Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-17 / 140. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG > Kedd, 1952. június 17. ü—MBBM1H Ilin IWIH MWWrnnKM ANKÉT AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGBAN A GAZDAG TERMÉSÉRT FOLYÓ HARCRÓL A szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásával felemelt tervüket is túlszárnyalják a klementinái állami gazdaság dolgozói Örömmel vettük az Északmagyarország egutóbbi ankét-cikkének felhívását arra, íogy mi, a klementinái állami gazdaság igronómusai adjuk át termelési tapasz alatainkat megyénk dolgozó parasztjai iák, termelőcsoportjainak. Az idén sokat tanultunk, számos hiá yosságot sikerült kiküszöbölnünk. Egyik fő feladatunk volt a ráfizetés negszüntetése, a jövedelmező termelés jizlosítása. A ráfizetés oka az volt, hogy neveset és drágán termeltünk, holott a öbbtermelésnek meg voltak nálunk az ■lőfeltételei. A talajmunkákat 100 száza­ikig, a növényápolást 60—70, az aratást ledig 70—80 százalékban gépi erővel tudjuk elvégezni. Hiba volt azonban, íogy jó darabig csak beszéltünk az új igrotechnikai módszerek alkalmazásáról, le — arra való hivatkozással, hogy nincs ilég munkaerő — nem vezettük be azo­kat és tervünket sem ezekre építettük. EzéAen még ráfizetünk, — ezzel a gomjblattal vittük a dolgozók elé a ter­vet, melyet üzemi gyűlésen részletesen is­mertettünk. S ekkor fordulat történt. A dolgozók alaposan megvitatták a ter­vet, s végül elhatározták, hogy vala­mennyien egész éven át 120 százalékra teljesítik ejdfrásukat. A lelkes vállalás gondolko(/f!>a ejtett minket. Hájöt ünk, hogy hiábát követtünk el a terv készítésé­nél. >rm beszéltük meg előzőleg a dol­gozókkal, sőt majdnem kihagytuk őket belőle, holott elsősorban rajtuk múlik a. terv teljesítése. Újból számolni kezdtünk. A 120 száza­lékos tcrvteljesítés annyit jelent, hogy .ülő előtti tudjuk elvégezni az egyes mun­kákat, így lehetőség nyílik az agrotech­nika szélesebbkörű alkalmazására, ez növeli a termésátlagot, csökkenti a ter­melés költségeit. Uj tervet készítettünk. Búzából 3, rozsból 2, ősziárpából 4, tavaszbúzából 2, kukoricából 10, cukor­répából 25, a fümaghozamból 1 mázsá­val irányozunk elő többet holdankint. A felemelt termelési terv után elkészítettük a termelés új költségtervét is, akkor de­rült ki, hogy a deficit eltűnt, sőt jöve­delemmel is számolhatunk. Megállapí­tottuk, hogy 1 mázsa búza termelési köl'säge 13 mázsás átlagtermés mellett 51- forint 91 fillért tesz ki. Figyelembe kell venni, hogy gazdaságunk minőségi magot terme], tehát a rendes árhoz még 120—150 százalék minőségi felárat ka­punk. A fajtaborsó önköltségi ára 10 mázsás átlagtermés mellett 84 forint, át­vételi ára pedig 120 forint. Egy mázsa cukorrépa termelése 160 mázsás átlag­termés mellett — amit könnyen el tu­dunk érni — 10 forint 46 fillérbe kerül s mázsánkint 18 forint 45 fillért kapunk érte. A következő feladat az lett, hogy mozgósítsunk minden erőt a felemelt terv teljesítésére. Pontos talajtérképet készítettünk arról, .hogy melyik tábla mikor volt trágyázva. A gyengébb minőségű földeket 150 kg ezuperfoszfáltal és 80 kg pétisóval fel­javítottuk. Olyan földterületre, ahol az előző évben kapás volt, 100 kg szuper- foszfátot és 50 kg pétisót adtunk. Ezzel sikerült a talajerőt valamennyire egy” ' szintre hozni. Nagy feladat volt a tavaszi vetés. 50 hold tavaszbúzát jarovizált maggal, ké­rész tsorosan vetettünk. A talajmunkát Bem sajnáltuk velés előtt, elvégeztük a sinútózást is. A termés fokozása érdeké­iben úgy szerveztük meg a munkát, hogy a traktoristák egész évben ott végezzék ia növényápolást, ahol a mélyszán ást végezték. A tervet föl bontottuk egyé­nekre. Cukorrépából egyegy dolgozóra 2000 öl jutott, ezen földterületen 200 mázsa cukorrépát kell termelniük. Ismer­tettük a dolgozókkal, hogy a terv túlteljesítése esetén milyen természetbeni juttatásban részesülnek. A kukoricát nem tudtuk négyzetesen Vetni, mivel ez évben meglehetősen me­redek, dombos helyre kellett volna vetni. Helyette a csokrosítást végeztük el. lö­vőre teljes egészében négyzetesen fogjuk vetni a kukoricát, sőt új módszerrel, 90 cm-es tőtávolsággal és mi is két szálat hagyunk meg, ami a pótbeporzás alkal- mrzásával kétszer akkora termést ad. A napraforgóból 50 holdat négyzetesen vé­tenünk, a pótbeporzásfc természetesen al- kalrdhzni fogjuk. Ennek előnyéről már meggyőződtünk a rozsnál végzett kétszeri fcót beporzásnál. Egyetlen egy üres kalászt sem lehet találni. A kalászosoknál arra számítunk, hogy még fölemelt tervünket is túlteljesítjük egy-két mázsával. Igen nagy gonddal készültünk a cu­korrépa termesztésére. Még a télen holdan- kint 80 kilogramm kálisót szórtunk a földre, tavasszal pedig 150 kg szuper­foszfátot és 60 kilogramm pétisót ad­tunk. A korai vetéssel elejét vettük a ’rovarpusztításoknak. Amint a sorokat meg lehe’.ett látni, elvégeztük a sarabo- lást, utána a sorközi kapálást, majd a csokrosítást. Csokrosítás után fejtrágyá- tiak újból 60 kg pétisót adtunk, amit erre a célra átalakított vetőgéppel vetet­tünk el. Ennek az az előnye, hogy a mű­trágya nem szóródik szét a földön, ha* I nem közvetlenül a répa tövéhez kerül. A műtrágya használatánál az a tapaszta­latom, hogy a kálisót vetés élő t legalább három héttel, a szuperfoszfátot pedig két héttel kell kiszórni, mert ennyi idő kell, amíg a műtrágya olyan állapotba kerül, hogy a növény hasznát veheti. A pétisót adhatjuk a vetéssel egyidőben is. A terv azt írja elő, hogy kapásainkat általában négyszer kapáljuk. Ezen is változtatunk azonban, mert a dolgozók lelkes, jó munkája lehetővé teszi, hogy kapásnövényeinket állandóan kapáljuk, egészen addig, amíg csak lehet. Bebizonyosodott tény, hogy a cukorrépá­nál minden egyes kapálás legalább 10 mázsa, a kukoricánál pedig egy-két má­zsa többlettermést jelent. Húsz éve, hogy agronómus vagyok. So­kat foglalkoztam az emberekkel, de csak most, ez évben jöttem rá igazán, milyen hatalmas alkotóerő reilik a dolgozókban. A vállalt 120 százalék helyett nagy több­ségük 130—150 százalékra teljesíti tervét. Három héttel ezelőtt történt, hogy 5 holdon a petrezselymet sürgősen meg kellett kapálni, de nem tudtunk hozzá munkaerőt biztosítani. Erre a pártszer­vezet útján a dolgozókhoz fordultunk, akik családtagjaik bevonásával a petre­zselymet idejében megkapáhák. Én is mindig elfogadom a dolgozók egészséges javaslatát. Egy alk lommal Lanszki Jó­zsef traktorost tárcsázni küldeni;.; Meg­jegyezte, hogy véleménye szerint azt a földterületet nem tárcsázni kellene, ha­nem inkább sekélyszántást kell végezni raj.a. — Először nem szívesen fogadtam beleszólását, de kimentem a földre és megállapítottam, hogy neki van igaza. Számos ehhez hasonló eset történt már. Nekünk, agronómusoknak, együtt kell élnünk a dolgozókkal, hiszen ők azok, akik a tervet végrehajtják s a gyakor­lati munkában szerzett számos értékes tapasztalatukkal segítik a munka állandó javítását. Javasolom a többi agronómus” nak, hogy feltétlen hallgassák meg mindig a dolgozók véleményét. A növényápolással jól haladunk. Rövid idő múlva megkezdődik az araiás. El­készítettük már a pontos ütemtervet. Az 1400 hold kalászos aratását — egyelőre úgy látszik — 70 százalékban fogjuk gépi erővel végezni, ha azonban megkap­juk az ígért aratógépet, 80 százalékát tudjuk géppel aratni. Minden gép szá­mára pontos ütemtervet készítettünk, a tervet felbontottuk napokra és órákra. Ugyanígy a kézierővel végzett aratásra is meg van a terv. A szükséges 60 aratópár helyet már eddig 75 pár aratónk van, de tudunk biztosítani még többet is. így minden lehetőségünk megvan arra, hogy a minisztertanács ha'ároz iában előírt ha­táridőt megrövidítsük s a legkisebbre csökkentsük a szemveszteséget. Felhívom valamennyi agronómus figyel­mét az aratás-cséplésre való jó készü­lésre. Hiába végeztük el idejében a ve­tést, a növényápolás', ha jó munkánk eredményét az aratásnál elkövetett mu­lasztásokkal kisebbítjük. BÖSZÖRMÉNYT GYULA a klementinái állami gazdaság agronómusa Fokozzák begyűjtési teljesítésüket a miskolci járás lemaradt községei! Á miskolci járás területén is min­denütt láthatjuk ötéves tervünk ha. talmas eredményeit. Elmondhatjuk, hogy nincs egyetlen község sem, amely ne kapott volna bekötőutat; villanyt, telefont, kultúrházat, iskolát; vagy mozit. Tudják ezt a dolgozó parasztok Is, látják a hatalmas különbséget a je­len és a mull között. Igen jól tudják, hogy az „úri“ rendszer 25 éven át nem juttatott annyit a dolgozó parasz­toknak, mint népi államunk egy-egy év alatt, .ind többen ismerik fel azt is, hogy .ováb’oi fejlődésünk, ötéves tervünk jó végrehajtása négy mérték­ben függ attól is, hogyan teljesíti dolgozó parasztságunk az állam iránti kötelezettségét. Ez megmutatkozik a begyűjtési ered. menyek alakulásában. A miskolci já­rás a legutolsó értékelés szerint vá­gómarhából 100, hízottsertésből 96.8, baromfiból 142, tojásból 81 százalékra teljesítet le félévi tervét. A tejbeadás 01 százalékos az előíráshoz képest. A legszebb eredményt a járásban Répáshuta és Radostyán községek érték el. Répáshuta hízott- sertésből 100, baromfiból 254, tojásból 90 százalékra, Radostyán hízoltsertés. bői 98, baromfiból 273, tojásból 96 százaiéira teljesítette félévi tervét, tejből is rendszeresen 100 százalékra eleget tesz havi előírásának. Ezekben a községekben a tanácsok jól dolgoz­nak, mozgósították a begyűjtési állan­dó bizottságokat, megszervezték a ver. senyt. Egymással párosversenyben szé­pen fokozzák teljesítésüket. Jó mun­kát végez az arnóti tanács is. Követi a pártszervezet útmutatásait, szívügyé, nek tekinti a begyűjtést- Eredménye­sen működik itt a begyűjtési állandó bizottság. A pártszervezet mozgósítja a népnevelőket, akik sikeres felvilágo­sító munkát végeznek, maguk példa­mutatóan teljesítik kötelezettségeiket. Ennek köszönhető, hogy Urnát eme lobban előre tör a járási versenyben. már a harmadik helyen áll, erósen veszélyezteti Radostyán második he. lyezését­Vannak viszont a járásban súlyo­san lemaradt községek is. Alsózsolcán a tanácselnök arra hi­vatkozik, hogy „egyedül van“, s ezért nem tudják teljesíteni a tervet. Elmulasztották mozgósítani a begyiij- lési állandó bizottságot, nem szervez, ték meg a bizottság támogatására az aktívákat sem. Népnevelő munka sem folyik a községben. Ezek után érthető, hogy Alsózsolea a járási versenyben a 37. helyen áll. Meghátnilt a feladatok elől Ónod községi tanácsa is, amely belenyugszik abba, hogy a *erv teljesítésével csak 70—80 százalékra áll. Nem irányítja az állandó bizottságok munkáját és ennek következménye, hogy a járási verseny rangsorában az énodiak az alsózsolca’akkal együtt az utolsók között szégyenkezhetnek. Ezeknek és a többi lemaradt köz­ségnek is minden! el kell követniük, hogy ebben a hónapban behozzák ké­sésüket. El kell kerülniük, hogy adós­ságot vigyenek át a következő félévre. Községi tanácsaink értékeljék eddigi munkájukat, tanuljanak az elkövetett hibákból és más tanácsok jó lapasz- talataiból, — biztosítsák a begyűjtési terv sikeres teljesítését. SZÖI.ÖSI JÓZSEF, a begyűjtést miniszter járási meghatalmazottja. Sok.áig az utolsó volt a járási versenyben, most az elsők között halad Harsány Harsány község a miskolci járás 38 községének begyűjtési versenyében hosszú ideig a legutolsó helyen kul­logott. Én, mint tanácselnök, a járási tanácsülésekre már szégyellem elmen­ni. Községünket az ősz folyamán még a szabadforgalomból is kizárták. Rókát gondolkoztam azon, hogyan lehelne községünket ebből a szégyen- teljes helyzetből kiemelni. Végül is rájöttem, hogy hibát követtem el, amin sürgősen változtatni kell: tarthalat. lan, hogy minden! magam akarok el­végezni, mindent a tanács dolgozói végezzenek. Drotár László vb. titkár­ral együtt szorosabbra fűztük a kap­csolatot a helyi pártszervezettel és a tömegszervezetekkel, bevontuk a felvi­lágosító munkába a beadást jól tel­jesítő dolgozó parasztokat, aktívákat szerveztünk be. A jó példamutásokat tanácsülésen és a versenytáblán nyil­vánosságra bozluk, ami komoly ered­ménnyel járt. Június 1-én Harsány község a mis­kolci járás községeinek versenyében tojás- és baromfibeadásban már az első helyre került, globálisan a 4. most községünk. Ez a nagy ered­mény annak yolt köszönhető; hogy dolgozó parasztjaink értékes felaján­lásaik teljesítésével készültek a béke- találkozóra. A baromfi- és tojásbeadásban külö­nösen kitűnt Kiss Imre, Juhász Gá­bor, Négyes! Dániel. A növényápolás­ban jó munkát végez Barát András, T. Pusztai János és Amióczki Béla. Azon igyekszenek községünk dolgo­zói, hogy jó növényápolással biztosít­sák a gazdag termést, készülnek az aratásra, cséplésre. A gép alól tesz­nek eleget beadásuknak, hogy az ál­meneti korlátozás után a leghamarabb megkapják ismét a szabadpiaci érté­kesítés jogát. IFJ. BALÁZS ELEK vb. elnök. Harsány. A SZO elnöksége határozatot hozott újabb vándorzászlók alapításáról A minisztertanács és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának elnöksége az éves tervek határidő előlti telje­sítéséért folyó szocialista munkaver­seny további kiszélesítése érdekében a munkaverseny győztesei jutalmazásá­nak eddigi rendszerét kiterjeszti az új gazdasági minisztériumok felügyelete alá tartozó vállalatokra Is­Ennek megfelelően a Miniszterta­nács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a jövőben külön vándorzászlókkal jutalmazza a kobó- és gépipari minisztérium, középgép- ipari minisztérium, bánya- és energia­ügyi minisztérium, építőanyagipari mi­nisztérium, könnyűipari minisztérium, élelmiszeripari minisztérium, közleke­désügyi minisztérium, mélyépítőipar, postaügyi minisztérium, építésügyi mi­nisztérium, állami gazdaságok és er­dők minisztériuma, földművelésügyi minisztériumon belül az állami gép­állomások, begyűjtési minisztérium és a helyi ipar minisztériuma felügyelem alá tartozó és a munkaversenyben győztes vállalatok dolgozóit. A begyűjtési versenyben győztes megye dolgozói vészére a miniszter­tanács 1951 október 26-i határozatá­val alapított vándorzászló továbbra is fennmarad. A munkaverseny győzteseit a mi­nisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége min- de.n évben kétszer; az alkotmány ün­nepe alkalmából augusztus 20-án és január első felében jutalmazza meg. A vándorzászlókat azoknak az üze­meknek dolgozói nyerik el, amelyek a tervek minden részletükben való ha­táridő előlti teljesítésében és túltelje­sítésében, az anyagtakarékosság terü­letén, a termelés minőségének emelé­sében, az önköltségcsökkentés terén, a termelés ütemessé tételével kapcsolat- ban és az üzemek közötti együttmű­ködés megjavításában a legjobb ered­ményeket érik el. A munka versenyben győztes üzemek dolgozói a vándorzászló elnyerése mel­lett a dolgozók lélszámától függő pénzjutalomban részesülnek. Pénzju­talmat kapnak azoknak a vállalatok­nak a dolgozói is, amelyeket a mi­nisztertanács és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége a ver­senyben elért eredményük alapján di­csérő elismerésben részesít. Kenézlő az első a sárospataki járás Községeinek növényápolás! versenyében A sárospataki járás községeinek nö- vényápolási versenyében Kenézlő érte el a legjobb eredményeket. Az erdő­horváti dolgozó parasztok jó munká­val igyekeznek felzárkózni a kenéz- lőiekhez. Viss, Bodroghalom, Tisza- 'csermely és Károlyfalva dolgozóinak is meg van a lehetősége, hogy az el­sők közé kerüljenek a növényápolási versenyben, ebhez szükséges, hogy to­vább javítsák munkájukat, jobban biztosítsák a verseny nyilvánosságát. Leghátul kullognak a járási ver­senyben a makkosholykaiak, az erdő­bényeiek és az olaszliszkaiak. A járás több más községében is alaposan fo­kozni kell a növényápolás! munka üte­mét, hogy behozzák késésüket. Erre annál inkább szükség van, mert el­jött az aratásra és cséplésre való ké­szülés ideje. Csatlakozzék minél több községünk a Hercegkút és Károlyfalva közöt I indult versenyhez, amely az aralás, cséplés, tarlóhántás és másod­vetés, valamint a gabonabegyüjtés ha­táridő előtti legjobb elvégzését tűzte ki célul. RüBfCSFK LÁSZLÓ Sárospatak. Segítse jobban a gépállomás a szendrői „Szabad Föld“ termelőcsoportot! Figyelemmel olvastam az Észak­magyarország június 13-i számában megjelent cikket, amely arról szólt, hogyan támogatják a szendrői gép­állomás vezetői, mezőgazdászai a körzetükben lévő termelöcsoportokat. Szalóczi elvtárs, föagronómus sok értékes kérdést vetett fel, ezzel nagy segítséget nyújtott valamennyi gép­állomásunk mezőgazdászának és a termelőszövetkezeteknek. Az a segítségnyújtás azonban, ami­ről Szalóczi elvtárs írt, nem minden tszcs-nél érvényesül körzetükben. Példa erre a gépállomás közvetlen szomszédságában tévő szendrői „Sza­bad Föld“ tszcs ügye. Habár a gépállomás és a tszcs egy községben van, a gépállomás igaz­gatója még nem volt a tszcs-nél, a politikai helyettes is csak a tavaszi munkák megkezdése előtt. A föagro- nőmus elvtárs sem nézte meg alapo­sabban a csoport munkáját. Erre le. hét következtetni abból, hogy a ter- melöcsoport állattenyésztésében sú­lyos hiányosságok vannak. Különö­sen az anyakocák fiaztatásánál és a malacok nevelésénél mutatkoznak meg ezek. 20 anyakocából 6 fialt, a malacok csaknem 40 százaléka elhul. lőtt, mert a csoportnak 25—30 mázsa kukoricája megpenészedett, s igy most nincsen takarmánya. A növényápolási munkákban is le­maradt a szendrői tszcs. Igaz ugyan, hogy kevés a munkaereje, de ez an­nál inkább indokolná, hogy minden családtagot bevonjanak a munkába. Ez azonban nem történik meg. Fel kellett volna figyelnie, erre a gép­állomás vezetőségének és föagronő- musának. Ugyanakkor, amikor a szendrői gépállomáshoz tartozó tszcs-k egy része lemaradt a szénakaszálással, á szendrői „Szabad Föld" tszcs-nél ne­gyedik napja egy új fűkaszáló gép hever becsomagolva, úgy ahogy megkapták, ügyelnie kellett volna al gépállomásnak, hogy a tszcs knét lévő gépeket is jobban kihasználják. Elsősorban ez és nem a társadalmi munkaerő megszervezése jelenti szá­mukra a segítséget. A gépállomás kultivátora sincs kihasználva. Gon­doskodni kellett vo!na arról, hogy ezt a gépet is felhasználják a növény­ápolásban. Az elvtársak arra szok­tak hivatkozni, hogy a tszcs-k nem ,t rendes sortávolság szerint vetették el kapásnövényeiket és ezért nem tudják kihasználni a kultivátorokat. Persze, most bosszulja meg magát á hiba, amelyet a vetés idején követtek el a gépállomás agronómusai; első­sorban nekik lett volna feladatuk, hogy a vetésnél idejében szaktaná­csokat adjanak a termelöcsoportok- nak. A hibákból le kell vonni most a tanulságokat. Ezekkel a megjegyzésekkel szeret­nénk felhívni a gépállomások veze­tőinek, elsősorban mezőgazdászainak figyelmét, hogy jobban segítsék a le­maradt tszcs két, vegyék észre hiá­nyosságaikat, — különösen akkor, amikor a csoport ott van tőszom­szédságukban. DÜHÖNY JÓZSEF Megyei Pártbizottság; mezögazd. oszt. pol. munkatárs Fel kell osztani a területet a munkacsapatok tagjai között a mezőkeresztest „Táncsics“ tszcs-ben A mezőkeresztes] „Táncsics“ ter­melőszövetkezeti csoportban elég jól halad a növényápolás. Megtörtént a lucerna első kaszálása, gyűjtése és kazlazása is. Teljesítésük azonban sokkal na­gyobb is lehetne. Ezt azonban aka Budapestre, Debrecenbe, Nyíregyházára gyorsan, kényelmesen, olcsón utazhat MUSZOVLET REPÜLŐGÉPPEL Jegyeladás, helyfoglalás, felvilágosítás: MQSZOVLFf UTAS- ÉS ŰRUFORGftLME ÍROOS Széchenybutca 15—17. Telefon: 19—22. dályozza, hogy a csoport munkaszer­vezetében komoly hibák vannak. Nincs a terület felosztva minden bri­gádban egyénekre, így nem mind­egyik dolgozó veszi ki részét egyfoÄ* mán a munkából, nem érzi megfele­lően személyes felelősségét. A hiá­nyosságot minél előbb pótolni kell, hogy terméseredményeiket növeljék. Meg kell szilárdítani a munka- fegyelmet is, hogy jobban, gyorsab­ban menjen a kapálás. Ezeket a feladatokat sürgősen meg kell oldania a termelöcsoport vezetőségének. Tegyen eleget ponto­san a Minisztertanács határozatának, akkor a csoport a növényápolási munkát minden vonalon a leggondo­sabban és időben elvégzi. VARAPI IRMA Mezőkeresztes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom