Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-31 / 176. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Kedd, 1951. évi július hfi SÍ. , * # Újból Ózd nyerte el a vaskohászatban az élüzem kitüntetést A Diósgyőri Gépgyár az élüzem cím második fokozatát kapta A Kohó- és Gépipari Minisztérium a szakszervezett«! egyetértésben értékelte az üzemek dolgozóinak 1951 második negyedében elért erednie nyeit és ennek alapján kijelölte az új é’.íizemeket A vaskohászatban ismét az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói szerez, ték meg a büszke „éiüzcnv elmet és a megtisztelő vándorzászlőt. Az ózdi gyár dolgozói teljes termelési tervüket a Ií. negyedévben 102.8 százalékra, árutermelési tervüket 103,3 százalékra teljesítették, 93.8 százalékos tervsze­rűség mellett. A saiejtet az előző negyedévi 2.85 százalékról 2,81 száza, lókra csökkentették. Javulás mutatkozik az előző negyedévvel szemben az önköltségcsökkentés terén is. A munka termelékenységének emelése terén — az előirányzathoz viszonyítva — 104.4 százalékos eredményt értek el. A II. negyedévben a dolgozóknak 76.6 százaléka volt munkaversenyben. A darab­bérben dolgozók mindannyian felbontott terv alapján dolgoznak. Export- szállítási kötelezettségüket a II. negyedévben ezer tonnával túlteljcsltet. tök. A gyár dolgozói a Minisztertanács augusztus 20-i vándorzászlajáért folyó küzdelembén is élenhaladnak. A kitüntető „élüzent" cím megtartása érdekében a gyár dolgozóinak tovább kell szélesíteniük a nmukaversenyt. be kell vonniuk ebbe a műszaki értelmiséget is és ki kell küszöbölniük a verseny kampányszeriiségét. A minisztérium jelentése szerint az „egyéb gépgyártás- iparágban az élüzem elm II. fokozatát a Diósgyőri Gépgyár kapta. Összefoglaló jelentés a keszoni fegyverszüneti tárgyalásokról \z tij-Kína hírügynökség különtudósí- tója jelenti Keszonból: A koreai fegyverszüneti tárgyalásokat folytató két fél tíz *iilés után megegye zett a 1 iiapirendben. Nyomban azután, hogy a július 26-i ülésen elfogadták a napirendet, -megkezdték a -második pont tárgyalását. A napirend megvitatása fegyverszüneti tárgyalások során több mint 17 napig tartott. Ennek ellenére • tényleges ülések mindössze 21 Óra 40 per. cen át folytak. Ezalatt együttvéve hét na­pon át szüneteltek a tárgyalások, mert az amerikai fél a tárgyalások félbe­szakítására ürügyül hozta fel a tudó- • sítók és a keszoni semleges övezet létesítésének jelentéktelen kérdését és mert a napirend egyes kérdéseivel kapcsolatban csak azután jött létre gyors megegyezés, amikor a koreai Néphadse­reg és a kínai önkéntesek képviselői több kérdésben engedményt tettek. A napirend megvitatása során minden idegen csapat kivonásának kérdése Ko­reából elvi kérdéssé vált. amellyel kap. csolatban a két fél véleménye eltért egy­mástól. A július 10-én tartott pIső ülésen Nam ír tábornok rövid beszédében kifej­tette a kínai és koreai nép véleményét a fegyverszüneti tárgyufáspkról. Ebben a beszédben észszerű javaslatokat terjesztett elő és rámutatott, hogy minden idegen csapat kivonása Ko­reából alapvető feltétele a koreai há­ború. megszüntet, és ének és a koreai kér ti és békés rendezésének. Ettől az időtől kezdve a július 21 éli tartott nyolcadik ülésig a koreai küldött­ség mindig szorgalmazta a kérdés napi­rendre tüzesét annak megtárgyalása és ■megoldása céljából. Az amerikai küldöt­tek azonban többször elutasították a szó. ban forgó kérdés napirendre tűzését. Azt r körülményt, hogy elutasítják a kérdés megvitatását, azzal magyarázták, hogy az Idegen csapatok Koreából való kivonásá­nak kérdését „poli'.ikai kérdésnek’’ tart­ják. Nyíltan arra törekedtek, hogy min­den idegen csapat. Koreából való ki­vonásának kérdését elkülönítsék a koreai „tüzet szűnt ess”-tol és a fegyverszünet elérésétől, valamint a koreai kérdés békés rendezésétől. Mivel* amerikai részről többször elutasították a kérdés napirendre tűzését, a koreai kül­döttek a július 21 i ülésen háromnapos szünetét javasoltak. bogy mindkét fél gondosan áttanulmányozhassa ezt a kér­dést. Július 25-én, amikor a tárgyalások megindultak, a koreai küldöttség bele­egyezett az amerikai félnek abba a ja­vaslatába, hogy minden idegen csapat Koreából való kivonásának kérdését a következő tanácskozásra balasszák el, az- .zal, hogy a kérdést a tűz megszüntetése és a fegyverszünet megteremtése után ren­dezzék és hogy a gyors fegyverszüneti megállapodás érdekében ne tűzzék a mos­tani tanácskozás napirendjére. Küldöt­teink ezenkívül javasolták a már megál­lapított négy napirendi pont kiegészítésé­re ötödik pontként a ..javaslatok mindkét fél érdekelt országai kormányaihoz” cí­mű pont napirendre tűzését. Ez a mind­két oldalon érdekelt kormányokhoz ter­jesztendő olyan javaslatok kidolgozásának megkönnyítését célozza, amelyek indítvá. nyózzák, hogy bizonyos idő múlni a fegyverszüneti megállapodás után hívják össze a két fél magasabhrangű képviselőinek tar nacskozását minden idegen, csapat Koreából történő fokozatos kivonásá­nak megtárgyalására. Ezt a küldötteink által előtérjesztett újabb javaslatot a július 26-i, tizedik ülésen el­fogadták. A küldötteink által tanúsított őszinte béketörekvés lehetővé tette, hogy a fegyverszüneti tárgyalások során gyor­san áttérjenek a lényeges kérdések meg­tárgyalására. A július 26-i és 27-i ülésen, a második napirendi pont tárgyalása során küldöt­teink világosan kifejtették azt az állás­pontot, hogy a koreai hadműveletek megszüntetésének alapvető feltételeként a két fél közötti katonái demarkációs vona­lat a 38. szélességi kör mentén kell meg­állapítani demilitarizált övezet létesítése érdekében.. Azonban az amerikai küldöt­tek nem hajlandók tárgyalni a 38. szé­lességi kör mentén vezető katonai demar­kációs vonal megállapításának kérdéséről. A fegyverszüneti értekezlet július . 29i ülésén délelőtt Nam ír tábornok n koreai Néphadsereg és a kínai népi önkéntesek részéről megismételte konkrét javaslatait, me­lyek értelmében a 38. szélességi fokot kell kijelölni katonai demarkációs vo­nalnál-r. Erről a vonalról mindkét fél tíz kilomé­terrel vonja vissza csapatait, hogy így lét­re jöjjön a demilitarizált Övezet. Ez — hangsúlyozta Nam ír tábornok — nem­csak a koreai harcterek reális katonai helyzetének felel meg, hanem tisztességes és igazságos megoldás is mindkét fél szá­mára. Ugyanakkor hozzájárul a koreai kérdés békés megoldásához és a jelenlegi fegyverszüneti tárgyalások alapjául szol­gálhat. Megkísérelni egyoldalúan előnyös katonai helyzet elérését, a válogatásnélküli légi és haditengerészeti bombázás hatásos­ságára hivatkozva — ez nem megfelelő magatartás a fegyverszüneti tárgyalásoknál jelentette k? Nam Tr tábornok. •• „Üzenem minden egyénileg dolgozó parasztfiatalnak: kövesse példámat, lépjen be a tszcs-be!44 DISz-íiatalok nagyjelentőségű értekezlete Mezöcsáton Dolgozó pnrasztfiatalok crceslianpű teti, hogyan lett Gclej szocialista község. Tru man -féle egészség védelem Pontosan e.sry hónappal ezelőtt Truman beszédet mondott Maryland államban. Beszédének most ide érke­zett szövegéből idézzük' az alábbia. kaf: ;,Tavaly több mint, egymillió ame­rikai halt, meg krónikus betegségek­ben.... A halandóság a szívbetegek­nél húsz százalékkal volt nagyobb, mint tíz érvel ezelőtt .. Több mint huszonöt millió amerikai szenved Bányavállalat keres megvételre 1 darab páncélszekrényt 70x70x160 cm. kb. méretben, I darab jó állapotban lévő tlzedesmérleget 2 mázsa méréshatárig. Anyag- és Áruforgalmi Osztály Telefon 24 — 70. valamilyen krónikus betegségben ... Több mint hatszázezer kórházi ágyat, az ország összes kórházi ágyainak körülbelül felét, lelki betegek fog­lalják el...“ Mi az oka ennek a szomorú hely­zetnek? Az elnök beszéde ezzel kap­csolatban érdékes beismeréseket tar. talma z:-A lakosság többsége aligha tudja megfizéfni a kezelést... Hetvenöt millió amerikaira nem terjed ki sem­miféle olyan biztosítás, amely orvosi szolgálatot, nyújt... Harminckét mil­lió amerikai olyan körzetekben ól­aitól nines közszolgálatban álló or­vosi személyzet.,. Az egészségvé­delem mai rendszere vidéken egyál­talán ntm felel meg feladatainak ... Vájjon az elnök, amikor ilyen ijesztő képet festett, nvujtott-e re­ményt a helyzet megjavítására? Hogyne: miután feltárta az egész, ségvédelmi rendszer sebeit, olyan törvényjavaslat «dolgozását ismer, tette; amely további hatmilüárd dől. lár kiutalásáról intézkedik — az ag­resszív háború előkészítéséig nótaszava szűrődik ki a gazdagon fel­díszített nagyteremből. A mezöcsáti járás DISz titkárai, DISz választmányi tagjai gyűltek egybe megbeszélésre, énekszóval várják a tanácskozás megkezdését. Smicskó István, járási DISz titkár, be­számolójában hangsúlyozza annak jelen, tőségét, bogy a megbeszélés összehívását a járás DISz-fiataljai kérték. Érzik a fiatalok, hogy fokozottabban ki kell venniük részüket \ a mezőgazdaság szocialista átalakításáért vívott történelmi jelentőségű küzdelem­ből. A mezöcsáti járás DISz-fiataljäi közül igen sokan ismerték már fel — mondotta —, hogy nagyüzemi közös gazdálkodás jelenti az egyedül helyes és biztos vitat a dolgozó parasztság boldo­gulása felé. Kiemelte ezután a termelő­szövetkezeti csoportok legjobb fiataljai­nak lelkesítő munkaerodményeit. Mező- csaton a ..Rákosi” ifjúsági brigádban Harsányi Céza DlSz-tag már 180 munka­egységet szerzett s megfogadta: —- 300 munkaegysége lesz! Az elszámolásnál — úgy várja — legalább 7500 forintot kap s kerékpárt, ruhát, csizmát, tangóhar­monikát vásárol majd. A „Rákosi” ifi brigád tagjai a szénakaszálásban, a nö* vényápolásnál 340 százalékot értek el. Számos hasonló példát sorol még fel Smicskó elvtárs, ezek mind a dolgozó parasztfiatalok lelkes, szorgalmas, öntu­datos munkájának hirdetői. Reszámolója végén kiemelte, hogfy a DISz nek minden­ben a Párt legjobb segítőjének kell len­nie, — nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, hanem a most előttünk álló nagy harci feladat, a ter- ménvbegyüjtés győzelmes megvalósításá­ban is. Sok felszólalás hangzott el ezután, a dolgozó paraszt fiatalok elmondották, miért léptek termelőcsoportba. Uaisz Mihály, a DISz Muhi községbeli szervezetének titkára, választmányi tag arról beszélt, hogy 12 hold földön dol­gozott, ő a családfenntartó, több test­vére van. — Azért léptem be a tszcs.be — mondja —, mert nem akarok a régi módon élni. Apáink áttérlek a íaekéről a vasekére és ml a vas­ekéről áttérünk a traktorra. Gépek segítségével még többet tudunk termelni, többet tudunk adni hálánk ki­fejezéséül államunknak, a dolgozó né­pünknek. Üzenem minden egyénileg dol­gozó paraszt fiatalnak, hogy kövesse pél­dámat és lépjen tszcs-be. Iliméi Róza* azN ároktői csoport tagja azt mondja el, hányszor és hogyan igye­kezett meggyőzni szüleit arról, 'hogy ne­kik is a termelőcsoportban a helyük. Szülei akkor hallani seip akartak róla. Öccsével együtt belépett a tszcs-be. Nagy volt az öröm és megelégedés, amikor ta­valy az évvégi elszámoláskor haza vitték gazdag jövedelmüket. A kézzelfogható tények beszéltek — fejezi he felszólalá­sát a fiatal parasztleány —, szüléim ma velünk együtt a termelőcsoport tagjai. A „Szabadság” termelőszövetkezet ifi brigádja nevében Gájász János DISz-tag bejelenti augusztus 20. tiszteletére tett felajánlásukat. Két kombájnnal fognak csépelni, hogy határidő előtt elvégezzék a munkát, ha­marább teljesíthessék a beadási előírást. Eszlári Erzsébet annak történetét ismer­Klmondja többek között, hogy 1949-fjen a III. típusú tszcs-nek 17 tagja volt, ma már 130 a taglétszám. A csoport meg­erősödéséhez, a taglétszám nagyméretű növekedéséhez sokban hozzájárultak a DIS*-fiatalok jó munkájukkal. A felvilá­gosító tevékenységben felhasználták jó eredményeiket, hogy a csoport földjein három-négy mázsával nagyobb volt az átlagtermés, mint amennyit az egyénileg dolgozó parasztok takarítottak be. Há­lás szóval emlékezett meg róla, milyen értékes segítséget kaptak a tszcs-k ala­kításához a Diósgyőri Kohászati Üzemek náluk járt dolgozóitól. Egyhangú lelkesedéssel elhatározták' ezután a megbeszélés résztvevői, hogy • elhívással fordulnak az or­szág összes DiSz-tagjaihoz, a parasztfiatalokhoz, hogy kezdeményezé­süket követve ugyanilyen járásonkinti tanácskozást tartsanak és beszéljék még, hogyan harcolhatnak még sikeresebben a termelőszövetkezeti mozgalom fejleszté­séért, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésiéért. Végül ünnepélyes külsőségek közölt átadták „a legjobb brigádnak’’, „a leg­jobb tszcs munkacsapatnak”, „a legjobb ifi aratónak” feliratokat viselő zászlókat a geleii IHSz-biigádnak, a mezöcsáti „Rákosi” ifi brigád tagjainak, illetve Uaisz Mihálynak. Visszatérhetnek eredeti munkahelyükre az aratási és cséplési munkákra önkényese« kilépett dolgozók munka könyvükbe sem írták Az aratás elvégzése után augusztusban az ország egész területén véget érnek a cséplési és begyűjtési munkálatok is. Ezzel egyidejűleg a mezőgazdaságban jelentősszámú munkaerő szabadul fel, akiknek további folyamatos munkalehető­ségét kormányzatunk biztosítja. Felemelt ötéves tervünk végrehajtásához az ipar­ban többszázezer új munkaerőre van szükség és ezért a mezőgazdasági munka, latók elvégzésével felszabadult dolgozók­nak az ipar minden területén, de első­sorban az építőiparban és a bányászat­ban állandó munkalehetőséget és rendes m-"'Rietest tudunk nyújtani. Alkotmányunk biztosítja a munkához való jogot, de egyúttal minden dolgozó becsületbeli kötelességévé teszi, hogy részt ve gyen az ország építésében és be­tartsa a szocialista munkafegyelmet. Kormányzatunk azonban megértést ta­núsít az olyan dolgozókkal szemben, akik május 15-e után — az aratási, illetve cséplési munkába való bekapcsolódás miatt — önkényesen elhagyták munka­helyeiket. Ezt a megértést bizonyítja az az intézkedés, mely szerint azok a dolgo­zók, akik az aratási munkálatokban vettek részt, augusztus 8-ig, azok pedig, akik resztvettek a csépié* és begyűjtés elvég­zésében is, szeptember 1-ig visszatérhet­nek elhagyott munkahelyeikre anélkül, hogy viselniük kellene az önkényes ki­lépéssel járó következményeket. Ez tehát azt jelenti, hogy a megadott időpontig visszatérő dolgozók sem a vállalatok, sem a hatóságok részéről seniilyen büntetés­ben nem részesülnek, sőt az Önkényes eltávozást munkakönyvükbe sem be. Az intézkedés értelmében az önkénye­sen kilépő, de a közölt időpontig mun­kába visszatérő dolgozók ellen a már fo­lyamatban lévő büntető eljárást meg kell szüntetni és a munkakönyvükbe bejegy­zett önkéntes eltávozást szintén törölni kell. Ezek az intézkedések azonban nem vonatkoznak azokra a dolgozókra, akik súlyosabb visszaélést követtek cl, több íz­ben hágnák el Önkényesen munkahelyü­ket és vették föl illetéktelenül a tobor­zási jutalmat. Kormányzatunknak ez a megértő intéz­kedése is híven tükrözi vissza azt a vál­tozást, amely felszabadulásunk óta ha­zánkban végbement. Míg a Horthy vi­lágban a fegyelem ellen vétők leket«* listára kerültek és ezzel is lehetetlent vált számukra a a újabb elhelyezkedés le hetősége. addig népi demokváciánkbai azok a dolgozók, akik vétettek ugyan munkafegyelem ellen, de. belátták hely­telen viselkedésüket és fokozottabb mun kával igyekeznek azt kijavítani, isme bekapcsolódhatnak az ipar munkájába résztvehetnek a szocializmus építésében. Dolgozó népünk elvárja, hogy az öi kényesen kilénett munkavállalók éljenek kormányzatunk által biztosított lehetős, írekkel és augusztus 8»ie, illetve szepter bor 1-ig térjenek vissza eredeti munkajh Ivükre annál is inkább, mert ellenke esetben viselniük kell az önkényes ki! péssel járó felelősségrevonást, illetve hatósági eljárás következményeit. A New York Emes szenzációs híre A New York Times, az VSA egyik vezeti lapja a napokban „szenzációs' hírt VözöV. „vetni Grozát — hangoztatta a közlemény — felmentették i Komán Népköztársaság miniszterelnöki tisztsége, valamint a Komán Munkás pártban viselt funkciója alól." A szenzációs hírbe némi hiba csúszott be. Groza ugyanis a New Tor Times híre ellenére, továbbra is betölti a Komán Népköztársaság miniseiéi elnöki tisztségét. A Komán Munkás pártban viselt funkciói alól viszont ml csak azért sem menthették fel; mert — Groza nem tagja a Komán Munká- pártnak. . í,Amerika a korlátlan lehetőségek hazája" — hirdetik elószerctettel < imperialista projxigandisták. Hozzáfűzhetnék: inkább a Kbrldllan hazugság1 hazája. A Nem York Times nyilván a régi göbbelsi tételből indul ki: ha zu minél merészebben, annál többen elhiszik. Nem ártana azonban, ha a New York Times szerkesztői nemcsak bels tanításait, hanem — sorsát is tanulmányoznák •.. Gö A jugoszláv parasztok búzája nem fog fegyverre vál a titoista banditák kezében 4 Tito-banda kesében , — mint Jugoszlávia minden értéke — az idei ga­bonatermés is a háborús készülődés cél­jait szolgálja. Tito azok közé a fasiszta fenevadak közé tartozik, akik mindenüket pénzzé teszik, hogy fegyvert vásárolhassa­nak. Persze —- mint a többiek —, Wo sem a saját, svájci bankokban elhelyezett millióit költi fegyverekre, haliéin mindazt az értéket, amit a néptől elrabol. Az or­szág reze, mangánja, fája és minden el­mozdítható értéke az imperialista orszá­gokba vándorol — cserébe az onnan kül­dött fegyverekért. * De ez mind kevés. Tito, mit sem törődve a nép egyre szörnyűbb nyomorával. Jugoszlávia élelmi­szereit is fegyverre váltja be. Az . idei ter­mést jóelőrc — még kalászba se szökkent jóformán — már eladták a tiloisták. Htába reménykedett tehát az éhező jugoszláv nép, hogy az új kenyér a borzalmas nyomor végét fogja jelen­teni. A csépléssel egyidejűleg Titoék — még kegyetlenebből, mint tavaly —, azon- l megkezdték a gabona elrablását. A kizsákmányolt és kiéhezett jugoszláv töme­gek számára az idei termés megmentésé éppen ezért az életért folytatott elszánt harccá váltózott. Az udbások rahlóoszta- gáítól megmentett minden *zcm gabona számukra az éhhaláltól való menekülést jelenti. De ez egyúttal természetesen a titoista háborús készülődés akadályozását is lehetővé teszi. • 4 jugoszláv parasztok az idén sokkal bátrabban és szervezettebben lépnek fel a titoista gabonarablás ellen, mint az elmúlt években. Az ellenállás ere ét a Tito-banda is kénytelen be­ismerni. Oszmán Karabegovics, a titoista áruforgalmi tanács elnöke pár nappal ézelőtt beismerte, hogy az »*i&on komoly erőfeszítések”, — vagyis a dolgozó pa­rasztok elleni ^kegyetlenebb terror ellenére sem sikerül az idei beszolgál­tatást tervet teljesíteni. 4 gahonarablásttk megnka dá lyozására a dolgozó parasztok minden eddigi tapasztalatukat felhasználják. — Azokat is, amiket a német megszállók elleni harcok során szereztek. A legtöbb jugoszláv dolgozó paraszt elrejti gaboná­ját a titoista rablók elől. 'főbb jugoszláv községben a lakosság szembeszállt a titoista gabonarablókkal és valóságos harc során kiűzte őket a faluból. A ter­més megmentéséért folytatott harcban, a cséplőgépeken dolgozó munkások mindé, nütt a lakosság segítségére sietnék. 4 titoista ..szövetkezetek“ sze­gényparaszt. tagjai a rablás ellen har­colva, a titoista kulák vezetőségek aka­rata ellenére a cséplőgépnél azonnal felosztják a búzát és a többi terr maguk között. A külékszö vet keze kényszerítőt t szegény parasztok a K nica melletti Növi gr ad ban ^js ezt * Hasonlóképpen jártak ol a daruvárt és az eszéki járások „szövetkezeteiben”. Ebben a harcban a vasutasok is segít- ségére sietnek a jugoszláv dolgozó pa­rasztoknak. TVncsevoban, a misi tarto- rtiányban és Jugoszlávia más helyéin a vasutasok mindén erejükkel szabotálják a rablóit gabonát szállító vonatok elin­dítását. A mezőgazdasági gépiavítóműhe- lyek dolgozói rongálják a traktorokat és cséplőgépekét. Fontos alkatrészekét fejté.. rv*k el, hogy a titoísták ne tudják ellen­őrizni. mennyi gabonát csépeltek a pa­rasztok. Horvátországban például az idén több, mint 800 cséplőgép nem vehetett részt a csépléshen. A búsam bias megakadályozá­sáért a kenyérért és a békéért foly­tatott harcban egyre jobban megszilárdul a jugoszláv munkásosztály és a dolgozo Parasztság közötti harci szövetség. A Tito.klikk elleni harcot a jugoszláv fal­vakban a kommunisták illegális szerve­zetei vezetik. Szívós harcuk célja az, hogy az egész évi munka gyümölcse a dolgozó népé maradion és a jugoszláv búza óé válhasson fegyverré a titoista banditák kézében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom