Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-21 / 144. szám

Vfc»ám»n. IMS Június ti. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 ■n A BÉKE ITT VAN KAPUNK ELŐTT, RAJTUNK ÁLL, HOGY ELÉRJÜK A Béke Világtanács péntek esti ülése Az ÉFÉDOSZszékház nagytermében pénteken este folytatta tanácskozásait a Béke Világtanács. Az ülés Riccardo Lom­bardi, a BVT olasz tagjának elnökletével pontban félnyolckor kezdte meg munká­ját. Az elnökségben többek között helyet foglaltak: Eugenie Cotton, a BVT ab elnöke, Isabelle Blume és Branca Fialho, a BVT irodájának tagjai, Jean Laffitte, « BVT főtitkára, Palamede Borsari, a BAT titkára és a BVT több tagja, A teremben meghívott vendégként je­len volt a főváros több kiváló dolgozója, valamint kulturális életünk számos is­mert egyénisége. Elsőnek Reverend U. Saranankara litere ceyloni békeharcos lépett az emel­vényre, akinek beszéde! a jelenlévők hosz ezas tapssal köszöntötték. Ezt követően Ihssam Dzsabiri szíriai békeharcos szólalt fel. A következő szónok M. Jacques Mitte- rand francia békeharcos volt, akinek be­szédét többször szakította félbe a taps. Ezután J. Theodore Harris angol, majd Alfrcdi Amesti chilei békeharcos mon­dotta el beszédét. Az ülés elnöke ezt követően I. Morgan asszonynak, az amerikai békeharcosnak .adta át a szót, akit J, Hamavne (Transz- jogdánia) követett az emelvényen­A jelenlévők lelkes tapsa többször teakttotta meg a következő felszólalók: M. Antonio Franco guatemalai és Abder- rbaman Busama algíri békeharcos beszé­det. A következő felszólaló Juszuf Helmi- nck, az egyiptomi békeharcosok egyik bebörtönzött vezetőjének felesége volt. Az ülés résztvevői meleg tapssal köszön­tötték, majd beszéde végén felállva, hosszantartó tapssal fogadták szavait. A közelkeleti országok békeharcosai közül többen személyesen is sok sikert kíván­tak az egyiptomi nép békeharcához. Ezután Bill Pearson újzélandi, majd Barrio Duque spanyol békeharco9 lépett a mikrofonhoz. A nagy tetszéssel fogadott beszédek titán M. D. Siven finn békeharcos, majd Mexikó békeharcosai képviseletében dr Salazar Mallen, az orvostudományi aka­démia tagja szólalt fel. Ezután Rasid Maatuk libanoni küldött, teáid a Szakszervezeti Világszövetség képviseletében Jourdaine beszélt, Francis Bőse francia lelkész, a BVT tagja után Jean Fonteyene, a Demokratikus Jogá­szok Nemzetközi Szövetségének képvise­lőije volt az ülés utolsó felszólalója. 'r Ezután Branca Fialho, a BVT irodá­jának tagja terjesztette be a Nemzetközi Béke-díj jelöltjeit. A nemzetközi békedijasok ' Branca Fialho közölte, hogy a nemzet­közi békedíjakat odaítélő bizottság 1952 december 10-én, 11-én és 16-án Pierre Cot elnöklete alatt tartotta ülését. A bi­zottság tagjai voltak: Vanda Vasziljev- szkaja, Mao Dun, Gabriel d’Arboussier, Jorge Amado, Hewlett Johnson, Arthur Lundquist, Jan Mukarovsky professzor és Jara tábornok. A bizottság titkára Jorge Amado volt. Miután a 72 kitün­tetésre javasoltat megvizsgálta — a bi­zottság javasolja a Béke Világtanácsnak, hogy a díjakat és aranyérmeket a követ­kezőknek ítélje oda: A Béke Tisztelet-dijat: a bolgár költőnek és nemzeti bősnek, Vapcarov Nikola Zsukovnak, aki elesett a nácik ellen vívott küzdelemben. A Nemzetközi Béke-díjat: Paul Eluard francia költőnek a béke érdekében kifejteit költői munkásságáért és tevékenységéért. W. E. B, du Bois északamerikai tudós* hak a béke érdekében kifejtett tevékeny" ségéért. Martin Heliberg, Kurt és Johanna Stern német filmrendezőknek „Az elítélt falu“ című filmjükért. Halldor Kiljan Laxness, izlandi re­gényírónak. a béke szolgálatában kifej­tett irodalmi munkásságáért. Leopoldo Mendez mexikói grafikusnak és munkatársának, a béke ügyét szolgáló Jnüvészi munkájukért. Műik Baj Anand hindu regényírónak g békét szolgáló irodalmi munkásságáért­Valamennyi Nemzetközi Béke-díj ösz- feegét cgyenkint 2,500 000 frankban álla­pították nmg. Aranyérmeket: Jean Effel francia karikaturistának a feéke ügyét szolgáló rajzaiért; Viteslav Nezval csehszlovák költőnek béke dala“ című költeményéért; James Aldridge angol regényírónak „A diplomata“ című regényéért; Claudio Santoro brazil zeneszerzőnek VA szeretet és a béke dala“ című szim­fóniájáért ; Maria Ro9a Oliver argentin írónak a teke érdekében kifejtett tevékenységé­ért; Tosikio Akamacsu és Iri Maruki japán festőknek „Az atombombázás jelenetei“*! bemutató képsorozatukért; Georges Salendre francia szobrásznak, ä béke ügyének szolgálatában kifejtett művészi tevékenységéért; Bpzorg Alavi iráni regényírónak *,Na* ttieha“ című könyvéért; Csorvassy Stefán román szobrásznak ^Koreaiak“ című faszobráért; Carlos Augusto Leon venezuelai költő­iek a békéről szóló verseiért* Luis Carlos Perez columbiai jogi dok­tornak a béke, érdekében kifejtett teve* kenységéért; Väino Aaltonen finn szobrásznak „A béke“ című szobráért. Riccardo Lombardi elnök szavazásra tette fel a javaslatot, amelyet az ülés részvevői nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtak. Több más bejelentés után az elnöklő Riccardo Lombardi beterjesztette a Béke Világtanács új tagjaiként javasoltak név­sorát. Az ülés részvevői egyhangúlag elfogadták ezt a javaslatot is és lelkes tapssal ünnepelték a BVT új tagjait. Ezután Eugenie Cotton asszony ismer­tette a kulturális bizottság által kidolgo­zott felhívás szövegét. Befejezésül Riccardo Lombardi be* jelentette, hogy a politikai bizottság szombaton reggel féltízkor ülést tart, utána pedig délelőtt 11 órakor a Béke Világtanács megtartja ünnepi záróülését- (MTI) Hilmi asszony, (Egyiptom): /Vem fogunk aláírni semmiféle katonai egyezményt bármilyen c men terjesztik is elénk Hilmi asszony letartóztatásban lé­vő férje, Juszef Hilmi, a Béke Vi­lágtanács tagja, az egyiptomi béke­bizottság főtitkára üdvözletét tol­mácsolta. Majcl arról szólt, hogy az egyiptomi békeharcosoknak bujkái- niok kell, mert a rendőrség üldözi őket. Az imperialisták azt mondják, hogy a Szuezi-csatorna védelmi tá­maszpont — folytatta. — Az egyip­tomi nép azonban jól tudja, hogy ez támadó támaszpont­Ezért küzdünk és fogunk küzdeni mi, az egyiptomi nép Szuez kiüríté­séért — mondotta Hilmi asszony. — Nem fogunk aláírni semmiféle ka­tonai egyezményt, bármilyen címen terjesztik is elénk. 1950 júniusában a hivatalos an­gol-egyiptomi tárgyalások során kijelentették, hogy az angoloknak ott kell maradniok a Szuezi csa'.or- nánál, hogy ,,megvédjenek bennün­ket az oroszok támadásától“. Mi az egyiptomi nép biztosak vagyunk abban, hogy a szovjet nép nem log soha háborút kezdeni, ellenkező­leg: erősíti a békéért folytatott küz­delmet — mondotta befejezésül Hil­mi asszony. Marco Antonio Franco (Guatemala): A mi népünk inegvédelmesi elidegeníthetetlen jogát, hogy maga intézze ügyeit A felszólaló Guatemala példáján elemezte a nemzeti függetlenség összefüggését a tárgyalások szélie­mének győzelmével. Rámutatott, hogy az utóbbi években megnövelve- dett az elnyomás a gyarmati terü­letekén és a külföldi beavatkozás már olyan nemzeteket is veszélyez­tet, amelyek függetlenségét az­előtt — legalább formailag — psz teletben tartották Guatemalára tökéletesen érvényes ez a megállapítás — mondotta. — Az északamerikai sajtótrösztök terv­szerű sajtóhadjárata azt állítja or­szágunkról, hogy a „nyugati félteke békéjét és biztonságát fenyegeti“. 1944 óta — amióta a guatemalai nép többségi akaratával demokratikus kormányt állított az ország élére — külföldi csoportok veszélyesen be­avatkoznak Guatemala belső ügyei­be. Ismeretes, hogy a legutóbbi idő­ben hiúsult meg Guatemalában egy államelienes fegyveres összesküvés, amely számára külföldi anyagi támo­gatást ígértek. Guatemala népe — mondotta Franco — természetesen nem en­gedheti meg függetlenségének és önállóságának semmiféle megsérté­sét. A mi népünk megvédelmezi el­idegeníthetetlen jogát, hogy maga in­tézze ügyeit- Guatemalában nagy nemzeti mozgalom jött létre, mely küzd a külföldi beavatkozás minden formája ellen. Bill Pearson (Új Zéland): Vett! hiszem, hogy népünk hajlandó volna harcolni Kína ellen Bill Pearson felszólalásának ele­jén azokról az antidemokratikus, a nép szabadságjogait csorbító rend­szabályokról és törvényekről be­szélt, amelyeket Uj-Zélandban az utolsó években életbeléptettek. Ki­emelte, hogy a kormányt ezekben az intézkedésekben bátorította John Foster Dulles látogatása, aki „ven­dégként“ még a minisztertanácson is részt vett. Az ő látogatása után hoztak sztrájkellenes törvényeket, s olyan törvényeket is, melyek sze­rint a rendőrség letartóztathat bár­kit, ha azzal gyanúsítja, hogy fel­forgató 'cselekményt „szándékozik“ elkövetni. Ehhez elegendő annyi bi­zonyíték, hogy az illetőnek írógépe van, melyen felforgatásra alkalmas irományt gépelhet. Dulles látogatása szorosan össze­függött az úgynevezett ANZUS szer­ződéssel: az amerikai-ausztráliai-új- zélandi agresszív blokkal. A helyzet jelenleg az — folytatta —, hogy ha Amerika, vagy Csang Kai-Sek incidenst fabrikál, Auszt­ráliának és Ui-Zélandnak automa­tikusan hadiállapotba kell kerülnie a népi Kínával, mely sohasem fe­nyegetett és nem is fog fenyegetni bennünket. Nem hiszem azonban, hogy népünk hajlandó volna harcol­ni Kína ellen. Tudatában vagyunk annak — mondotta —, hogy háború esetén or­szágunkat Amerika megszállná. A nép kezdi felismerni, hol a valódi veszély. Pearson befejezőben az újzélandi béketanács titkárának szavait tol­mácsolta: „Lehet, hogy ébredésünk lassú, de már megkezdődött.“ Moises Barrie Duque (Spanyolország): Franco hormányának egyetlen programja a háború A spanyol nép küldötte elmondot­ta, hogy Franco és klikkje állandóan fokozza aknamunkáját, amelynek célja, hogy szembeszálljon a nem zetkózi feszültség megszüntetésével. Ebben Francoékat elsősorban Spa­nyolország függetlenségének, önálló ságának amerikai felvásárlói támo­gatják. Franco kormányának egyetlen programja a háború — mondotta. A békés megegyezés szelleme mégis egyre jobban áthatja a spa­nyol nép minden rétegét. A íran- coista csoport re'tteg ettől a szellem­től. A béke Franco rendszerének ha­lálával egyenlő. Duque ezután arról beszélt, hogy a békemozgalom győzelmei nagy ösztönző erőt adnak a spanyol nép­nek harcéhoz. E győzelmekben lát­ja a spanyol nép annak lehetőségét, hogy visszaszerezze nemzeti függet­lenségét és demokratikus szabadság- jogait, megteremtse a béke légkörét, végetvessen a nyomorúságnak, a rombolásnak és a kulturális hátra- maradottságnak, melyet a francoista önkény zúdított rá. Franco amerikai részről minden támogatást megkap, hogy szembe­szálljon a spanyol nép harcával. Spanyolország egyre szorosabban kapcsolódik az imperialisták támadó tömbjéhez. Spanyolország résztvétele a tá­madó erők sorában — folytatta Duque —, mintahogy azt Jósé Giral mondotta Bécsben, az emberiség el­leni háború egyik legfenyegetőbb tűzfészke. A spanyol békeharcosok ezért minden nap nagyobb elszánt­sággal harcolnak az amerikai-spa­nyol szerződés aláírása ellen, Spa­nyolország végleges besorolása el­len az úgynevezett európai hadse­regbe. A Béke Világtanács sáróülése Szombat délben egy óra előtt kez­dődött meg a Béke Világtanács ün­nepélyes záróúlése. A hatalmas ter­met s a karzatokat zsúfolásig meg­töltötték a küldöttek és a meghí­vott vendégek. Az ülés elnökségé­ben helyet foglaltak a Béke Világ­tanács elnökségének és irodájának tagjai. Jelen volt Jean Laffitte, a Béke Világtanács főtitkára, Eugenie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke, Kuo-Mo Zso, a Béke Világtanács nemzetközi, Sztá­lin békedíjjal kitünteti alelnökei, Gabriel D‘ Arboussier, a Béke Vi­lágtanács alelnöke, Emanuel D‘ As- tier, de la Vigerie, Palamede Bor­sari, Emi Sziao, P. Guljajev, Ivor Montagu, a Béke Világtanács titká­rai, Ilja Erenburg, Ikuo Ojama, a Béke Világtanács irodájának nem­zetközi Sztálin békedíjjal kitüntetett tagjai, Nyikolaj Tyihonov, Jan Mu- karovszky, Isabelle Blume, dr. J. L. Hromadka, prof. Walter Friedrich, Antoine Tabet, Branca Fialho, a Béke Világtanács irodájának tagjai, Anna Seghers, a Béke Világtanács nemzetközi Sztálin békedíjjal kitün­tetett tagja, Pierre Cot volt francia miniszter, Jaques Denis, a DÍVSZ főtitkára, Heriberto Jara mexikói tábornok, volt miniszter, Sahib Singh Sokhi indiai tábornok, vala­mint a Béke Világtanács több más tagja. Magyar részről ott volt Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, Lu­kács György Kossuth-díjas akadé­mikus, Péter János református püs­pök, a Béke Világtanács tagjai, Mi- hályfi Ernő népművelési miniszter- helyettes és Nánási László, az Or­szágos Béketanács alelnökei, Rusz- nyák István, a Magyar Tudományos Akadémia Kossuth-díjas elnöke, Ká­das István, a DISZ Központi Veze­tőségének titkára, Cseterki Lajos, a SZOT titkáraj Vass Istvánná, az MNDSZ főtitkára, Kónya Lajos két­szeres Kossuth-díjás költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Deve- cseri Gábor és Juhász Ferenc Kos- suht-dijas költők, Parragi György Kossuth-díjas újságíró, Fischer An­nie Kossuth-díjas zongoraművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze és még sokan mások. Az egyházak vezetői közül az ülé­sen megjelent Bereczky Albert re­formátus püspök, Vető Lajos evan­gélikus püspök, Máthé János római katolikus püspöki helynök, Beresz- tóczky Miklós, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának elnöke, Horváth Richárd, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának alelnö­ke és még többen mások. A meghívott vendégek sorában számos kiváló dolgozó foglalt helyet, sztahánovisták, élenjáró termelőszö­vetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok. Az ülést Ikuo Ojama nyitotta meg. Az ülés elején Georges Dassesse belga küldött megemlékezett az ár­tatlanul kivégzett két hős békehar­cos, a Rosenberg-házaspár halálá­ról. Az ülés résztvevői felállva, néma kegyelettel adóztak az amerikai im­perialisták ártatlan áldozatai emlé­kének, akiknek azért kellett meg- halniok, mert mindvégig hű harco­sai voltak a békének. Ikuo Ojama elnök ezután Gabriel D Arboussiernek, a BVT alelnöké- nek adta át a szót, aki rövid beszéd után nyilatkozatot olvasott fel, A nyilatkozat szövege Nyilatkozat a tárgyalások érdeké­ben folytatandó világméretű kam­pány megindításáról. A legutóbbi hónapok eseményei arra a meggyő­ződésre juttatták a népeket, hogy lehetséges békés rendezésre jutni valamennyi nemzetközi nézeteltérés­ben. A népek ráébrednek arra, hogy türelmes és szívós akcióval meg le­het nyerni a békét. A Béke Világtanács, amely 1953 június 15-étől 20-ig Budapesten ülé­sezett, felhívja a népeket: Kettőz­zék meg erőfeszítéseiket, hogy meg­könnyítsék a tárgyalásokat nemzet­közi megegyezések érdekében. Minden népnek joga van szabadon megválasztania saját életmódját s kötelessége tiszteletben tartani azt az életmódot, amelyet más népek szabadon választottak. A különböző rendszerek közti szükséges békés együttélés ezáltal lehetséges, s a népek közti kapcso­latok mindenki számára gyümölcsö­zőkké válnak. Ez az együttélés feltételezi, hogy minden viszályt és civódást tárgya­lások útján oldjanak meg. A koreai fegyverszünetet, amely megelőzi a békét, haladéktalanul alá kell írni a már létrejött megállapo­dások alapján. Minden újabb késlekedés csak nö­veli a gyászt, a romokat, a szenve­déseket. Ugyancsak be kell szüntetni a többi folyamatban lévő háborút és a népek függetlensége elleni ag­resszív cselekményeket. Fegyverek bevetése bármely nemzeti felszaba­dító mozgalom ellen: A nemzetközi feszültség tényezője és háborús tűz­fészket teremthet. A német népnek joga van újra­egyesítéséhez és nemzeti szuveréni- tásához, szomszédai biztonságának tiszteletben tartásával, megakadá­lyozva a militarizmus és a revans- szellem újjáéledését. .Japánnak vissza kell kapnia tel­jes nemzeti szuverenitását egv olyan békeszerződés alapján, amelyet az összes érdekelt országok elismernek és amely garantálja Ázsia és a Csendes óceán népeinek biztonságát. Ha biztosítják szuverénitásuk tiszteletbentartását, ha szembeszáll- nak az életük megszervezésébe való idegen beavatkozással, ha visszauta­sítják katonai támaszpontok enge­délyezését és idegen csapatok által történő bármiféle megszállást, a né­pek garantálhatják biztonságukat és a béke megőrzését. A biztonság fokozatos megterem­tése lehetőséget nyújtana arra, hogy megállítják a fegyverkezési hajszát, hogy tárgyalások útján hozzákezd­jenek a fegyverkezés csökkentésé­hez, hogy valamennyi ember jobb életszínvonala megteremtésének szenteljék azokat az erőforrásokat, amelyeket idáig a halál és a rombo­lás műveire fordítottak. A gazdasági és kulturális cserét, valamennyi ország között az egyen­lőség alapján, megkülönböztetés nél­kül és az összes felek előnyére kell megteremteni. A tárgyalás meg fogja változtatni az események alapvető menetét. Az ENSZ eszközül szolgálhat ehhez, ha hűségesnek mutatkozik alapokmá­nyának szelleméhez. Az ENSZ-nek he kell fogadnia valamennyi orszá­got, amely ezirányú kérését előter­jesztette. Kínát csakúgy, mint a többi nemzetet, az általa választott kormánynak kell képviselnie az ENSZ-ben. Ezek azok az okok, amelyek miatt a Béke Világtanács elhatározza, hogy egyetemes jellegű akcióba kezd a tárgyalás érdekében. E kampány során a népek ki fogják fejezni, különböző és szervezett for­mák között azf a követelésüket, hogy az államok közti összes viszá­lyokat és nézeteltéréseket békés utón rendezzék. Csak a népek álhatat.os akciója kényszerítheti ki a tárgyalást, a megegyezést és a békét. Budapest, 1953 június 20-án. A Béke Világtanács ülése. Amikor Ikuo Ojama felteszi a kérdést: ki ért egyet a javaslattal, egyszerre emelkednek magasba a kezek. — Megállapítom, hogy a javas­latot egyhangúan elfogadták! — mondotta Ikuo Ojama. Ezután Emilio Sereni szenátor, a BVT tagja lépett a szónoki emel­vényre. Sereni szenátor beszámolója Után az úttörők csapata vonult be az ülésterembe, virágcsokrokat, sokszí­nű kendőket lengetve a küldöttek felé. Három kis úttörő az elnöki emel vény felé tart, átadják virágaikat Eugenie Cotton asszonynak, Gabriel d’Arbo­ussiernek és az elnöklő Ikuo Oja- mának. Az egyik kislány Zelk Zol­tán: „A legszebb szó“ című versé­nek szavaival a békéről beszél Mi­alatt szaval, uttörőtársai virágai­kat a küldöttek közé hintik. Ütemes tapssal üdvözlik a béke kis hírnökeit, s magyarul kiáltják: „Békét! Békét!“ Szerető mosoly, vi­dám tekintetek Itisérik a kivonuló fiatalokat. Szünet után d’Astier De la Vige­rie vetfe át az elnöklést. Elsőnek Pierre Cot volt francia miniszter, a Béke Világtanács tagja szólalt lel. A szónokot beszéde végén lelkesen ünnepelték. Ezután Sir Sahib Szing Sokhi in­diai küldött felszólalása következett. Az ülésszak résztvevőinek viharos tapsa közepette kezdte meg zársza­vát d’Astier de la Vigerie, a Béke Világtanács titkára. Szavait több­ször szakította félbe taps. A Béke Világtanács negyedik ülésszaka ezzel befejezte munkáját, A Bélié Világianács felhívása Uj reménység született- Ma már minden ember látja, hogy lehetsé­ges a megegyezés. Véget lehetetni a vérengzésnek. Végezni lehet'--a hidegháborúval. Ezekben az órákban ünnepélyesen felhívjuk a népeket: Követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg. Valamennyiünktől függ, hogy támogassunk minden olyan kezde­ményezést — bármely kormánytól származzék is, amely az ellentétek békés úton történő megoldására irá­nyul. Mindannyiunktól függ, hogy meghiúsítsuk azok mesterkedéseit, akik akadályozzák, vagy késleltetik e megegyezést. A béke itt van kapunk előtt- Raj­tunk áll, hogy elérjük. Budapest, 1953. június 20.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom