Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-17 / 14. szám

Szombat, 1958. január 17, ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Űj lendülettel fejlesszék Őzdon a Gazda*mozgaImat Gazda Géza elvtárs kezdeményezése ész Öadá Kohászati Üzeméiben is nagy visszhangot Mtetf. Az ü nemek­ben Gazda-mozgalmi brigádokat ala­kítottak, a gyár területén Összegyűj­tötték a hulladékokat, amelyekből kü­lönböző alkatrészeket gyártottak. Ö7- don 1952-ben — főleg az év első fe­lében 7 millió 656 ezer forint meg'akaritast értek el 8 hulladékain yagok hasznosításával. Kezdetben az a helyes törekvés is ér­vényesült, liogy csökkentették a ke­letkező hulladék mennyiségét. A kezdőt! sikerek után azonban e’> lanyhuit az ózdi gyárban a mozgalom. Mi okozta a visszaesést? Elsősorban az, hogy nem foglalkoz­tak kellő alapossággal a Gazda-moz­galom keretében .beadott javaslatok­kal. A Martin-acélműben Miskovics Sán­dor karbantartó javasolta, hogy a Martin-kemence kiszúró r úrija iné. k vé­géről vágják le a rá fagyott acéloso­mét, így a rudat motor- és kocsiten­gelyek gyártásúhoz még fél lehet használni- A rudakat azoi&tt egy-két- Sizerf használat után beolvasztottá&. Elfogadták a javaslatot, néhány hé­ten át le is vágták a kiszűrő rűdak gombjait és elszállították további fel* használásra. Egy hónap alatt kb- 24 ezer forintos megtakarítást, jelentett ez. Az üzemvezetőség azonban nem támogalta kcClöen a kezdeményezést, abba is hagy-tűk a kiszúró rudak érlé- ke*ft«őb Hasonló sorsra Jutottak a többi gyárrészlegbon is a jó javaslatok. A fir.omhenge ma üben Kosán And­rás hengermester javasolta, hogy a fóMemók hulladékokat hengereljék ki betonacélnak. Kérte, hogy a hulladék­án vágok kihengerlésére Gazda-anűsza kokat szervezzenek, ammyen csak huk ladákot tengerei jenek. Egyldeig ez meg Is történt. A hongerésztejiulók is sok értékes tapasztalatot szerezlek, mivel a hulladókanyagokat ők henge­relték. Havonta 20—25 tonna betonacélt nlütottak eiő a húl'ladekainyagokbói'. Az itteni üzem* vezetőség sem támogatta azonban a mozgalmai. Ivülöní*teő okokra hivat­kozva megszüntették a Gazda-műsza­kokat A Gazda-mozgalom visszaesésének legfőbb oka a javaslatok elbírálásá­nál é® megvalósításánál lépten-nyomon mutatkozó bürokratikus huzavona. •— Kivijén hibások az üzemi szakszervezeti szerveik is. Nem vették eléggé igény­ivé a műszaki dolgozók segítségét a javaslatok gyors elbírálásához. Azt »7- intézkedést sem vették figyelemtje. hogy a hulladékok felhasználására tett javaslatot újításként kell kezelni és jutalmazni kell. Sok dolgozó pana­szolta, hogy afiyastaka rékossági újítá­si javaßi at alkat tidávszöri sürgetésük ellenére sem érdemesítik válaszra. — így pSdáiii a durvalieugerdében a he­verő selejtes temessek javítására bri­gádok alakultak. Ha ezeket a selftj* tes lemezeket megjavították és értéke­sítették volna, havonta, kíb. 80 ezer fo­rint mezt a kw rí t ást érhettek volna et. Az újítást iroda azonfb«n kijellontette, hogy az erre vonatkozó javaslat nem újítás, a brigád nem is kapott s$mmi támogatást. A sok huzavona elvette kedvüket. Nagy halomban fekszenek a setejtcs lemezek a durvahengerműben, s amikor Úgy talá'ják, hogy már na­gyon sok van belőlük, beolvasztásra elküldik a Martin-acélműbe. Megnehezítette a haszonvas-gyüjtő brigádok műn,kaját, hogy egyes üze­mekben — mint például a Martln- acálműbon az adago’ók és a kemencék dolgozói, — nem örülnek annak, hogy a hulladékvas javát elviszik. Igaz, a tömör, nagyolt) súlyú hulladékanya­gok beolvasztása mégrövidíti az adás­időt, könnyíti a Martin tervének tel­jesítését, a hasacmvas-gyüjtők munká­ját mégis nekik is támogatniok kell. Ne felfedjék et, hogy az újból történő olvasztás és hengerlés nőikül felhasz­nálható acélanyagok milyen nagy megtakarítást jelentenek népgazdasá­gunknak. A mozgalom további erőtelljes fej' lődéséhez az ózdi gyárban feltétlenül szükséges, hogy leszűrjék az e’mu't évi tapasztalatok tanulságait, Uikü* szol »öljék a bitókat. Mindenekelőtt a szakszervezet fordítson nagyobb gon­dot a Gazda-mozgalom újjáélesztésére és fejlesztésére. Lépjen fel keményen a javaslatok, az újítások e'fektetése, a bürokrácia ellen, ajni bénítja a dolgo­zók kezdem én,véső kedvét; biztosítsa az elfogadott javaslatok mielőbbi meg­valósítását. Az anyagi a karékoss ágot a verseny egyik központi feladatává kell teun!. E. ß­Ötéves tervünk számadataiból A VARRÓGÉPEK OVARTASA AZ ÖTÉVES TERV FOLYAM Ah’ Neneziparunk gyorsutema fejlő­Iparunk bi fejlesztéséi szol. gáló gyártmá. nyok, hanem a ío. gyasztási cikkek termelésében is mind nagyobb eredményeket ér­jünk eh Az p téves terv kezdete óta az elmúlt esztendő harmadik negyed^ éve végéig kétsze. rcsere emelKedeta varrögépgyártá- sunk. RADIO KÉSZ tlLÉKCK UYARTASA AZ ÖTÉVES TERV FOLYAMAI Hasonlóan szép ered­A nyugatnémet országi brit megszálló hatóságok letartóztattak hat hitlerista főkolompost Boriin (MTI) A n .vugainc m R t o r szá g i brit meg­szálló hatóságok rendőrt szervei csü­törtökre virradóra Hamburgban, Düs­seldorfban és Solingenben letartóz­tatták a Iliit tori rendszer hat volt ve­zető funkcionáriusát, köztük Werner Naumaont, a Göbbels-féle propagan- dumlndazlérium volt államtitkárát- A letartóztatott nádikat az angol hatóságok hivatalos jelentése szerint ti szál vádolják, hogy földalatti fasisz­ta szervezet élén állták, összeesküvést szőttek és propagandát folytattak a nyugati megszálló hatalmak ellen és államcsíny révén hatalomátvételre tö­rekedtek Nvugait-Német országban. A nyugatoómetországi náci főko­lomposok letartóztatásával kapcsolal- ban a ,.Neues Deutschland’’ meg­jegyzi : Jellemző, hogy eaak a fasiszta há­borús bűnösök étidig szabadon garáz­dáik odhattak Nyuga t-Németországb&n. Ha most „nyugatellonee,*' tevékenység­gel vádolják őket, ennek az az oka, hogy fasiszta cselekedeteiket nem hangolták össze a,z Amerikai Egyesült Államok fasizátó politikájával. 64.500 (toldat lehet öntözni megyénkben Rákosi elvlárs az országgyűlésen I mondott beszédében felhívta a figyel.! met az öntözéses gazdálkodás nagy jelentőségére. Az útmutatás alapján termelőszövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak és tanácsainknak elsőrendű feladata, hogy nagyobb gondot fordítsanak a helyi öntözési lehetőség kihasználására. Megyénkben a Horthy fasinniK idején az öntözött terület nem érte el a 200 holdat. Ez a terület I« főleg a nagybirtokosok, a kulákok kezén volt. A felszabadulás óta az öntözéses gazdálkodás is nagyot fejlődött. A termelőszövetkezetek közül különö. sen a miskolci „Táncsics“, az ézdl „Rákóczi" és a sajöszentpéteri „Kossuth“ ért ei eredményeket. A gyömröpnsztaí állami gazdaság 330 hold öntözött területen kezdett gaz. dájkodni. 1951-ben a termelőszövetkezetek 365. az állami gazdaságok pedig 650 holdat öntöztek. 1952.ben termelő, szövetkezeteink már 450, állami gaz. daságaink 800, egyénileg dolgozó pa­rasztjaink pedig 220 holdon folytat, tak öntözéses művelést. A felszaba. dulás előtti évekhez viszonyítva te. hát megyénkben több mint hétsze­resére emelkedett az öntözött terű. lot. Mindez szón Kan nem jetentl azt , hogy nincsenek további lehetősé, geính, sőt igen nagy perspektíva éli előttünk. A kéesmyéteai erőmű csa­tornájából 4590, a Bársonyos malom )>&atornájából 5 ezer, a Füzes érből 3500, az épülő tiszapalkonyai erőmű üzem vizéből 2 ezer, a már megépült liernádhídvégl öntözőrendszer I., II. és UI„as számú főcsatornáiból 2 czfer holdat lehet öntözni. Ezen felül to, vábbi 800 hold öntözésére is van le. hetőség, o terület vízellátásait a kis patakok biztosítják. Kisebb boruházáöokkal meg to­vább lehet növelni az öntözött terü­leteket, Megyénkben összesen 64.590 hold könnyen öntözhető föld van. Meg, van tehát az összes előfeltétele annak, hogy megyénkben mielőbb nagy területen térjünk rá az öntözé. see gazdálkodásra. Bitért nem ráláttolnák...? Lapunkban rendszeresen közöl, jük levelezőink értékes .javaslatait, építő bírálatait, panaszait. Sok esetben fordnlunk illetékes szer. vekhez, kérjük a levélben ismerte- tett ügy kivizsgálását, a panasz or. rostását. Az illetékes szervek álta­lában gyorsan és jói intézkednek. Egye» szervek azonban még mindig nem értették meg a dolgo. zók lej eiéinek, a levelezőmozga lom. nak nagy jelentőségét, nesn vála. szolnak a kért határidőre. Ezek közé tartozik az cdelényi járási szövetkezetek szövetsége, a ricsei .járási tanács mezőgazdasági ősz, tájya é* a boldvai állami gazdaság vezetősége. Január 15-ig kértük válaszukat a hozzájuk továbbított ügyekben. Ez nem történt me; Miért? HKtfsatfaaai naaaaaaa*. SS8»®2 menyeket ériünk el SSSSSS ■ aiiiii! a rádiógyartasban is. 5SS5SS mO-től 1952 módik negyedének fiSSSSS , aaaiii vegcig a rádióvevő S55SS": e •Baan»»'' készülékek gyártása üss!!!! csaknem két és fél* szeresére növekedett. Jobb tanulással emeljék belyi tanácsaink ikájuk színvonalát 1 mun „Amíg köztünk, a bolsevikok között nein, tesz elegendő ember, aki jói is­meri a, technikát, a gazdaság és a pénzügy kérdéseit, addig nem lesse ná­lunk igazi egyéni vezetés — mondotta Sztálin elvtárs. -*■ írhatunk akárhány határozatot, esküdözhetünk életrc-ha- lálra, de ha nem fogjuk elsajátítani az üzemek, gyárak, .bányák techniká­ját, gazdaságát, pénzügyét. mindez semmit sem őr ős egyszemélyi veze­tés nem teszi' A SZTÁLINT ÚTMUTATÁS — megfelelően alkalmazva — termé­szetesen helyi tanácsaink vezetőire is vonatkozik. A szocializmus épité. seben a tanácsok előtt álló nagy fel adatok megoldása megköveteli a he. lyi tanácsok vezetőitől és dolgozói tói, hogy szüntelenül bővítsék politi. kai és szakmai ismereteiket, a tanul, takat jól hasznosítsák munkájukban, Pártunk és kormányzatunk igen hagy gondot fordít a politikai és szakmai továbbképzésre. A belügy. minisztérium széies körben megszer. BOLDOG EMBER. AZ ,.ÖREG“ SVÁB PÁL, A MhGYE LEGJOBB I EB M ELŐSZŐ VE I KEZE 11 JUHÁSZA (Tudósítónktól) V aptár-taffyán van a monoki III. típusú „Kossuth" termelőszövetkezet jubtenyészete, a Monok és Megyaszó közötti erdős-dombos vidék egyik kis völ­gyében. Ezen a tanyán él családjával a megye leghíre­sebb, legkiválóbb termelőszövetkezeti juhásza. Sváb PáL A napsütésben csillogó hóban, aivító északi szélben gyalogszeinel igyekszem a téli időben alig megközelít­hető kis tanya felé. Ahogy a tanyához érek. éppen síi­kor fordul ki, tereli maga előtt a tavaly tavaszi bárá­nyokat Sváb Pál legidősebb fia. Sváb István Az „öreg“ felől érdeklődöm. — Már régen kihajtott — válaszolja Sváb István. Valahol a határban van az anyákkal, meg a kosokkal, ahol még zöldet talál az állatoknak. Széles a monoki-megyaszói határ, nehéz lenne megtalálni-, így hát a legidősebb Sváb-fiúval — smia méltó tanítványával — beszélgetünk életükről, a múlt­ról, a jelenről. A felszabadulás előtt az öreg Sváb Felsőmérán 20 ^ éven át szolgált Vitéz Árpád földbirtokosnál A csa­lád élete éppenolyan nyomorúságos volt, mint a többi agyonhajszolt, kizsákmányolt dolgozóé. Úgy hitte, jobb helyet talál, ha máshol próbálkozik, 1-943-ban Monokra ment. Csak a földbirtokos neve változott. — „gróf“ Széchenyi szolgája lett. — élete ugyanolyan szomorú, keserves maradt. A tanyától nem messze volt az arcvonal a múlt háborúban — a németek az összes juhot elhajtottál:, egyetlen egy sem maradt, meg közülük. Az öreg Sváb Pál még többet szomorkodott. szidta a nácikat, még külön azért is haragudott rájuk, hogy elrabolták az állatokat, mert hiszen Juhpk nélkül nem élet, az élet., A dicső Szovjet Hadsereg győzelme ulári, a felsza­badulással megváltozott, a Sváb-család élete ia. — Apám mindén vágya a? volt — folytatja tovább az elbeszélést Sváb István —, hogy végre szabad em­berként saját juhait nevelje. Mikor hazakerültem ha­difogságból, sikerült Is elérnünk, hogy lett 60 juhunk Apámat, mintha kicserélték volna, boldogan foglalko­zott az állatokkal. IQ IQ-ben új fordulat történt Monokon: megalakult líJtKJa „Kossuth“. Beszélgettek az elvtársak velünk is, elmondták, mit jelent a termelőszövetkezet, hív­tak bennünket is. Amikor a termelőcsoport az államtól juhtörzset kapott, egész családunk örömmel belépett. Ma már 350 juhunk van, pedig százat már átadtunk törlesztésre. Büszkék vagyunk arra, hogy apánknak jutott a nagy megtiszteltetés, ö kapta meg a megyei tanács yégréhajtóbizottsásánák vándorzésalaíát azért, inert á termelőszövetkezeti juhászok közül mi értük el a leg­magasabb nyírási átlagot, a kosoknál 11 kilót, átlagban az összes juhnál 7 és fél kilót. Emellett 12 mázsa go­molyát adtunk be. j\/| i a titka ennek a megyeszerbe híres eredmény- "x nek? — Nincs ennek különösebb titka — szerényke­dik. — Annyi az egész, hogy szeretjük a juhokat. Tisz­tán tartjuk őket. Ha esik, ha fuj, akkor is legeltetünk. Tisztán tartjuk a juhhodályt. Az anyákat ellés idején különösen rendesen abrakoljuk, pontosan meghatáro­zott időben itatjuk. Igen ritka dolog nálunk, hogy el­hullana valamelyik bárány, betegség — büdös sánta­ság, vagy rühösség is alig-alig akad. A beteg állatot azonnal elkülönítjük, gondosan kezeljük, elejét vesz- szük annak, hogy elterjedjen a betegség. A juhászoknál régi szokás, hogy az esőtől igen óvják az állatokat. Mi esőben is legeltetünk, csak a nyírás előtti két-három héten vigyázunk arra. hogy meg ne ázzanak a juhok, mert ez a gyapjú minőségé­nek rovására menne. Most kezdenek elleni az anyák. Eddig 19 anyától 25 bárányunk van. Kétéves állattenyésztési tervünket már túlteljesítettük, azon igyekszünk, hogy még ma­gasabbra emeljük a gyapjuhozamot, az állatok számát, így lesz nagyobb a mi jövedelmünk, így teljesítjük becsülettel kötelességünket a csoporttal, népünkkel szemben. Liogy a jövedelemre terelődött a szó. megkerde­11 zem, mit hozott nekik az 1952. évi zár­számadás. Felragyog Sváb elvtárs arca: — Igen meg vagyunk elégedve valamennyien. Apáinék hárman dolgozták, 654 ro’mkaesrvsépet szerez­tek, csak tiszta búzából 18 mázsát kamtak, de vestvef terményből búzával együtt több mint 30 mázsát, ezen felül cukrot, burgonyát, káposztát, takarmányt. Apám most adott el a szabadpiacon néhánv mázsa terményt egy hízott disznót, csaknem 8 ezer forintot hozott há­za. Soha ilyen boldogan, jól és gondtalanul még nem éltünk, mint amióta a termelőszövetkezetben vaevunk Megbecsüljük a termelőszövetkeze) vagyonát, úgy vi­gyázunk rá, mintha a miénk volna, mert hiszen a miénk is A juhászok általában keveset beszélő emberek ** Sváb István is csak sok kérdésre adja meg eze­ket a válaszokat. — Mi keveset beszélünk —- mondja. — Uav ;ó. hú helyettünk a munkánk beszél. GESZTELYT TIBOH Szerencs. vezte a helyi tanácsok részére az ts, kolánkivüll szakmai oktatást. „A helyi tanácsok és a tömegek kap-, csolata“ című anyagot megyénkben 14 járási konferencián tárgyalták meg. A konferenciák az előzőhöz képest általában eredményesebbek voltak, a résztvevők többsége jól Ké„ szült, a tanultakkal kapcsolatban ér­tékes gyakorlati tapasztalatokat is­mertetett. KÜLÖNÖSEN KI KELL EMELNE a miskolci és a szerencsi járás kon­ferenciáját, E két konferencián az elvtársak igen aktivak voltak, nagy figyelemmel kísérték, kiegészítették egymás hozzászólásait, kijavították az előfordult hibákat. A miskolci járási konferencia pél­damutató volt, ez annak köszönhető, hogy az elvtársak rendszeresen fog­lalkoznak a szakmai oktatással, sze­mélyesen ellenőrizték 17 községi ta­nácselnök tanulását, segítséget nyúj­tottak nekik az anyag jó elsajátítá­sához. A konferenciavezetö elvtára alapos felkészültséggel, nagy hozzá-, értéssel könnyen érthetővé tudta ten­ni az anyagot. Dicséretreméltóan készült és jegyzetelt Vasas Józsefné alacskai és Balázs Mihály bocsi községi tanácselnök. Nem véletlen, hogy ezek az elvtársak a gyakorlati munkában is élenjárnak. Vasas Jó. zsefné elvtársnö községe az elsők között van a burgonyabe gyűjtésben, ezért pénzjutalomban is részesült, Balázs Mihály elvtárs ezév január l.el a „járás legjobb tanácselnöke*« címet érdemelte ki. Az anyag tanul­mányozása óta sok helyen emelke­dett a végrehajtóbizottsági és a ta­nácsülések színvonala. A tanulás to­vábbi eredménye, hogy Hemádkak és Sajóbábony községekben a ta­nácstagok felosztották egymás kö­zött a községet, megállapították, hogy az egyes tanácstagok melyik 15—20 dolgozó társukkal tartsanak szoros kapcsolatot. A tapasztalatok alapján ezt a módszert elterjesztik a többi községben Is. A járás munká­jában van még hiányosság, különös, képpen abban, hogy igen keveset foglalkoztak eddig az állandó bizott­ságok tagjaival. Az elvtársak felis­merték ezt a hibát és változtatnak rajta. AZ EREDMENYKK távolról sem voltak ilyen jók az encsi járásban, mert az elvtársak egyáltalán nem kezelték komoly kérdésként a szak. mai oktatást, A konferenciáról 11 községi tanácselnök hiányzott. A konferenciát ez elnök tdv- társ nyitotta. meg, elmondta a kérdésekét, majd munkájára hi­vatkozva eltávozott, azután időkö. zönklnt betekintett, amivel csak za„ varta a konferenciát. A konferenciát vezető titkár elvtárs nem dolgozta ki a kérdések összefoglalóit, emiatt elaprózta az összefoglalókat, nem támasztotta alá elvileg a fontos kérdéseket. Tanuljunk ezekből a példákból, hogy tanácsaink jobb tanulással emeljék munkájuk színvonalát. HR1CZ ZSÓFIA a megyei továbbképzői csoport l v ' előadója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom