Észak-Magyarország, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-13 / 269. szám

ESZÄKMAGYARORSZÄG r Oláh József otthonai an “A Miskolci orvos leninprádí élményei Avasi varlizánok V.. AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 269. Mám 4ra 50 fillér Miskolc. 1954 november 13, szombat Saját hatalmunkra, munkánk eredményeire, boldog jövőnkre szavazunk, amikor november 28-án a tanácsokra szavazunk A megyei pártbizottság kibővített ülése A megyei pártbizottság pénteken kibővített ülést tartott, amelyen resztvettek a megyei tanács tagjai Az ülésen résztvett és felszólalt Hó­nai Sándor elvtárs, a Központi Ve­zetőség tagja, megyénk országgyűlé­si képviselője, az országgyűlés el­nöke. Földvári Rudolf elvtárs, a Közpon­ti Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára , megnyitó szavai után Iván István elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a me­gyei tanács elnöke ismertette a me­gyei pártvégrehajtóbizottság beszá­molóját »A tanácsok négy évi mun­kája és a tanácsválasztás előkészí­tése« címmel. A beszámoló a felszabadulás kö­zelgő lo. évfordulójának alkalmá­ból bevezetőben visszapillantást vetett, milyen jogfosztottságban, nyomorban, szenvedésben élt a magyar nép a múlt rendszerben. A munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság, a haladó értelmiség, meg volt fosztva a legelemibb jogaitól is. Az államhatalmat az ország lakosságának alig I szá­zalékát kitevő földbirtokosok, tőké­sek, gyár- és bányatulajdonosok, fő­papok és azok talpnyalói gyakorol­ták, akik a legkegyetlenebb elnyo­mással, a csendőrség szuronyerde­jére támaszkodva tartották fenn népnyuzó egyeduralmukat. A mi megyénkben is ilyenek ültek az ál­lamhatalom megyei, járási és helyi szerveiben, közöttük például herceg Lón.vai Elemér 25 ezer holdas föld- birtokos, gróf Serényi Ödön 2000 holdas, báró Ragályi Balassa Fe­renc 3000 holdas, vitéz Borbély- Maczky Emil huszárkapitány, föld- birtokos, főispán. Biró Pál, a Rima- murányi-Salgótarjáni Vasművek Rt. igazgatója. Munkás, paraszt, haladó értelmiségi dolgozó rettegve lépett be a községházára, megyeházára. A szolgaságból, nélkülözésből, lét­bizonytalanságból 10 évvel ezelőtt felszabadítottak minket a hős szov­jet nép fiai. Életüket áldozták a mi szabadságunkért. Tíz év igen kis idő egy nép életében, — nagy büszkeség tölthet el hát minden becsületes ha­zafit, hogy ez idő alatt milyen nagy utat tettünk meg, milyen hatalmas eredményeket vívtunk ki. A ma­gyar munkásosztály harcokban meg­edződött kommunista pártja vezeté­sével a rendkívül bonyolult társa­dalmi és politikai viszonyok között bebizonyította, hogy képes az ország és népünk sorsának irányítására, vezetésére, a néphatalom megterem­tésére. A lakosság magáénak érsí a tanácsokat Négy évvel ezelőtt létrehoztuk a tanácsokat, az államhatalom helyi Szerveit. A tanácsokban eggyéforrt társadalmunk két alapvető osztálya: h munkásosztály és a vele szövetsé­ges dolgozó parasztság. Négy évvel ezelőtt 14.300 tanácstagot választot­tak megyénkben, ezeknek 77 száza­léka munkás és paraszt. 5 százalé­ka értelmiségi, 18 százaléka alkal­mazott, kisiparos és egyéb foglalko­zást! dolgozó. Nincs a tanácstagok között egyetlen földbirtokos, gyáros, egyetlen bányatulajdonos, vagy egyéb népnyuzó. A számok bizony:'-' tékái a munkásosztály hatalmának, híven tükrözik a munkás-paraszt szövetség megbonthatatlan egységét B nép hatalmát, a nép akaratának iérvényesülését. Ezért érzi magáénak a lakosság a tanácsokat, viseltetik bizalommal irányukban. Tanácsaink, mint új népi hatalmi Szervek, munkájuk kezdetén még nem rendelkeztek kellő tapasztalat­tal. A tanácsok munkájában részt­vevő dolgozók tízezrei számára ez. s munka új területet jelentett, első iskola volt. Éppen ezért a tanácsok négy éves működésének sikerei sok­szorosan többet érnek, mert eredmé­nyeiket a nehézségek ellen vívott szakadatlan harcban érték el. Igen sokat tanultak, tapasztaltak és fei- SSdtek a tamácsfunkcionáriusok és ta­nácstagok ezrei. Lendületet, erőt edott nekik az. a tudat, hogy népünk megbízatásának tesznek eleget, dol­gozó népünket személyesítik meg az államhatalomban, a nép érdekeit szolgálják. A jelentős hiányosságok ellenére is számottevő az a siker, amelyet a széles néptömegeknek az állami munkába történt bevonása területén elértünk. A tanácsok tagjai ma már gyakrabban heszélik meg dolgozó társaikkal a tennivalókat, a közös gondokat, így segítik elő a párt, a kormány és a nép összefogását, az ország és a megye előtt álló felada­tok megoldását. Pártunk III. kongresszusa megál­lapította, hogy helyi tanácsaink az elmúlt négy esztendőben rendkívül nagy feladatokat oldottak meg, nagy teljesítményt nyújtottak gazdasági, politikai és kulturális téren a szo ciálizmus építésében. Ez a megálla­pítás a mi megyénk tanácsaira is vonatkozik. A helyi tanácsok munkájának nagy eredményei megyénkben Négy évvel ezelőtt a megyében mindössze 39 tsz volt, ezeknek 951 tagja 8100 hold földön gazdálkodott. Ma, a tanácsok négy éves fennállá­sakor, a megyében 364 termelőszö­vetkezet 15.500 tagja 124.513 holdon folytat szövetkezeti társas gazdálko­dást. Számos tsz-ben — ilyenek pél­dául a borsodivánkai, emődi, kesz- nyéteni, cigándi és sok más — a szorgalmas tagok jövedelme túlha­ladta a legjobban gazdálkodó közép­parasztokét is. 1950-ben gépállomá­sainkon 470 traktor volt, — ma 812 traktor, 34 kombájn. 820 cséplőgép és nagyszámú talajművelőgép segíti a dolgozó parasztok munkáját. Tanácsaink munkájának nagy ré­sze van abban, hogy a helyi állami és szövetkezeti ipar erősen fellen­dült négy év alatt. 1950. három he­lyi ipari vállalatával szemben most 18 ilyen vállalat működik a megyé­ben. A helyi ipar 400 millió forint értékű áruval segíti elő a helyi szük­ségletek kielégítését. 400 százalék­kal emelkedett a téglagyártis. A kisipari szövetkezetek száma négy év alatt négyszeresére emelkedett, a szövetkezeti tagok száma csaknem hatszorosára. Termelésük értéke 53 millióról 155 millióra nőtt. Többek között évente 1400 helyett 1800 gyer­mekkocsit, 11 ezer férfi és fiú ruhát, 33 ezer férfiinget, 3000 pár csizmát, 53 ezer férfi, női és gyermekcipőt gyártanak. 1950-ben a megye két kereskedel­mi vállalatának 180 holtja volt. Ma 965 bolt tartozik 17 állami kiskeres­kedelmi vállalatunkhoz. A földmű­vesszövetkezeti üzletek száma 800- lól 1212-re emelkedett. Évről-évre r.ő a kereskedelmi forgalom. 1954. II. negyedévében 100 millió forint­tal vásároltak több árut a dolgozók, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Ez is mutatja, hogy pártunk és kormányunk helyi tanácsaink mun­káját az az elv hatja át, hogy leg­főbb érték az ember, legféltettebb kincs a gyermek. A kulturális, kommunális, köz­egészségügyi, szociális igények ki­elégítésében jelentős eredményekkel büszkélkedhetnek fiatal tanácsaink. A felszabadulás előtt nem volt kul- lurott.honunk, ma 129 van. Lakások, utak, kutak, kulturális, közegészség- ügyi, szociális intézmények létesíté­sére — a többmilliárdos állami be­ruházáson felül — tanácsaink 650 millió forintot fordítottak négy óv alatt. Csaknem 300 új lakóházat épí­tettünk — különösképpen Szomolyán és Tibolddarócon — a volt barlang­lakoknak. 192 új iskolai tantermet létesítettünk a megyében. Ezeknek az intézményeknek ellátását, fenn­tartását, szükségleteik egyre jobb kielégítését 1300 millió forintos költ­ségvetéssel biztosították és biztosít­ják tanácsaink. . ____ , T95Ö Hatvanhét mozijává! szem­ben ma 196 moziban szórakozhat, tanulhat a megye lakossága. 