Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

Vasárnap, 1954. Január 24. ÉSZAKMA GYARORSZAG 3 Nagy Imre elvtárs beszámolója as országgyűlés szombati ülésén (Folytatás a 2. oldalról.) alapját. Ezért mezőgazdasági terme­lési tervünk teljesítését minden esz­közzel és minden körülmények kö­zött biztosítani kell. A kormány szá­mos intézkedést hajtott végre, hogy megjavítsa a jószág, főképpen a ser- léshízíalást és biztosítsa a lakosság jobb hús- és zsírellátását. Komoly erőfeszítéseket teszünk arra, hogy március folyamán leszállítsuk a hús- ős zsirárakat. Átlagosan mintegy 10—15 száza­lékkal csökkentjük az árakat, ami a fogyasztás jelenlegi színvonala mel­lett is sokmillió forint megtakarítást jelent elsősorban a városi fogyasz­tóknak. Tovább növeljük as uruforgatmat Iparunk és mezőgazdaságunk ter­melési terveinek maradéktaian telje­sítése biztosítja az árualapot köz­szükségleti cikkekből és élelmisze­rekből, — ami a lakosság fogyasztá­sát van hivatva teljes mértékben és jó minőségben kielégíteni. Külön kiemelem a helyiipar és kisipar nagy szerepét és jelentőségét e téren, olyan feladatokat kell ellátnia, ami­ket a gyáripar nem tud megoldani. A múltban a helyiipar nem felelt meg feladatainak, helyesebben, nem olyan tevékenységet folytatott, ami tulajdonképpen feladata lett volna, nem szolgálta kellőképpen a lakos­ság helyi szükségletének kielégíté­sét. Még rosszabbul alakult a hely­zete a helyiiparon belül a magánkis­iparnak, amelynek a szerepét a he­lyi tanácsok lebecsülték. A kormányprogram óta, amely a helyiipar és a magánkisipar tevé­kenységének kiszélesítését tűzte ki feladatul, többezer fővel emelkedett a helyiipari szövetkezetek taglétszá­ma, ugyanakkor a hálózat is több, mint kétszáz fiókkal bővült. A kis­ipar terén is komoly javulás tapasz­talható. Júniusig a kisiparosok szá­ma csökkenő irányzatot mutatott. Azóta a kisiparosok részére kiadott ipar jogosítvány ok száma jóval meg­haladja a nyolcezret, közel ötezer iparjogosítványi kérelem pedig el­intézés alatt áll a tanácsok ipari osz­tályainál. Bár a fejlődés jelentős, mégsem kielégítő, különösen falun A tanácsoknak több figyelmet kell erre fordítani és a hosszas, bürokra­tikus eljárás helyett, főleg a falun , hitelnyújtással, helyiségbiztosítással, nyersanyagbeszerzés megkönnyítésé­vel kell elősegíteni a kisiparosok munkáját. Erre annál inkább szükség van, mert 1954-ben mind a helyiipar mind a kisipar előtt további nagy feladatok állnak. A helyiiparnak fo­lyó évben 2.5 milliárd értékű munkát kell végeznie. Fejleszteni kell a mérték után ké­szülő cikkek készítését, amelyet 1954-ben közel két milliárd forintra kell emelni Ezért főképpen a mér- tékutáni szabó és cipészmühelyek hálózatát kell fejleszteni és búto­roknál is lehetővé kell tenni az egyé­ni rendeléseket. A helyiiparnak fő­képpen a helyileg értékesíthető cik­kek termelésére és a helyi anyagod Elhasználására kell fokozottabban rátérnie és főfeladatának kell a lakosság helyi szükségletei minél jobb kielégítését tekintenie. A gyáripar, valamint a mezőgaz­daság és a helyiipar munkája és tervteljesítése az előfeltétele annak, hogy 1954 folyamán tovább javítsuk a lakosság áruellátását. Amíg 1953- ban a lakosság közvetlen fogyasztá­sára nem számítva azt, ami közüle- teken keresztül jut a lakosság szá­mára, a nemzeti jövedelem 58 száza­lékát fordítottuk, addig 1954-ben már 70 százalékát, ami azt jelent', hogy a lakosság fogyasztására szánt árualapot a múlt évhez képest húsz százalékkal felemeljük. Az áruforgalmon belül kereken 25 szá­zalékkal növeljük a ruházati cikkek, 24.6 százalékkal a vegyesiparcikkek "S 24.5 százalékkal a kultúrcikkek forgalmát. Az áruforgalom 1954-re tervezett nagyarányú növelése, valamint a mezőgazdaság fejlesztési programja, amely az ország élelmiszerellátásá­nak hatalmas terve, — új feladatok elé állítja a kereskedelmet és annak széleskörű fejlesztését teszi szüksé­gessé. Ezzel egyidejűleg a miniszté­riumnak hatékony intézkedést kell tenni a kereskedelem munkájában tapasztalható komoly hiányosságok mielőbbi megszüntetésére, elsősor­ban a kiszolgálás, de az áraelosztás. a szállítás és nem utolsó sorban az áruminőség terén. A lakosság joggal megköveteli a kultúrált kereskedelmet, az udvari­as, előzékeny kiszolgálást, azt. hogy pénzéért jóminőségű árut kapjon és a nap bármely szakában Budapesten épp úgy. mint vidéken, minden áru­szükségletét beszerezhesse. Kereske­delmünk főfeladata ezeknek az igé­nyeknek a feltétlen kielégítése. A jobb áruellátás érdekében fejleszte­ni kell a kereskedelmi hálózatot. Budapesten a munkáskerületekben és a vidéki iparvárosokban az év folyamán mintegy 1500 üzletet kell nyitni és a meglévőket tovább kell fejleszteni.' Gondoskodni kell az áruválaszték bővítéséről és ezért a kereskedelemnek bele kell folyni a közszükségleti cikkek termelésébe, minőségébe és választékába. A ter­melőiparra ilyen irányban kell ha­tást gyakorolni. Általában a keres­kedelem kiemelkedő feladata, nem­csak a maga területén, az áruforga­lomban, hanem a közszükségleti cikkek tervezésétől, a gyártáson, a minőségen és választékon át egészen az eladásig védelmezni a vásárlók érdekeit. Az áruforgalom lebonyolításában az állami bolti kiskereskedelem mellett fontos tényező a földműves­szövetkezeti bolthálózat, amelynek fő feladata a falu-város árucsere­forgalmának lebonyolítása. Az 1954- es esztendő számára is nagy felada­tot tartogat. A földművesszövetkeze­teket, mint a dolgozó parasztság fo­gyasztási és értékesítési társulatait, alkalmassá kell tenni a falusi lakos­ság áruellátására. Nagyrészt a tag­ság közvetlen anyagi érdekeltségé­nek növelésével, vásárlási visszatérí­tésekkel, másrészt a szövetkezeti életben a demokratikus elvek érvé­nyesítésével, tevékenységébe be kell vonni a dolgozó parasztság széles rétegeit. A mezőgazdaság fejlesztésének programja a szövetkezeti keres­kedelemre is újabb feladatokat ró. Neki kell forgalomba hozni a ter­melés számára szükséges kisgépe­ket, felszerelést, szerszámot, műtrá­gyát, stb. Ez is megköveteli a bolt­hálózat fejlesztését azzal a céllal, hogy a falusi lakosság fogyasz­tási és termelési szükségleteit lakóhelyén vásárolhassa be. Me­zőgazdasági szaküzleteket és mi­vel a földművesszövetkezetek 1654 folyamán nagymennyiségű épí­tőanyagot hoznak forgalomba, a já­rási telepeken kívül legalább hat­száz építőanyaglerakatot kell létesí­teni. Úgy az állami, mint a szövetkeze­ti kereskedelem terén fokozottabb figyelmet kell fordítani a helyi be­szerzésekre, véget kell vetni a rend­kívül nagyméretű árumozgatásnak, keresztbeszállításoknak, amely nem­csak közlekedésünket terheli feles­legesen és késlelteti az áruszállítást, hanem főképpen élelmiszereknél nö­veli a veszteséget, ami a népgazda­ságnak érzékeny károkat okoz. Ezt azonban csak a kereskedelem terén elburjánzott bürokrácia elleni erő­teljes és szívós küzdelemmel tudjuk megszüntetni, ami éppen ezért a minisztérium egyik legfontosabb feladata. liultvrpolitikánk nagy sikerei és feladatai Az elmúlt hat hónapban munkánk jó részét az ország gazdasági pro­blémáinak rendezése, népgazdasá­gunk átcsoportosítása kötötte le, ami érthetően a kormányprogramból kö­vetkezett. Eddig végzett munkánk lehetővé teszi, hogy figyelmünket és gondoskodásunkat fokozottabban kultúrális feladataink felé irányít­suk. Oktatásunk terén a legnagyobb erőfeszítéseket és anyagi áldozato­kat az általános iskolák fejlesztésé­re kell fordítani. Beruházásaink, te­hetőségeink keretei között, ezt hűen tükrözik. A pedagógusok, elsősorban a falusi és tanyai tanítók anyagi problémáival is foglalkozik a kor­mány. Az iskolák fokozottabb tata­rozása mellett szaporítanunk kell a tantermek számát, kiegészíteni fel­szerelését. Az általános Iskoláknak azonban nemcsak új külsőt, de a tanításnak is új tartalmat kell ad­ni: igazi népi, hazafias szellemet. Jobban kell ápolni a haladó magyar hagyományokat, őrizni nemzeti nagyjaink dicső emlékét. A felnövő áj nemzedék magyarságát és mű­veltségét itt kell a szocialista haza- t'iság szellemében megalapozni. Arra Kell törekednünk és el is kell érnünk, hogy az általános iskolai képzett­séggel megalapozzuk ifjúságunk mű­veltségét. Édes anyanyelvűnk elsajá­títása népoktatásunk legnagysze­rűbb. egyben legfontosabb feladata... ..Nyelvében él a nemzet". Népokta­tásunk legnemesebb feladata ezt a nagy gondolatot valóra váltani. El kell érni és ez legyen oktatásunk fő célja, hogy gyermekeink helyesen beszéljenek, írjanak és olvassanak magyarul. (Nagy taps.) A nevelés terén az eddiginél na­gyobb feladat hárul a szülőkre. A családi életen kívül tevékenyebben kell résztvenniök az iskolai nevelés munkájában és elősegíteni az isko­lai fegyelem megszilárdítását. Kultúrpolitikánk legnagyobb fel­adata sokoldalú, tervszerű munka a kultúrális élet minden területén a tudomány, irodalom és művészet eszközeivel, nem utolsó sorban fej­lett film-művészstünkkel a művelet- lenség ellen. Olyan feladat ez, ame­lyet nem lehet átugrani annak ve­szélye nélkül, hogy elszakadunk a néptől és kultúrális kincseink, kul- túrforradalmunk eredményei csak a társadalom szűk felső rétegeinek ki­váltságává válnak. Biztosítani kell a kultúra demokratizálását, széles­körű népnevelő szeredét. Kultúrpo­litikánk nem kisebb feladata ápolni fejleszteni a magyarság egységes nemzeti kultúráját. A párt és a kormány új politiká­ja, a szocializmus építésének új szakasza megteremti az irodalom, a művészet és tudomány felvirágzásá­nak kedvező anyagi és szellemi fel­tételeit. Megnőtt az írók alkotó ked­ve, fokozódott érdeklődésük az élet űj problémái, az időszerű gazdasági és politikai kérdések iránt. Alkotó kedvük és szabadságuk a szocialista realizmus talaján, komoly ígéret a 'övőre. Nagy feladat a magyar klasszikus irodalom ápolása. Az idén emléke­zünk meg irodalmunk büszkesége Jókai Mór halálának 50. évforduló­iéról Méltatlan a nagy író halha­tatlan emlékéhez, de a demokrácia irodalompolitikájához is hogy a fel- szabadulás óta alig néhány kötete került kiadásra. Ezt a mulasztást minél előbb helyre kell hoznunk. Több ifjúsági regényt és meseköny­vet kell ifjúságunk és gyermekeink kezébe adni a magyar ifjúsági- és meseirodalomból. Jobban ki kell domborítani a színjátszás népi-nemzeti jellegét; régi és új magyar színdarabok mi­nél nagyobb számban való bemuta­tásával. Különös gonddal kell törőd­ni a magyar dráma sorsával. A képzőművészet terén nagy lé­péseket kell tennünk afelé, hogy a néptömegek nevelésének, életük megszépítésének eszközévé legyen. Az állam is fokozottabb gondosko­dással hozzá kíván járulni ahhoz hogy alkotási feltételek biztosításá­val képzőművészeink kifejthessék művészi képességeiket, hogy e nagy­fontosságú művészeti ág helyzete méltó legyen az új magyar képző­művészet eredményeihez és felada­taihoz. Tudományos életünkkel szemben az ú.i szakasz új feladatai rendkívül* követelményeket támasztanak. Egyes tudományágakban vannak is elisme­résre méltó eredményeink. De nem elégedhetünk meg azzal a hellyel amelyet a tudományos világban el­foglalunk. A fizikai ügyességben, a különböző sportágak terén az élre törtünk, a legnagyobbak közé és mint mondani szokták, spart-nagy- hatalom vagyunk. Valóban a jogos nemzeti büszkeség érzése töltött el bennünket az olimpiai győzelmi so­rozat után és példátlan lelkesedéssel fogadta az egész ország labdarúgó­ink Londonban aratott nagyszerű 6:3-as győzelmét. (Taps.) Ugyanak­kor számos tudományágban, elsősor­ban a technikai tudományok terén e vagyunk maradva, csak átvesszük a tudományos eredményeket ahe­lyett, hogy újat is alkotnánk. Tudo­mányos kutatóintézeteink nem egy­szer olyan kérdéseket dolgoznak fel amelyeknek semmiféle, vagy csak nagyon laza kapcsolatuk van a ter­melés terén előttünk álló feladatok­kal és elhanyagoljuk égető problé­máinkat. Az utóbbi időben ugyan fel­élénkült tudományos életünk, szé­lesedtek nemzetközi kapcsolataink a szocialista tábor országain kívül résztvettünk számos tudományos ta­nácskozáson Stockholmban, London­ban és másútt, ahol tapasztalhattuk tudományos életünk fokozottabb meg­becsülését. De a főfeladat a tudomá­nyok továbbfejlesztésének elórelen- dítése, újabb tudományos eredmé­nyek elérése. Népi demokráciánk viszonyai között ennek kedvező fel­tételei, komoly lehetőségei és szép hagyományai vannak. Erre támasz­kodva a szellemi élet, a tudományos munka terén is az élre kell törnünk a nemzetek nemes versengésében Biztos vagyok benne, hogy a tudomá­nyok képviselői hírnevet és dicsősé­get szereznek maguknak és az or­szágnak is! Ami a kormányt Illeti, több megbecsüléssel, figyelemmel és gondoskodással, a tudományos mun­ka nagyobb lehetőségeivel, elő fog­ja segíteni a magyar tudományok felvirágzását. Tudósainkon a sor, hogy szárnyaljon merészen, maga­san a magyar tudomány. A kormány, amely messzemenő anyagi áldozatokat hoz a dolgozók pihenésének, kultúrális és szórako­zási lehetőségeinek fejlesztésére, biz­tosítani kívánja ehhez a megfelelő szabad időt is. Megköveteli fezt a dol­gozók magánélete, a családfi kör, a gyermekek nevelése, szülői köteles­ség is. Erre való tekintette* a kor­mány a közeljövőben be fogja ve­zetni a hivatalokban, intézmény eke ben az alkalmazottak kötött munka­idejét. Az egészségügy fejlesztése terén bár történtek a kormány részéről az elmúlt hónapokban intézkedések, a feladatok megoldása még előttünk áll. 1954-ben ezen a téren jelentős lépést teszünk előre, amennyiben az egészségügy fejlesztésére 343 millió forintot ruházunk be. Mintegy 10 százalékkal növeljük a kórházi ágyak számát és az év folyamán több új kórházat adunk át a használatnak, egyidejűleg több kórházat jelentő­sen kibővítünk. A jobb betegellátás érdekében pedig nyolcezerrel fel­emeljük a kórházak és rendelőinté­zetek dolgozóinak létszámát. A közegészségügy fejlesztése te­rén fontos szerepük van a kommu­nális beruházásoknak, amire 1954- ben 323 millió forintot fordítunk. Ebből az összegből elsősorban a vá­rosok víz- és csatornahálózatát kell bővíteni, illetve a meglévőt kijaví­tani. 1954-ben tovább folytatjuk az állami lakóházak tatarozását, amire 320 millió forintot irányoztunk elő. Az állami lakásépítkezéseken kí­vül a kormány messzemenő anyagi segítséggel magán-kislakásépítési akciót indít az év folyamán, igen előnyös fizetési feltételek mellett, i 954-ben erre a célra 180 millió fo­rint összegű kölcsönkeretet és nagy- mennyiségű építőanyagot bocsájt az építtetők rendelkezésére. Az 1954. évi lakásépítési program százötven százalékkal haladja meg a multévit. Folyó évben állami és magánerőből összesen kerek szám­ban negyvenezer lakás épül az or­szágban. Ezenkívül további tízezer lakás építését kezdjük meg, amelye­ket 1955-ben fejezünk be. Államháztartásunk gazdasági irányelvei Ezekután Tisztelt Országgyűlés, át­térek az államháztartás egynéhány kér­désének rövid ismertetésére. Jtülius 4i parlamenti beszédemben gazdasági lehe­tőségeink reális értékelésivel kapcsolat­ban a felödatot abban jelöltem meg, hogy addig nyújtózkodjunk, .»meddig a takaró éri Ma ez fokoznttabba o érvényes, mint félévvel ezelőtt. Államháztartásunk, ban ez a gazdálkodás irányelve. A leg- messzebbmenoen takarékoskodunk a dol­gozók filléreivel és nagyon megnézzük hová adjuk. Ezen épül fel a* 1954 évi állami költségvetésünk, melynek elő­irányzatát a minisztertanács a múlt év végén jóváhagyta. Ebben az előirányzat­ban a pénz-szközök űj csoportosításának jellemző vonása a beruházások ös<-z»cének csökkentése. A múlt évben a költség­vetésben a be’ubá?á“okra az összk'adás 324 százaléka volt előirányozva, míg az idén csak 26.9 százalék. A költségvetést előirányzót alapját a kormányprogram értelmében, kidolgozott és a párt által megszabott »-Ivek alop'án érvényre juttatott népgazdaság! terv ké­pezi és főfetadata, hogy « népgazdasági terv célkitűzéseit pénzügyileg bizto­sít-«. Ennek megfelelően a mezögnzd-sag fejlesztésére folyósítandó összeg több mint kétszerese a tavalyinak, ke­reken 3-6 milliárd forint, míg a szo­ciális és kulturális kiadások kereken egy millifirddr.l emelkednek. Költ-égvetési előirányzatunkban figyelembe vettük _ e honvédelem szempontjait is. Gazdasági lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk néphadseregünkről hogy szabadságunk, függetlenségünk, békés énitő munkánk védelmére helyt tudjon állni. (Taps.) Jellemző vonása a költségvetési élű irányzatnak, hogy « b•'vételek túlnyomó naov részét, csaknem 80 szczfdékat nem a lakosság adója, hanem ez. állami vál­lalatok befizetései alkotják. Mutatja, hogy a kormány nem adópréssel, hanem saját vállalatai és üzemei termelésének fejlesztésével, önköltségének csökkenté­sével teremti elő a2 államliáztartás vite­léhez szükséges anyagi eszközöket. A folyó évi költségvetést a miniszter­tanács, alkotmányos iclltatabnazás alap­ján, a korábbi gyakorlattól eltérően az első félévben te: 1 ts/t i a parlament elé. Eddig a költs gvetést decemberben tár­gyalta az országgyűlés, olyan időpont­ban, amikor a népgazdasági terv még nem volt jóváhagyva. S mivel a költség- vetés előkészítése hónapok munkája, az a helyzet állott elő, hogy a költségvetés nem volt eléggé összhangban a népgaz­dasági tervvel. Még visszásabb volt a helyzet «z állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelen­téssel, az úgynevezett zárszámadással, amely csak egy két év múlva kerülhetett a parlament elé jóváhagyásra, ami puszta formalitás volt. A költségvetés későbbi tárgyalása le­hetővé te-zi, hogy az országgyűlés elé kerülő költségvetés a népgazdasági terv­vel összhangban, az előző év tényleges bevételeit és kiadásait felölelő és az Állami Ellenőrző Központ által felülvizs­gált zárszámadással együtt kerüljön jóvá­hagyásra az országgyűlés elé. Ez a cél­szerűség és felejösebb államháztartás az egyszerű magyarázata a költségvetés ké­sőbbi tárgyalásának, amit. egyébként., a gyakorlat más országokban is teljes mértékben itrezol. Ilyen módon 195t ben már olyan költségvetés kerül a parla­ment elé, amelv minden részletében a mirűztertanles által jóváhagyott tervre épül. A költségvetés tárgyalásának út rendié fokozza a népgazdaságban a terv- szerűséget és nagyobb h' 7tor aeot nyújt a költségvetési gazdálkodás számára. Feltétlenül helyes, és ezt kell megvaló­sítani. Tanácsaink nagysserű feladatai Tisztelt Országgyűlés! Mindazok a sokrétű, bonyolult, a lakosság mindennapi helyzetére kiható intézkedések, amelyek a kormányprogramból, 1954. éves nép­gazdasági terveink végrehajtásából foly­nak, jórészben helyi tanácsainkon, azok munkáján keresztül valósulnak meg. Rendkívül fontos feladat, hogy helyi ta­nácsaink minden befolyásuk, tömegkap­csolataik és hivatali apparátusuk _mun- Icájának teljes felhasználásával, az állam- hatalom súlyával és tekintélyével végez­zék a rájuk háruló feladatokat. A kor. mány egyik legfőbb tennivalói* helyi tanácsaink megsegítése, fclké-zí’és^, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő fel­adatokkal. Erre fokozottabban szükség van, mert a fejlődés új szakaszában a helyi ^taná­csok szerepe, jelentősége és felelőssege a múlttal szemben megnőtt. A nártbatá- rozat és a kormányprogram célkitűzései­nek megvalósulása a tanácsok heh-cs, vagy helytelen, jó, vagy ros=z munkáján múlik, azon, hogyan hajtják végre azo­kat. Az ói nagyszerű feladatok a tanácsokba pezsgő életet, a hivatal munkáiéba friss szellemet visznek. Nasryban hozzájárul­nak ahhoz, hogy a tanácsi választott szervek működéséből kiküszöböljek a bürokratizmust, az ndmini*ztratív mód­szereket és megszilárdítsák belső éűtiik demokratizmusát- A knrmánv számos intézkedé-ével már eddig is c«ökkcnte’+e a túlzott állami centralizmust, amelv fékezte a tanácsok kezdeménvezé-ét és megvetette alapját a tanácsok ónálló költségvetésén-k. hoary felszámolja azt a néngügyi pohrkát, amelv szűk térre kor­látozta a tanácsok tevékenv=éoét A h lvi Ipar. a ki-inar, a kommunális ügyek te­rén szélesebb teret biztosítottunk a helvi tanácsok gazdaság! tevékenységének és ezt a politikát tovább fogjuk folytatni Al:bo7 hngv ez eredményre vezessen, so­kat kell mén javítani a tanácsok pénz­ügyi és beruházási tevékenyégén, hoirv lehetőségeiket, a rendelke-ésiikre borrái- tott anvagj eczkörSk“t a lakos'ág szoe'á. Es vagy kulturális idényeinek kielégí­tésére minél lobban kibaszrái-ák. A korul •'nyom cr no: é= n píh-t'ro-'1- tok a helyi tanácsok tal-rnáböíc-n"k n mi tö-ney-rrvekké velő v'i1é-á”nk. sz;lárd állomhatalmi és ieazpatási szer­vekké való kiépítésének alapjait is meg­teremti. Az új szakasz politikája, amely a lakosság életviszonyainak megjavítását tartja szem előtt, a tanácsokat a nép, felé, a népet a tanácsok felé fordítja, biztosítja az állam és a dolgozó tömegek egységét, ősszeforrásót. A tanácsok szerteágazó munkájában, amely az élet majd minden területét fel- 51 II, helytállásukkal, a haza és a nép iránti szerető tűkkel, a Népköztársasá­gunkhoz való hűségükkel, egész közélett szereplésükkel, erkölcsi és politikai meg­nyilatkozásaikkal kiemelkedő és meg­tisztelő szerepük van a végrehajtó bizott­ságok elnökeinek. Munkájukkal, maga-* tartásukkal, intézkedéseikkel nap, mint nap újra és újra meg kell nyerniök a szcle9 néprétegek bizalmát. Csakis akkor lehetnek a nép államának méltó képvise­lői, ha ezt egyetlen pillanatra sem té­vesztik szem elől. A dolgozó rép bizalma és megbecsül-se olvan követelménv, ami nélkül sem az országot, de egyetlen köz­séget sem lehet veze'ni. Sem időt. sem fáradtságot nem kímélve, meg kel! mac gvarázni a dolgozóknak a kormány ren* deleteit, az előttük nem viliire« kérdése­ket. Nem parancsolgatni kell, hanem meg kell tanulni meggyőzni őket a párt és a kormány politikáiénak helyességé­ről. Ezt tartsa szem előtt mirden tan'cs-s vezető. Ez az «lopja a tanács é« a nép közötti kölesönös h:zalon’n>k, amelv =ike' rés munkájuk legfőbb biztosítéka. Csak így tudnak a.z áHamhatalom subával és tekintélyével érvényt -zerrmi « törvény­nek. biztosítani az áll-mt *l-t nvnden területén a «zoeialisda törvényességet. Az elmúlt félév során e téren ko­moly lépéseket t"ttnnk előr\ bár helyen­ként még mindig előfordultak törvény­sértések, mint a termelőszövetkezetek­ből kilépett parasztokkal szemben is. Törvényeink lábbal tiprása annál elité- l-ndőbh, mert nébej tanácsi vezetek Í9 részesei voltak. Törvénvt-len eljárásuk nem maradt tney+orlaHcnnl. Az ilyen ele­meket kisöpö-ü'k az állam.annará^'-sbó! A törvénvs’’*ők biró'áv előtt felelnek bűre'kért. Keménv kézzel s-'-ept vetünk az önkénue-kedésnek és é-yénvt szerzünk s te-mcln-síivelkez-tekSőt kílénett u,,. —«ztok törv-nvhen biztosított ingának» Szígon'an alkalmaztuk és a jövőben is alkalmazni fogjuk a törvényeket, amiko- (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom