Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-01 / 127. szám

VMAmap, lVd’J. június 1. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 GYERMEKEINK MÉG BOLDOGABB JÖVŐJÉÉRT LOY ÁRPÁDNÉ LEVELE A BÁNYÁSZOKHOZ 11 11 ...., I élek a férjemmel, HÚS! GY óta _| igyekszem köny­nyiteni munkáját. Ez bizony igen nehéz volt akkor, mikor a Zsil völ­gyében a bányabárók zsákmányol­tak ki bennünket. Megalázónak tar. tották akkor a bányász munkáját. Szinte félve mondták ki az asszo­nyok, hogy férjük bányász. Ennek a sötét időnek vetett vé­get a felszabadulás, becsület, hő­siesség dolga lett nálunk a munka. Most büszke vagyok arra, hogy a férjem bányász. Látom, milyen megtisztelő feladatai vannak a bá­nyászoknak a szocializmus építésé­ben, a béke védelmében. Amikor az ország romokban hevert és pártunk széncsatára hívta a bányászokat, férjem az elsők között harcolt a győzelemért. Én az otthoni munka legjobb elvégzésével igyekeztem segíteni öt. Gondoskodtam arról, hogy nyugodt otthona, pihenése le­gyen. Lelkesedve hallgattam, ami­kor munka után mindig elmondta nekem, hogy mennyi szenet adtak aznap a hazának.-----7T1----TT~T í óta férjem B leiszabanuias | egyetlen na­pot sem mulasztott. Szívesen, örömmel ment mindig a munkába, látta, hogy boldog otthonát és ha­záját segíti ezzel. Ugyanakkor ta­nult, képezte magát, a múlt rend­szerből örökölt rossz tulajdonsá­gait teljesen elhagyta és így elérte, hogy előbb élmunkás, aztán sztahá. novista, 1952-ben pedig Kossuth- dijas frontmester lett. Kitüntetése nagy öröm és büszkeség nekem és gyermekeinknek. Részem van ben­ne nekem is, mert mindig mellette álltam Igyekeztem segíteni folyton növekvő eredményeinek elérésében. Béketalálkozóra készül most az ország. Úgy gondolom, helyes, ha ebből az alkalomból mi. bányász­feleségek is megvizsgáljuk, vájjon megtettünk-e mindent annak érde­kében, hogy férjünk mindennap több szenet adjon épülő szocialista hazánknak. Hiszen mi magyar bá­nyászasszonyok is, a világ asszo­nyaival karöltve küzdünk és har­colunk a békéért. Nemcsak a ház­tartásban, a termelésben is meg álljuk helyünket, ezt bizonyítja, hogy már számos női sztahánovis- tánk, élmunkásunk és kiváló mun­kásunk van. Ezzel is igazoltuk, hogy méltók vagyunk az egyenjo­gúságra. Tovább kell most fokoz­nunk részvételünket a munkában. segíthetnek a háztartásban dolgozó bányászasszonyok is a bé­keharcban. Érdeklődnünk kell fér­jeink munkája iránt, serkentenünk keli őket a mindennapi többterme­lésre. Fokozott gonddal és szeretettel kell körülvenni őket, s lehetővé ten­ni, hogy mind nagyobb eredménye­ket érjenek el a ,.Termelj ma töb­bet, mint tegnap“ mozgalomban, ötéves tervünk idöelötti teljesítését, a szebb és boldogabb élet biztosítá­sát segítjük ezzel. Bányász asszonytársaim! Fér­jeink oldalán harcoljunk a békéért! Álljunk mellettük, érezzük át mi is, hogy a munka nálunk becsület és dicsőség dolga. Tegyük lehetővé számukra, hogy kitűzött normáju­kat elérjéK és túlteljesítsék; érdek­lődjünk mindig a munkaverseny­ben elért teljesítésük iránt! j ~T~, i minden nap újabb I Számomra | örömet jelent, amikor férjem többet termel. Ezt úgy akarom a magam részéről elő­segíteni, hogy mindig jobban és jobban segítem öt. Hasonlóképpen segítse minden bányász asszony férje munkáját, — a béke védelmét. LOY ÁRPÁDNÉ Alberttelep. Igen sokai MAGYARI LÁSZLÓ SZTAHÁNOVISTA NÉLKÜLÖZÉS VOLT OSZTÁLYRÉSZE az urak világában Magyari László­nak. 15 éves volt, amikor bekerült a hollóház! kerá­miagyárba „gróf” Károlyi űzőmébe. — Ott sem fordult jobb­ra a sorsom, — emlékszik vissza a nehéz időkre. — A kevés fizetésből a min­dennapi kenyérre sem telt. Amikor béremelést kén, több társával egyiilt elbo- csájtot ák az Üzemből. 1943-ban hadiüzem lett a hollóházi keráiniagyár is. A munkásokat — közöt­tük Magyari Lászlót is — csendőrök hurcolták vissza az üzembe. Még súlyo­sabbá vált Magyari elvtárs élete s mindazoké, akik együtt dolgoztak vele. Hogy az élelmiszerek mellett ke­resetükből valamit vásárol­janak, arról még csak szó sem lehetett- Nagy volt a szegény rég a gyár munká­sai között, az egész vidé­ken mindenki a bőrén érezte a kapitalista gróf hatalmát. Kitőrt a háború, elhur­colták a fiatalokat is kényszermunkára, vagy katonának. A FELSZABADULÁS L TÁN megváltozott körü­lötte ez éle:, látta, hogy újjáépül az ország. Ö is dolgozni, harcolni kezdett. Tudta hol a helye, meg­értette, hogy Magyarország a grófok és urak országá­ból a dolgozó nép hazája lett. Betanított korongos mun­kásként dolgozott a gyár­ban. bokát tanult, jó mun­kás, békeharcos lett. Egy­re nagyobb teljesítményt ért ej. Dolgozó társai meg­szerették, a párt és az üzemvezetőség állandó fi­gyelemmel kísérte, segí­tette fejlődését, munkáját. 1949-ben élmunkás lo^t, 200 százalékon felül telje­sítette tervét. A sztálini műszakban végze t kiváló munkájáért új kerékpárt kapott; keresete 1500 fo­rint lett. Márciusban a Rákosi-műszak idején már 270 százalékot ért el, mint sztahanovista^ — Most már telik min­denre, gondtalan lett az élelem — mondja, most az a törekvésem, hogy szak­munkás legyek. Egyszerű, becsületes munkás, komoly fiatalem­ber Magyari elvtárs. Mun­kamódszerét igyekszik át­adni, egyszerre három - négy átképzéssel is foglal­kozik. Már júliusi felaján­lását is teljesítette. AMIKOR A NAPOK­BAN BÉKEGYÜLÉST TARTOTTAK a gyár dol­gozói, felajánlották, hogy a béketalálkozó tiszteletére növelik termelésüket. Itt választották meg békekül­döttnek a megyei találko­zóra Magyari elvtársat, aki t-udja, hogy megváltozott életét a munkában eléri eredményeit a Szovjetunió­nak és pártunknak köszön­heti. Boldogan és büszkén vesz részt a mai béketalál­kozón a hollóházi kerámia­gyár békeharcosainak kép­viseletében. SZEGEDI LÁSZLÓ Így készültek megyénk dolgozói a békelatálkozóra Dolgozóink lelkesen teljesítették fel­ajánlásaikat a megyei béketalálkozó tiszteletére. A rudabányai bányaüzem dolgozói is a „Termelj ma többet, mint tegnap'“-mozgalom kiszélesítésével, ter­melési eredményeik további fokozásával, lclkeshangulatu békegyülésekkel készül­tek június elsejére. Orosz B. József. • A borsodvidé\i melyépítőipari tröszt dolgozói a munkában élenjáróit, soraiból választottált meg küldötteidet a béketa- lálltozóra. Éles Sándor és Cadaffi Ber­talan sztahanovistáit a szépen feldíszített kultúrteremben megtartott békegyidésü- kön megfogadták, dolgozó társaiknak, hogy mint küldöttek elmondják, hogyan harcolnak a tröszt dolgozói a békéért. Megígérték, hogy a béketalálkozó ün­nepi eseményéről részletesen beszámol­nak majd hazatértük után. Dombóvári Károly. 9 A miskolci MÁV igazgatóság keres­kedelmi szolgálatának dolgozói, csatla­kozva a „Használjuk kf jobban gépein­ket'.’-mozgalomhoz, a munkafegyelem megszilárdításával, a szállító vállalatok­kal való együttműködés megjavításával készültek a megyei bckctalálkozóra. Az igazgatóság területéhez tartozó dolgozó a békehéten kimagasló ered­ményeket értek el az 500 kilométeres mozgalomban. Nyirkos Sándor sztahanovista moz­donyvezető elegytonna kilométer tervét 161, mozdonykilométer tervét 151 szá­zalékra teljesítette. Szénmegtakarításban 27.2 százalékos eredményt ért el. Nem­esik Zoltán ózdi sztahánovista raktár- nok hasonlóképp túlteljesítette vállalá­sát, értékes eredményeket ért cl a Deák- mozgalom keretében, a munkafegyelem megszilárdításában és a Rőder-mozga- lommal kapcsolatban a munkamódszer­átadásban. Kozma Zoltán. • Izsófalva községben 3 békebi- zottság; alakult. Lelkes munkával készültek a község; bányász, föld­műves és értelmiségi dolgozói a június elsejei béketalálkozóra. A kultúrotthon nagytermében meg­tartott békegyülésen Kerezsi Iíélaj Fodor Bertalan, Dányi Zsuzsanna és .Ynüo Mátyás békebizottsági tagokat választották meg küldöt­teknek a június elsejei megy ei bé- ketaláikozóra. Sebestyén Sándor. •t A Borsodnádasdi Lemezgyár Vorosin acélmű MSZT üzemének dolgozói bé­kehetet tartottak június elseje tisztele­tére. A mennyiségi termelés fokozásán kívül különös gondot fordítottak a mi­nőség megjavítására. A selejtet az eddi­gi 1.5 százalékról 1 százalékra csökken­tették, Makrdnyi Irén, A GYERMEKEK — HAZÁNK JAVASA A 7> cg gél fél hat felé élénk csilingelés* ft sei megérkezik a Diósgyőri Kohá­szati Üzemek bölcsődéje elé az „anyák villamosa”. Ki-ki gyermekével a karján igyekszik az épületbe. A bölcsőde szép, nagy játszópark szé­lén áll. Az „átvevőben” már javában fo­lyik a gyermekek vetköztetése. A bú o- rok, a falak hófehérek, a gondozónők frissen mosott, vasalt fehér köpenyben sürögnek- forognak, végzik munkájukat. Minden csupa csillogó, ragyogó fehérség. m 4 gyermekeket a gondozónők ezután ff a fürdőbe viszik, majd innen a „szóplató-szobába” kerülnek a csöppségek. A csecsemők szobájába csak fehér kö­penyben és fehér vászonkendövei az ar­cunk előtt léphetünk be. Alig, hogy nyí­lik az ajtó, nagy sírást-rívást hallunk az egyik ágy felől. A gondozónő, a bö'csöde vezetője mosolyogva jegyzi meg: ,,Csora Erika — a mi kis csalogányunk”. A csecsemöszoba, kis fehér ágyak sora, az ágyakon kék takaró. Rózsaszínpettyes pizsamába bújtatott pufók arcú gyerme­kek mindenüt’. Ragyog minden a tisz- laságtól. A gondozónők figyelme minden­re kiterjed. A táblán fel van tüntetve az étkezési idő, amit percnyi pontossággal betartanak. bből a szobából nyílik az úgyneve­zett ,,guruló", ahová azokat a gyermekeket helyezik, akik fúrni ugyan A(> linXttoL E lyából. Éppen reggeliznek, jóízűen maj­szolják a tejbegrízt. Egy másik szobában, a tipegőben is nagyban folyik a reggelizés. Itt más fél­kétéves gyermekek zsivalyognak. Mind­egyiküknek saját széke van — egy asz­talnál nyolcán ülnek. Minden asztalnál egy-egy gondozónő ügyel, — figyelem­mel. szeretettel tanítják étkezni is a vir­gonc gyermekeket. A kicsik jóízűen maj­szolják a kiflit és a kávét. 1 íegnéztiik a legmodernebb bérénde- ' ’ t zéssel ellátott tejkonyhát. Itt főz­nek a csecsemők részére. A- étrendben hetenkint háromszor szerepel zöldfőzelék• Minden nap kapnak borjúmájct, alma- PÜ.réí, tojássárgájái — ki-ki aszerint, m'ánnyi idős. A gyermekeket a bölcsőde orvosa na­ponta megvizsgálja. A szülök nyugodt örömmel viszik a bölcsödébe gyermekeikétudják, hogy nagy gonddal és szeretettel vigyáznak rá­juk A napközi otthonban javában folyik ff a játék, dal, tréfa, a tánc. Borús, csőre hajló időben — mint ezen a napon is a gyermekek a szobában tartózkod­nak. A szobák ízlésesen, igen szépen varmaibebútorozva. Az első szobában például csupa kék bátor Iá ható. A falon Rákosi elvtárs képe. Rákosi elvtárs szü‘ letésnapjára a gyermekek kis virágkosa­rat készítettek, a kép alatt helyezték el. A terem egyik szögletében akvárium áll, benne aranyhalak úszkálnak, körülö te sok-sok cserepes virág. Ez a „természet”- saro/c. A halakat és a virágokat a gyer­mekek gondozzák. Bogár- és lepkegyüf- teményük is van, nagy részét a gyerme­kek gyűjtötték. Az előszobában csuzda áll. A falakon a 4 évszak látható képek­ben. T/ídárnan, boldogan játszadoznak itt ' a gyermekek. A rózsaszín szobá­ban éppen versel tanulnak. A zöld szo­bában muzsikaszó és dal csendül. Hat kislány és hat kisfiú énekel és láncol. Pár pillanat múlva szétrebbennek, csil- laga’aká, piros vásznat emelnek a ma­gasba. A csillag öt sarka* öt kislány fogja, középen ha’ kisfiú áll. Most a lányok és a fiúk legugolnak, csupán egy fiú marad állva középen. Versel szaval, messzebbről ügy tűnik, mintha a csillag közepéből nőtt volna ki. Nagy Ferike szalad most a vezető óvó­nőhöz: „Óvónéni.. ! — kiáltja örvendez­ve — tanultunk egy szép dalt... — El tudnád énekelni? S az üde gyermekajkról a következő percben határozottan csendül fel: ,,Béke, béke, béke kell nekünk, éljen Sztálin, éljen, zengje énekünk..-!” RADVÁNYI ÉVA A felszabadulás (Sía a csecsemőhalandóság arányszáma felére csökkent A miskolci városi tanács ülésén dr. Kostyál László, zz egészségügyi állandó bizottság helyettes elnöke beszámolójá­ban elmondotta, milyen volt a csecsemő halálozás a műk rendszerben és hogyan javult meg fokozatosan a felszabadulás óta. Ez a javulás is annak mutatója, hogyan fejlődtek hazánkban az egészség ügyi, kulturális viszonyok. A csecsemőhalandóság országos arány­száma 1942-ben 12 százalék volt és 1945- jg 17 százalékra emelkedett. A 17 százalékos arányszám 1949-ben 10 százalékra, 1950-ben 9 százalék­ra. 1951-ben pedig 3.2 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy pár­tunk. kormányunk intézkedései, gon­dossága révén a csecsemő haláé ozás országos átlagban a múlt rendszer­belinek jelére csökken’. Borsod megye a letűnt rendszer alatt a csecsemőhalandóság tekinte'.éoen hátul­ról a második, legjobb esetben harmadik helyen kullogott. Hasonlóan rossz volt a helyzet Miskolcon is. Borsod és Miskolc etekintethen az ország legelhanyagoltabb területei közi tartozott. Abaúj és Zem­plén szintén elmaradót; volt ezen a téren. Amíg a csecsemőhalálozás tekintetében a városok általában jobb helyzetben vol­tak. mint a falvak, megyénkben az ellen­kező volt tapasztalható. A megyében 1946—47-ben a csecsemőhalandóság 12 százalék volt, Miskolc városban 16 szá­zalékra rúgott az (irányszám. (Ugyanak­kor az ország e.ekintetben legjobb váro­sában. Győrött, az arányszám csak 6.T százalék volt ) A megyében a fejlődést a következő számok mutatják: 1949-ben 12 százalék, 1950-ban 9.6 száz lék, 1951 ben 8.5 szá­zalék, ami nagv eredmény, de még min­dig 0.3 százalékkal rosszabb az országos 82 százaléknál. Miskolcon 1949-ben 12* 1950-ben 9.6, 1951-ben 8.6 százaléknál tartottunk, ami 0.4 százalékkal gyengébb az országos á lagnál. Ezekből a számok­ból látjuk, bogy mind a megye, mind a város hatalmasat fejlődött, mert pártunk és kormányunk mindent megtesz egészségügyi kultúránk fej­lesztése érdekében. Például 1945-ben mindössze 60 kórházi ágy állott a gyermekek rendelkezésére, ebből 12 csecsemők részére, •— tna a megyei kórház gyermekosztályán 109 ágy áh rendelkezésre, ebből 69 csecsemők részére. Ehhez hozzá kell vennünk még a gyermekvédő intézet gyermekkórházát, a szikszói 24 ágyas, a sátoraljaújhelyi 36 és az ózdi 36 ágyas gyennekosz'ályt- Miskolcon a kerületek nem egyforma eredményt értek el a csecsemővédelem­ben. Legjobb az eredmény a II. kerület­ben, ahol az egész városban 8.5 száz-lé­kos arányszámhoz képest a csecsemőha­lálozás 7-5 százalékot tett ki. Utana kö­vetkezik az I., majd a IV. kerület. Ezzel szemben minden évben igen nagy a lemara­dás a III. kerületben, ahol a csecsemőhalálozási arányszám még mindig 12 százalék. A III. kerület­ben van tehát szükség a legnagyobb tár- sadabni munkára, segítségre. Dr. Kostyál László javaslatai alapján a tanács határozatot hozott az egészség- ügyi ősz ály, a kerületi egészségügyi cso­port, valamint az egészségügyi állandó bizottságok bevonásával széleskörű jelvilágosító munkát vé­geznek a város lakossága körében az egészségügyi kultúra toimbbi fejlesz­tése, a csecsemőhalálozási. arányszám “ még jobb csökkentése érdekében. \ felvilágosító munka során különösen nagy gondot kell fordítani a III. kerü- iere. A mesterséges táplálásra szoruló csecsemők egészséges tejellátását az ál­lami gazdaságok tehenészetéből kikerülő tejmennyiséggel kell biztosítani. Az egészségügyi osztály megvizsgálta a csecsemők le jellátásának kérdését, rneg kell szüntetnie az ezen a téren még mutatkozó hibákat, meg keil vizsgálnia továbbá a diósgyőr- vasgyári kórház munkáját. A lengyelországi Zolibirzben ilyen korszerű napközi otthonokban szórakoznak és ne­velkednek a kicsik, amíg a szülők a munka frontján harcolnak a békéért. A miskolci Ssondy.tclepi bölcsődében gondtalan, vidám gyermekek játszanak. A bölcsődét a népi demokrácia építette. lépünk a diósgyőri Kilián gimnázium tornatermét ábrázolja. - epi e nokráciánk ilyen korszerű tornacsarnokokat épített a gimnazisták s®a- nára. hogy egyformán fejleszthessék szellemi és testi képességeiké .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom