Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-24 / 199. szám
2 ÉSZAKMÁ'GYXRÖRSZAG Kedd, 1954. aagtssatas 24. A ROMAN NEPKOZTARSASAG . A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK UTJÁN Tiz éve szabadította fel a Szovjetunió a Román Népköztársaságot Augusztus 23. a Román Népköztársaság dolgozó n&pénsk legnagyobb ünnepe. Tíz évvel ezelőtt, 1944 augusztus 23-an a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította az ország egész területét és a román hazafias erők a Román Kommunista Párt vezetésével megdöntötték Antonescu fasiszta diktatúráját. A román had sereg a hitleristák ellen fordította fegyverét és fegyveresen harcait nemcsak Románia, hanem Csehszlovákia és Magyarország felszabadításáért is. A román nép a történelem folyamán először jutott igazi szabadsághoz és függetlenséghez, először ve ■ hette saját kezébe sorsának irányítását. Augusztus 23-án a Román Nép- köztársaság dolgozó népe visszatekint arra az útra. amelyet felszabadulása óta megtett és mérleget készít tíz év alatt elért ragyogó eredményeiről. A földreform, amelynek során több mint egymillió hektár földet osztottak fel a dolgozó parasztok közt, a nagyipar államosítása, a népköztársaság kikiáltása — megannyi ragyogó határkő azon az úton, amelyen az ország dolgozó tömegei elindultak a szocializmus építésének útján. A Szovjetunió sokoldalú baráti segítségével rövid idő alatt nemcsak talpraállt, hanem soha nem látott fejlődésnek indult az ország gazdasági élete. Üj iparágakat létesítettek; az ország ipari termelése 1953- ban már csaknem háromszor maga. sabb volt az 1938. évinél. Megindult a mezőgazdaság fejlesztése és korszerűsítése. Ma már 220 gépállomás gyorsítja meg a falu szocialista átalakulását. A sztálini nemzetiségi politika kö- vetkezetes alkalmazása eredménye ként az együttélő nemzetiségek az ország teljesen egyenjogú polgárai lettek. A Magyar Autonóm Tartomány az ország egyik virágzó, gyorsan fejlődő tartománya. Tavaly augusztusban a Román Munkáspárt központi bizottságának teljes ülése megvizsgálta a szocializmus építésében elért eredményeket és gazdasági programot dolgozott ki az életszínvonal emelésének meggyorsítására. A párt és a kormány programjának következetes valóraváltása azt eredményezte, hogy háromnegyed év alatt 4.8 százalékkal növekedett a kenyértermelés, 7.2 százalékkal u tésztaáru, 21.8 százalékkal a húskonzerv, 18.6 százalékkal a hentesáru, 41.8 százalékkal az édesipari termékek és 42J> százalékkal a háztartási cikkek termelése, — hogy csak néhány példát ragadjunk ki az élelmiszeripar és a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak fejlődéséből. Augusztus 23-dn szabad ország szabad népe ünnepel. Országszerte ünnepi zászlódíszt öltenek magukra a városok és a falvak és ezen a nagyszerű seregszemlén a dolgozó tömegek újabb ragyogó sikerek birtokában vonulnak fel, hogy ismét tanúságot tegyenek: élni tudtak a szabadsággal és pártjuk vezetésével biztosan haladnak előre a szocializmus építésének útján. Ünnepi ülés Bukarestben Románia felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából érkezett külBukarest', (TASZSZ). Augusztus 22-ón Bukarestben az Állami Opera- és Balettszínházban ünnepi ülést tartottak Románia felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából. Az egybegyűltek viharos tapssal fogadták az ülés elnökségéiben megjelenő Gh. Gheorghiu-Dejt, a Román Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökét, Petra Grozát, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének elnökét, Ghe- orghe Apostolt, a román munkáspárt központi bizottságának első titkárát, I. Chisinevschit, C. Stolicat, A. Mogniorost, a minisztertanács elnökének első helyetteseit, E. Bodnarast, M. Con- stantinescut és P. Borilat, a minisztertanács elnökének helyetteseit, valamint N. M. Svernyiket, a szovjet küldöttség vezetőjét, G. J, Rugyot, a Moldva SzSzK Minisztertanácsának elnökét, F. I, Golikov vezérezredest. Az ülésen megjelent L. G. Melnyikov, a Szovjetunió nagykövete, a Bukarestben akkreditált nagvkövetsé-. gek és követségek vezetői, valamint az ünnepre földi vendégek. A nagy nemzeti ünneppel kapcsolatban ünnepi beszédet mondott Románia felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából Gh. Gheorghiu Dej, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A beszédet viharos taps fogadta. N. M. Svernyik a szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és az egész szovjet nép nevében üdvözölte a román dolgozókat az ország felszabadításának 10. évfordulója alkalmából és további sikereket kívánt az uj szocialista társadalom építéséért, a békéért és a népek biztonságáért vívott harcukhoz. Az ünnepi ülés résztvevői lelkesen elfogadták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához, a Szovjetunió Minisztertanácsához és a Szovjetunió Legfelső Tanácsához intézett üdvözlő távirat szövegét. (MTI). RESIT A — a Román Népköztársaság egyik legnagyobb ipari központja Resita — az öntöttvas és az acél fellegvára — a Román Nénköztársa- ság hatalmas ipari központja. Acéllal és öntöttvassal megrakott vonatok indulnak el innen a Román Népköztársaság minden tájára, nyersanyagot szállítanak az ország gyárai részére, különféle berendezéseket és építőipari anyagokat. Resita acélmunkásai. kohászai, hengerészei, esztergálvnsai olyan termékeket gyártanak, mint például vasúti síneket, vascsöveket és vezetékeket, mezőgazdasági gépeket, kőolajipari felszereléseket, víziturbinákat, nehézmozdonyokat. Az élet megállás nélkül lüktet ebben a városban. Az élelmiszerüzletek, a textiláruházak tele vannak vásárlókkal. Frissen kiragasztott plakátok hirdetik a színházi és mozielőadások műsorát, beszámolnak a városban megrendezésre kerülő sportversenyekről és mérkőzésekről, a kulturális rendezvényekről. Kényelmes autóbuszok közlekednek állandóan cda-vissza a város széles utcáin. A háziasszonvok telt szatyorral térnek haza a városból a nemrégen épített új munkáslakónegyed felé veszik útjukat. Ebben a lakónegyedben egymás mellett sorakozó modern épülettömböket láthatunk, melyekben az új lakók százai kaptak kényelmes otthont. A nagy befogadóképességű színház, az Úttörő Palota, a sportpályák egész sora, az egészségügyi intézmények hálózata, valamint a kulturális és társadalmi intézménvek láncolata egytől-egyig azt a hatalmas fejlődést hirdeti, amelyen Resita az elmúlt évek során átment. A resitai üzem népi tánccsoportja próba közben Létesítmények egy bányászati központba0 a Román Népköztársaságban Baia Maré városa fontos inari központja a Román Népköztársaságnak. Az évszázad kezdete óta az ország felszabadulásáig ebben a városban mindössze egy elektromos üzemet, 3 elemi iskolát és egy kórházat építettek. Ezekből az elemi iskolák száma az utóbbi évek során 'háromról 18-ra emelkedett. Még ez év során megnyitja kapuit egy 10 osztályos középiskola, 3 szakiskola, 3 középfokú technikum, 16 óvoda, 6 napközi otthon, olyan intézmények, amelyekről azelőtt még csak nem is beszéltek. Az 1953 1954-es tanév során az oktatószemélyzet létszáma hétszeresére emelkedett. A Baia Mare-i iskolákban ma 4200 gyermek tanul, négyszer- annyi, mint a múltban, Az analfabetizmus, a múlt egyik súlyos öröksége, teljes felszámolás alatt van. Jelentős eredményeket értek el egészségügyi vonalon is. A városban van egy poliklinika a felnőttek részére, egy a gyermekek számára, van egy vállalati kórház, egy tbc rendelőintézet és több (hasonló intézmény. Most építenek egy pihenés céljait szolgáló parkot. Ez a park a város északi szélén, 1 hektár kiterjedésű területen foglal helyet. Itt fogják felépíteni az 1.200 férőhelyes szabadtéri színpadot, egy medencét, egy éttermet és egy olvasóklubot. A gyermekek számára tornaszerekéi’, hintákat és napozöhelveket biztosítanak, ____* Vita a tan ácstörvény-tervezetről 4 törvénytervezet növeli a tanácsok felelősségét be, Radostyánból és Varbóról pe-i dig egyet sem küldtek. Ládpetri községben például az is megtörtént, hogy az Ady Endre utcából 5 doD gozö került be a községi tanácsbaj az Újtelepről viszont egy sem. Nagyon helyesnek tartom, a 40j paragrafus 2. bekezdését, amely szerint Nagy örömmel olvastam a tanácsokról szóló törvénytervezetet, amely az alkotmány szellemében rendezi a tanácsok szervezeti életét. Pártunknak a népjólét emelésére vonatkozó politikája szorosan ösz- szefügg a tanácsok munkájával. Az új törvénytervezet növeli a tanácsok felelősségét, magasabb színvonalra emeli a tanácsdemokráciát, nagyobb önállóságot biztosít a tanácsok és a tanácstagok számára; egyúttal szorosabbra fűzi a kapcsolatot a tanács és a dolgozók között is. Nagyon fontosnak tartom a tervezetben és örömmel üdvözlöm, a 25. paragrafus 2. pontját, amely kimondja: „Az állampolgárok a tanácsok tagjait a tanács működési területén alakított választókerületen- kint választják. Minden választókerület egy tanácstagot választ." Ez azt jelenti, hogy minden választókerület közvetlenül választja meg küldötteit, s így szoros lesz a kapcsolat a választó és a választott között. A tanácstag sokkal jobban betudja vonni választóit a tanácsülésen elhangzott határozatok végrehajtásába. A törvénytervezet szerint a választópolgárok a lélekszámnak megfelelően választanak majd küldötteket. így nem fordulhat majd elő, — mint a legutóbbi tanácsválasztáskor — hogy a miskolci járási tanácsba Al- sózsolcáról 5, az ugyanolyan nagy Bőcsről 2 tanácstagot választottak a vb. a szükséghez képest, legalább azonban kéthetenkint köteles ülést tartani. Egyes nagyobb feladatok megoldá-i sánál szükséges a hetenkinti vb, ülés, egész évben azonban nem. A törvénytervezet 56. paragrafusa első bekezdése szerint a szakigazgatási szerv vezetője a tanács működési területén szakágazatának egyszemélyi felelős vezetője. Köteles beszámolni a vb-nek és a tanácsnak végzett munkájáról, kinevezési és fegyelmi jogkört gyakorol az osztály dolgozói felett. Ez biztosíték arra, hogy nagyobb lesz az osztályok és osztályvezetők önállósága, s gyorsabban tudják intézni a dolgozók ügyeit. A törvénytervezettel kapcsolatban a következő módosítást javaslom: A 39. paragrafus 1. c. pontjában megjelölt járási tanács végrehajtóbizottsági tagok számát legalább 7-ben és legfeljebb 11-ben állapítsák meg. Véleményem szerint nem lenne helyes, ha a tanácstagok 25—30 százaléka végrehajtóbizottsági tag lenne, BIRÖ GYÖRGY a miskolci j. tanács vb. titkára, Hogyan ellenőrizzük a gazdasági szerveket? Valamennyiünket jóleső érzés tölt el, amikor látjuk, hogy kormányunk bevonja a széles tömegeket a tanácstörvény tervezet megvitatásába. Az ilyen körülmények között létrejött törvényt a dolgozók jobban magukénak érzik. * A magam részéről a törvénytervezet 60. és 61. paragrafusához kívánok hozzászólni. Nagyon fontosnak és szükségesnek tartom, hogy a tanács és a végrehajtó bizottság ellenőrizheti és beszámoltathatja a gazdasági, szociális és kulturális munkát végző szerveket. Ezzel kapcsolatban nagyon sok probléma merült már fel a helyi tanácsoknál. Gyakori eset, hogy a gazdasági szervek semmibe veszik a tanács segítő javaslatát. Az edelényi gépállomáson például egyenesen visszautasították a tanács javaslatát. A helyi tanácsok a dolgozók életszínvonalának emelkedése terén a rájuk váró nagy feladatokat csak úgy tudják sikeresen végrehajtani, ha szorosan együttműködnek a más munkakört ellátó szervekkel. Az új törvénytervezet nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy tanácsaink elfoglalják jelentőségüknek megfelelő helyüket. A törvénytervezet említett szakaszai lehetőséget adnak' ugyan a különböző szervek ellenőrzésére, beszámoltatására, de nem mutatják meg eléggé, hogyan kell alkalmazni ezt a lehetőséget. Szeretnénk tudni, milyen formában közölhetjük véleményünket! például a gazdasági szervek vezetőivel. Ha nem valósítják meg javaslatunkat, vagy utasításunkat, a felelősségrevonás milyen formáját alkalmazhatjuk? * , Szeretném, ha ehhez a kérdéshez többen hozzászólnának, y. HRICZ ZSÓFIA a megyei tanács továbbképzési ; csoportjának vezetője. Kuo Mo-Zso felhívása az amerikai néphez Kuo Mo-Zso, a kínai békebizottság elnöke, a Zsenminzsibao vasárnapi számában felhívja az amerikai népet, ne engedje magát a profitra éhes csoportoktól Háborúba taszítani. Ugyanakkor felszólítja a kínai népet, hogy még nagyobb egységbe tömörülve hajtsa végre Tajvan felszabadításának dicső feladatát. „Az amerikai néphez fordulok, „melynek oly fényes hagyományai vannak a gyarmati iga lerázásában írja felhívásában Kuo Mo-Zso. ‘ Tudom, hogy _ az amerikai nép tiszteli Washington, Jefferson, Lincoln emlékét. De ma vannak vérszomjas amerikaiak, akik Hitler, Mussolini és Tozsó köpenyét öltötték magukra és súlyos veszéllyel fenyegetik Ázsia és az egész világ népeit, köztük magát az amerikai népet is.“ „Feltesszük a kérdést — folytatja Kuo Mo-Zso — veszélyezteti-e Kína az Egyesült Államok biztonságát? Megtámadta és megszállta-e a kínai népi felszabadító hadsereg Hawai szigetét? És ha hadseregünk megszállná Hawait, vagy éppen Long Islandot, amely Washington közelében van, mit gondolnátok, amerikai barátaink? Eihinnétek-e, hogy ez csak védekezés Kina részéről? Eltür- hetnétek-e ezt és szemlélhetnétek-e közömbösen?“ „Bízunk abban, hogy a béke- szerető amerikaiak belátják, mennyire igazságtalan az, hogy az amerikai kormány szervezte támadó tömb megszállva tartja a mi Tajvanunkat. Az amerikai nép kötelessége, hogy megálljt kiáltson a hazájában működő háborús csoportoknak, mégpedig az Egyesült Államok saját érdekében, az amerikai nép becsülete és az emberiség biztonsága érdekében ." a kínai nép mindig tartottuk n két!. Most pedig, hogy országunk szocialista állammá való kiépítésén fáradozunk, jobban óhajtjuk a békét, mint valaha. „Kormányunk és népünk békésen akar együttélni a világ minden országával *— hangsúlyozza Kuo Mo.Zso. -—- Mi nem támadunk meg senkit és nem tűrjük, hogy bennünket megtámadjanak.“ — ............. ,,Ej vagyunk szánva Tajvani felszabadítására és Csang Kaj-* sek bandájának megsemmisítésé,, re — fejeződik be Kuo Mo-Zso! felhívása. — Ez igazságos, e!-i idegeníti!etetlen jogunk. Hisszük, hogy ezt minden békeszerető és tjsztességes gondolkodású ameri-* kai is -negérti. Miénk az igaz-, ság és minden bizonnyal miénk' lesz a győzelem is,“ l(MTI), ----------------n TASZSZ ielentése a brüsszeli értekezlet befejezéséről szelj tanácskozás megegyezése Brüsszel (TASZSZ). Az Egyesült Államok hivatalosan nem vett ugyan részt a brüsz- szeli tanácskozáson, de — sajtójelentések tanúsága szerint •— az augusztus 21-i ülés idején lázas aktivitást fejtett ki. Bruce, az „európai szén- és acélközösségben“ működő amerikai megbízott augusztus 21-én kétségbeesett kísérleteket tett, hogy nyomást gyakoroljon a brüsszeli tanácskozás résztvevőire, elsősorban Mendes-Francera. Este 11 óra tájban, vagyis akkor, amikor javában folyt a vita, Bruce és a brüsszeli amerikai nagykövet megjelent az ülésteremben. Az amerikai diplomaták majdnem az ülés végéig: ottmaradtak a .teremben. Az Egyesült 'Államoknak a brüsszeli tanácskozás résztvevőire és elsősorban Mendes-Francera kifejtett nyomása azt célozza, hogy megakadályozza a tárgyalások kudarcát és így meggyorsítsa az európai védelmi közösségről szóló szerződés hatálybalépését, jóllehet ez a szerződés rendkívül népszerűtlen a nyugateurópai országokban. Ugyanezt a célt szolgálta az a jegyzék is, amelyet Dulles amerikai külügyminiszter intézett augusztus 21-én Mendes-Fran- cehoz. Ez a jegyzék — a nyugat- isi német1 rádió szerint! =—1 azt a re- Só-i-ményíj fejezi« ü, bog* a brüs^ re jut. ! Churchill Adenauer kancellár, hoz küldött üzenetet. Lap jelenté-* sek szerint Churchill „azt köve-* telte, hogy Adenauer újból pró-< háljon kompromisszurfíra jutni Franciaországgal.“ Az Egyesült Államok kezdeményezésére összehívott brüsszeli értekezlet célja az volt, hogy hat ország zárt tömbjének megalakí-* tása útján meggyorsítsa a ^ né-* met militarizmus feltámasztását. Az értekezlet kudarca az ameri-* kai diplomácia újabb vereségit bizonyítja. Sajtójelentések szerint Washingtonban a brüsszeli tanácskozás befejezéséről szólő első hirek után az a benyomás támadt, hogy az amerikai diplo-. máciát igen komoly kudarc érte, (MTI), Hamburgban a Thalmann-emlékünnepssg 12 ezer résztvevője követelte a Max Reimann ellen kiadott elfogatóparancs azonnali visszavonását A Hamburgban Ernst Th ál-, mann vértanúhalálának 10. évfordulója alkalmából megtartott emlékünnepség 12 ezer résztvevő-, je az esseni büntetőbírósághoz' intézett táviratában Max Rei-* g nn, a kommunista párt elnöke n kiadott elfogatóparancs nnali visszavonását követelte. ÍDk
