Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-26 / 48. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG r' A pártéiul mip híruí Sorsfordulat Aszalón A kínai falu üj élete AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 48. szám Ára 50 fillér Miskolc, Í955 február 26, szombat A magyar békeharcosok országos seregszemléje 1949 tavaszán Indult «1 világhódító ■ónjára a nemzetközi békemozgalom. .Néhány év alatt a legnagyobb tömeg- mozgósító erővé vált, mert az egy. szerű emberek százmillióinak közös gondolatai, legtisztább érzései, leg­hőbb vágyai és fenkölt eszméi egye­sülnek benne. Azért ért el rövid időn belül oly nagyszerű sikereket, mert harcos tettekké váltotta az emberek lelkében égő-parázsló békeszenvedélyt. Azért válhatott a nemzetközi élet számottevő, fontos tényezőjévé, mert rá tudta ébreszteni » népeket, hogy összefogásukban, közös fellépésükben mérhetetlen erő rejlik; vissza tudják riasztani a háború megszállottjait, a tömegek elpusztítására spekuláló agreeszorokat. A közvélemény nyo­mása már néhányszor rákény szeri- tette az imperialista kormányokat arra, hogy leüljenek a tárgyalóasztal­hoz. A béketábor ereje vetett véget a gyilkos koreai és indokínai hábo­rúnak, akadályozta meg ezekben a háborúkban az atombomba ledobását. A népeknek teljes lehetőségük van mrra, hogy ezután is megakadályoz­zák az új háborút, mert a béke erői rendületlenül növekednek és hatalma­sabbak az agresszió, a háború erői­nél. A népek meg akarják akadá­lyozni a minden eddiginél szörnyűbb vérontást, mert létérdekük az egyete­mes béke megszilárdítása. A békemozgalom legutóbbi szaka­szára az jellemző, hogy mindinkább érvényesül benne a felismerés: -nem­csak as igazság, hanem az erő is re mi oldalunkon áll. Különösen je­lentős ebben a tekintetben Molotov eivtársnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén tartott beszámo- 3ója, amelyben többek között_ meg­állapította: „A Szovjetunió és az Egyesült Államok közölt az erőoíszo- styok tarén immár eldőlt a helyzet. Jfa a Szovjetuniót minden ember­fejével, óriási anyagi erőforrásaival, •minden külső szövetségesével együtt összehasonlítjuk — és ennek során tekintetbe vesszük azt az erkölcsi és ■politika támogatást, amelyben a bé­kepolitikát a más országokban élő néptömegek részesítik., akkor magyar nép ősi háláló# ellenségét, a német mllitarizmust, amely annyi bajt, szerencsétlenséget, keserűséget és fájdalmat zúdított ránk az elmúlt évszázadokban. A borsodi városokban és községekben 400 békeestet tartot­tak 146.000 hallgató részvételével. Több mint 5000 szűkebbkörű beszélge­tésen 84.000-en vettek részt. Eddig már csaknem 100.000-en írták alá a tömegpusztító fegyverek eltiltását követelő felhívást. Miskolcon 50.000 en vettek részt a békebeszélgetéseken és a 16 nagyobbarányn béketalálkozón. 75.000-en írták, alá a Béke Világtanács felhívását. Az aláírások gyűjtésével eljutott az okos, igaz szó olyan emberekhez is, akik egyik-másik kérdésben még nem láttak világosan. Sokan most értették meg, hogy a német milita- rizmus és az atomháború elleni tilta­kozás összefügg. A Wehrmacht csak akkor válthatja be a hozzáfűzött re­ményeket, ha atomfegyverekkel lát­ják el és fordítva: az atomfegyverek használatához mindenre elszánt, fa­siszták által vezetett hadsereg kell, amilyennek az új Wehrmaehtot ter­vezik. Nagyszerű termelési eredményekkel, az állam iránti kötelességek teljesíté­sével, alkotó tettekkel fejezték ki békeakaratukat a borsodi dolgozók. A sok-sok kedves ajándék között me­gyénk küldöttei büszkén viszik ma gukkal ez.eket az eredményeket a magyar békcharoosok országos sereg­szemléjére. A IV. magyar békekongresszus az atomháború és a német militarizmns ellen egységesen fellépő magyar nép üzenetét továbbítja a világ minden, békeszere'.ő emberéhez: Veletek va­gyunk a hatalmas küzdelemben. He­lyeseljük és minden erőnkkel támo­gatjuk felszabadítónk, a Szovjetunió következetes béke pofi fikáját. Készek vagyunk minden áldozatra, hogy meg­véd jük eredményeinket, szabad hazán­kat. Ügy dolgozunk, hogy elmond­hassuk: mindent megtettünk a béke megőrzésének gyönyörű, szent ügyé­ért. A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT Béketettek a Lenin Kohászati Müvekben A Lenin Kohászati Művek dol­gozói a negyedik magyar békekon­gresszus tiszteletére békeműszakot tartanak február 21-től 26-ig. A durvahengermű dolgozói szom­baton röpgyűlésen felhívták gyá­runk összes dolgozóit, hogy hétfő­től tartsunk bókeműszakot. A fel­híváshoz az üzemek dolgozói egysé­gesen csatlakoztak. Az eltelt napok eredményei be­bizonyították, hogy a Lenin Kohá­szati Művek dolgozói tettekkel har­colnak a békéért. Martinászaink A fejszabadulási verseny élharcosa GYIMESI GYULA a DIMÁVAG Gépgyár autogén- hegesztője szaikszervezeti mű­helybizottsági tag, a felszabadu­lási versenyben szép eredménye­ket ér ’ el. Munkamódszerét rendszeresen átadja munkatár­sainak. 129 torma acéllal termeltek többet előírt tervüknél, a durvahenger- dében a blokksori dolgozók 431 tonnával adtak többet az elmúlt napok alatt. A vasöntöde dolgozói 12 tonnával, az acélöntöde dolgo­zói 344 tonnával, a nagykovács- műhely dolgozói 774 tonnával és a csavargyár dolgozói 3 tonnával termeltek többet a békeműszak ed­digi szakaszában. A tegnapi napon 103.5 százalék­ra teljesítették tervüket a diósgyő­ri kohászok. Az üzemek közül a durvahengerde dolgozói tűntek ki. A DIMÁVAG Gépgyárban feb­ruár 25-én minden üzemben röp- gyűlést tartottak, amelyen elbúcsúz­tatták a IV. magyar békekongresz- szus küldötteit. Forró üdvözletü­ket küldik a kongresszus résztvevői­nek. A békekongresszus tiszteletére ..békeőrséget" tartanak. A békeőr­ség 25-én délután 2 órakor kezdő­dött és 28 án reggelig tart. Amíg a IV. magyar békeküldöttség tanács­Február 24-ig a blokksoron Antaí András hengerész brigádja 1061 tonnával termelt többet. A geren­dasoron Sovárszki Ferenc henger- rész brigádja 289 tonnával termelt többet. Á durvahengermű buga­csiszoló üzemében Kugler Istvánt né brigádja 53.6 tonnával adott többet az előírtnál. A durvahengerdei kikészítőiben Székely András egyengető brigád-* ja havi tervét 23-án befejezte és már terven felül 66.4 tonnával ter­melt többet. kozik, addig dolgozóink újabb műm kasikereket akarnak elérni. DIMÁVAG dolgozói ajándékot ia küldenek. Gyönyörű albumod amelyben az aláírásokat helyezték eL A nagyobb üzemekben „békesar­kokat'’ rendeznek be, melynek díszí­tésében a békebizottságok, azok aktivál és a dolgozók vesznek részt, így készülnek a DIMÁVAG dolgo­zói a IV. magyar békekongresszus­ra. Az ózdi salaktéglagyár dolgozóinak munkasikerei Az ózdi salak tégla gyár január 7-én illl le nagyjavításra. A javításnak terv szerint március 4-re kellett vol~ na befejeződni. A salaktéglagyár dolgozói Gönczi Sándor és Pólik tol­lán műszak vezétöö gépészek nagyszerű Irányításával a nagyjavítást február 18-ra, 14 nappal előbb befejezték. A javítási munkáknál Halasz Sándor üzemvezető úgy irányította a brigá­dokat, hogy időkiesés nélkül dolgoz* haltak. A legszebb eredményt Gulyás Pál csoportja érte el, 180 százalékos t élj esi t ménnyel. Február 18-tól 23-án reggelig ** ózdi salaktéglagyár dolgozói 70.000 téglát készítettek és vállalták, hogy március 4-ig újabb 200.000 téglát gyár- tanak. A miskolci vasutasok helytállnak József kocsimester, valamint Sol­tész László tolatásvezető és bri­gádja, akik a kocsik tartózkodásá­nak tervezett 8.56 óra idejét, 7.58 órára csökkentették. Ez az időmeg­takarítás biztosíték arra. hogy ^ a gyáraknak és egyéb üzemeknek szál­lítandó áruk idejében megérkeznek rendeltetési helyükre. Békeőr?ég a Dl MA VÁG Gépgyárban világossá válik, hogy a Szovjetunió •nem gyengébb az Amerikai Egyesüli 'Államoknál,“ Es ez a hatalmas ország egész erejével az emberiség békéjé­ért harcol. Az a helyes felismerés, hogy a béke erői legyőzhetetlenek. egyszersmind megnöveli a tömegek éberségét és elszántságát a további harcra. Élénken bizonyítják ezt az elmúlt hetek eseményei: a hatalmas méretű nyugatnémetországi tünteté­sek, a Béke Világtanáos bécsi felhívá­sának lelkes fogadtatása, az aláírások milliói, amelyekkel az emberek tilta­koznak a nyugatnémet újrafelfegyver- zés és az atomháború ellen. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülése, a Szovjetunió újabb javaslatai a nemzetközi kérdések rendezésére, a Béke Világtanács felhívása friss harci kedvet öntött a szocializmusért és a békéért küzdő magyar népbe is, amely ezeknek fényében még vilá­gosabban látja az összefüggést, az épitömunkában való helytállás es a béke védelme között. Még soha nem nyilvánult meg olyan érdeklődés ha­zánkban a nemzetközi kérdések iránt, mint az utóbbi hónapokban. Népünk mélyen átérzi felelősségét, történelmi hivő Hsát az egész világot átfogó hatalmas küzdelemben. Ez a nagy­szerű felelősségtudat hatotta át ké­szülődését, békemozgalmunk kiemel- h <15 eseményére: a ma összeülő IV. magyar békekongresszusra. Változatosabb, színesebb, gazdagabb é- harcosabb volt a készülődés, mint 1 é miikor azelőtt. Megyénkben is tö- I -gével tartott kisgyűléseken, béke- I 'cjövctelckcn beszélgettek a dolgs I az imperialisták terveiről és tal­álkozó táviratok ezreivel fejezték ki, tngy nem engedjük élctrekelteni a Az ózdi gyár na­ponta a nyersvas és az acél előállításához 5 ezer tonna ércet, kokszot és más alapanyagot dolgoz fel, ezért nagy jelentő­sége van a termelési költségek csökkentésé­ben a helyes anyaggazdálkodásnak. Igazolja ezt az is, hogy az elmúlt évben többek között a helytelen gazdálkodás miatt a gyárnak közel 70—75 millió forint többletkiadása volt. Ez a szá­mottevő költségromlás szabta meg a brigád első lépését, hogy megnézze: milyen az üzemben az anyaggazdálkodás, az anyagmozgatás, tárolás és felhasználás és milyen hibák vannak? Többezer tonnára becsülhető az az anyag- mennyiség, amelyet a gyár naponta megmozgat. Tehát az anyagirányítás és a forgalom munkája nagy fontosságú. A brigád első megállapítása az volt, hogy az anyag nem egyenletesen, grafikonszerint érkezik a gyárba. Ez pedig megnöveli a termelvények elő­állítási költségeit. Az elmúlt hónap 21-én pél­dául a gyárba egy vagon, 22-én semmi, 23-án viszont 66 vagon érc érkezett be. Ez a bérköltsé­get növeli, tervszerűtlenné teszi a munkaerők felhasználását. Emiatt havonta a vagonok kira­kására rohammunkát kell szervezni, ami mintegy 50—60 ezer forint felesleges kiadást okoz. Az alapanyagokat termelő berendezések mun­kájának irányításában legfontosabb az anyag- mozgatás. A brigád erről a következőket állapí­totta meg: Még ma sem tervszerű az együttműködés, az alapanyagosztály, a forgalomirányítás és a gyári közlekedés között. Még mindig előfordul — amiről a gyárban vesztegelő, kirakatlan kocsi­kat nyilvántartó jegyzék tanúskodik —, hogy tu­catjával állnak a gyárban egy hetes, 10 napos kirakatlan vagonok. Sőt napokon át gazdátlan megrakott kocsik csellengenek és valóságos nyo­mozást kell indítani, hogy rátaláljanak. Ennek oka, hogy a beérkező anyagok fogadása nem tervszerű, nincs megszervezve. Jelenleg az ózdi gyárban öt dolgozó vizs­gálja felül a gyárba beérkező alapanyagokat. Ezek a MEO munkatársai, az alapanyag kiküldöttei, a rakodóüzemek megbízottjai, az időelemzők, a la­boratórium dolgozói. Mind az öten csak felül­vizsgálják az anyag mennyiségét és minőségét. NÉPGAZDASÁGUNK ÉRDEKE: AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSE Milyen az anyaggazdálkodás? • ELSŐ NAP az irányításról, az anyag további sorsáról nem ők döntenek. (!) Ezt külön szerv intézi. A brigád megállapította, hogy a munkakörök megfelelő összevonásával a meglévő létszámot kettőre lehet csökkenteni. A munka így tervsze­rűbb lesz, mert e két embert felelősségre tudják vonni az anyagok fogadása és irányítása terén történt mulasztásokért. Sok a tennivaló még az ózdi gyárban annak érdekében is, hogy megteremtsék a fillérek és forintok fokozottabb megbecsülését, az anyaggal való takarékosságot. Gyakori dolog, mellyel a brigád is találkozott, hogy az érctömörítő üzem­nél például egy 30 ezer forintos értékű műszer használatlanul hever. Nem is beszélve a transz­portőrökről, amelyek már félig be vannak te- .metve. Felelőtlen munkára jellemző, hogy még ma is kiad a gyár olyan „kirakott vagonokat", amelyekben egy-két mázsa anyag, koksz, érc ta­lálható. Mindezek azt mutatják, hogy még ma sem központi kérdés az önköltség csökkentése és a takarékosság. Élénk vita folyik a nagyolvasz­tóműben, hogy vajon a Il-es «zámú kohó egvik brigádja megkaphatja-e a s7 «sánovista címet, annak ellenére, hogy kiválóan dolgoznak, de nem tudnak eredményeket felmutatni a takaré­kosságban. Hiba az is, hogy nem harcolnak a gyárban azért, ho§v a kokszrakókkal megér­tessék a koksz viliázásának fontosságát. A por­mentes koksz a kohók egyenletes termelését biz­tosítja. fia a rakodóüzem munkásai pedig megbe­csülnék és nagyobb gondot fordítanának a szál­lítóberendezések karbantartására, elkerülhetnék, ami február 24-én megtörtént: a gép elromlott és kézierővel kellett szállítani a bunkertól a fel­vonóig az alapanyagot. A három ronesológép helyett is rendszerint csak kettő működik. A ronrsológépek kapacitásá­nak teljes kihasználása többezer forintos meg­takarítást jelent. A brigád megállapította, hogy ezen hi­bák miatt 1953. évhez viszonyítva 1954-ben a nagyolvasztómű viszony­latában több mint félszáz forinttal emelkedett a betét-ár és az általános költség mintegy 17 fo­rinttal nőtt. A kokszfo­gyasztásnál hamarosan eredmény érhető el, ha az ellenőrzés fokozottabb lesz. Még ma is meg­történik, hogy szén helyett a drága koksszal tü­zelnek. A brigád véleménye szerint a nyersvas előállításának költsége, valamint a koksz mér­téktelen fogyasztása a következőképpen csök­kenthető: 1. A tömörítvény elegyébe bekevert koksz egyenletes (0—6 milliméter) szemnagyságának biztosítása végett a Il-es számú kokszőrlő ma­lom teljes kapacitására van szükség. 2. Áz I-es számú kokszőrlő malom teljesít­ményének növelése érdekében a megkopott hen­gereket hegesztéssel javítsák ki. 3. Biztosítani kell az osztályozómű teljes ki­használását is, mert csak így tudják a kohókat egyenletesen és kellő minőségű anyaggal ellátni. 4. Az elegy darabosságának növelése követ­keztében emelni kell a kohóba befuvatott leve­gő hőmérsékletét. (A szakadozás alatti maximá­lis hőmérsékletet kell elérni.) 5. Teremtsék meg a beérkező anyagok pon­tos mérlegelését és erről nyilvántartást vezes­senek. 6. Vonják be fokozottabban a talbókocsikat is a szállításba, mert ezzel meggyorsul a ki­ürítés. 7. Az I. számú hídon még egy vasúti sínpárt fektessenek fel, így egyidőben kétszer annyi va­gon alapanyagot pakolhatnak ki. Megállapítható tehát, hogy az anyaggazdál­kodásban még sok a tennivaló. A hibák meg­szüntetésével százezreket, sőt milliókat takarít­hatunk meg népgazdaságunknak. Ezen javasla­tok és az egyéb műszaki intézkedések megvaló­sítása nyomán megnő a kohók termelékenysége, csökken a nyersvas előállításának költsége. Harcoljanak hát az ózdi kohászok minden egyes fillérért, forintért, a javaslatok és intézke­dések eredményes végrehajtásáért. íme egy pár példa azokból, amelyek százezreket ielentenek népsazdaságunknak. Holnap a brigád a kohók munkáját, a hasznos térfogat kihasználását, a technológiai fe­gyelem betartását vizsgálja rr°s A miskolci személypályaudvar- vasutasai a vonatok menetrend sze­rinti indításában jó munkát végez­nek. Kitűnik Nagy Károly forgalmi szolgálattevő és brigádja, valamint a vonatmenesztők, térfelvigyázók és a váltókezelők is, akik idejében biztosítják a vonat közlekedését. Eredményes munkát végez Török

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom