Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-26 / 146. szám

Keaa, lesi. Stí jntítvs SB t . ÉSZXKMÁ'GYXROIÖZÁ'G 3 A vádlottak elvetemült bűnsorozatáról vallottak a tanuk a Grűsz-bűnper tárgyalásának harmadik napján Grősz József is össze'skiivő társai porének harmadik napján a tanuk ki. hallgatása következett. l)r. Takács István fogorvos ehn ol­dott a: tudott arról; hogy Farkas Endre legitimista szervezkedés veze­tője. A vele való megbeszélés alapján vállalta Budapest város füpolgármcs- verségét a rendszer megdöntése esc. tén. Arról is szó volt, — folytatta Takács — tudnék-e valakit főkapi­tánynak, aki a rendőrtisztek fegyve­res alakulatait megszervezi a rend. szer megdöntésére. En megneveztem Beki dr Pintér Arnold régi baráto­mat, volt rcndörfötanácsost. Farkas utasítást adott, hogy Pintért a szer- "badság-szobor felrobbantását, egy vezkedésbe kapcsoljam be. Pintér beleegyezett abba, hogy a rendőrtisz­teket megszervezze. Amikor Farkas Endre ismét feljött hozzám; jelentettem, hogy Pintér a főka. pitányságot vállalja, a rendőr, tisztek fegyveres csoportjait a rendszer megdöntésére megszer­vezi és adott esetben 24 órán he­lül akcióba állítja őket. Ezt Farkas helyeslőleg tudomásul vette terveztük, például a gellérthegyi Sza­Az összeesküvők tervezete a feudális nagybirtokok visszaállítására Dr. Halács Ágoston tanúvallomása Során -kijelentette, ■ hogy Farkastól megkapta Bozsik címét, fe'kerestc Bozsikot, aki részletes irányelveket adott a földbirtokpolitikai program, hoz. Haláes: Bozsik arra kért, hogy izeknek figyelembevételével készítsek el írásban egy tervezetet a földmű- velésügyre vonatkozólag és azt Far­kas útján juttassam el hozzá. A tervezet egész rövid lényege az volt, hogy a feudális nagybir­tokok visszaállltandók leimének. Ebből a célból a kiosztott földek viBSzaveendők a szegényparaszt. Ságtól, illetőleg a kiosztottan ma­radt földek után a kisparaszteág- uak kártérítést kell fizetnie a kárt szenvedett nagybirtokosok részére. További elvi célkitűzés volt a szö­vetkezeit gazdálkodás felszámolása és ennek helyébe az egyéni tőkés gazdálkodás visszaállítása. Dr. Szabó Gyula tanú arról tett vallomást, hogy Bozsik tájékoztatta őt az összeesküvésről és céljául azt mondotta, hogy amerikai, továbbá az Ausztriában és Jugoszláviában levő fegyveres magyar csapatok segítségével a cél a népi demokrácia megdöntése és a Habsburg-uraiom visszaállí­tása. Szabó ezután arról beszélt, hogy ö helyeselte ezt a szervezkedést cs el­vállalta, hogy a hatalom átvétele után Heves megye alispánja lesz. Friedrich István „előzetes esküje“ Grösznek a királyság visszaállítására Payr Hugó tanú elmondotta, hogy Friedrich István beszé'getések során kifejtette előtte programját. Eszerint Friedrich össze akart hivatni egy nemzetgyűlést és a nemzetgyűléssel ki akarta mon­datni a királyság helyreállítását, meg akarta szavaztatni Ottó trónraléptetését. Ezenkívül termé­szetesen vissza akarta állíttatni y kapitalista gazdálkodási rendet. Ennek velejárója; a földet vissza akarta adni a földbirtokosoknak, az ipari vagyont pedig a gyár­tulajdonosoknak. Elnök: Ez Önnek is szimpatikus íróit, mint gyárosnak? I’ayr: Ez a polgári mentalitás. Friedrich a csendőrséget és a rendőr veget ez • eredeti formában akarta visszaá'litani. Ezzel