Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)
1951-07-15 / 163. szám
4 észxkmtgtxrörszáí; Vasárnap, 1951. «Ti július M 15. óra alatt több, mint 155 mázsa árpát csépeltek Nyikplaj Bredjuk gyorscséplési módszerével a csobokapusztai állami gazdaságban A csobokapusztai állami gazdaság, ban elsőnek indították meg Nviko'á j Brédjuknak, a Csernvigov kerületi breznváni gépállomás gépészének gyorscséplési módszerével a csépicsl. A Szovjetunióból átvett munkamódszer már a?, első órákban kimagasló eredményeket hozott: Fábián Vilmos többszörös újító, gépcsoportvezető irányítása alatt, az átalakított cséplőgéppel négy óra alatt több mint 120 mázsa ősziárpát csépeltek el. Az órán- kinti át'ag meghaladta a 30 mázsát, ami azt jelenti, hogy 14 órás csép’és esetén 120 mázsa elcsépelt termény várható. Fábián Vilmosnak munka közben volt 198 százalékos normateljesítése is. A Bredjuk módszerével dolgozók már az első órákban (még gyakorlatlanok voltak) másfélszeresére teljesítették a cséplési normát é-s ez a begyakorottsággal együtt állandóan emelkedett. A két ele.tö átlagosan a következő mennyiségű kévét adta perconkint a dobba: 1. negyedórában percenkint 33 kévét, 2. negyedórában percenkint 38 kévét, 3. negyedórában percenkint 47 kévét, 4. negyedórában percenkint 52 kévét. Ezt az eredményt aztán tovább is tartották. A két etető átlag 50—31 kévét ereszt a cséplőgépbe percenkint az eddigi 20—25-tel szemben. Hogyan érte el ezt az eredményt a csobokapusztai gépcsoport és cséplő- brigád? A csobokapusztai gazdaság az aratási versenyben az á'lami gazdaságok közli' az első helyre kerii’t. A gazdaság dolgozói elhatározták, hogy elsőségüket a cséplés során is megtartják. Fábián Vilmos javaslatára a gazdaság vezetősége úgy döntött, hogy átveszik és a ka mázzák a Szovjetunióban jól bevá't Bred.-juk-féle gyorscséplési módszert. Ennek érdekében a gazdaság gépcsoportja Fábián vezetésével megkezdte a M.AVAG 137-es cséplőgép átalakítását. A cséplőgépen végzett átalakítások: — Nyiko'áj Bredjuk útmutatása szerint a dobba új verő écekct szereltek fel, a dobkosarakat kigyalulták, hogy a nagymennyiségű gabonát a gép jól k; tudja csépelni. Hogy a helyes rsépiüívst megkapják, a kosarat felül SO, középen 20, a'ul 10 mm-rc á’lí- lie, a kosárlemez változatlanul maradt. A szalmarázóná] minden második 4écet ■ ki-zedték, erre azért volt szükség, hogy gyorsabban hullhasson ke- (Tesztü! a íörek a szemmel a rosté ra, nehogy - szem kimenjen a szalmával. A törckrostát is átalakították. A Dorn-rosta felfelé ál ó leveleit lehajtották. így a n'ag kétszer akkora helyen öm ik le, nem tömödik el a rosta. Ezenkívül 4 Gráber-rosta van bent. A lörekrázót 800 mm-rel meghosszabbí- tolták a következőképpen: 500 inm-en 10 inm-es Ic-mezros'.át helycz'ek el, hogy ha esetleg mégis maradna Ijenn szem, akkor itt még kirázódhasson, ne menjen a törökkel együtt veszendőbe. A másik 300 mm-en lefolyó L mezt helyeztek e’. A pelyvarosta 16 mm-es — a régi 14-es helyett — és a legfelső á'lásba szerelték. A szemfog ódcszka középső állásban van, a n;.gyterelőt középá lá>ú tolózárral láttak el. A rögrosta rendes árparosta. Hogy a felvonó elbírja a hatalmas menny, égü szemet, meggyorsították a forgását. Kisebb szíjtárcsa a'ka|ma/.á- sá\ ul a fordulatszámot kétszeresére emelték, a 90 cm-es kerü'etü sebesség helyett 180 cm-eat értek el. A legtöbb problémát a toklászoló okozta. Ezt úgy oldottak meg, hogy H magnak esak ;! felét engedik rajta keresztül, tvt a mennyiséget a toklászoló kiveri, a másik felét pedig csatornán keresztül a tisztílómübe juttatják. Hogy a második .tisztítómű győzze a ráhulló mag féldolg07.ását, érpacséplésnél a bövebtiyúkú zabrostát alkalmazzák, hogy a nigg áttörhessen rajta. Az o'- da|deszkat meghosszabbították, kiszélesítették negyven centiméterre', hogy a négy kévevágó elférhessen. A szalmát elevátorral továbbítják a kazalhoz. Az átszerelésen kívül a lehető leggondosabban átvizsgálták a cséplőgépet, minden csavart meghúztak, új szíjakat tettek fel és alaposan zsírozták, olajozták. A gépcsoport munka- versenyének, lelkesedésének eredményeként a gépet fél nappal a kitűzött idő előtt átszerelték és kijavították. Az új munkamódszer • fokozott figyelmet és leleményességet kíván a dolgozóktól. Éppen ezért a legjobb cséplömunkáso- kat osztották be a csapatba. Egy van csak köztük, aki az aratásban 140 százalékra teljesítette normáját, a többi mind 145 százalékon felüli eredményt ért e’. A cséplőgépbrigád tagjainak több rnint a fele DISz fiatal. Kegy eteiöt alkalmaznak, közülük kettő van fenn a gépen egyszerre, két oldalról etetnek, a másik kettő pihen és óránkba váltják egymást. Négy kévevágó szolgálja kj őket. A kévevágók egymással szemben állnak, gondoskodnak arról, hogy az etetőnek mindig legyen felvágott és kibontott kévéje, a?- etetőnek éppen csak magát az etetést kéjt végeznie. Nyolc asztagos adagolja a kévéket az oldalt á.ió két asztagról. Amikor alacsony n'/- asztag, akkor többen,' mert nem győzik az etetőket ellátni kévével. Ezenkívül 8 kazlasból, öt pe yvás-törekcsből, öt zsákosból és két traktorosból, tehát összesen 34—36 tagból áll a cséplőbjigád. Akj azt gondolná, hogy ekkora létszámmal nem kifizetődő a cséplés, az téved. Az új munkamódszerrel a?. első napon elért eredmények alapján (az első. nap még csak kísérlet volt). egy tonna kicsépelt gabonára 0.9 munkanap esik. A régi módszerrel azonban négy óra alatt 60 mázsa iett volna &'■ eredmény, ami a régi módszerrel igen jó s egy tonna kiesép éséhez 1.2 munkanapra lett volna szükség, 33 százalékkal .több, mint Bredjuk módszerével. Ugyanakkor a traktor alig fogyaszt több üzemanyagot 120 mázsa eleséplé- sénél, mint amennyit a 60 mázsánál fogyasztott volna. Az állami gazdaságban a következő napon öt Ólát csépeltek a Bredjuk-féle módszerrel, mert a délelőtt fo'vamán új asztaghoz kellett állítani, délután pedig vihar miatt be kel'ett szüntetni a munkái. Az ötórás cséplés részeredményei a következők: Első óra 27-99 mázsa, második óra 33.69 mázsa, harmadik óra 28.62 mázsa, negyedik óra 33.8 mázsa, ötödik óra 31.79 mázsaöt óra alatt tehát 155 mázsa 80 kiló gabonát csépeltek cl, ami 14 órás munkaidőre átszámítva, 422 mázsás napi teljesítménynek felel meg! „Bajazzók“ a miskolci népkerii szabadtéri moziban A miskolci népkerti szabadtérj mozi hétfőn este fél 9-kor az olasz filmgyártás egyik kiemelkedő alkotását mutatja be, Leoncavallo: ;,Bajaz- zo“-k című operájának filmváltozatát. Az előadás iránt a dolgozók körében érthető nagy érdeklődés nyilvánul meg. A MOKEP előzetes értesítése szerint a „Bajazzo“ után a „Bátor emberek“ eínrü magyarul beszélő színes szovjet filmalkotást láthatjuk 'majd a népkertj szabadtéri moziban, ezt a demokratikus német filmgyártás új alkotása, a „Kék kardok“ című fjlm bemutatója követi. PLÉH GYULA, BÜZAFÖLDÖN A nap bőkezűen szórta sugarait a felhőtlen kék égrő’, a nyár k - bento» a minden pompáját, ragyogását, szivet-lelket gyönyörködtető varázsát. Délután hórom óra tájban gépkocsi futót az országúton a messzeségben húzódó földek felé, melyekre ’ágy kék selyem fátyolként borult az égbolt. A kocsi mögött elmaradt a város, csak nagyri Ián tükröződött ide egy.eg'y ablak fénye, amint megcsillant rajta a napsugár. A békésen nyug. vő földek, kukorica- és búzatáblák úgy fordultak' el a rohanó gépkocsi mcVcU, mint a gyermek kezében a képeskönyv lapjai. A kocsin a váit'őműhely első műszakjának dolgozói ültek, akik vállalták, hogy saját munkájuk után a termény- betakarítás nagy munkájában is segt. lenek. Élveztek a kocsi sebességét, a friss levegő ellenállását, amint hajukat, ruhájukat és a két vörös zászlót lobogtatta. J\] egyed óra múlva ott álltak a sdrt ’ ga búzatábla elő t, ahová az ál. la,-ni gazdaság vezetője ka’auzolta őket. — Alakítsunk brigádot elvtársak' — indítványozta Juhász Jóska, a váltó- műhely ifjúmunkása — izmos, nyurga, szeplős fiú. — Helyest Legalább akkor verse- nyezhe ünk is egymással! Mindjárt job. ban megy a munka, ha versenyt viszünk bele! — Ugyan! Azt hiszed, hogy a kaszával is úgy tudsz majd bánni, mint a gépeddel...? —- kérdezte Pzabos Lelátói g kis kövér Tóth. — Itt aztán fel kell komi a nadrágot! — Hát ha tudni akarod pajtás, hogy tudok bánni a kaszára?, állj ki velem versenyre! Legyen az egyik brigád a tiéd. a másik az enyém. Az eredményt majd meglátjuk este! 1— Elfogadom a felhívásit — mon. dot a Tóth és kezetrázott Szakossal. Akár kezdhetjük is a munkát. — Tárjatok! Csak Ti akartok versengeni ...? Alakítsunk még két brigádot és akkor érdekesebb lesz a verseny. En is benevezek! — javasolta Horvát műveze'ó. — En sem akarók lemaradni! — mondotta Toss Imre segédmunkás és társaik elfogadták mindkettőjük javas, latát. 7\j égy brigádot alaki óttalt és megt- * kezdték a munkát. Pengtek, suhogtak a kassák, dőlt a vend az izmos karok csapásaitól. A brigádok tagjai szaporán szedték a levágott szálakat, — kötegelték, hordták, keresztbe rakták. Arcukról patakokban folyt a verejték, de nem törődtek vele! Terse nyestek és arra gondoltak, ki lesz az első ... Nem kellett senkit biztatni! Mindegyik többet akart do'goznimint a másik, túl akart tenni társán. Talóságos verseny alahcult ki a brig&dnklftii belül is. Eszrc sem vették az idő vufii. sót és bosszgnkodtak, amikor a nap• les szállt, közeledett az alkonyat, A kaszások kénytelenek vol'ak abba. hagyni a vágást, hogy az utánuk do'- gőzök is befejezhessék a munkát. Alko. nyatkor a gazdaságvezető átvette teljest menyüket és boldogan néztet <• rendben sorakozó kereszteket, majd Horvát kérésére megállapította az Ofiyes brigádok eredményét. Kiderült, hogy Tass Imre brigádja lett az elsá;. de nem sokkal marad ok le a, többiek sem mögötte. Az együttes eredmény több mint száz mázsa termén:/! Az emberek összenéztek, megelégedett érzés iötíőtts el őket. — Igen szép eredmény! Ha otlhnu ültünk volna, akkor is elment volna as idő mindest eredmény