800 ezer négyzetméternyi elhanyagolt utat javítottunk meg. 10 kilométer hosszúságú új utat, 16 ezer négyzet- méter járdát építettünk, 387 új ku­tat létesítettünk. 45 községet villa- mosítottujiüc, . 11.500 családi otthon­ban gyűlt fel a fény, 460-nal szaporí­tottuk a kórházi ágyak számát. 400-zal emelkedett a bölcsődei férő­helyek és 28-cal a szülőotthoni ágyait, száma. 9 új szociális otthont létesí­tettünk, ezekben 617 elaggott dol­gozó talált otthonra. Miskolcon meg­épült az ország legmodernebb köz­ponti rendelőintézete. Tanácsaink rövid négy év alatt annyit alkottak, amennyit a burzsoázia évtizedek alatt nem volt képes Mindezek a tények napnál világo­sabban bizonyítják, hogy tanácsaink mind eredményesebben működnek a dolgozók érdekében. Az emberek ma már a mindennapi élet eredmé­nyeiből győződnek meg a tanácsok munkájának jelentőségéről, ezért se­gítik javaslataikkal, építő bírála­taikkal, kezdeményezéseikkel és anyagi hozzájárulásukkal is az éle­tünk további javítását célzó beru­házásokat. Megyénk dolgozói négy év alatt több mint hat millió forint értékű munkával járultak hozzá a falvak villamosításához, iskolák, or­vosi rendelők, kultúrházak. utak stb. építéséhez. Ez az összeg meg­sokszorozódhatott volna, ha taná­csaink szorosabb kapcsolatban van­nak a dolgozó tömegekkel, tömeg­mozgalommá teszik a feladatok megoldására irányuló munkát. Nem állíthatjuk, hogy már nincse­nek fogyatékosságok tanácsaink munkájában. Vannak még, de lát­nunk kell a fától az erdőt. A felso­rolt eredmények bizonyítják, hogy ha a nép saját sorsának intézőjévé válik, ha feltör a nép alkotó ereje, — átalakítja a történelmet. Taná­csaink alapjában jól oldották meg feladatukat, mert szívvel-lélekkel dolgoztak, lelkesedésük pótolta az állami munkában való járatlanságu­kat. Rövid négy év alatt annyit al­kottak, amennyire a burzsoázia év­tizedek alatt nem volt képes. Mű­ködésük, tevékenységük nyomán új városok, községek, kultúrházak, la­kóházak, egészségügyi intézmények, iskolák stb. épültek. Működésükben a legfőbb segítő az eszme volt: a nép hatalomrajutásának eszméje, a proletárdiktatúra eszméje. Másik legfőbb segítőjük volt dolgozó né­pünk. Kemény harcokban létrejött hazánkban az egységes államhatal­mi rendszer, létrejött az egységes munkásosztály, egyre jobban szilár­dult dolgozó népünk erkölcsi, poli­tikai. nemzeti egysége. Szemünk előtt válik valóba történelmünk leg­jobb nagyjaink álma: — egységes nép, egységes államhatalom. Bebizonyosodott: n tanácsrendszer alapjában és teljes egészében helyes A dolgozók többször bírálják — jogosan — egyes tanácstagok hibáit, az is előfordul, nem ritkán, hogy az egyes emberek hibáit a tanácsok hibáiként könyvelik el. Egyeseket jogosan érint a bírálat, de a taná­csok eszméje, á tanácsrendszer, alapjában és teljes egészében helyes. Az első gőzgépeknek is voltak hibái, de ezeknek kijavításával az első gőzgépek forradalmasították a tech­nikát és a valamikor kezdetleges gépekből nagyszerű áramvonalas masinák lettek. A tanácsoknál még fellelhető hibák kijavításának kul­csa a nép kezében van, éppen ezért nem kétséges, hogy nagyszerű ál­lamgépezetünk lesz. Népünk éljen most az új tanácstörvényben bizto­sított jogokkal, a legjobbakat, poli­tikailag és szakmailag rátermett dolgozókat válassza be a tanácsok­ba. hogy tanácsaink további még na­gyobb sikereket érjenek el. A tanácsok megnövekedett felada­tával együtt nő a munkásosztály fe­lelőssége is. A munkásosztály leg­kiválóbbjainak kötelességük részt- venni az államhatalom helyi szervei­nek munkájában. A tanácsok nem nélkülözhetik a munkások segítsé­gét. A munkások többsége igen el- ismerésreméltó tevékenységet fej­tett ki a tanácsokban, de volt sok olyan munkástanácstag is, akik nem teljesítettéit ezt a kötelezettségüket. Egy részük valósággal lebecsülte a tanácsokban végzendő munkát. Gyakran megtörtént, hogy üzemve­zetők. kommunista funkcionáriusok nem engedtek el munkás-tanácsta­gokat az üzemekből a tanácsülésre. Ez arra mutat, hogy még ők sem értették meg a munkásosztály fon­tos szerepét a tanácsban. Hiba volt. hogy a tanácsnak mint államhatalmi szervnek hatáskörét ki­sajátították a végrehajtóbizottságok. A tanácsok és a tanácstagok lebecsü­lése kifejezésre jutott a tanácstagoK nak való parancsolgatásban is. Sok esetben a végrehajíóbizottságok veze­A tanácsok ereje a tto Helyi iparunk a legutolsó időkig nem kifejezetten a lakosság szükség leiére termelt, hanem lényegében a nagyiparnak volt kisegítő iizemága A tanácsok végrehajtóbizottságai nem foglalkoztak eleget különösképpen a falusi lakosság kulturális igényeinek kielégítésével, elhanyagolták a ralu sportját. Fogyatékosságok vannak különösen falusi iskoláink berende­zésében. A végrehajtóbizottságok szá­mos községben nem nyújtottak segít séget a pedagógusok lakásproblémá­jának megoldásához. A szép fejlődés ellenére eem tudtuk még felszámolni egészségügyünkben a múlt álkos ma­radványait. Még mindig kevés a kór­házi ágy, különösen a szülőotthonok­ban. Sok körzeti orvosi állás nincs betöltve. A hiányosságok miatt a felelősség elsősorban a végrehajtóbizottságokat, de nem kis részben a hivatali appa­rátust is terheli. Az apparátus dol­gozóinak nagyrésze becsületesen, lel késen végzi munkáját, de vannak még olyan lelkiismeretlen emberek is, akik nem foglalkoznak megfelelően a dolgozók panaszaival, jogos sérel­íői utasították az állandó bizottságoi kát, holott azoknak feladatait a ta­nácsüléseken kellett volna megszabni és csak a tanácsülésnek tartoztak volna munkájukról beszámolni. Durva megsértése volt a tanács-, demokráciának — ami tőként a sáros­pataki járásban fordult elő —, hogy a végrehajtóbizottságok önkényesen leváltottak választott tanácstagokat, amihez pedig csak a tanácsnak, ilietv« csak a választóknak volt joga. Az új tanácstörvény ki is mondja, bogy csak a választók hívhatják vissza a tanácstagokat, vonhatják vissza tőlük a megbízatást. Ugyanakkor megszűnt az úgynevezett kooptálás. Keveset, vagy egyáltalán nem fogi ialkoztak tanácsaink helyi község­politikai tervek kidolgozásával, emiatti nem tudták kellőképpen felkelteni a lakosság érdeklődését. gozó tömegekben van meivel. a papír mögött nem látják meg az élő embert. Az edelényi járási tanács pénzügyi osztályán 1500 panasz várt elintézésre, ezek nagy része jogos volt. Több mint 100 kazincbarcikai paraszt évekig nem kapta meg a Kár­talanítást kisajátított földjéért. A hasonló ügyek miatt kiszabott sok fegyelmi ítélet arra mutat, hogy a felsőbb tanácsszervek vezetői nem foglalkoztak eleget az alsóbb tartíesok: kádereivel, az apparátus dolgozóival. Igen nagy mértékben akadályozta az eredményesebb munkát, hogy a végrehajtóbizottságok sok határozatot hoztak, de kevés gondot fordítottak a határozatok megvalósításának ellen, őrzésére. A tanácsok négyéves műkö­désük alatt számtalan esetben érezték, hogy többet és jobbat tudnának lenni a lakosságért, ha különböző szervezeti és bürokratikus megkötöttségek nem gátolnák munkáinkat, ha nagyobb önállóságot biztosítanának számukra. Jónéhány helyen nem ismerték még fel teljes egészében, hogy a tanácsok ereje a tömegekben van. ezért nem domborodott még ki kellőképpen a (anácsok tömegszervezeti jellege. A tanácsok pártirányításának helyes módszerei A tanácsok négyéves munkájának eredményeiben részük van a megye pártszervezeteinek, pártbizottságainak, de ugyanakkor hozzájárultak a taná­csoknál előfordult hiányosságokhoz is, mert nem minden esetben alkalmaz- ták helyesen az elvi pártirányítást és páxtellenőrzést. A tanácsok sok jogos bírálatot kaptak a pártszervezetektől, de voltak nem igazságos bírálatok is. Az utóbbi időben nagyon elterjedt, hogy mindenért a tanácsot tették Te­leléssé. Sok pártfunkcionárius csak a tanács hibáit veszi észre és nem vizs­gálja, hogy a pártszervezetnek, saját magának milyen része van a hibák­ban. Pedig a tanácsok úgv ahogy vannak, hibáikkal együtt, a mi állam- hatalmi szerveink! Hibái a mi hiba ink is.' Az igazságtalan bírálgatás gyakran elvette a tanácstagok, ta­nácsfunkcionáriusok kedvét a munká tói, csökkentette a tanácsok tekinté­lyét. rontotta a pártszervezetek és a tanácsok viszonyát. A pártbizottságok és pártszervezetek gyakran megsértet­ték a tanácsok önállóságát. A Központi Vezetőség tavaly júniusi határozata óta javult ugyan a párt­irányítás és ellenőrzés, de még min­dig gyakori a parancsolgatás, utasít- gatás, holott a helyes módszer az* hogy a párt a tanácsban lévő kom­munistáknak adjon eivi és gyakorlati útmutatást. A párt akkor irányítja helyesen a tanácsok munkáját, ha a tanácsban levő kommunistákat jő tanácsokkal látja el, ha az ott levő kommunisták MDP csoportot alakíta­nak. ha az ott dolgozó kommunistákat olyanokká neveli, hogy kezdeményezé­sük, lelkesedésük magával ragadja az egész tanácstagságot, a pártonkivüli tömegeket. A kommunista tanácstagok felelőssége Ebből következik, hogy a tanács- ban levő kommunisták sem parancsol­gathatnak a pártonkivüli tanácstagok­nak. A kommunista tanácstagok hall­gassák meg a pártonkivüli eket, ve­gyék figyelembe helyes véleményüket, javaslataikat, a vitás problémákra tü. relmesen adják meg a választ. Ez a kommunista munka a tanácsokban. Nincs szükség a tanácsban a párt­tagok abszolút többségére. A párt a maca igazával irányit. Kevés párttag útján is érvényre jut a tanácsokban a párt politikája, mert a párt a nép ügyét szolgálja. Az MDP-esoport létesítésének nagy politikai jelentősége van. Az MDP- esoport kommunistáinak kötelessége, hogy a párt irányvonalának és hatá­rozatainak szellemében cselekedjenek és meggyőző, felvilágosító munkával a pártonkivüli tanácstagokkal együtt! végrehajtsák a Központi Vezetőség, valamint a pártbizottságok és felsőbb államhatalmi szervek határozatait. A tanácsokban dolgozó valamennyi kom­munista felelős azért, hogy a párt irányvonala maradéktalanul érvénye­süljön a tanács munkájában. Nagy szükség van arra is, hogv a pártfunk­cionáriusok jobban segítsék a taná­csok végrehajtóbizottságainak munká­ját. A beszámoló ezután kiemelte, hogy több pártbizottság, pártszervezet he­lyesen irányítja a tanácsok munkáját, elvi útmutatást ad a tanácsoknak, különösen a tanácsban dolgozó kom­munistáknak. Az illető területeken — természetesen — nem is marad el en­nek sok jó eredménye. A megválasztásra kerülő új tanácsok feladatai Az első tanácsok négyesztendős munkáinak eredményeiből és hibáiból le lehet szűrni a tapasztalatokat, hogy milyen feladatok állanak a most megválasztásra kerülő új tanácsok előtt. Tanácsainknak biztosítaniuk kell az új szakasz politikájának gyakorlati megvalósítását. Különösen fontos a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat ma­radéktalan megvalósítása, mert csak így lehet biztosítani népünk egyre nö­vekvő szükségleteinek mind teljesebb kielégítését. (Folytatás a 2-tk oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom