Észak-Magyarország, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-08 / 290. szám
;c%ir? . Szerda, 1954. december 8. Én ÉSZAKMAGVARORSZAG A TE1-PANASZOK NYOMÁBAN —' Szomszédasszony, magánál is összement a tej? Én nem tudom, mit csinálnak vele. Még nyáron megértem, hogy előfordul, de most, amikor hideg van ... Sajnos, sok miskolci háziasszony ajkán hangzik el ilyen panasz. Nem hallgathattuk tétlenül ezeket, ellátogattunk a borsodmegyei tejipari üzembe, hogy utánajárjunk: mi a baj? Mielőtt azonban bevezetném olvasóimat — a gyakran s joggal panaszkodó asszonyokat — az üzembe, tekintsünk bele egy ez év májusában született jegyzőkönyvbe Abban az Időben még több volt a panasz a tejre. A kerületi tisztiorvos és ügyész kimentek éjjel a tejüzembe, s a látottakat a következőképen összegezték: A kannamosó gőzölő berendezése nem működik, a kannákat úgy szállítják ki, hogy előzőleg csak hidegvízzel öblítik, s a hiányos mosás után azonnal lezárják. A helyiség padlója piszkos, betonja töredezett, a dolgozók vízben állnak, a tejátvevő helyiség fala piszkos, pókhálós, a vakolat hullik. A helyiség takarítat- lan, a csővezetékeket ujjnyi vastagon fedi a por. A tejtárolók is piszkosak, s a 700 literes tartály felett a plafon vakolat ja a tejbe hullik és a szennyes víz is belecsöpög. A raktár teljesen alkalmatlan raktározás céljára. Nincs szellőző berendezése, s _ az egyik kamrában az összegyűjtött vaj között svábbogár szaladgál. A vajüzemben a következő kép fogadta az ellenőrzőket: — A vajadagológép piszkos. A laktár polcain denaturált szesz, csiriz, s nyitott üvegekben bomlófélben levő vajminták állnak. Hát még mi volt a pasztőröző helyiségben ! A gépek elvezető csövei piszkosak, tele vannak bomló tejüledékkel. A csőtisztító kefék a helyiség padlóján szennyes vízben hevernek. A mosogatóban piszkos melegvízben állnak a gépalkatrészek. Az öltözőhelyiségekben és a WC-ben minden képzeletet felülmúló piszok és rendetlenség van. a dolgozók közül 38-an nem estek át a kötelező orvosi vizsgálaton. Ez volt május 14-én. A jegyzőkönyvet számos átirat, akta követte. Az ebben az ügyben készült iratokat már csak kilóra érdemes mérni. Ezért abba is hagytuk az aktakutatást, s megnéztük inkább, mi van a tejüzemben most, december 6-án délután 4 órakor. (Az órákat érdemes megjegyezni.) Első utunk 3 hírhedt kannamosóba vezet. A gőzfertőtlenítő most sem működik. Nincs szén. A dolgozók most is vízben állnak, de a kannák kádból, kádba vándorolnak, s ha nincs fertőtlenítő gőz, utoljára fertőtlenítő vízzel öblítik ki. Gyakran megnehezíti a munkát egyes vállalatok, üzemi konyhák vezetőinek felelőtlensége. Előfordul ugyanis, hogy a tejeskannákban ételt szállítanak, s úgy küldik vissza a tejüzembe. Milyen most a tejátvevő? Egészen más kép fogad, mint az ellenőröket május 14-én. A nagy, 700 literes tartályt elbontották, négy kisebb kádba öntik a falvakból beérkező tejet. Tisztaság van. A falak frissen meszeltek. A tartályokból csöveken nyomják fel a tejet a pasztőrözőbe. Nem is gondolnánk, milyen bonyolult folyamatokon megy keresztül az életet adó tej, míg a gyermekek poharába kerül. Hosszú lenne leírni részletesen a fölözést, a vaj- és túrókészítést, a pasztörizálást. De azt hiszem nem is annyira ez érdekli most olvasóinkat, mint inkább az üzem rendje, tisztasága. Korántsem mondhatjuk, hogy már minden tökéletes, hiszen ennek sok akadálya van, amire később rátérünk. Észre kell azonban venni, hogy nagy a változás. Csak egy összehasonlító példát vegyünk. Májusban még éjjel 12 órakor is szennyes vízben találták a gépalkatrészeket, most délután négy órakor már tisztán ott csillognak az asztalon. Ekkorára már az üzem nagyrésze ki van takarítva. A vaj raktárban szellőző berendezés működik és örökre száműzték a svábbogarakat. Van azonban egy hely, ahol semmi változás nem történt. Ez a dolgozók mosdója és öltözője, ahol most is piszok, rendetlenség uralkodik. Se szappan, se törülköző. Pedig az ember joggal gondolhatná, hogy a tejüzemben sokkal inkább megvan a tisztálkodás lehetősége a dolgozóknak, mint bárhol másutt. De ez csak feltevés. Hogy miért, erre Kincs János elvtárs, a borsodi tejipari vállalat igazgatója így válaszolt: —• Tudjuk mi, kérem, milyen nagy szükség van a személyzeti helyiségek rendbentartására. De ebben az épületben nehéz megoldani a kérdést. Építkezni szerettünk volna, bővíteni az üzemet, akkor lenne mosdó, öltözőhelyiség, kultúrterem. Sőt megfelelő helyre kerülnének kompresz- szoraink is, amelyek jelenleg a pincében vannak, s olyan rossz állapotban, hogy ha így marad, komoly veszély fenyeget a nyáron. Nem fogjuk tudni hűteni a tejet. Kapnánk két új kompresszort, ha lenne hová tenni. — Miért nem megy az építkezés? — Már a pénzünk is megvolt rá és vissza kellett adni, mert nem találtunk kivitelező vállalatot. Hogy az építkezésből nem lett semmi, s hogy a város tejellátását a nyáron komoly veszély fenyegeti majd, abban nagy része van a miskolci városi és a megyei tanácsnak. Nekik is kötelességük lett volna, hogy a lakosság érdekében segítsenek kivitelező vállalatot találni az építkezéshez. Ez sürgős, mielőbb megoldásra váró feladat. Baj van a vállalat szénellátásával is. Amikor ugyanis kinn jártunk, egyáltalán nem volt szén az üzemben. Ezért nem működött a gázfertőtlenítő sem. Naponta szállítják a szenet Mártabányáról, mert nincs helyük hol tárolni. A sütőipari vállalatok már élveznek olyan jogot, hogy a bányában soronkívül megkapják a szenet. A tejüzem nem kap soronkívül, s így fordult elő, hogy négy órakor még szén nélkül voltak. Itt is a tanácsnak kellene segítenie, hiszen a legfontosabb a kenyér, de utána fontosság sorrendjében minőiért a tej következik, a jövő nemzedékének tápláléka. S ha már itt járunk, megérdeklődjük az asszonyok további jogos panaszának okát is: — Miért érkezik gyakran későn a tej a boltokba? — Miskolc, s a megye napi tejellátása a begyűjtéstől függ — hangzik a válasz. — Ha a falu népe rendszeresen és időben beadja az előírt mennyiséget, van tej a városban, ha nem, akkor többször is el kell menni a városi asszonyoknak délelőtt a boltba. Azonkívül tehát, hogy az üzem több segítséget vár a tanácsoktól, mi, a városi asszonyok, a gyermekes anyák nevében szólunk a dolgozó parasztokhoz is: ne felejtsék el, rajtuk múlik a gyermekek napi pohár teje. Ha a falusi asszonyok akár kényelmességből, vagy bármi más okból későn vagy egyáltalán nem viszik a tejet a begyüjtőhelyre, gondoljanak arra, hogy egy városi asz- szonytársuk aznap sokkal később viszi haza a tejet, vagy talán üres kannával tél- vissza a boltból. Örömmel vettem át tanácstagságra szóló megbízólevelemet Tanácstag voltam, s most ismét megválasztottak. Kimondhatatlan boldogságot éreztem, amikor ismét megkaptam megbízólevelemet. ígérem, az elkövetkezendő években úgy dolgozom, hogy megérdemeljem továbbra is választóim bizalmát. Tudom, eddig is meg voltak elégedve munkámmal, de most még több aka. „Doktor ár, segítsen rajtam!’“ — Hány és hány ember fordul így az orvoshoz, könyörgő, reménykedő tekintettel és naponta hány betegen, elesetten segít ügyes keze, gyógyító kése; hány gyermekarcról tünteti el az égő lázró- zsákat, Ynilyen sok hánykolódó beteg gyötrelmeit enyhíti, hány ágy felől hárítja el a halál csontkezét! A körzeti orvos jellegzetes táskájával „csoda- tévő” ampulláival, fecskendőivel, stetoszkopjával, gumicsöveivel mindenütt megjelenik, ahova hívják, a nap bármely szakában, zuhogó esőben, farkasordító hidegben, vagy perzselő hőségben. „Az orvosi pályát nem lehet egyszerűen választani, arra születni kell. Mert az orvos csak akkor orvos, ha mindegy neki éjjel vagy nappai, nincsenek idegei és a szíve nem a lábaszárában dobog.’“ Diákkoromban egy orvostanhallgatóval laktam egy szobában, aki hat év alatt kora délutántól éjfélig a gyógyszertan és anatómia ezer oldalait falta fel. ö ismételgette ezt a szentenciát, véget nem érő vitáink során. Ismerős és ismeretlen orvosok a gyakorlatban győztek meg arról, hogy ez valóban így van. *■ Ezeket a gondolatokat csak azért vetettem papírra, mert a jelek szerint nem mindenki van ezzel tisztában, vagy nem gondol rá és a dolgozó orvos hol itt, hol ott találja szembe magát a meg- nemértéssel, a közönnyel, a bürokráciával. Igen, az egyik legsúlyosabb, ami a körzeti orvost sújtja, éppen a bürokrácia. Soha nem voltam a statisztikai számoszlopok kedvelője és meggyőződésem, hogy a számokon kívül más mutatói Is vannak az életnek. De azoknak, akik nyakrafőre készíttetik a gyakran felesleges statisztikát, mutassuk meg a hibákat, saját fegyvereik — a számok segítségével. A körzeti orvosnak minden betegéről ki kell állítania egy adatlapot 13 kérdéssel. Számítsunk csak 2 percet egy adatlap kitöltésére. Ezt szorozzuk be egy nagyforgalmu körzet (pl. a Kazinczy utcai tendelő) napi minimálisan (!) 60 betegével, az eredmény 120 perc, azaz összesen a szükséges adminisztráción kívül, amely feltétlenül kell a megfelelő egészségügyi tájékoződásrat van bennem. A tanács afekor tud sikereket elérni, ha mi tanácstagok sz íVv el-lélekkel segítünk. Nagyon helyesnek tartom, hogy a tanácstagok ezentúl a tanácsüléseken rendszeresen beszámolnak végzett munkájukról. NAGY GÁBORNÉ, Diósgyőr A szuhakállói újjáépített akna ----------. . -----------— Megnyílt a selyemréli új fűszer-és csemegebolt Nagy az öröme a Selyemrét környékén lakó háziasszonyoknak. Kedden, december 7-én megnyílt a korszerű, szépen berendezett selyemréti fűszer- és csemegobolt. Az év elején kezdték meg a berendezést és az üzlet most már 600.000 forint értékű árukészlettel áll a vevők rendelkezésére. A környékbeli asszonyoknak eddig a Tiszai pályaudvarig kellett elgyalogolnak, hogy megvásárolják az ebédhez, vacsorához valót. És most ez végre megszűnt. Megnyílt a tágas. szép üzlet, amely tele van csillogó üvegpolcokkal, százféle áruval. Külön meglepetés, hogy kapható benne friss tojás, citrom és vagy 23 fajta hentesáru is. Kilenc óra előtt már vagy száz asszony állt az ajtó előtt, szatyorral, kosárral „felfegyverkezve“. A kiszolgálók izgatottan sürögtek, foroglak, útbaigazították a vevőket. Az első vevő Nagy Gezáné, 30 forintért rizst, asztali sót., paprikát vásárolt. Tóth Istvánná 84 forintot íize tett ki zsírért, rizsért, tojásért, liszt ért és cukorért. — Ebben a hónapban még nem vásároltam nagyobb tételben élelmi szert, mert vártam, hogy megnyíljék ez a bolt. Itt majd megkaphatok mindent, amire szükségem van. Az üzlettel szemben lakom és sok gyaloglástól kímél meg az új üzlet. Ä Selyemrét. lakói a kétvágányú villamos, az aluljáró és az új bér házak után most örömmel üdvözlik a szép üzletet, a dolgozók jobb élei körülményeiért, végzett munka leg újabb miskolci eredményét. S. L. Galánffy Lajos 25 éves tanári jubileuma Meleg ünneplés színhelye volt a napokban a zeneművészeti szakiskola hangversenyterme. A szülői munkaközösség a jelenlegi és a már művészi eredményeket elért tanítványokkal együtt hangversenyt rendezett a 25 éves tanári jubileumát ünneplő Galánffy Lajos igazgató tiszteletére. Megható képet nyújtott a gysr- meksereg élő dekorációja a színpakor már a beteg kissé jobban lett — nem csodálom, hogy ilyen keserves az állapota. Aki ilyen betegen felönt a garatra, azon nehéz segíteni. — Én... hogy én! — hápogott H.-né. Elvörösödött, elsápadt és az előbb még élet-halál között lebegő asszonyság mintha puskából lőtték voltya ki, elrobogott, hoz, két órát vesznek el az orvos gyógyító tevékenységéből. Igaz, nem teljesen felesleges uz ilyen adatlap, amelyen rajta van a beteg múltja és jelene, de ha nincs megfelelő adminisztrátor, ha valahol, akkor éppen itt van szükség az észsze- lüsítésre. Nézzünk egy másik példát a bürokráciáról. A körzeti rendelők némelyike bizony nagyon zsúfolt, szinte késhegyig menő harc folyik a bejutásért. Nehéz itt igazságot tenni és ez a csatározás tönkreteszi az orvos kötélidegeit is. A Kazinczy utcai rendelőben megpróbálkoztak fémből készült számlapocskákat adni. de ez a módszer nem vált be. A számok felének két hét alatt lába kelt. Szűcs doktor javasolta, hogy vezessenek be olyan számozott blokkokat, mint amilyenek a fodrászüzletekben vannak. Ezt a javaslatot az illetékesek azzal utasították vissza, hogy nincs blokkra keret (egy blokktömb 2.50 forintba kerülne). Most egy levélszekrényt fundáltak ki a rendelőbe, amelybe sorra be lehetne dobálni a beteglapokat. De ennek az ötletnek a megvalósításához is kérvények, iktatás, pecsét, engedély, s a bürokrácia ezer járuléka volna szükséges. Egyelőre hit minden marad a régiben, tolongás, viták, veszekedések és — játék az orvos idegeivel. * As orvos5 még ha feladata magaslatán áll is, gyakran van kitéve inzultusoknak a betegek részéről. Elmondok erről egy történetet. H.-nénak súlyos szívbaja van. F. I. doktornő és asszisztense, Mária nővér különösen szivén viselik az asszony sorsát és tavasszal — még a rendelőben — valósággal babusgatták, különleges gonddal kezelték. Gyakran ott feküdt a rendelő ágyán, amíg magához tért egy-egy roham után. Az ilyen betegnek az alkohól valóságos méreg, mégis az orvosnő egy szép napon, kit iát a borospohár mellett, mint H.-nétI A napokban ismét szívrohammal szállították be a kórházba. — Őszintén szólva — mondta az orvosnő, mi» Rövidesen megjelent a férje — ittas állapotban. — Rágalom! —Rágalom! Hogy még az én feleségem ... ! Kidobatom az ilyen orvost, ki én •— üvöltötte magából kikelve —, bennünket nam lehet sértegetni. így ordította végig a folyosót, magából kikelve szidta az orvosnőt.:: pedig az csak segíteni akart rajtuk. Egy másik orvost, dr. V. Z.-t a nyilt utcán támadták meg, mert egy nőt nem írt ki vizsgálat után táppénzre. Gyakran sértegetik, inzultáljók különösen a perifériák orvosait. Természetesen a betegek nagyrésze hálás és látja, hogy jótevője az orvos. De még ha csak a betegek fél százaléka lép fel agresszívan az orvossal szemben, az is tűrhetetlen. ★ A körzeti rendelők ellátásában itt is, ott is akadnak kisebb-nagyobb zökkenők. Vegyük csak szemügyre ezeket a problémákat. A műszerellátás általában megfelelő, de akadnak még gyógyszerek, amelyek nem kaphatók. Ilyen a neoperhepar nevű májkészítmény, vérszegénység elleni gyógyszer, vagy az atriphos és a miofort, amelyek szívbetegségeknél csodákat művelnek. Nem elegendő a kiutalt injekciós tű, a Kazinczy utcai két rendelő például havonta mindössze nyolcat kap. Fennakadások vannak a reflex-kalapácsok és stetoszkopok pótlásénál is. Hiba van némely rendelő egyéb felszerelésével is. Az 1. és 2. körzetben például rongyosak a törülközők, jód-, vagy vérfoltos az ágyteritő lepedő, rossz a kályha. Nem különösebben súlyos hibák ezek. De a munkakörülmények rovására mennek. A tanács most vette kezelésbe az orvosi rendelőket. Ne feledkezzék meg ezekről! SÁNDOR LÁSZLÓ don: a szakiskola női karával erre az alkalomra egyesült állami zeneiskola 100 tagú gyermekkórusa, amely Kodály: Köszönlő-jével nyitotta meg az ünnepi műsort. Ezután Galánffy nemrég végzett művésznövendéke, Kertész Lajos mondott igen meleg köszönetét azokért a szellemi, pedagógiai, művészi és emberi értékekért, amiket Galánffy Lajostól kaptak. Mégköszön - te az energiát, melyet lelkes tanári munkájába fektetett, amikor fejlődésükön fáradozott, beléiük oltva az igaz művészet iránti rajongást s az annaik eléréséhez Szükséges munka szeretetét. Az üdvözlés után hangversenyt adtak az or-'zág különböző városaiból összegyűlt régi és legkiválóbb fiatal növendékek. Így a műsorban P. Naey Ilona, a debreceni szakiskola, Zempléni Kornél (akit mint Filharmónia művészt már ünnepeltünk Miskolconl. a budapesti szakiskola és G. Tóth Adél. a miskolc' szakiskola művész-tanára — szebb- nél-szebb műveket adtak elő. Kimagasló művészi élményt nyuitolt Kertész Lajos ifiú művész Liszt: .Weinen und Klagen’“ előadásával. Az ifjú generációból Friedrich Ágnes. a szakiskola végzős hallgatója igen szén fejlődést mutat, erről a költői Chopin-művek tolmácsolásából győződhettünk meg. Polgár Mariannát az idén vette föl a főiskola •— szintén nagy ígéretnek bizonyul. A hangverseny méltó befejezéséül a szülői munkaközösség elnöke, Nagy József köszönte meg Galánffy Lajosnak, hogv tanári kara élén a szakiskolai növendékek jövőjének kialakításán fáradozik. Upenéivfisen aWuHal« mes a npko'ci ;s*rá<? Ifíiwne'ne'' f pcssi A miskolci járás területén egymásután alakulnak meg a tanácsok. A Hazafias Népfront-bizottságok igen jól előkészítették ezeket az alakuló üléseket. Az úttörők virágcsokorral köszöntötték az új tanácstagokat Különösen lelkes, ünnepi hangulatban alakították meg helyi tanácsukat a szirmabesenyőiek, a sajószentpéteriek, a sajópálfalviak, a körömiek, a girincsiek és a s a jó- hídvégiek. ILLÉS ENDRE, Miskolc ' <