nélkül. Érdemet volt eljönni; — örvendezelt', Horvát. núcsúzáskor a gazdaságvezető ko- *-* zetszoriloit velük, megköszönte fáradozásaikat. Sö'ét volt már, antkot az autó elindult velük hazafe'é. Tidára nótájukat a■ lágy esti sze’lő szárnyaira lopta és vitte, vije az illatos földelt fölött . . . Juhász Jóska ótö'elte barátja vállát. — Milyen szép az Cet, az illatosj csöndes, békés nyári este! A kocsi sebesen vitte őket. a várna felé, még messziről is látták, nézték, hogyan ragyog az emődi gazdásági épület vörös csillaga... A nyugati civilizáció „áldásai“ Az egyik haladó francia l«p • vietnami megszállott területek égés®4 ségügyi viszonyaival kapcsolatba® ezt írja: „Általában elfogadott elv és ter> mészeíesnek is veszik, hogy francia orvosok kísérleteket hajtanak végre vietnami betegeken. Ezek a kísérletek különfélék. Például: valakinek fáj a szeme. A betegség nem veszélyes és nincs is szükség műtéti beavatkozásra. A francia orvosok mégis kísérleti műtétet végeinek,, Legtöbb esetben a páciens megvakul.“ A francia imperialisták a, vietnami lakosságot állatoknak tekintik, akiken különféle orvosi kísérletekeit lehet végrehajtani. Ilyesmire már -vol), példa: lásd a hitleristák buchcnvt aldi és auschwitzi haláltábnrát. Nemrégiben egy radikálispárti po: litikus ezt mondotta, a francia nemzetgyűlésben: „Nem értem, miért lázadnak fel a vietnamiak a frajneia uralom ellen, amely pedig biztosítja számukra a nyugati civilizáció minden áldását?“ Nos, a politikus úr kérdezzen meg egy orvosi kísérlet címén megvakított vietnami panasz.’ tot. Választ fog kapnj kérdésér©. KORODA MIKLÓS: A TURKEVEI GYŐZELEM (Részlet a Népnevelők Kiskönyvtára sorozatban megjelent kisregényből) A nagy istálló tavaly épült húszéves állami hitelből, 350 ezer forin- . tos költséggel, ötven jószág korszerű, világos, tiszta szállása; villanyvilágítással, vízvezetékkel. Mellette tejház, odébb három új siló és az istálló folytatásaként korszerű trágyajékutak, trágyatelep. Látogató érkezik az istállóba.. Nem ritka vendég mostanában a Vörös Csillag“ tanyáin. Dolgozó parasztok, kivált középparasztgazdák nézelődnek a, termelőszövetkezet gazdaságában. Ifjabb Köteles Lajos a szomszédoló. Hangosan köszön: Szabadság! Húszholdas kisbérlő. Haja már de- resedik, de járása kemény. Fekete, hegyes süveg ágaskodik a fején. — Eljöttem kicsit körülnézni... Mondtam Lovas elvtársnak, átballa- gok hozzátok ,.. Tóth Jancsi mosolyog: i ■— Akár nálunk is maradhat. ’ A gazda érti a tréfát. ' — Majd megköszönnéd! Kellek is én kerékkötőnek. Úgy hallom, nagyon érted a módját, amióta kijártad a bri- gádvezetöi iskolát. .. — Tanultam, azért küldtek... Nézegetik a teheneket. A brigadéros magyarázza: Cifra 9 litert adott ma, Nyalka 11-et. Megsimogatja Virág nyakát: — A kis piros-tarka ma 12-t adott. Ha így folytatja meg sem áll tizennyolc literig! Ifjabb Köteles faggatja: ‘ — Aztán mit csinálsz vele, hogy ilyen hálást — Amit a többivel. Egyformán gondozzuk valamennyit, de külon- külön takarmánj-ozunk. — Az egyedi takarmányozásról beszélsz? , Tóth Jancsi bólint: — Egy kiló abrak az alaptakarmány, ahogy emelkedik a tejhozam, úgy növeljük az adagot Virág most négy kiló abrakot kap. Nyolcas liszt, széna: répaszelet járja, búzapelyvá- va] silózva. — Hogy múlik a nap? — Kihordjuk a trágyát, másnapon- kint cseréljük az almot, takarékoskodjak a szalmával — magyarázza J&n. esi. — Kitakarítjuk a jászlat. Akkor ki-ki érdeme szerint, az előző napi teljesítmény arányában megkapja abrakját. Utána kiosztjuk az első sor silót. Mig a silót eszik, addig lemos, suk langyos vízzel a tőgyüket, a farkukat, megtakarítjuk a körmüket. Mire megvagyunk a tisztálkodással, jöhet a második sor siló. Fejeshez látunk. Tejelés után megkapják a szénát. Közben újra kitakarítjuk a jászlat és megeresztjük a vizet. . — A csapból? -— érdeklődik a ven- dég. — Abbó). Akkor jövünk mi. Reggelizünk, Früstök után bekészítjük a takarmányt. Addigra tizenegy óra. Délután két óráig szabadok vagyunk. Pihenünk, olvasunk, megbeszéljük a világ dolgát. Háromkor újra abrakolunk és silót adunk, este hatkor. fejés idején megint csak! — Na, ezt elmondtad sorjában... — ismeri el a látogató. — Beleszédültem. Még fejbe tartani is elég. Bizony, mi csak össze vissza takarmá- nyozunk, akkor fejünk, am'kor futja az asszonyok idejéből. Aztán mindez a te dolgod? — Mind a negyvenkettő? — nevet Jancsi. — No, hiszen akkor nem ]enne három óra szabad időm munka közben. Négy törzsre osztottam a tehenészetet. Mindegyikre külön gondozó ügyel. Nekem tizenegy tehén jutott. Versenvzünk. Ma tizenöt literrel fejtem többet a többieknél... * Ifjabb Köteles Lajos másnap átballagott sógorához. Régóta fúrta az oldalát: hogyan élnek Gyengéék, amióta beléptek a Vörös Csillagba? Sokat hallani mostanában a termelőszövetkezeti tagok gyarapodásáról, nem ritkaság a kilenc-tízezerforintos jövedelem. Ha nagyobb a család, hárman- négyen dolgoznak; húszezer forinton felül kapnak kézhez. Katona Imre motorkerékpárt vásárolt. Hajós István tehenet vezetett haza a kevi vásár- | ról, majd mindenki tetőtöl-talpig fel- | öltözött. Nosza-Nagy István, a Vörös Csillag tejeskocsisa minden gyermekének vett cipőt, ruhát. Mind a nyolcnak. Nem múlik e] nap hús nélkül. Azelőtt kása, lebbencsleves járta vasárnap is, a gyerekek télen egy pen- delyben kuporogtak a kemencén, ha éppen akadt szalma, különben zsákba bugvolálva hevertek a padkán, vagy a közös vackon. — Mindez szép, igaz is lehet — tűnődik ifjabb Köteles Lajos. — Bár a Csalánzug zsírosai széltében-hosszá- ban híresztelik: „Szemfényvesztés az egész. Mutatóba adják a teméntelen pénzt az embereknek.“ Nagyszemíi- Debreceni váltig hajtogatja: „Mitől bolondultok? Miért siettek? Akármint van; a kevi ember akkor hisz, ha lát...“ „Háztüznéző járja lakodalom előtt“ — mondogatják mások. „Meg kell adni a módját, ne álljanak össze csak úgy hirtelenében, mint a lapos galuska“. A hallgatag középparaszt először a Vörös Csi'lag nagyistállójában jár* háztüznézöben. Most Gyenge Lajoshoz indul. Látta a közös gazdaságot, már most a háztájt akarja megtapasztalni. A sógor sem hirtelen természet. Meddig húzódozott a. múlt esztendőben, így meg úgy, nem való jászkún- ngk a közösködés, a maga ura akar maradni Most aztán mondja meg Gyenge Lajos: hogyan vált he a csoport? Érdemes Volt belépni, vagy megbánta? Vendég ül a sógornál: Köteles Károly, tulajdon édesöccse. Károly 13 holdas haszonbérlettel került a Vörös Csilagba. Gyakorta, beszél a csoport életéről, de most a sógort szeretné hallani. Gyenge Lajos megfontolt ember, lassabban hévül, nem titkolja, ba valami nem a kedvére való. —• Mit hoztál? — fogadja Lajost. *— A gondjaimat.,. — Mi jelt, tán az asszonnyal van b?.jt "Vágy a lányokkal? — Egészségünk van, hála Isten, hanem annál kevesebb a számlálni való bankó. Csak a veszödség sok. Nálatok mi újság? — Köszönjük, meglennénk. Tegnap öltünk hízót. Eriggy már, Regina, hozz valami kóstolót ... Az asszosy májashurkát, fokhagymás kolbászt tesz az asztalra. Gyenge borért megy. — Hány kilós volt! — faggatja ifjabb Köteles Lajos a húgát. — Kétszázhatvan kilós — Ajnve, az angyalát! Nekem alig került százkilós, aztán hatodmagam- mal vagyok. Hajnaltól késő éjszakáig nyiigölödiink, hogy ne legyen semminek híjjá és mire megyünk? Harminc- egy mázsa búzám termett nyolc holdon, alig e«ik négy mázsa egy holdra. A sógor mén előre; én maradok, tapodtat nem haladok... Regina bólo. gat: — Mintha apánkat hallanám. Az öreg sem ment semmire. Neki volt ám még csak rongy élete. Cselédember volt. Mindig a más talaján élt. Még most is így mondogatja. Nekünk azért csak más az életünk negyvenöt óta- Kaptunk földet. Te húsz holdat fogtál kishaszonbérbe . .. — Persze, hogy jobb, mint régen volt! — falatozik Lajos. — Soha nem vágtam százkilós hízót azelőtt. Pe ann3ri a gondom, folyvást fő a fejem. Gyenge fonott üveggel tér vissza. Tölt, isznak. A második pohárnál Köteles előrehajol — Aztán mondd... igaz hitedre, mint sógor a sógornak, mint tízholdas paraszt a magamfajta húsz holddal hajlódénak; mondd sógor: megbántad? Azt látom, hogy zsírozod van, biztosan kenyered is akad hozzá. Akkora disznót öltél, hogy nem fér e ké- ! ménybe a húsa De más is van a vi- I Jágon, igaz-«. Hisz én senj koplalok, I nem mondhatom; de mindig hajtom! magam, mint a lovamat. Egyszerre kell helyfállnom ötfele. Nálatok htogy megyen, a Vörös Csillagnál? Gyenge Lajos leteszi a poharat? ' ■— Nyugodtan, takarosán dolgozom. Mégis megvan mindenem. Alig félJ esztendeje, hogy beléptem és mái annyi előleget kaptam, hogy ruhát, csizmát vettünk. A hízómat megbámulták még a kulákok is. De jó! mondtad, sógor, ez nem minden. A Kötelesek bólogatnak és kortyol, gátnak: — Mosf már több kell... «■* mondj ja ki ifjabb Köteles Lajos. Belekóstoltunk a jobb életbe; minE szüretkor az édes mustba. Szebben akarunk élni.... Gyenge az asszonyra néz, először * szemük beszél, aztán szól az emberi — Látjátok: ezt találtam meg a. Vörös Csillagban, Megdolgozom a munkaegységért becsülettel, de nem emészt a holnap gondja. Azt mond* tad az imént: hajtod magad, mint a lovaidat. Engem nem hajt senki; én! som hajtok mjst. Nem ül a nyakamba» a szerzés ördöge Se a fösvénység lidérce. Nem kívánom a más földjét. Minek is kívánnám, amikor enyém a Vörös Csillag minden röge, éppúgy, minf a többieké... Ifjabb Köteles elörehajol, az asztalra könyököl: —- Ládd, ezt akartam tudni. — Most már a. sógortól is hallottad! Adj hát kezet, bátyja — kiállja Köteles Károly. Ha belépsz; egy híján szövetkezeti lesz a csajáéi. Ahogy összeszámolom, huszonnégyért lennénk, apánk a huszonötödik. — Most múlt nyolcvankét esztendősj Elkésett... Károly nem hagyja annyiban: — Az esze fiatal, a kedve legé- nvesl Megtalálná a helyét a A'Őröá Csillagban. Károly-napkor megbeszéljük, nálam lesztek mindannyian. Ifjabb Köteles Lajos megszorítja öccse kezét: — Még megelőz édesapám. Holnap belépek.*
