Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-19 / 144. szám
2 ESZAKMAGYAKOKSZAG Szombat, 1954 június i'o. 99 AKIK SIETNEK MEGHALNI“ Az „Aszahi“ című burzsoá japán lap félreveri a harangot: Japánt elborítja az öngyilkosságok szököárja. A lap „Rendkívül sok fiatal siet meghalni" című cikkében megjegyezte, hogy a háborúutáni első évekhez képest megkettőződött az öngyilkosok száma. A rendőrség adatai szerint 1953-ban több mint 20.000 öngyilkossági eset fordult elő, 60 százalékkal több, mint 1940-ben. Az „Aszahi" és a rendőrhatóságok az öngyilkosságok okai között megemlítik az „abnormális lelkiállapotot", a „családi zavarokat" és a „boldogtalan szerelmet". Tényleg ezek volnának az igazi okokf Indokoltabb azt feltételezni, hogy e szomorú jelenségnek, az öngyilkosságok gyakoriságának oka — az emberek ezreinek kilátástalan anyagi helyzete. Az amerikai csapatok megszállta Japánban nehéz az élet. A fiatal számára nincs hely, fokozódik a munkanélküliség. Az embereknek „boldogtalan szerelem“ nélkül is van miért kétségbeesniük ... Suhog a kasza az alsóberecki Rózsa Ferenc földjén Pórtélét Ismertessék meg népnevelőink dolgozó népünkkel pártunk 111. kongresszusának határozatait Az alsóberecki Rózsa Ferenc termelőszövetkezet ez év tavaszán kapott egy fogatos fűkaszá- lógépeix Amikor kaszálásra került a sor, a tagság egyré8ze idegen kedett a gépi munkától. Nem nagyon akartak a géppel dől gozni. Miután látták, hogy a kaazálógéppel 8 óra alatt 4 holdat vágtak le, egyszerre megváltozott a han gúlát. Most már úgy beszélnek a tagok — nincs gondunk többé a kaszálásra. Itt a gép, lekaszálunk vele mindent — s kaszálnak is, Érthető. hiszen az egyik legne hezebb munkától szabadította meg a tsz.-tagokat a gép. A termolőszö vetkezet élenjár a növényápolási munkában is. Jelenleg a kukorica, napraforgó második kapálásán szorgoskod nak. Kukorica jukat négyzetesen vetették és így gyorsan megy a művelése is. Marton István iSátoral jaújhely A munkamódszer átadás eredménye Ä DIMAVAG egyedi gépeket gyártó gyáregységében Tóth Béla gyalus eddig 100 százalék alatt teljesítette normáját. Az utóbbi időben azonban nagy fejlődés tapasztalható nála. A péti nitrogénművek részére készülő munkadarabon már 118 százalékot ért el. Nagy része van ebben Kulcsár József munkamódszerátadónak is, aki a késköszörülésnél, a munkadarab helyes rögzítésénél és a kés gépbefogásánál adott segítséget a gyalusnak. Tóth Béla eredményére felfigyelt Csetneki Pál csúcsesztergályos ifjúmunkás is. Régebben szintén 64 százalékos eredményt ért el csupán. A sikertelenség következtében el is keseredett, már el akarta hagyni az üzemet. Ma már boldog. — Regőczi Dezső munkamódszerátadó segítségével 115 százalékot ér el. s fizetése is ehhez mérten emelkedett. Teljesítette a féléves tervet a miskolci autóbussvállalat is A miskolci 36. számú Autóközlekedési Vállalat (MAVAUT) dolgozói június 15-rc maradéktalanul teljesítették első félévi tervüket. E nagyszerű eredmény elérésében nagy része volt Zaji Gyula, Nagy Ferenc Alitisz Ferenc, Csathó János cső portvezetőknek és brigádjaiknak. A gépkocsivezetők közül Németh Imre, Rigó István és Morvái József, a kalauzok közül pedig Kővári József. Iski Péter és özv. Pásztor Bélámé járult hozzá a legjobban, hogy a hosszú tél, a rossz időjárás ellenére a vállalat 15 nappal határidő előtt teljesítette tervét. fl francia nemzetgyűlés hadüqvi bizotfsága az „európai védelmi közösség“ szerződésének ratifikálása ellen foglalt állást Az hogy Páris (MTI). „AFP“ hírügynökség közli, a francia nemzetgyűlés hadügyi bizottsága pénteken 29 szavazattal 13 ellenében, egy tartózkodással elvetette az „európai védelmi közösség“ szerződésének francia részről történő ratifikálását. (MTI) Mendes-France megkapta a kormányalakításhoz szükséges többséget Páris (MTI). A francia nemzetgyűlés pénteken hajnalban szavazott arról, hogy megadja-e a kormányalakításhoz szükséges többséget Mendes-France- nak. Mint az „AFP“ hírügynökség jelenti, a szavazás eredményét magyar időszámítás szerint pénteken 2.55 órakor hirdették ki. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében a kormányalakításhoz legalább 314 szavazat szükséges. A szavazás hivatalos eredménye a következő: leadtak összesen 466 szavazatot. Mendes-France beiktatása mellett szavazott 419 képviselő, ellene 47 képviselő. 154 képviselő tartózkodott a szavazástól. A Francia Kommunista Párt szavazataival támogatta Mendes-France beiktatását. Mendes-France a szavazás eredményének kihirdetése után felkereste Coty köztársasági elnököt, akivel közölte a nemzetgyűlés döntését. Az újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy pénteken reggel megteszi az első lépéseket a kormány megalakítására és „igyekezni fog a lehető leggyorsabban eljárni“. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mik a tervei a genfi értekezletet illetően, Mendes-France megjegyezte, hogy „mindenekelőtt a kormányt kell megalakítani“. Maurice Fabry, az „AFP“ hírmagyarázója kommentárjában megállapította, Mendes-France azért kaphatta meg a beiktatáshoz szükséges többséget, mert világosan közölte: „Meg akarja valósítani az indokínai békét és ez a szándéka kedvező visszhangra talált a nemzetgyűlés soraiban“. Az „AFP“ jelentése szerint Mendes-France már összeállította tervezett kormánya névsorát és minisztereit pénteken délben akarja bemutatni a köztársasági elnöknek. A miniszterelnök a jövő hét elején akar megjelenni kormányával a nemzetgyűlés előtt, Pártunk III. kongresszusa népünk elé tárta a mainál is szebb gazda gabb jövők képét, hatalmas, lelkesítő célokat tűzött ki. Szép és nemes feladat népnevelőink számára megismertetni népünkkel a kongresszus nagyszerű határozatait. Ehhez azonban szükséges, hogy népnevelőink maguk is alaposan és sokoldalúan megismerjék a kongresz- szus anyagát. így felvilágosító mun kájuk valóban megyénk dolgozóinak mozgató erejévé válik, mozgó sítja őket a határozatok maradéktalan végrehajtására. Hogyan kell ismertetni a határozatokat? A népnevelők e feladat megoldásában használják fel az agitáció különböző módszereit. Jó módszer pél dául a csoportos újságol vasas, tizemben és a falvakban a népnevelők ebédközben, vagy amikor arra mód és lehetőség van, olvassanak fel egy egy fontosabb szakaszt a határozatból. Olyan elvtársak alkalmazzák ezt a módszert, akik jól tudnak olvasni és alaposan ismerik a határozatot, hogy megtudják magyarázni a fel vetődő problémákat. Népnevelőink — különösen falun — a maguk utcájában függesszék ki azokat az újságokat, amelyek a kon gresszus anyagával foglalkoznak. Helyes, ha a kifüggesztett újságcikkek fontosabb részeit aláhúzzák, — figye lembe véve saját területük problé máit. Ha például a községben gyenge a beadás, akkor a beadásra vonatkozó részt húzzák alá színes ceruzával. Az agitáció másik formáját, a cső- portos beszélgetést is alkalmazzák népnevelőink. Különösen falun nagy ennek a jelentősége. Népnevelőink hívják össze azokat a dolgozókat és családtagjaikat, akikkel már koráb ban is foglalkoztak. Beszéljék meg velük az őket érdeklő problémákat. Fel kell használni a kongresszus határozatainak ismertetésére az igen jól bevált kisgyűléseket is. A kisgyfilé- sek és röpgyűlések akkor érik el cél jukat. ha népnevelőink gondosan előkészítik azokat és gondosan felkészül nek az előadásra. Az eredményes kis- gyűlések és röpgyűlések legfontosabb előfeltétele: előre tájékoztatni a dől gozóka t. hogy mikor és hol lesznek a gyűlések, miről fognak tárgyalni, hogy a résztvevők fel tudjanak készülni rá és el tudják mondani véle ményüket. A kongresszusi határozatok mégis mertetésének a politikai felvilágosító és nevelő munkának legfontosabb formája azonban az egyéni agitáció. Ez lehetővé teszi, hogy a népnevelő érvelése valóban személyhez szóló legyen. Hogy az egyéni agitáció el érhesse célját, a népnevelőnek meg kell ismerkednie a hozzá beosztott A szavazatok pártok szerinti megoszlásáról eddig még nem érkezett jelentés. (MTI) ................................................................................................................... iiiiniiiiiniiiiiiiiiimmnmtniiiiiiiiiiiiiiniiiiiiniiuiiiiuiiniiiiiiiiiiiiiuiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiniuiiniiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiininmm dolgozókkal, meg kell ismerkednie a családok életkörülményeivel, szokásaikkal. Milyen legyen politikai tömegmunkánk tartalma? Pártunk III. kongresszusának batá rozatait úgy tudjuk legjobban meg magyarázni megyénk dolgozóinak, ha azokról nem általánosságban beszélünk, hanem egy-egy kérdéssel kon krétán foglalkozunk. Hogyan magyarázzuk meg például népi demokráciánk tízéves eredményeit? Mind a falvakban, mind az üzemekben meg kell mutatnunk, hogyan változott meg dolgozóink élete a felszabadulás óta. A Horthy-rendszer- ben a munkanélküliek milliós serege járta az országutakat, az urak pedig dőzsöltek a dolgozók véres verejtékén szerzett pénzen. Amíg Koburg herceg — aki még magyarul sem tudott — fényűzően élt, addig a szentistváni, mezőkövesdi, tardi és cserépfaluéi cselédek égett kenyérhéjból főzték és kenyómélkül itták a teát. E tíz év alatt gyökerében megváltozott megyénk dolgozóinak élete. Kohászok, bányászok, építőmunkások és dolgozó parasztok vették a kezükbe az állam vezetését és ma már saját maguk döntenek sorsuk fölött. A dolgozó parasztok a párt vezetésével birtokukba vették a földet. A földreform keretében megyénkben több, mint 47.000 család 330.000 kataszteri hold földet kapott. S a párt meg is védte 1946 ban a földet, amikor kiadta a jelszót: ..földet vissza nem adunk!” Ma már a föld valóban azé, aki megműveli. A párt megmutatta az utat a nagyüzemi gazdálkodás felé, amely a könnyebb munka, a jobb élet alapja, Ma az egykori cselédek nem a földesuraknak. a kuiákoknak aratnak, ha nem saját magukna" szocializmust építő hazánknak. Kombájnok, modern technikai eszközök könnyítik meg évről évre jobban munkájukat, mind kevesebbet kell sarlóval, kaszával verejtékezniök. A Központi Vezetőség beszámolója megmutatja, hogyan változott meg társadalmunk vezető osztálya, a munkásosztály élete, benne megyénk ipari munkásainak gazdasági és politikai helyzete. A Horthy-Magyarország idején a borsodi dolgozók hallatlan nyomorban éltek. 1931 ben 71.000 dől gozó, 1933 ban 92.000 dolgozó volt munkanélkül megyénkben, aki egy falat kenyeret sem tudott adni éhező, síró családjának. Ma soha nem látott munkalehetőség áll előttük „a magyar Uraiban". Az ország egyik leg nagyobb építkezése, a kazincbarcikai építkezés és számos más üzemünk százával fogadják fel a dolgozókat. Népünk életszínvonala különösen a kormányprogram óta mutat gyors emelkedést. Népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában megyénk népnevelői hatalmas eredményekről beszélhetnek. Megyénk dolgozóinak — különösen a dolgozó parasztságnak megnövekedett vásárló erejét bizonyltja példá.ul a nagyarányú bútorvásárlás. 1953 második felében az első félévhez viszonyítva 1,100.000 forinttá) több bútort vásároltak. 1953 első felében 590.000 forint értékű kárpitos bútort vásároltak, 1953 második felében pedig 837.000 forint értékűt. Ilyen példákkal mutassák meg nép. nevelőink hogyan változott meg megyénk dolgozóinak élete népi demokráciánk tíz esztendeje alatt. Népnevelőink mozgósítsanak a kongresszus határozatainak végrehajtására. Az iparban és a mezőgazdaságban az első és a legfontosabb feladat most a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, ezen belül a gondos anyagtakarékosság és a selejt jelentős csökkentése. Mindezek életszínvonalunk emelésé nek alapvető feltételei. Népnevelőink harcoljanak következetesen az ezen a téren fennálló súlyos hiányosságod kiküszöböléséért. Megyénk iparában a termelékenység kedvezőtlenül alakult. 1954 első negyedében például a munka termelékenysége 8.2 százalékkal alacsonyabb, mint 1953 első negyedében, ugyanakkor a béralapot több mint 55 millió forinttal túlléptük. Ezt az ősz- szeget államunk kifizette dolgozóinknak, holott mögötte nincs teljesítmény. Népnevelőink harcoljanak e súlyos hiba felszámoláséért, mert aa alacsony termelékenység és a bérlazítás hátráltatja az életszínvonal emelését. Népnevelőink feladata, hogy mozgósítsanak a gazdaságosabb tér-, melésre, a kongresszus célkitűzéseinek végrehajtására. Népnevelőink munkája akkor Iesa eredményes, ha már most felsorakoztatják megyénk dolgozóit a kongresz- szus határozatainak maradéktalan végrehajtására, felhívják dolgozó parasztságunk figyelmét az aratás, csóplós alapos előkészítésére. Ugyanakkor magyarázzák meg dolgozó pa- rasztságunknak, hogy jólétük emelkedése attól függ, hogyan tesz eleget állam iránti kötelezettségének. Az állam iránti kötelezettség teljesítése minden dolgozó paraszt hazafias kötelessége. Politikai munkánkban vegyük figyelembe, hogy a feladatok legjobb megoldásához nem valami elvont, mindenhol és mindenkor érvényes agitá- cióra, hanem konkrét tényeken alapuló meggyőző, felvilágosító munkára van szükség. KOVÁCS MIKLÓS MDP borsodmegyei vb, ágit. prop. oszt. A Pitypalatty völgyet egyetlen országút és Barossaknától kisvasút köti össze Miskolccal. A völgy, mint hosszú katlan 6 községet ölel magához szeretettel, védőn. A községek, Sa- jókápolna, Sajólászl'ófalva, Radostyán, Kon- dó, Varbó'és Parasz nya szerényen, de pezsgő élettől duzzadóan gazdagodnak a becsületes munka nyomán. Parasznya . . . Senki se hinné, hogy e szónak, névnek történelmi gyökerei vannak. Az öregek, a falu mesemondói, a község évtizedes eseményeiről tájékozott ..őslakói“ szívesen beszélnek erről. Nekik bevésődtek a szívükbe az apák, nagyapák, dédapák elbeszélései. A hagyomány szerint — pontos dátumot nem tudnak — a községtől délre, a ma Magos-hegynek nevezett tetőn néhány házból álló tanya volt. Ezt paraszt tanyának ismerték ... A bánya megnyitása után a völgyben kezdtek építkezni, földet művelni. A tanyából falu lett — neve is megváltozott ... A paraszt-tanya szó közepét elhagyták s így összeolvasva Parasznya lett a község neve. fickó, sakta, paprét, töviskes, kövecses, taskó, szuhadal, remek, középvölgycseres, lucahegy, ahogy a dűlőket nevezik — érlelik, táplálják az életet, a termést. Olyan a határ, mint a nyitott könyv, aki tud és akar, olvashat belőle. Dúsan zöl- delő gabonatáblák, lekaszált rét és legelő, gondozott szőlők, gyümölcsösök, kukorica és krumpliföldek, mák és kender, répa és cukorrépa, napraforgó és még ki tudná mind felsorolni, milyen földektől színes., gazdag a paras'znyai határ. akarják emelni mindenből^ Ebhez mérten állították ősz-* sze a község tervét, minden ten* nivalóját. munka tudatában biz* tosak a község dolgo* A jól végűéit 4 munka | A bánj óhoz vezető úton nyakig érő sár dagadt a legkisebb esőzés után is. A 3 kilométeres utón másfél-két órát kellett gyalogolni, míg a bányába ért a munkás. Félcipő, magasszáru cipő nem járt errefelé. Még a csizma szárába is befolyt a sár, lehúzta, szinte eltemette a lábbelit. Ma már kitűnő makadám út vezet ide — a régiről mint rossz emlékről beszélnek. Megváltozott a község portája. Nemcsak más emberek élnek itt, más lett a környezet is. Uj házak, új épületek sorakoznak a falu végén, összesen 33 és még épül a nyáron 13. Bányászok kényelmes, nyugodt otthona ez. Nemrégen hangoshíradót kaptak, kultur- ház, mozi segíti a művelődést. Autóbusz feszi kényelmessé a közlekedést Miskolc és Parasznya között. A környezethez tartozik a dúsan zöl- delő, viruló gazdag határ. A hegyoldalak, a völgykatlanok, a szőlők és legelők, a várdomb => ortás, gödrös, lombtető, hajsberke, nem könnyű. Molnár Pál 12 holdas gazda így fejezi ki a „nehézségeket“. — A föld igen nehéz munkájú, sok ve- sződséggel jár. A mi vidékünk ..vadas vidék“. A kifejezést a nyirkos, kötött, alig- alig homokos talajra érti. Tudvalévő, hogy nyirkos talajhoz több erőfeszítés szükséges, más természetű munkát igényel a föld, mint például a humuszos talaj. Nos. ez nem ejti kétségbe a parasz- nyaiakat. Szántanak, ha kell kétszer, javítják a talajt, műtrágyát és istállótrágyát bőven használnak. — Annak idején 40 q szuperfoszfát érkezett a községbe. Úgy elkapkodták, mintha ingyen adták volna. En is alig tudtam szerezni 1 q-t. Mert nálunk, ha gyengén fejlődik a növény, fejtrágyáznak, ügy figyeljük földjeinket mint édesanya ’ serdülő gyermekét — beszéli Molnár Pál. S ez igaz is. Még alig pirkad, már látogatókat fogad a határ. Itt is — ott is csapódik a kapu, nyikorog a kút kereke — nagy a készülődés az egész napi munkára. Mire kihajt a gulya, már a mező is hangos a munka zajától* Az eredmény nem is marad el. Sokat beszélhetne erről Berzi Ferenc, Juhos András, Molnár Pál. Madarász Ferenc. Berzi Lajos, ifjú Molnár József és a többi élenjáró gazda, akinek tavaly is a legtöbb termett — 9 q átlagban. P. Molnár László kukoricából tavaly 12 q-át takarított be egy holdról. Az idén a községi átlaga* 2 q-val zói abban, hogy győznek, tervük valóság lesz. Nincs a határban egyetlen kapálat* lan föld, gyomos tábla, elhanyagolt parcel* la. A falu apraja-nagyja a földeken van. A minap az egyik táblában két 10 év körüli fiú töltögette a krumplit — felnőtteket is megszégyenítő módon és hozzáértéssel. Igaz, amikor megunták a dolgot, gondoltak egyet, megmártották magukat a közeli pa* takban ás játék után néztek. Nekik szórako* zás a kapálás, mint mindenkinek .aki kedv* vei, szeretettél csinálja. Ennek’ ellenéro mindez azt mutatja, hogy itt még a gyerekek is segítenek, hogy a megszerzett dicsőség tovább öregbedjen. Mi az, amire büszkék a parasznyaiak? A falu versenyben van Varbóval és Ra* dostyánnal. Az első hely Parasznyáé. De á járás 38 községe között a beadásban is övé a pálma, már két hónapja. Másutt is pályáznak az elsőségre, szorítani kell tehát a munkát, nehogy sarkukba érjen valamelyik vetélytárs. A hangos híradóból messzire száll a dal: .....vígan szánts traktoros“, trakloro* sok ugyan nem szántanak most. Nem is an* nak az ideje van, de mindenki dolgozik. A hangos híradót nagyon szeretik a faluban. Zenét, közérdekű híreket közvetítenek, .de — s itt a hiba — kevés szó esik az élenjárók* rőt. Nincs faliújság, villámtábla... Pedig lenne miről írni, például a termelési bizottság nagyszerű kezdeményezéséről, arról,, hogy a bizottság tagjai összefogtak és a falu özvegyeinek segítettek a munkában, a növényápolásban. Ez a hangoshíradóba, fa* liujságba, villámtáblára kívánkoznék. Na* gyobb, szélesebb körű versenynyilvánosságot! jobban hez, Virul Ia parasznyai határ, hogy hozzá* . járuljon a dolgozó nép mind* szépülő, gazdagodó, derűs életé* TÓTH FERENQ
