolyásukat egyes kormányoknál s végül 1954. áprilisában sz agresszív közelkeleti blokk kiinduló pontja is testet öltött a török-pakisztáni katonai paktum formájában. A cél most már az volt, •hogy e paktum mellé felsorakoztassák a Törökországtól Pakisztánig terjedő arab államokat. Hanem eredmény alig született A nagyobb arab országokat — mint Egyiptomot, vagy Szaud-Arábiát bántotta, hogy az amerikai tiszt meg: „az Egyesült Államok vezető körei ilyen politikájának és stratégiájának következménye a „szabad világ" számára csak a következők lehetnek: a legnagyobb városok, ipari gócpontok és egészen sűrűnlakott vidékek megsemmisülésének veszélye, különösen Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban; óriási veszteségek az Egyesült Államok csatlósainak hadseregében, a csatlós országok elvértelenedésc". Ilyen a perspektíva. S bizonyos, hogy mindebből a józan emberek levonják majd Nyugaton is a megfelelő következtetéseket. I puskaporos hordó közlegényi szerepet szánt nekik abban az ármádiában, amelyben Törökország lett az őrmester. Ehhez járult még a tömegek imperialistaellenes nyomása a kormányokra. Csupán 1955-re sikerül elérni, hogy Irakot — melynek minden arab ország közül a legjobboldalibb a kormánya — a török-iraki paktum formájában csatlakoztassák a törökpakisztáni egyezményhez. S bár Washingtonban ezen felbuzdulva már kidolgozták a további „ütemtervet", hirtelen meglepő dolog történt. Március 6-án Egyiptom, Szíria és Szaud-Arábia kormánya nyilatkozatot adott ki, bejelentvén, hogy a három ország Egyiptom javaslatára szövetséget köt egymással. A szerződés összehangolja a három ország katonai és gazdasági erejét s egyben — mint szövege kimondja — „arra kötelezi az aláíró országokat, hogy ne csatlakozzanak semmilyen más paktumhoz“. A megegyezéshez rövidesen Jenien is csatlakozott. Az amerikai és az angol diplomácia erre vad tevékenységbe kezdett. Nyilatkozatban fejezték ki, hogy ellenzik az egyiptomi—szlria—szaud arábiai szövetséget, sőt Szíriához — amely helyzeténél fogva fontos szerepet töltött volna be a török-lrakl- pakisztáni paktumban — erélyes hangú jegyzéket intéztek. Szíria kormánya azonban visszautasította a fenyegetőzést. A nyugati diplomácia most azon mesterkedik, hogy az általa kreált agresszív tömbbe minél hamarabb bevonja Iránt, Libanont és Jordániát, s hogy legalább így mentse, ami menthető. A Közel-Keleten tovább folyik a küzdelem, amely azt mutatja, hogy a szabadságszerető népeket egyre nehezebb agresszív blokkba kényszeríteni. hibájából nem váltotta ki igazolványát, bírságolási eljár»» indul. A batáridő közlése na érlelje senkiben »ein azt a gondolatot, hogy még ráér, mert ezzel ok nélkül zsúfoltságot, torlódást idéz elő. ami nagymértékben hátráltatja a munkamenetet. . Használlak fel a még hátralévő időt, ds az alább felsorolj. -- az eredeti felhívásban közölt — körzeti kirendeltségeken szerezzek meg igazolványukat: 4. Körzet: MÁV. KuKúrépület (Bunkó). 6. Körzet: Rendőrség, Rudas u. 10. Bejárat a 2. sz. karún. Itt csak kb. március 23- tói hiűködik a kirendeltség a közönség számára. Ide tartozik az eredeti felhívásban felsorolt utcák lakossága, éspedig: Déryné. Kossuth. Patak. Debreczenyl. Kazinczy, Bizony Ákos, Horváth, Batthyány. Jókai. Fábián. Nvakvágó. Sánc, Akác. Rózsa. Szegfű utcák, Hősök, Deák és Petőfi terek. 7. Körzet: Ui rendelőintézet. Csabai kapu. 8 Körzet: Vízmüvek. Vörösmarty u. 12. 9. Körzet: I. kér. Tanács épületével (Vörösmarty u. 18.) szemben. 10. Körzet: Patyolat. Sztá’in ut 40., hot az eredeti tervnek megfelelően a felhívásban közölt utcák lakosságát látják el személyi igazolvánnyal. annakellenére. hogv időközben az utcák cgv részét a II. kerület területéhez csa, tolták. 11. Körzet: Városi Tanács, III. udvar. I. emelet. 12. Kürze*' Megyei Tanács pénzügyi osztálya (volt Pénzügvlgazgatóság). Fazekas u. 2. Ezt gyakran összetévesztik a pénzügyőrséggel (Horváth u.h hol szintén működik területi kirendeltség. .... .. „ 13. Körzet: Cementipari Vállalat. József Attila u. 23. Az eredet! felhívásban közzétett beütemezésnek megfelelően a környező terület lakossága számára fog működni márc. 21-töl kezdve. ... 14. Körzet: Régi SZTK, Zsolcai kapu 28. fdszt. 1. jobbra. Ezeken kívül a kővetkező helyeken: 1. A Megyei Tanács épületében, az I. em. 29. számú irodában. 2. Pénzügy őrséé. Horváth u. 10. Hz annakideién a Cementipari Vállalatnál (József A. u 2.3 ) működő kirendeltség helyeit állíttatott fel a téli idöiárás miatt mert a Cementipar: V-nál nem volt várakozásra alkalmas hely. Tekintette) az envhébb időjárásra, most mar ott is a közönség rendelkezésére all az igazolványok minél gyorsabb megsierzesenak lehetősége. . , . 3. Ingatlankezelő Vállalat. Déryné u. 20. \ kirendeltség itt üzemi kirendeltségként dolgozott. de az Ingatlankezelő V. előzeuenv vezetősége március 21-töl kezdve a környező terület lakossága számára is átengedje az Irodahelyiséget. Ezzel a város szívében a lakosság szántára újabb lehetőség nyílt az igazolvány könnyebb megszerzésére. A közönség számára ezek szerint 13 körzeti ki-rendeltség végzi az igazolványt osztást. Felhívom ezzel kapcsolatosai! a lakosság figyelmét arra. hogv a zsúfoltság elkfrü- 1 lé*-*8* érdekében ne ragaszkodjék a suű'át börzét éhez, hanem a Jeritíelsorolt kirendeltségek bárrnkivikén igyekezzél: minél előbb — a határidő leteltéig - kíváUm* igazolványátKülönösen a lakosság fi gyeimé be, ajánlom az alábbi gyéren látogatott kirendeltségeket: 1. Megvel Tanács. 2. Pénzügyőrség (Horváth u.). 3. Uj rendelőintézet (Csaba! kapu) valamint az újonnan üzeni'behelyezetteket: 4. Cementíp. Váll. (József A. u. 23.). fi. Ingatlankezelő Váll. (Déryné u. 20.), végül 6. A rendőrségen (Rudas u.) f. hó 23-án kezdő kirendeltséget, hol várakozás nélkül, rövid idő' alatt kaphatja meg igazolványát. Fentírtak alapján egyidejűleg felkérem az egyes körzetek szerint kijelöld: tömbmegbizot- taikat és utcabizalmiakü't, hogy kellő ütemben gondoskodia.nak — amint azt eddig fs tenni szíveskedjek — a lakosság mozgósításáról. Miskolc, 1955. évi március hó 18-án. BM Borsod-Abauí-Zemplénmegyei főosztályvezető rendőri helyettes«. 9