a jellegzetessége, két. elmondtam ebből a programból. A 'tanú ezután arról számolt be, hogy szóban és írásban tájékoztatta Grősz Józsefet a politikai helyzetről, Friedrich terveiről. Ezek közül ki­emelt egyet, ;,az e'őzetes eskün lete­vésére vonatkozó tárgyalást. Elnök: Mifó'e eskü ez? Payr: Friedrich Istvánnak az volt h terve, hogy előzetes esküt tesz le Grősz József kezébe. Mi ezt Fried- ricchcl együtt megszövegeztük Elnök: Milyen volt az eskü szö­vege ? Payr: A lényegre visszaemlékszem: „En Friedrich István, esküszöm, hogy — ha az állami főhatalonf a kezembe kerül, — minden erőmmel és törekvé­semmel azon leszek, hogy az országot ősi alkotmányához és törvényeihez visszavezessem, az ezeréves magyar királyságot törvényes királyával az élen visszaállítsam.“ Az esküszöveget én 1950 augusz. tusában Grösznek előterjesztettem a Tárogató-úti apácazárdában. 0 ezt helyeselte. A következő tanú, Székclyi Imre nyugdíjas banktisztviselő elmondotta: 1949 tavaszán kémadatokat tártál, mazó jelentést adtam át Gyomlálnák, bogy továbbítsa az amerikai követ­ség részére. Mint később Gyontlai megemlítette, az adatokat Pongrúcz révén adta tovább az amerikai követ, ségnek. Elnök: Tud arról; hogy az össze­esküvők milyen utasításokat kaptak az amerikai követségről? Székelyt: Gyomlál állandóan infor­mált engem arról, hogy a követségtől utasításokat, taná­csokat kap, ő pedig az összeeskü. vés helyzetéről állandóan tájékoz­tatja a követséget. Miután állandó anyagi nehézségek voltak, Gyom'ai a' múlt &v nyarán Spellmann newyorki érsekhez kér­vényt írt. Ezt átadta a követségnek továbbítás végett Vouatkisiklatásokat, forgalmi akadályokat idéztek elő* rendszeresen rongálták a szállított árut az összeesküvők Ezután Balázsi Sándor volt MÁV iállomásfőnök, tanú kijelentette: egyike Voltam az összeesküvés résztvevőinek és mint ilyen a MÁV-nil egy földalatti szerves­Védést vezettem, a,mely tudomásom tzerint az összeesküvés szerves ki­egészítése volt. Elmondotta, hogy 1948 .ban őt Bozsik Pál kapcsolta be öt a szervezkedésbe. Tanácselnök: Es mit mondott, mi a leél ja a szervezkedésnek ? Balázsi: Bizalmasan közölte Bozsik, hogy a szervezkedés célja a Magyar Népköztársaság erőszakos úton való megdöntése, a hatalom átvétele s a monarchia helyreállítása, mégpedig amerikai haderő fegyveres közbe­lépésével, Jugoszláviában és a. nyugaton meghúzódó fegyveres alakulatok támogatásával. Bozsik utasítására 1949 őszén felszó­lította, dr Pécsi Pált, a Józsefvárosi pályaudvar állomásfönökét és Bátyi Kál­mánt, a kisgazdapárt vasúti csoportjá­nak egyik' vezetőjét: legyenek egy magasabb egyházi kSm rák által irányított összeesküvés tagjai és hajtsanak végre szabotá­zsokat. A két vasutas azután másokat is be­vont a Szervezkedésbe 6* kártékony sza­botázstevékenységet fejtett ki, vonat- kisiklatásokat, forgalmi akadályokat Június 23*tól: Váltsa be nyári mozibérlet- szelvényét hozott létre, rendszeresen megrongálta a szárított árut, Pécsi Pál beszervezett egy normatisz. tét is és egyenes utasítást adott a normák és munkateljesítmények meghamisí. tására. Ezzel azt akarta elérni a szervezkedés, hogy elvegyék a be­csületesen dolgozók munkakedvét. Elnök: Milyen egyéb utasítást kapott On Bozsiktólf Balázsi: 1950 nyár elején Bozsik­közölte velem, hogy a budapesti amerikai követség egyik diplomatája utasította egy elaborá- tum kidolgozására a magyarországi nemzetiségi kérdésről. Bizalmasan elárulta nekem, hogy na­gyon örül énnek a megbízásnak, mert alkalma van arra, hogy egy feudális Nagy .Magyarország helyreállításának' politikai szükségességét megfelelően ki­domborítsa. A következő tonn, 'Papp Ervin 29 éves tisztviselő elmondotta, hogy szoros kapcsolatban állott Endrédy Vendel zirci apáttal és dr Bozsik Pállal. Az illegális szervezkedést 1949 júniusában kezdte meg. Az illegális szervezkedés célja a népi demokratikus rend alá- aknázása volt. Ennek érdekében elhatározták, hogy felveszik a kapcsolatot a Ta. tikánnal. Hint elmondotta, erőszak­kal, terroreszközöJtkel akarták meg­szerezni a hatabnat. Endrédy Vendel tanulmányozta Papp Ervin programját és tanácsot adott illegális lap előállítására és terjesztésé, re. Az illegális lap példányait meg­jelenés előtt rendszeresen bemutatták Endrédynek, aki azután engedélyt adott a lap terjesztésére. Elnök: Terveztek Önök terrorakció­kat? _ Papp: Terrorakciók . lebonyolítását kommunista pártház felgyujtását és a Nemzeti Bank egy szállítmányának el­rablását. , , Rákoscsabai dolgozó levele Bozsik Pál gyalázatos bűneiről A tanácselnök ezután egy levelet ol. vásott fel, amelyet címére kézbesítet. tck. A levél amelyet Medveezky Antalné írt Rákoscsabáról, így hangzik: „Úgy érzem kötelességem írni, hogy minden dolgozóhoz eljusson az igazság erről a briganti gyilkos Bozsik Pálról, akit személyesen is­mertem. 1919.ben Gyöngyösön pap volt. Okölbe szorul a kezem, ha arra gondolok, hogy a forradalom bukása után mit müveit Gyöngyösön az elv. társakkal. Nemecz János elvtársat — városparancsnokunk volt — el­fogatta. Piros szalagot köttetett rá és a városháza erkélyéről gúnyosan mutogatták a kulákoknak és köp­ködték. Végül Bozsik Egerbe húr. coltatta, ahol fe’akasztották. Sima elvtársnőt lófarkához köttette és úgy kínozták a városon végig, a hús cafatokban lógott a testéről, az embertelen kínzásokba belehalt. Do­na váry János elvtársat és még töh. beket agyonlő vetett. Sok elvtársat elhurcoltak ismeretlen helyre és sohasem tértek vissza. Engem Is el­hurcoltak, három napig kínoztak és csak nagynehezen sikerült megmene. kíilnöm a halál torkából. Kérem dolgozó asszonytársaim ne. vében, hogy az igazság keze a leg­keményebben sújtson le rá, bűnhöd jön elvtórsajm haláláért. Medveezky Antalné dolgozó asszony, Rákos csaba. Kisfaludy u. 35.“ A következő tanúként kihallgatott Kökényeay Artúr elmondotta, hogy a Mészáros Iván csendőrezredes vezetés; alatt álló katonai vonalnak ö is részese volt. Bozsiktól Hévevn keresztül azt az utasítást kapták, hogy szélesítsék ki az Ostenburgféle katonai szervezetet és szerezzenek fegyvereket, hogy terrorakciókat és o vezető kormány férfiak ellen me­rényleteket hajthassanak végre, ha Magyarországot Amerika vagy Ju­goszlávia megtámadná. Azonkívül feladatuk lett volna a leg. fontosabb középületek megszállása. Przibislawsky Ferenc tanú is a Hé- vey által vezetett legitimista katonai terrorcsapat aktív tagja volt. Elnök: Mii yen úton akarták maguk átvenni a hatalmat? Przibislawsky: A hatalmat — mint ahogy azt nekem Hévey is mondotta-—. amerikai intervenciós csapatok vala. mint a nyugaton lévő és a Jugoszlávia, ban tartózkodó fegyveres csapatok se­gítségével gondoltuk megszervezni. „Miseintenció“ — dollárban Gombos Károly dr 44 éves kalocsai kanonok kihallgatása következett, aki 1944-től 1950 március 1-ig Grősz iroda­igazgatója volt. Először a valutaüzel. mekről beszélt. Ebben Grősz utasítására ő is résztvett 1946 elejétől kb. 1949 márciusáig é« ezalatt az idő alatt kb. 2—3 ezer dollárt vett át Grősztől. Elnök: Milyen célokra fordították a birtokukban iérő valutákat? Gombos: Részben azoknak a támoga­tására használtuk fel, akik a népi de­mokrácia ellenségei voltak, részben pe­dig elrejtettem. > r.pott például , hábo­rús bűnös Iványi Endre, aki 1947 óta bujkál. Az érsek- utasított engem, te­gyek meg- mindent az ö bújtatására. Ezután Gombos elmondotta, hogy kaptak valutát úgynevezett „Misein­tenció“ címén. Elnök: Mi az a miseinteneió? Gombos: Úgynevezett mise-szándék. Egy szentmisének az ára. Elnök: Hát mennyi egy szentmisé­nek az ára1 Gombos: Ha valutáról volt szó, ak­kor egy dollár. Elnök: Egy mise — egy dollár. Es akinek nem volt dollárja, az nem tu­dott misét mondatni? Hogyan szá­molták cl ezeket a miseintenciós dol­lárokat? Gombos: Megbeszéltük az érsek úr­ral, hogy a dollárokat megőrizzük az érsekség számára. Ezért mivel egy mise egy dollár volt, a papoknak msénkint 15 forintot fizellünk ki feketeárfolyamon. így a dollár megmaradt. Az elnök további kérdéseire Gombos elmondta, hogy a Grősz által átadott és fel nem használt valutából 'a laká­sán rejtegetett 863 dollárt és egy svájci 1000 frankost. Gombos: Továbbá rejtegettem a breviáriumomban egy szentkép hátul­ján. papírral leragasztva 100 dollárt. Elnök: Ez -dz ön breviáriuma? (fel­mutatja), . Gombos: Az enyém. A tani: megmutatta, hogyan ragasztotta be a mária­gyiidi kegytemplomot ábrázoló szeotkép hátsó oldalára a két darab ötvendollárosl. Elnök: Ebből d breviáriumból szo­kott naponta imádkozni? Gombos: Igen­Gombos a továbbiakban elmondotta, bogy csempészték ki nyugatra és ad­ták el a nagy nemzeti értéket képvi­selő történelmi műkincset, az úgyne­vezett „Kalocsai Kódexet“. Amikor a kormány egy 1949. évi rendeletének végrehajtását ellenőrizte egv bízott- ság Ka'ocsán és feltűnt a „Kalocsai Kódex“ hiánya, az érsek megbízásából hamis jegyzőkönyvet írtak alá azzal, hogy a kódexet az 1941-ben meghalt Zichy érsek vette magához és azóta nem látták. Ezután a kongruával kapcsolatos csa'ásaikról tett vallomást, hogyan lopták meg a nép államát és 'az alsó­papságot, 1 Elnök: Mikor ezekről tárgyallak Grössze!, mit mondott? Gombos: Az érsek úr szóiéból ma­gam is többször hallottan: „Ezekben nem szabad semmit bennük hagyni“. E'nök: Mit értettek „ezek“ alatt? A dolgozó nép államát? Gombos: Igen­Gombos és Grősz József szembesíté­sénél Grősz beismerte, hogy Gombos vallomása lényegében megfelel a való- I Ságnak. » Feketézések, üzleti ügyek a hívek jóhiszeműségének felhasználásával Szabó Sándor pálos szerzetes .tanú elmondotta, hogy a rendtagok illegá­lis működését Pétery József váci püspök is támogatta. Szabó: Csellár István Jenő tartó, mányfőnök utasítására 1950 novembe­rében kiutaztam Vácra Pétery püs­pökhöz és | kértem, hogy a pálosszentku'i ko. lostor jövedelmének egy részét engedje át az illegális kassza ja. vára. Ezt Pétery meg is tette. Támogatott bennünket azzal is. hogy a Vácról megszökött Vincze Tihamért pappá szentelte, ez is megkönnyítette számára az ille­gális működést. a nyugatra szö­kést. A tanú ezután arról beszélt.; hogy a külföldre szökött szerzeteseket Ró­mába Zcmbrzusky Mihályhoz irányi, lottók. Elmondotta Zcmbrzuskyról, hogy a rend nevét különféle feketézé- sekre és üzleti ügyek lebonyolí­tására használta fel s kihasznál, ta a hívek jóhiszeműségét is. Elnök: Hogyan? Szabó: Haszonlesésből. 194S-baa megszervezte az úgynevezett fatimai ájtatosságot, ami a rendnek kb 30 ezer forint jövedelmet hozott és egy­ben a'kalmat adott arra, hogy 1948 június 13.án az ismert demokrácia- ellenes gellérthegyi tüntetést megren­dezzük. Az egész fatimai ájtatosság- nál mj csodáról beszéltünk, pedig tu. lajdonképpen csak annyi történt, hogy a portugáliai Fatimában 1917 május 13-án két kislány és egy kisfiú azt mondták, hogy ők csodát láttak; erre a hiszékeny emberek tömegei vo­nultak minden hónap 13.án a gyér- mek által megjelölt helyre. Az embe­rek láttak három gyermeket, azonkí­vül pedig egy alkalommal, október 13-án egy napfogyatkozást, de ez nem csoda. Ennek ellenére mi ezt felhasznál­tuk arra, hogy bizonyos haszonlesés­ből ilyen ájtatosságot rendezzünk, azonkívül pedig a mj felfogásunknak megfelelő hangulatot teremtsünk Elnök: Szóval becsapták a híveket? Szabó: Be. (Derültség.) Az előszállási cisztercita uradalom cselédeinek embertelen életkörülményei Dr. Za]ai Kálmán tanú a Hagyó. Kovács igazgatása alatt álló 30 ezer holdas előszállási cisztercita birtokon volt jószágfelügyelő. Tanúvallomása az előszállási uradalomban dogozó cse­lédek embertelen é)etkörü'ményeinek újabb részleteit világította meg. Ritka család volt Előszálláson; amelyben nem volt tbc-s megbe. tegedés. A harmincezer holdas uradalomban egyetlen szülőágy sem volt és orvost a cselédek csak hírből ismertek. Hagyó Kovács utasítására gyakran dög. húst etettek a birtok munkásai­val. Ugyanakkor Hagyó-Kovács parancsainak végrehajtói, a haj. csórok, fürdőszobával ellátott négyszobás lakásokban éltek. Ezután a Hagyó-Kovács által meg­gyilkoltatott nagykarácsonyi kisfiú apja. Szabó Mihály lépett a bíróság elé. Elmondja, hogyan történt a sze. .roncsétjenség gyermekével. Szabó: 11935 pünkösd első ünnepén háromnegyed 12-kor megbökte a villa a kisfiút, aki a tóban volt fürödni. En leszaladtam a halastóhoz és meg­néztem, valami táblát találok.e, hogy nem szabad ott fürödni. Semmiféle táblát nem találtam. A fiú hajnali 3 órakor meghalt. Ak­kor Hagyó-Kovács hivatott engem le, Előszállásra, Azt mondta nékem: em­ber, én a fiadnak haló áról nem tehe­tek — és őzzel gúnyosan kidobott ne­kem 30 pengőt az asztalra. En akkor azt mondtam, nekem ez a 30 pergő nem ér semmit, A rokonságtól kértem Dicséret és pénz Ezután Tóth Il'és tanú, volt önálló kereskedő és korcsmáros elmondotta, hogyan ismerkedett meg Pálosszcnt- kúton Vezér-Wiesellel, akivel szoros barátí kapcsolatba került. Vczér-Wie- sel állandóan lazított a Szovjetunió, u szovjet katonák eden, mind a lakáso­kon, mind a temp'omi beszédeiben. Tóth beszélt a pálosszentkuti „polgár­őrségről“, amelynek Vezér-Wiesei he. lyettese volt. Elnök: Mit mondott Vezér-Kiese!, mi lesz a polgárőrség fc adata? Tóth: Főfeladatul a környékbe í tanyákon levő szov­jet katonák meggyilkolását mond ta, aztán azt, hogy a nyugatra me. nekiilt úri birtokosok, da főként Engre Lászlóik gazdasági felsze­relőjét vissza kell venni a dolgozó parasztoktól, A tanácselnök arról kérdezte Tóthot, hogy terrorcsapatuk miként gyilkolta meg. a szovjet katonákat­Tóth: Az ilyen oroszvadászatok al­kalmával ha a polgárőrség legyilkolt orosz katonákat, Vezér-Wiesel-nek d késő éjszakai érákban is jelentést tet­tek és moggyónták. Egyszer Vezér- Wiesel épen a lakásomon volt, ami­kor Petrus Gyu'a, a po'gárörség egyik tagja jött hozzá. Petrus a tudomásom szerint a legtöbb szovjet katonát gyilkolta meg. Amikor lakásomon je­lentette Vezér.Wicseinek az általa el­követett gyilkosságot, Vezér-Kiesei nagyon megörült és utasított engem, hogy annyi bort pénzt és ezen temettettem el a gyere­ket. Elnök: Volt va’ami eljárás, vizsgás lat ? < Szabó Mihály válaszában elmondot­ta; hogy a csendőrőrsön kihallgatták és Hagyó-Kovács közten járására e.lussoliák az egész ügyet­Szabó; Akkor nekem hallgatrom kellett. Elnök (Grőszhüz)": Egy piüans.lr* tessék kérem felállni. Ezért nem ki. vánják ők (Szabóra mutatva) vissz* a csendőruralmat, Gyéresi Ágoston római katolikus lelkész, volt pálos szerzetes volt a kö. vetkező tanú. Megerősítette a tárgya­láson már elhangzottakat a pilioá rend működéséről. Beszélt Zeni» brzusky erkölcstelen életéről. Elnök: A pálos-rend tagjai tudtak erről és tűrték ezt? Gyéresi: Tűrték. Nem tehettünk semmit. A rendi fegyelem kötött min» két. Azonkívül még más oka is volt;! erkölcstelen üzelmcivel példát 'adott nekünk is . . , Ezután Rauch László Attila, volt pálosszerzetes kihallgatása követke­zett. Tudott a Vezér-Kiesei féle gyilkos» Ságról. „I»i5 nyarán — mondotta —* Vezér-Kiesei pécsi rendházunkban tar­tózkodott. Itt az egyik ebéd alatt az­zal kérkedett, hogy sok szovjet k.dto» nát elnyelt a pálosszentkuti homok év» célzást tett «rra is, hogy ő maga i* meggyilkolt egy szovjet katonát, j a gyilkosságokért • adjak Petrusnak, amennyit meg tud inni, a számlát majd ö kifi­zeti. Petrust mintaképül állította az ottlévő néhány polgárőr elé. Petrus Gyulát, Vezér terrorbandá­jának egyik tagját hallgatta ki tanú­ként a bíróság. Petrus 6 gyilkosság, ban vett részt, két, szovjet katonát egyedül, négyet többedmagával gyil­kolt meg. Minden gyilkosságot azonnal je­lentett Vezérnek, a,ki ilyenkor megdicsérie és pénzt adott­Biztatta, hogy csak gyilkolja a szov­jet katonákat; az nem bűn. Vezér rendszeresen ró-/, iveit. az éjszakai portyázásokban is. Petrus tanúvallo­mása után Vezér-Kiesei elismerte, hogy megfelel a valóságunk.' A következő tanú Könyves Imre pálos szerzetes volt. Vrzér.Kiesel bűncselekményeiről tett vallomása * bíróság előtt. Elmondotta: saját szemé­vel látta, amikor Vezér-Kiesei meggyilkolt egy szovjet katonát, 1944 december közepén. Egy szovjet ka­tona jött be a kolostorba, Vezér» Kiesel megtámadta és du'akodáa köz. ben megszerezto a pisztolyát, amivel agyonlőtte. Ezutá Könyves segítségé, vei a fürdőszobái): vitték a holttestet s itthagyták estig. Vezér íeitörölte a vérnyomokat, majd este elásták a holttestet a kolos­tor kertjében. A tanácselnök a tárgyalás folyta­tását ma, kedden reggel fél 9 érára tüzto ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom