Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-18 / 141. szám
2 tíSX A K M AGYA KOKSZAG Szerda, 1952. június 18. „Tiíóék nyiltan a fegnapelőKi náci-egyutlműködő Pínay oldalán állanaku Á „Rabotnicseszko Delo“, a Bolgár Kommunista Párt központi lapja a Tiio-banda újabb provokációjával foglalkozik. A lap többek között ezeket írja: Még a burzsoá lapok is kénytelenek (felismerni, hogy Parisban évek óta nem voltak olyan tiltakozó tüntetések, mint most. Pinay kormánya sok- ezer rendőrt mozgósított, sok tüntetőt letartóztattak. Mindezekről, a francia nép nagy tiltakozó gyűléseiről, a sokszázezres' sztrájkoló tömegről a belgrádi lakájok a „Borba" című lapban azt írják, hogy „néhány tüntető-csoport megkísérelte, bogy áthaladjon a léren, de a rendőrség visszaszorította őket. A tiintető csoportokból sok revoiveriö- vést adtak le“. Titoék nyíltan és félreérthetetlenül a tegnapelőtt! náci-együttműködő Pinay oldalára állnak, aki ma az amerikaiak bábja. Azt írják, hogy sem a május 28-i tüntetés, sem az általános sztrájkra való felhívás nem tartalmazott sem. miféle olyan gazdasági követelési vagy legalább egy olyan társadalmi problémát, amely a francia munkásosztály létérdekét érinti. Titoék számára az olyan fogalmak, mint becsület, nemzeti függetlenség, vagy béke már régen értéküket vesz tették. Titoék lakáj és áruló lelke újból megmutatkozott a Francia Kommunista Párt és a francia nép hős harcával szemben tanúsított magatartásukban. Titoék ismét bebizonyították, hogy az amerikai háborús gyújtogatok piszkos ügyének védelmében mindig iegreakciósabb fasiszta elemekkel érez. nek együtt, rniuden országban, minden alkalommal Maiik elvers összehívta a Dizionsági Tsrcs iiésél Malik elvtárs, a Szovjetunió ENSZ-beli képviselője — aki június hónapban a Biztonsági Tanács elnöke — június 18-ra összehívta a Biztonsági Tanács ülését. Az ülés napirendje a következő: 1. Felhívás az államokhoz, hogy csatlakozzanak a baktériumfegyver alkalmazását eltiltó 1925. évi genfi jegyzökönyvhöz és ratifikálják azt. 2. Ajánlás elfogadása a közgyűléshez, hogy egyidöben vegyék fel az ENSZ-be mind a 14 felvételét kérő államot. Mindkét kérdést a Szovjetunió küldöttsége javasolja megvitatásra a Biztonsági Tanácsnak. A szovjet küldöttség a kérdésekkel kapcsolatban két határozattervezetet nyújtott be. Az első: Fel kell hivni minden államot ■ akár tagja az ENSZ-nek, akár nem —.amely még nem ratifikálta a bak- tériumfegyvcr alkalmazását eltiltó, 1925 június 17-én Genfben aláírt jegyzőkönyvet, vagy nem csatlakozott ehhez a jegyzökönyvhöz. hogy csatlakozzék hozzá és ratifikálja azt. A második kérdésre vonatkozólag a szovjet küldöttség határozat- tervezete így hangzik: „A Biztonsági Tanács Indítványozza a közgyűlésnek, hogy egyidöben vegye fel az ENSZ tagiai közé a következő felvételüket kérő államokat: Albániát, a Mongol Népköztársaságot, Bulgáriát, Romániát, Magyarországot, Finnországot, Olaszországot Portugáliát. Írországot, Transzjordániát, Ausztriát, Ceylont, Nepált és Líbiát. Grotewohl: A német nép életének védelmére kel Lipcsében hétfőn kezdődött meg a Németország Demokratikus Nemzeti Frontjához tartozó nemzeti demokrata párt kongresszusa, amelyen Ottó Grotewohl elvtárs, miniszterelnök a Német Szocialista Egységpárt és a kormány üdvözletét tolmácsolta a kongresszus résztvevőinek. Hangoztatta, hogy a német nemzet történelmének sorsdöntő szakaszához érkezett. Adenauer bérenc politikája az egész német nemzetet pusz. tulással fenyegeti. A nagy veszély elhárításában a német nép minden rétegének részt kell vennie. A német nép életének védelmére kel. A továbbiakban hangsúlyozta „Nagy hálává) tartozunk a Szovjet unió kormányának, mert a nyugati hatalmakhoz intézett jegyzékeivel lehetővé tette, hogy a német nép a nemzetközi jog alapján védelmezhesse nemzeti érdekeit. Németországnak nem szabad második Koreává lennie! Ha Kelet- és Nyugat-Németország békeszerető lakossága szoros harci egységbe tömörül, megakadályozhatja a militarista egyezmények ratifikálását és végrehajtását, s megdöntheti a bűnös Adenauer rendszert. A nyugati hatalmak elutasítót, ták a szovjet javaslatot, amely a többi között azt tartalmazta, hogy az egységes, független demokratikus és szabad Németországban német nemzeti haderőt állítsanak fel. A Német Demokratikus Köztársaság nem zeti véderejének megszervezése lényegesen elősegíti a béke biztosítását és az új. világháború katasztrófájának elhárítását. Németországban elmúlt a politikai szólamok ideje. A komoly politikai cselekedetek időszakába léptünk. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a legközelebbi jövőben a béke fenntartására irányuló politikai tettek szilárd végrehajtását tekinti első és legfontosabb feladatának — mondotta végül Grotewohl elvtárs. Letartóztatások Olaszországban Június 15-én a csendörség házkutatást tartott az Olasz Kommunista Párt Ponte Milvio római kerületben lévő szervezetének helyiségeiben. A házkutatásnál jelen volt Aldo Natoli elvtárs, képviselő, a párt római szer. vezetének titkára és a helyi párt- szervezet több vezetője is. A „Messaggero" kiemeli, hogy a házkutatás során a csendőrök semmit sem találtak. Június 16 án a rendőrség folytatta a hajtóvadásza, tott a béke hívei ellen. Letartóztattak olyanokat, akik Ridgway-ellenes plakátokat ragasztottak a falakra. Firenzében harminckét, Bariban öt embert tartóztattak le. Ünnepélyes keretek között megnyitották Miskolcon a postaműszaki újítókiállítást A megnyitáson az alkalmi postahivatal különleges postabélyegzőt hasz. nált. A miskolci posta hálózatépítő vállalat rendezésében ünnepélyes keretek között nyitották meg az SZMT. Kossuth utca 11. szám alatti helyiségében a postamüszaki újító kiállítást. A postaügyi minisztérium képviseletében Kocka László elvtárs a műszaki fejlesztési osztály vezetője tartott megnyitó beszédet. Többek között hangsúlyozta: A posta dolgozóinak alkotó törekvését bizonyítja, hogy míg 1950-ben minden kilencedik dolgozóra jutott egy benyújtott újítási javaslat, addig ma minden harmadik dolgozóra jut egy. Az 1949-ben elfogadott javaslatok évi 6 millió forint megtakarítást jelentettek 1951-ben a megtakarított összeg 13 millió forintra emelkedett és az 1952. évi első negyedév eredményeiből következtetve valószínűleg meg közelíti a 20 milliót. A megnyitó beijed után újító tanúsítványt nyújtott át Papp József elvtársnak, a miskolci hálózatépítő vállalat dolgozójának a fúrók végé- nek újszerű kikészítéséért, Kubik József a szakszervezeti központ kill dötte méltatta a postaműszaki újí tó kiállítás jelentőségét és kiosztotta az ország hálózatépítő vállalatai közötti munkaverseny dijait. Az első díjat -— egy porcellán szabadság- szobrot — a miskolci hálózatépítő vállalat, a második díjat a budapesti alközponti vállalat, a harmadik díjat a budapesti javítóműhely kapta. A díj kiosztása után a megjelentek tnegtekintették a kiállítást. Pártélet A tagdíj!izetés — a párthoz való viszony fokmérője Pártunk Szervezed Szabályzata — ! lenini tanításnak megfelelően — kimond ja, hogy „a párt tagja az, aki magáévá leszi a párt célkitűzéseit, elfogadja programnyilatkozatát és politikai irányvona" lát, résztvesz valamely alap szervezet ének munkájában, aláveti magát a pártjegye- lemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járul 'kot”. A párttag lenini meghatáro zásának egységéből nem lehet kiszakítani egy feltétel: sem. Az a lény, hogy a párt tag meghatározásában szerepel a tagsági járulék rendszeres fizetése, bizonyítja, hogy a tagjárulék rendszeres, pontos fizetése elsőrendű politika kérdés. A számok azt mutatják, hogy pár.*ag' ságunk t’gjárulékfizetési készsége — megyénkben is — állandóan lavul. Növekszik az egyegy párttag, illetve tagjelölt álial fizetett havi járulék á lagos összege és növekszik •— bár csekélyebb ménekben — a tagdíjfizetési kötelezettségüket teljesítő párAagck, tagjelöltek százalékos arányszáma is. Ez°k a számok párttagságunk politikai fejlődésének bizonyságai. A kommunisták, akik élenjárnak a munkában, a harcban, példamutatóan küzdenek ötéves tervünk sikeres megvalósí ásáért, a beketábor további erősítéséért, büszke örömmel tesznek eleget megtisztelő kötelességüknek és a tagjárulék rendszeres, pontos fizetésével is kifejezésre juttatják összef orrot' sági'kát győzelmeink szervező j ével és lelkesítője- vei, nagy pártunkkal. Egyre több olyn párt bizottságunk a pártszervezetünk van, amelvek felismertek, hogy a tagdíjlizetés kérdése nem adminisz rációs, gazdasági ügy csupán, hanem elsősorban politikai jelentőségű kérdés: — a párthoz való h üség fo km érője. Megyénkben 1951 január 1-hez kepest ez év áprilisára 1.62 forinttal lett magasabb az egy-egy párttag, illetve tagjelölt ál al fizetett havi járulék átlagos összege. Nagyüzemeinkben az átlagos tagdíjfizetés 8.33 forint. KüfMsen ió az erűt1 üténv a Diósgyőri Költészeti Üzemekben. ahol a dolgozók áll'gkeresete 1150 forint, az egy pártlagra, illetve tagjelöltre eső tagdíj á lag 10.62 forint. A községi pártszervezetek közül kitűnnek ebből a szempontból a mezőkövesdi és a niezőc-áti járás községei. A járások közül legjobb a tagdíjfizetési átlag az edelcnyi és a miskolci járásban. A tagdíjfizetési kötelezettségüket rendszeresen teljesítő párttagok százalékos aráslyküáma is nagyüzemeinkben a legjobb, utánuk következnek \ közép* és kisüzemek, majd a gépállomások és állami gazdaságok. A tagdíjukat rendszeresen fizeő párttagok arányszáma a járások közül a mezőkövesdi és a miskolci járás- ban a legmagasabb. Ezekben a járásokban a pártbizottságok és a pártszervezetek politikai feladatnak tekintik a tag- díjfizetés kérdésével való foglalkozást, ezek a járási pártbizottságok három- hónaponkint napirendre tjízik a kérdés megvizsgálását• A mezőkövesdi járás azért került az élre megyénk járásai kő“ ziil. mert a pártbizottság kollektiven foglalkozik a tagdíjfizetés jelen őségének tudatosításával, ellenőrzés'•vei, az előforduló hibák kijavításával. Ebben a járásban sok jó tapasztalat mulatja — például a klementinái állami gazdaságban, vagy a négyesi III. típusú termelőszövetkezeti csoportban — hogyan segíti elő a jólmüködő pártcsoportokban folyó politikai felvilágosító munka a tagdíjfizetés állandó javulását is. A sok jó eredmény mellett megyénkben több helyen komoly hiányosságok vannak tagjárulék fizetése terén. Ezeknek a hiányosságoknak alapvető oka az, hogy pártszervezeteink nem végeznek megfelelő politikai felvilágosító munkát, nem magyarázzák meg a rendszeres tagdíjfizetés jelentőségét. Kalinin elvtárs egyik beszédében a tag- díjfizetésről szólva többek között kijelentette: „Ha nem fizetitek pontosan a tagdíjat. eláruljátok, hogy nem törődtök a pár tál, hogy közönyösen fogjátok jel a párt kötelességeket, mert api törődik a párttal, szívesen fizet tagsági díjat azért, mert ezzel is szorosabb kapcsolatot lé esít pártjával!” Sok helyen — különösképpen falun, de gyárainklmn és bányaüzemeinkben is — találhatunk nem egy olyan párttagot, aki hosszú hónapok óta nem fizetett tagsági díjat. Még gyakoribb az, hogy egyes párttagok a munkabérük szerint fizetendő tagjárulékuknál kevesebbet fizetnek. Elhanyagolják a tagdíjfizetés jelentő- ség'nek ismeretesét az Ózdi Kohászati Üzemekben és sok hány üzemünkben. Az ■ózdi gyárban a dolgozók átlagkeresete 1200 forint, az egy párttag, illetve tagielölt által fizetett havi járulék átlagos összege viszont csak 6.50 forin’. Ugyancsak 1200 forintos átUgkereset mellett bányaüzemi pár!szervezeteinknél a tagdíj- fizetési átlag 7.04 forint. Különösen alacsony az átlag az ózdi és a szikszói iárás községeiben, a legrossz bb a put- noki járásban lévő Kisbarca és az ede- lénvi járásban lévő Rakacaszend községben. A politikai munka gyengesége, elhanyagolása következtében a termelőszövetkezetben lévő párt agjaink — akik pedig a csoportok többi tagjával együtt egyre növekvő jómódban élnek — nem teljesítik kielégítően a tag járulék- fizetést. A legrosszabb a helyzet ebből a szempontból a sátoraljaújhelyi ..Vörös Csillag” te rmelőszöve t kezet i csoport ha n. A tagdíjfizetési kötelezettségüket teljesítő pár tagok százalékos arányszámát tekintve leggyengébb az eredmény az abaujszántói, a sárospataki és a szerencsi járásban. A tag járulék fizetése terén tapasztalható hibákat feltéilenül mielőbb ki kell javít ni, el kell érni, hogy minden párttag, minden hónapban pontosan eleget tegyen ezirányú kötelezettségének és tag- járulékfizetcse a Közpon'i Vezetőség 1949 március 5-én hozott határozatában feltüntetett táblázat szerint arányban le* gyen keresetével. A pártbizottságoknak meg kell vizsgálniuk azokat a pártszervezeteket, amelyeknél a tagdíjfizetés mértéke nem kielégítő. Nyilvánvalóan arról fognak meggyőződni, amire már számtalan tapasztalat van, hogy ezeken a helyeken a politikai munkában van a hiba: a pártszervezet vezetőségének nem elég szoros a kapcsola.a a párttagokkal, nem mozgósítja megfelelően a párttagságot, nem neveli harcos kommunista széliemben. Abból ugyanis, ki hogyan fizeti tagdíját, következtetni lehet arra, hogy mennyire áll közel a párthoz, mennyire érzi azt magáénak. Aki több hónapon át elb nyagolja kötelezettségét, az a legtöbb esetben elárulja ezzel, hogy nem éizi, milyen megtiszteltetés párttagnak lenni. Aki nem keresetének megfelelő arányban fizet tagsági díjat, az valószínűleg egyéb, a tagdíjTizetésnél nehezebb kötelességei alól is megpróbál kibújni. A pártszervezetek foglalkozzanak rendszeresen » a tagdíjfizetés kérdésével. A gazdasági felelősök jelentsék a pártszervezet vezetőségének, kik és miért nem fizetlek tag- járulékot, a párttitkárok vizsgálják meg, mi az oka annak, hogy ezeknek a párttagoknak meglazult ez az elemi kapcsolata a párAal. Gondoskodjanak pártszervezeteink arról, hogy ne csak a taggyűléseken, hanem a pártcsoportok értekezlet tén is beszéljék meg a tagjárulék-fizetés politikai jelentőségéi, a tagdíj-fizetéssel kapcsolatos munka megjavításának feladatait. Különösen kirívó eseteklven pártszervezeteinknek érvénvesíteniök kell a Szervezeti Szabályzatnak azt u pontját, amelynek értelmében „a párttag, vagy tag- . jelölt, alá három hónapig indokolatlanul nem fizet tagsági dijat, és ezen idő elteltével felszállás ellenére sem tesz eleget kötelezet / sé gének, megszűnik a párt tagja, illetve tagjelölt je lenni". Elsősorban azonban politik i munkával kell megszüntetni a mu'atkozó hiányosságokat. Párttag iáink és tagjelölt jeink alaposabb nevelésével kell elérnünk, hogy minden kommunista öntudatosan, pontosan és rendszeresen, példamutáó módon legyen eleget n párttagsággal járó legelemibb kötelezettségének, a lagjárulék- fizetésnek. 24 órás előnnyel dolgosnak as ósdi 12-es Martin-kemence útépítői A7, Ú7,dl 12-es Mariin kemencénél befejezték a kemence baloldalának boltozását és megkezdték a jobboldali boltozat alázsaiuzását. A bolto. zás két szakaszban való lebonyolítása azért vált szükségessé, mert a ka. zánkovács munkálatoknál a jobból, dali salakzsák fegyverzetének szerelésénél és a kőműves munkáknál időbeni eltolódás történt. A külön boltozással 4 órás megtakarítást tudnak elérni. Erős ütemben folyik a 15 napos eredeti termel szemben most 2t órás időelőnnyel dolgoznak. A kemence alsó részén már minden munkát befejeztek. Elkészült a négy regenerátor és az új salak- zsák is. Hétfőn a kőműves brigádok közül kiválóan dolgozóit Ujpál Zoltán brigádja, amely a légfelszálló falazásánál eddigi legmagasabb, 214 százalékos eredményével tűnt ki. Endrész Arzén a kemence tetözsaluzásánál a harc a kemence átépítésénél, ahol 129 százalékra dolgozott. 9 literről 13-ra emelte a fejési átlagot, májusban 1308 forintot keresett Vigh István, a keselyűhalmi gazdaság munkacsapatvezetöje Állami gazdaságainkban a tejtermelés fokozására indítóit versenyben a május 31-i értékelés szerint a kesely ühalnii gazdaság lett az első. A gazdaságban a fejési istállóátlag 10.5 liter. A teheneJENKIK JUGOSZLÁVIÁBAN A BOSZNIA KOPÁR HEGYEI között lévp kicsiny Zenica város azelőtt sohasem vonzotta a Jugoszláviába vetődött külföldieket. Most ez az eldugott Zenica forgalmas hellyé vált. A város mellett lévő kohóüzem a legnagyobb amerikai acéltrösztök egyikének, a Betlehem Steel Company társaságnak tulaj, dona. Éppen ez az üzem és a boszniai hegyek ásványkincse vonta magára a Zenicát elárasztó óceánontúli üzletemberek figyelmét. Az amerikaiak minden olyan jugoszláv iparvállalatot megkapa^ rintottak, amely valamilyen módon felhasználható háborús készülődéseik érdekében. Elsősorban a bányákat kaparin. tották meg, amelyek mélyéből rezet, cinket, ólmot, krómot, mangánércet, higanyt, bauritot és egyéb hadászati nyersanyagot termelnek ki. A Foster 'Veiler Corporation amerikai konszern bérencei irányítják a boszanszki-brodi és a rijekai olajfinomító üzemeket. A Continental Supply Incorporated rész* vénytársaság a Dráva*folyó völgyében termel ki olajat. A General Motors ame. rikai társaság képviselői a teznói gép- kocsjgyárban gazdálkodnak. A Mellon nevű amerikai aluminiumtröszt szakértőinek ellenőrzése alatt folyik az isztriai bauxitlelőhelvek kitermelése. Az Anaconda Copper Mining amerikai társaság a gazdag bori rézbányát, valamint a mezsicei cinkbányát termeli ki. AMERIKAIAK ÁRASZTOTTÁK EL nemcsak a jugoszláv fővárost és az ország közigazgatási, valamint gazdasági központjait, hanem Jugoszlávia legtávolabb eső vidékeit is, minden vidéket, ahol „businesst” szimatolhatnak. Az amerikai üzletemberek a titoistáktól olcsó pénzen megszerzett iparvállalatokból a lehető legnagyobb profitot sajtolják ki és kíméletlen rablógazdálkodással fosztogatják Jugoszlávia természeti kincseit. Itt van például a bori bánya. Annak az aranynak értéke, amelyet a jenkik ebből a bányából a rézzel együtt kitermelnek, sokszorosan felülmúlja mindazokat a tőkeberuházásokat és készpénzösszegeket, amelyeket munka, bérként kifizetnek. A Marshall-terv alapján nyújtott úgynevezett „segély’*, valamint a lielgrádi vezetőknek adott kölcsönök ellenében az amerikaiak a színesfémtől, az épületfától és az élelmiszertől a dohányig, a szárított gyümölcsig és a harsfalevélig a szó szoros értelmében mindent kivisznek Jugoszláviából. A jenkik ügy telepedtek meß Jugoszláviában, mint saját birtoku. kon és úgy viselkednek, mint leigázók: fennhéjázóan, fesztelenül és arcátlanul. A JENKIK — miután Belgrádot kémközpontjukká tették, az UDB-t, i jugoszláv politikai rendőrséget és az; úgynevezett külügyminisztériumot a né| pi demokratikus országok és a Szovjetunió ellen irányuló bűnös kém. és di- verziós tevékenységre használják fel. A titoista vezérkar kebelében az amerikai militarizmus irányításával sötét terveket szőnek, amelyekben Jugoszlái via a balkáni puskaporos hordó szerepét tölti be. A titoisták hajbókolása az óceánontúli gyarmatosítók előtt rendkívül undorító formákat öltött és a nép felháborodását idézte "elő. Ezt akaratuk ellenére a belgrádi lapok is elfecsegik. Növekszik Jugoszlávia népeinek a hazájukat leigázó és a hazájuk függetlenségét sárba tipró amerikai fosztogattok ellen táplált gyűlölete. Jugoszlávia népei egyre nagyobb mértékben gyűlölik a titoista klikk népellenes hazaáruló politikáját, annak a klikknek a politikáját, amely az amerikai agresszorok gyár. matává és katonai támaszpontjává teszi az országot. JUGOSZLÁVIA VÁROSAIBAN és falvaiban egyre terjed a hazafiak jelszava: „Jenkik takarodjatok haza! Vesszenek a hazaáruló titoisták!” szék közül élenjár Vigh István fejő munkacsapat vezető, aki májusban 13 literes átlagot ért el. Vigh István március óta dolgozik a tehenészetben. Első hónapban 9 li:er volt a gondjaira hízott tehenek átlaga, áprilisban 11, májusban pedig 13 liter. Azon igyekszik, hogy még jobban fokozza a tejliozamot. Az állandó emelkedést az egyedi takarmányozás bevezetésével, valamint a fejes előtti tőgy* maszirozással biztosi, otta. ügyel arra, hogy alaposan kifejje a teheneket, mert ezzel is növeli a tehén tejelőképességetj Etetés elolt és után is rendszeresen meg- itrlja a teheneket. A tejtermelés fokozá- sávT együtt növekszik a keresete is. Má- jusi keresete 1002 forint volt, amihez term-'szetheni jutta ásként 102 liter tejet kapott, ennek pénzértékét is hozzászámítva, havi fizetése 1308 forintot tett ki. GELLERT JÁNOS állattenyésztési főelőadó A taktaharkányi állami gazdaságban a szovjet tapasztalaik alapján a tehene” szélben bevezettük a háromszori fejest, az egyedi takarmányozást és az állatállomány fokozott tisztán artását. Az eredmény hamarosan jelentkezett. Újvilági üzemegységünk tehenészetében Kovasán- szki János 206, Tóth István 180, Tóth Lajos 160 százalékra növelte a fejési átlairoL A mjhnlmi tehenészetben is megjavult a teihnzam: Dómján János 145, lurman István 135. Visnvánszki Gizella 124, Gacs Ferenc 109. Orosz Katalin 101 százalékos fejési átlagot ért el. TAKÁCS ISTVÁN
