Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-09 / 133. szám

KeM, 1953 Június 9. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 LEVELEINK NYOMÁBAN UWWVUVUVW^WWWWUW UVXAAAATJVVUVI/WlAAAAfVAAAfirJVyyWWVVVW TávÉlsák el az ellenséges elemekei, szünlessék meg a „sógorság-komaságol“, vessenek véget a bírálat elfojtásának az absdi állami gazdaságban Szekeres Gyula, .az atooükirályteutí tóHaJHii gazdaság volt dolgozója leve­let írt szerkesztcteegünkniek, ebben ismertette, milyen súlyos hibák van­nak a gazdaságban. Levelét elküld, tök az edelúnyi járási pártbizottság­nak kértük, bogy mielőbb tarts a, mak alapos vizsgálatot. A vizsgálat eredményét’ nem tartottuk megfele­lőnek, szerkesztőségünk vizsgálta meg, mi a helyzet az abodkiráiykuti ;&liiamd gazdaságban, A gazdaság bizonyos vonatkozá- eofcban szép eredményeket ért el, például korán elvetette a tavaszia­kat, elég saéies körben alkalmazta a fejlett agrotechnikai módszereket, A bő termést azonban nagymérték­ben veszélyezteti, hogy a növény- feipoMis nem haladt eddig a kívánt, szükséges lendülettel, a gazdaság súlyosan lemaradt a kapálással. Ez természetesen nem valami vélet­lennek a következménye, — nagy hibák vannak a gazdaságban. Palkó Lajos elvtárs, a gazdaság igazgatója nem egyszer részesült 'már bírálatiban amiatt — ez év ele­jén az „Északmagyarországban“ is jelent meg cikk arról" —, hogy a ..sógorság-komaság’“ érvényesül munkájában, maga tartásában. A gazdaság dolgozói egymás között igen sokat besizémek arról, rendkí­vül helytelenítik, hogy Palkó elvtárs olyan embert tett meg a gépcsoport vezetőjének, aki ehhez nem ért, azért, mert az illető -— apósa. Az igazgató egyik sógora egyszerre két munkaruhát is kapott, holott akkor még csak egy napja volt a gazdaság dolgozója-, sokan mások pedig egy­általán nem kaptak még munkaru­hát, ámbár jogos volt számukra és többször is igényelték. Egyébként a már említett két rokonon kívül az igazgatónak még három sógora van a gazdaságban... Egyideig az igazgató felesége volt a gazdaság Üzemi étkezdéjének föszakácsa ... Szekeres Gyula, a szerkesztősé­günkhöz küldött levél írója ezeket nem tűrte szó nélkül, bírálatának következménye — egyelőre az lett, hogy a gazdaságnak már csak ..volt dolgozója“. A gazdaság vezetői ugyanis felháborító módon elfojtják a bírálatot, a legsúlyosabban megsértik ezzel pártunk politikáját. Czipa Antal üb. elnök is azok közé & derék dolgozók közé tartozik, akik nem mentek el szó nélkül a hibák anehett, hanem keményen feltárták és követelték megszüntetésüket. Nemrégiben a gazdaság vezetői kö­zölték vele, hogy „létszámfe-letti lett“ j. Ugyanakkor azt piszkál­gatják, hogyan tudnának valamit előkap ami a múltjából, hogy lejá­rassák, népszerűtlenné tegyék a dolgozók előtt és ezzel próbálják indokolni, hogy miért akarják elbo_ csátani. Ez a mesterkedés sem tu­dott azonban többet feltárni Czipa Anta'l múltjából, mint azt, hogy a háború befejezését megelőző hóna­pokban, mint leventét elhurcolták Nyugatra. Ahol a vezetők ilyen magatartást tanúsítanak, ahol elszakadnak a dol­gozók tömegeitől, ahol semmibe- Veszik észrevételeiket, — vígan ga­rázdálkodik az ellenség. Pontosan így is történt az abodkiráiykuti álía_ lami gazdaságban Rőszler József föagronómus demokrádaeilenes ki­jelentéseket tesz, becsmérlt a dolgo­zókat, olyanokat mond, hogy ^csend­őrök kellenének ide“. Arról azonban nem beszél — és eddig nem is von­ták felelősségre emiatt, — hogy a rendelkezéseket nem tartotta be, a munkacsapatok számára mindezideiq nem osztották ki a földterületeket, holott ez biztosítaná a kapásnövé­nyek gyors és gondos ápolását. — Rőszler üldözi a dolgozók gyermekei közül kikerült tanult embereket. — Dolgozóparaszt gyermeke Szabó Gá­bor aki a gazdaság egyik üzem­egységében volt segédag ronömus. Hét hónap alatt a föagronómus mindössze két alkalommal kereste fel, nem nyújtott neki segítséget, valósággal azt akarta volna bizonyí­tani, hogy „Szabó rosszul látja el teendőit..Amikor Szabó Gábor visszatért a központi gazdaságba, kijelentette, hogy segédagronómus- ként ott nem tudják aJkaünazni, mert „nincs rá státus...“ A dolgo- zöparaszt gyermeke számára nem volt státus bezzeg volt Marton 'András kulákcsemete számára, altit felvettek segédagronómusnak. Rőszler bűnös felelőtlenséggel in­tézte a gazdaság terveinek készíté­sét is. Amikor a minisztérium el­rendelte a gazdaság évi tervének összeállítását, ennek alapos, részle­tes kidolgozása nélkül utazott Bu­dapestre, s — mint utóbb kiderült — valamelyik korcsmában egy óra alatt csapott össze ,,tervet“. (A miniszté­riumban ezt természetesen nem tó fogadták el.) A gazdaságban „dolgozik“ Rősz­ler hasonszőrű társa, Barek fő- állattenyésztő. A múlt rendszerben 300 holdon gazdálkodott, mint nagy­bérlő. Sok dolgozó emlegeti, milyen gyalázatosán viselkedett, kínozta, nem egy esetben korbáccsal verte a dolgozókat- Természetesen ma sem változott meg. Korbácsolni mérnem tud, más módon jut kifejezésre, mennyire gyűlöli a dolgozókat, a nép államát. Felelősség terheli amiatt, hogy a kerecsényi üzemegy­ségben 120 sertés elhullott­Olás ellenséges elemeket csempész be a gazdaságba, például a fajtiszta anyakocák gon­dozását Gólya József volt csendőr- őrmesterre bízfa. Szabotálja export­tervünk teljesítését, a mielőbb fel­hizlalandó sőréket állítólagos takar- mányhiány miatt a napokban ki­hajtatta a legelőre. Pusztítja- lopja a gazdaság vagyonát- összetörte a gazdaság motorkerékpárját, továbbá a hintát, agyonhajszolt egy kocsi- lovat. Saját két fogatával bérfuva­rozást végez az állami gazdaságnak. (Vájjon ki fizeti ki ezeket, a fuvar­összegeket és ki ellenőrzi...?) Mindezekért a súlyos hibákért igen nagy felelősség terheli a párt­izervezetet- Az elvtársak jól látják, mennyire akadályozzák ezek a hi­bák a gazdaság munkájának meg­javítását, ismerik ezeket az eseteket- mégsem léptek fel elég keményen, nem harcoltak az ellenség leleplezé­séért és eltávolításáért, nem akadá­lyozták meg a bírálat szégyenletes elfojtását. Még nagyobb a felelőssége az edelényi járási pártbizottságnak, amelynek a pártszervezet vezetősége jelentést küldött a gazdaságban ta­pasztalható állapotokról. Mégsem lépett közbe ezideig a pártbizott­ság. Nyilvánvalóan szükséges, hogy mielőbb rendet teremtsenek az abodkiráiykuti állami gazdaságban. Pártunk nem tűri a bírálat elfojtását, a bírálat megtorlását! Ezt meg kell érteniök a gazdaság vezetőinek meg kell értetni velük! Pártunk kü­lön határozatot is hozott a levelezők védelméről, e határozat értelmében teljes erkölcsi — és a szükséghez képest anyagi — elégtételt, kell kap- niok azoknak a dolgozóknak, akikkel szemben bírálatuk miatt jogtalanul jártak el. Az ellenség leleplezése, a „sógor ság-komaság“ megszüntetése, a bírálat elfojtásának felszámolása kétségkívül gyors eredményeket fóg hozni az állami gazdaságban, s jól­szervezett, gondos, lelkes munkával biztosítják a bő termést, — az abod- királykuti állami gazdaság is példát fog mutatni messzi környék dolgozó parasztjainak. Marom brigád, ibol bárom éve nincsen igazolatlan tnu lasztó Hejőcsabán a sztahanovista ku­bikos brigádok közül Barna Sán. dór, Gut István és Keoecs István a békeversenyben magasan túl­szárnyalják tervüket, becsülettel teljesítik vállalásaikat. A három brigád a cementmű építkezés meg. kezdésétől állandóan példamuta­tóan végzi munkáját, soraikban bárom éve nincsen igazolatlan mulasztó. Munkaidejük minden percének kihasználásával Is harcol­nak a béke megvédéséért. Műszaki vesetők párosversenye as építőiparban A 28/2. számú Építőipari Vállalat, nak a hejöcsabai cementmű építkező, sénél dolgozó brigádjai új vállalások­kal készülnek a Béke Világtanács budapesti ülésére. Semsey Lajos, a 28/2. számú Építőipari Vállalat fő­mérnöke versenyre hívta Kemence Ottót, a 28/1. Építőipari Vállalat főmérnökét. A versennyel a féléves terv teljesítéséért, az ütemtervek megadott határidőre való teljesítésé, ért és az önköltség csökkentéséért harcolnak. Varga Lajos a 28/2. Épí­tőipari Vállalat igazgatója az első féléves terv túlteljesítésére páros- versenyre hívta a 28/3 vállalat igaz­gatóját. Tarczali András kubikos brigád vállalta, hogy a havi 2779.20 őrás előirányzatú munkát 1792 óra alatt végzi el. Szabó Imre kömüvas brigádja elhatározta, hogy a 890 órára előírt munkát 712 óra alatt teljesíti. Magas Sándor kőműves brigádja 566 óra helyett 358 óra alatt végzi el a rábízott feladatot. Szabó András, a 28/2. vállalat mun- kamódszerátadója versenyre hívta Veres Bertalant, ajz Egyetemváros építkezésének munkamódszerájtadő- ját. SZABÖ ANDRÁS Hejőesaba. Az élenjárók példáját követve pótolják a lemaradást a saiókápolnai, sajóvámosi és a liernádkaki dolgozóoarasztok Egymással páros versen y Ijí-ii teljesítik adott szavukat a fiszapalkonyai dolgozóparasztok A tiszapalkonyai dolgozó parasztok valóra váltják szavukat. A Béke Világ­tanács ülésének tisztele­tére szorgalommal végzik a növényápolást. Már bo’ fejezték a kukorica eiső kapálását, egyelését. Meg­művelték a cukorrépát is. A burgonyát már töltöge­tik. A dolgozó parasztok egymással párosversenyben tesznek eleget félévi be­adási kötelezettségüknek- Élenjárnak a munkában és a beadásban Fakó Béla, Bujclia Gábor Molnár Balázs, Elkalóz József, id. Strabek Ferenc, Fekete Gábor, Szabó Barna é6 Kardos Bertalan dolgozó parasztok, akik a félévi, illetve évi tojás- és ba- romfiejőírésukat teljesítet­ték, sőt túl is szárnyal­ták. A miskolci járásban a sajóbábo­nyi dolgozóparasztok elsők között fejezték be a kukorica, napraforgó, cukorrépa és a burgonya első kapá­lását. Szorgalmasan végzik a nö­vényápolást a radostyániak is, befe­jezték a burgonya töltögetését. A geszthelyiek időben egyelték a kuko­ricát s pár nappal ezelőtt befejezték a kapálást Is. Csúfosan lemaradtak a munkákkal a sajókápolnal, a sajóvámosi és a hernádkaki dolgozóparasetok. Sa- jókápolnán még a mai napig sem kezdték meg a cukorrépa egyelését. Mire várnak a sajőkápolnai dolgozó. parasztok? De mire vár a községi tanács? Miért nem mozgósít a®oB- mai minden erőt a munka megken* désére ? A választás napján a aa-jókipoL nai dodgozóparasztok is megfogad­ták, hogy az eddiginél még jobban dolgoznak. Ugylátsaik ez csak Ígé­ret maradt, pedig nincs nagyobb szégyen, minit az adott szó nem tel­jesítése. Embereljék meg magukat a eajókápolnai, a sajóvámosi és a her. nádkaki dolgozók, pótolják a lema. radást mert ez saját egyéni érde­kük is. XTj békebizottságok alakultak megyénkben Megyénk dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek a Béke Világtanács június 15-i budapesti ülésére- A lelkes készülődés nyomán ? napokhan több új békebizott­ság alakult. így például a sárospataki járásban 15, Bükkszentlászlón 3, Tokaj­ban 8 új békebizottság kezdte meg mű­ködését. Ezekben a napokban a békekisgyűlé- sek százait tartják megyénkben a béke­bizóttságök. Ezeken a békekisgyüléseken a dolgozók hozzászólásaikban értékes vál­lalásokat, munkafelajánlásokat tesznek­Ózdi, diósgyőri kohászok ! Követendő példa ! A VISSZASZERZETT DICSŐSÉG Csehssslové hsában j a tríneci ,,Molotov“ vas- kombinát nem teljesí­tette tervét. A kombinát sokszáz tonna nyervassal, acéllal és hengerelt vassal tartozott már a köztársa­ságnak. Andrej, Vaclav és Jurek mindezt látták, leg­főbb gondjuk azonban az volt, hogy a bérosztályra szaladgáljanak. Igaz, nem sokat kerestek, ennek azon­ban nem u bérbesorolás Aolf, az oka, hanem az, hogy a tervet nem teljesítették. Hajlottak arra, hogy min­den baj forrását „objektív okokban“ lássák, a fiatal kohászok szidták a vezetőket, és azokat a bizonyos „objetív okokat“. Igen sok vezető funkcionárius meg­alkudott a helyzettel és ilyesmiket mondott: „Ezen bi­zony nem lehet változtatni“. Az elv társak belenyugodtak a hibákba. Pedig a gyárban igen sok kiváló és önfeláldozó munkás dol­gozott- A kollektíva túlnyomó része igen bánkódott amiatt, hogy a torvet rendszeresen nem teljesítették. í hogy minden kemencénél és minden műszakban a párt­tagok egy csoportja dolgozzék. Ez a szervezés nagy­szerű eredményeket, hozott. Az üzemrész idén első negyedévi tervét 102.2 százalékra teljesítette. nagyolvaszfó verseny tábláján a következő olvasható: „Vállal­■i 6-o* sxámu A rélt nehéxsé/gek ellenére a múlt év vé­gén a munkásokban a szilárd elhatározás: „A goffwaldi ötéves Ez az megérett . _____ t,__ o_ ____ terv utolsó évét batáridő előtt fejezzük be!“ _____ igyekezet'- az egész kollektívát összefogta. így gondol­kodott most már Jurek, Andrej és Vaclav is. Belát­ták: hiába veszekednek a bérosztályon, ennek nem lesz eredménye. Keresetük mindaddig nem emelke­dik, amíg az egész részleg nem teljesíti tervét­A kerületi pártbizottság és a kombinát pártszer­vezete vezetésével a kommunisták megkeresték a rossz munka okait. Ekkoriban érkezett a gyárba két szovjet kohász. Ök rámutattak a „Molotov“ kombinát egyik legnagyobb hibájára: az elegytérre. Hiszen a vasgyártás a nagyolvasztóban kezdődik, a nagyolvasztó munkája pedig elsősorban függ az ércellátástól és at­tól, hogyan készítik elő az ércet a berakáshoz. A szov­jet elvtársak segítségével a trineci kohászok megol­dották a nehézségeket. A kommunisták sz egész fronton megindítot­ták a támadást. A pártszer­vezet aktívabb munkára serkentette a műhelybizott- ságokat, foglalkozott a pártonkívüli munkásokkal.. A legönfudatosabb kommunistákat, a gyár legjobb szakembereit az elmaradó részlegekhez küldték. A kom­munisták önfeláldozó munkája előtt minden akadály ledőlt. A versenybe bevonták az elegytér, a szállító­részleg dolgozóit, a kohászokat, olvasztárokat, henge­részeket és a többi munkást. Mindenki konkrét fel­ajánlásokat tett és ezeket a felajánlásokat a leg­utolsó betűig ismerje minden munkás, technikus. Egy-egy műszak után a kommunisták ottmaradtak még a gyárban és időt. fáradtságot nem kímélve vé­gezték agitációs munkájukat. Igen jó munkát végzett a kohóüzem pártszerve­zete. A Martin-üzemben a kombinát párttagjainak közel egytizede dolgozik. Az erőket úgy osztották el, gyobb öröm nekik és nekünk ie egyaránt, juk, hogy az évi tervet 102 százalékra teljesítjük. Az első negyedévben 1500 tonna nyersvasat adunk terven felül. Termeltünk 2717.2 tonnát terven felül. A május 1-re tett felajánlást 181 százalékra tel­jesítettük; teljesítetlen vállalás nincs“. Túlteljesítették terveiket a többi részlegek is. És most már eszébe sem jut Andrejnek, Vaclavnak és Jureknek, hogy magasabb bérosztályba kérjék magu­kat Ez majd megtörténik akkor, ha eljön az ideje. Meg aztán most nem is érnek erre rá, van munkájuk bőven. Keresetük pedig olyan, hogy nem panaszkod­hatnak. A „Molotov““ vaskombinátban tehát megtalálták a tervteljesités útját. Megérdemelten ír már erről a sajtó, tudósít a rádió. A trineci kohászok teljes mértékben megérdemel­ték a dicsőséget. Ott jártam náluk, beszéltem velük és — higyjék el nekem — soha és sehol nem láttam embereket, akik ennyire lelkesültek volna munkájuk eredményein. Jártam a „Május elseje“ nagyolvasztó­nál. Minden olvasónknak kívánom, hogy láthassa eze­ket az elvtársakat, amint ott dolgoznak a nagyolvasz­tónál, a tűzfolyam partján, amely ezer és ezer szik­rázó csillagot szór szanaszéjjel. / I IWe««*e ellátóik I ma a „Május elseje“ , !------------------ ■’ nagyolvasztó felett ra­igyógó csillag fénye. De fénylenek a csillagok a „Mo­lotov“ kombinát többi kohója és műhelye felett is. Ezf a fényt a munkások és technikusok lelkesedése, a kommunisták kezdeményezése gyújtotta meg. A tavasz szinte megfiatalította a kombinátot,; megszépült és mintha hatalmasabb lett volna. Uj Martin-kemencéket helyeztek üzembe, a Beszkidek lábánál elterülő vidéken a trineci fémkohászok szá­mára új lakótelepek épültek. A nyírfák ismét ma­gukra öltötték zöld ünnenlőruhájukat, a környező ré­teken virítanak a vadvirágok. A kép ugyanaz, mint az elmúlt években, de mégis mennyi változás zajlott le azóta! Megváltozott Ascher mérnök. Skalfa in­struktor, Hocijék műhelybizottsági elnök. Szlovákiá­ból jött elvtársunk: Franté Kula pedig, a volt fod­rász, kohász lett és a „Május elseje“ nagyolvasztónál dolgozik. A „Molotov“ kombinát I d,°lg?ZÓ* ^let­l tel t.el.iesihk a gott- waldi ötéves terv utolsó évének feladatát- A trineci kohászok visszaszerezték a dicsőséget. S ez a legna­Tarcal községben: idős Mudri Mihály és Vizkeleti János dolgozó paraszt arra tett fogadalmat, hogy június 15-ig, kukori-< cáját háromszen kapálja. Springer Gyű* láné és Szabó Sándorné június 15rig fél* évi baromfi- és tojásbeadási kötelezett* ségének száz százalékig tesz eleget. Az üzemek, a gyárak, a városok, 3) falvak dolgozói többszáz levelet küldtek már- megyénkből is a Béke Világtanács június 15-i budapesti ülésére hazánkba érkező külföldi békeharcosoknak. Az egyik ilyen levél, amit Náther Lászlómé lillafüredi dolgozó asszony írt, így hang* zik: „Tisztelt barátom, békeharcos testve* remi Egy magyar anya szól Hozzád. Hal az eszembe jut milyen sorsunk volt a' felszabadulás előtt, a keserűség önt el" Akkori éjelünket és a mostanit óriási fal választja el egymástól. Amikor látom a sok jókedvű, vidám gyermeket, össze* szorul az öklöm és azt mondom: ha kell életem árán is küzdeni fogok gyermekein! és minden gyermek boldogságáért, d békéért.“ Védjük meg szőlőinket a peronoszporától 1 Az esőzés igen kedvez a szól® legveszedelmesebb ellensége, a pe* ronoszpőra terjedésének. Kétségtelen, hogy a peromoszpörá elleni védekezés a jelenlegi párás, esős időben nem könnyű feladat. —i Éppen azért minden peroeit használ­junk ki a védekezésre. Feltétlen szüksége«, hogy a permetezések mellett végezzük el a porozásokat is. Eső utón, de kissebb esőben is lehA porozni, főleg akkor, ha az eső á szőlő zöld részéről lemosta a per- metievet. A peronoszpóra a legnagyobb kárt a fürtökön okozza. Ezért a fürtök védése a legfontosabb feladat. A po­rozás a fiirtvédelem szempontjából sok esetben hatásosabb a permete­zésnél. Ez neun jelenti azonban azt, hogy a fürtöket ne permetezzük, sőt éppen arra törekedjünk, hogy elsősorban is a fürtöket permetez­zük bordói lével. Akiiről fölfelé permetezzünk, mert a fertőzés leggy akrabban a levél hátlapján történik. Ha hat-éri áj, gép­pel permetezünk, balkezünkben tar­tott, bottal hajtsuk fel a levéléket. Kézihajtásű vermorel, vagy egyéb rendszerű gépnél a szórófej elé szer­kesszünk lombelhajlítót, ennek se­gítségével permetezzünk szaksze­rűen. Bő termést Ígér a szőlő’. Rajtunk múlik, hogyan tudjuk megvédeni. Szőlőtermelő dolgozóparasztok, tér. melöszö vetkezeti dolgozók! lde.iebea és hatásosan védekezzetek a pero. uo&zpóra elleni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom