Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

Ára 50 fillér Miskolc. 1951 |unius 3, vasárnap Megvédjük gyermekeink békéjét, boldog jövőjét! M egyént asszonyai nagy lelkesedés- sei készültet a mai Nemzetközi Gyermeknapra. Minden anya legfőbb gondolata a gyermek és gyermeke számára a napfényes, boldog élet biz. tosítása. Nincs ebben a kívánságban különbség szovjet, magyar, lengyel, francia, cseh és angol, fehérbőrű, vagy néger anyaik között. Ezzel az egységes akarattal ünnepeljük ma szerte a vÜá- gon, az egész földkerekségen a Gyér. meknapot. A Nemzetközi Nőszövetség Kongresz. szítsa, a, moszkvai tanácsülés, a II Béke Világkongresszus foglalkozott az­zal is, hogy milyen helyzetben élnek a gyermekek a Szovjetunióban, s a népi demokratikus országokban és milyen a Sorsuk az imperialista államokban. Az imperialista országokban szomorú R gyermekek élete, hiszen itt a kormá­nyok költségvetésük túlnyomó részét a háborús készülődéseikre fordítják. — I -.variakkor a gyermekintézmények szá. tnát, a szociális kiadásokat egyre csők. kentük. Ezekben az országokban nagy a gyermekhalandóság is. Hogyan élnek az egye3 imperialista országokban a gyermekek. Amerikában, a munkaügyi minisztérium adatai sze­rint, a 14—15 éves korban lévő gyer­mekek egy hatoda bérmunkát végez. A gyermekek egyötödrésze (6 millió) nem részesül iskolai oktatásban, akik pedig járnak iskolába, azt tanulják, hogy az atombomba hozzátartozik a mindennapi élethez. Amíg az Egyesült Államokban fegyverkezésre milliókat fordítanak, napközi otthonokat és cse­csemő otthonokat nem létesítenek. — Angliában a gyermekek nagy százaléka nem tanul, mert kevés az iskola. Olasz, országban 7 millió 423 ezer 6 és 12 év közöiti gyermek közül több mint 2 mil­liót be sem iraitak iskolába. A nyo­morúságos életkörülmények miatt, az olasz gyermekek 29,ß százaié^. Írás­tudatlan. A 6 éven aluli kisgyermekek Zöme a normális testsúlynak csak a há­romnegyed részét éri el g a kisgyerme­kek 70 százaléka hajlamos az angol­kórra, Franciaországban, a falvakban a gyermekek eZTei tanulás helyett a föl­deiben dolgoznak. A párisi gyermekek ezév tavaszán a városháza elé vonultak 8 követelték, hogy szavazzanak meg hi­teleket nyári üdülésükre. Rendőrséggel kergették el a sápadtarcú gyermekeket. Nyugat-Németországban az amerikai és angol övezetben számos szovjet gyer­meket tartanak vissza jogtalanul a hatóságok, olyanokat, akiket a háború alatt hurcoltál? el hazájukból a fasisz. fák. Szétküldik ezeket a szovjet földről elrabolt, ártatlan gyermekeket a világ minden tájára: Kanadába, Belgiumba. Angliába. Mindent elkövetnek, hogy el­felejtessék velük hazájukat, anyanyelvű­ket, mindazt, ami szovjet hazájukra emlékezteti őket. Egy szovjet lettorszá­gi anya írja levelében: „Elragadták tőlem gyermekeimet és öt évvel a há. ború után sem adták vissza őket“. Nem régen Brüsszel utcáin találtak egy 13 éves kislányt, sírt. mert eltévedt, A beszélgetés során kiderült, hogy Brüsz- szelben is vannak elhurcolt szovjet ki­csinyek. Ausztriában minden órában meghal égy csecsemő az elégtelen táplálkozás miatt. Spanyolországban a gyermekek ezrei koldulnak az utcákon. A spanyol gyermekeknek több mint 75 százaléka tüdőbajos, Az európai országok közül Spanyolországban legnagyobb a gyér. wekhalandóság. TT" oreában ölik, gyilkolják a gyér. mekeket az imperialista vadálla­tok. Elve eltemetik, tankokkal gázolják el az árva kicsinyeket. A közelmúltban rendőrök hat gyermeket fogtak el Ko­reában, akik Kim-Ir-Szen elvtársiéi szóló dalt énekeltek. A rendőrök elő­ször levágták a gyermekek ajkát, majd harapófogóval kitépték nyelvüket, Ko­reában a megölt lakosság egyharmada piciny gyermek. A koresfi nők felhí­vásukban azt írták: „Láttunk gyerme­ket aki éhesen szorította és szopta ha­lott anyja mellét. Honnan tudta volna ev, a csöppség, hogy anyját megölték és melle már nem az élet forrása.“ Görögországban ezrével éluek gyer­mekek börtönben és gyüjtőtáborban, ahol a legborzalmasabb szenvedéseknek és megaláztatásoknak vannak kitéve. Az áruló Tito-banda 21 szabadsághár- cos gyermeket kiszolgáltatott a görög monarehofasiszta kormánynak és újabb 1200-at készül kiszolgáltatni. Jugoszlá­viában éhség pusztít; ez elsősorban a A gyermekeket érinti, akiknek 60 száza, léka tüdőbajos. A gyarmati országokban százezrével halnak meg a gyermekek a nyomor és kizsákmányolás miatt. Az iráni kis­gyermekek a legnehezebb munkát vég­zik; kőbányákban dolgoznak- Indiában tízezrével dőlnek ki a gyermekek az ültetvényeiken és a „máriaüveg“ bá­nyákban. Fele sem éri el a lő éves kort. A gyermekek sorsa összefügg a béké­vel. Követeljük a békét; — harcolunk crte békealáírásunkkal, takarékoskodás­sal, s azzal is, hogy segítünk a koreai gyermekeken. ——* Szovjetunióban a gyermekeiket az „élet virágai“-nak nevezik. Sze. retettel, gyengédséggel veszik őket kö­rül. A gyermekek egészségvédelméről a Bolsevik Párt, a, kormány, az egész nép, mindenek előtt Sztálin elvtárs gondos­kodik. A szovjet iskolákban 32 millió fiatal tanul. Az iskolákban a gyerme­keket a ham, a népek iránti szeretet- re neveiilt, A Szovjetunióban 18.500 gyermekotthon működik, az állam 6 ezer szülőotthont, 3500 tejelosztó köz­pontot tart fenn. A Szovjetuniót ..gyer­mekparadicsomnak“ nevezik. Valóban az is. Kultúrház, úttörőotthon áll a gyermekek (rendelkezésére, ezekben rajz-, tánc-, dal-, ' színjátszó-, technikai és má® körökben fejlődik a gyermek ügyessége, munkaszeretete. Minden vá­rosban, sőt nagyobb községben is van­nak gyemekpaioták. Iskolai szünet­ben a kicsinyek milliói mennek üdülni táborokba, szanatóriumokba. A Szovjetunió példáját követve a népi demokráciák is ezen az úton haladnak. Boldog, derűs, biztos jövőt akarnak nyújtani a gyermekeknek. Csehszlovákiá­ban a felszabadulás óta a napközi ott­honok száma kétszeresére emelkedett. Albániában, ahol Qvoda a felszabadulás .előtt egyáltalában nem volt, ma 10 ezer gyermeket a eel írnak napköziben. Len. gyelországban 250 ezer gyermek jár óvo­dába. Romániában több mint 140 ezer diák van kollégiumban. 172 ezer állami étkezdében étkezik, 206 ezer állami ösz­töndíjban részesül. O azánkban 1950-ben 281-el növekedett az óvodák száma. A tantermek és a szükséges tanerők biztosítása lehetővé tette, hogy az általános iskolákban 1951- ben 1 millió 230 ezerre, a középiskolák­ban 95 ezerre, az egyetemeken és főis­kolákon 33 ezerre emelkedjék a hallga­tók létszáma. A dolgozók gyermekei előtt nyitva állnak az iskolák, egyete­mek kapui. A szakmák százai közül azt választják életpályájuknak a fiatalok, amihez kedvük, tehetségük van. 1950-ben 300 különféle tankönyvet adtunk ki ősz- szesen kétmillió példányszámban. A Párt, kormány napról-naDra szebbé és bol­dogabbá teszi gyermekeink életét. A mi gyermekeinknek épült az úttörő vasút, az úttörő színház, mozi, ifjúsági áruház, óvodák, iskolák, gyermekintézmények. Az elmúlt évben többszázezer gyermeket vitt államunk üdülni, pihenni a legszebb nyaralóhelyekre. Sok kis pajtás külföldre is eljutott. Ma már nem gond hazánk­ban a gyermekek nevelése. IV ekünk, magyar asszonyoknak min- ^ ^ den erőnkkel harcolnunk kell gyermekeinkért s az egész világ gyerme­keiért. Kicsinyeinket hazaszeretetre, a Szovjetunió, a népi demokráciák, a világ dolgozói iránti szeretetre kell nevelni. Gyermekeinknek tudniok kell, mit kap­tak a dolgozók államától, mit kapnak a Párttól. Gyermekeinket úev neveljük, hogy példát vegyenek a Szovjetunió gyer­mekeiről, hogy együltérezzenek a koreai gyermekekkel, az imperialista és gyar­mati országok gyermekeivel. A gyerme. kék úgy erősítik a békéért folyó harcot, ha jól tanulnak. Ezt várja tőlük a Párt, ezt várják tőlük szüleik, ezt várja tőlük haza. Pártunk II. Kongresszusán szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs a dol­gozó nép nevében ígéretet tett, hogy .lankadatlanul, hűen, erőnket nem kí­mélve fogunk küzdeni a békéért”! Ez az ígéret kötelez bennünket arra, hogy minden erővel megvédjük gyerme­keink életét, boldog, szép jövőjét. Ma­gyar édesanvák! Gyermekeink boldog jövőjéért erősítsük a Magyar Nők De­mokratikus Szövetségének harcos tábo­rát I Csavarjuk ki a fegyvert a háborús uszítok kezéből! Harcoljunk a világ összes gyermekei­ért! TOTH LIDIA az MNDS* megyei oktatéslelelőse. I Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az aratás és a cséplés végrehajtásáról Egész dolgozó parasztságunk, a ter­melőszövetkezetek tagjai, a gépállo­mások és állami gazdaságok dolgo­zói előtt a mezőgazdasági termelés legnagyobb jelentőségű munkája, a gabonatermés betakarítása, az aratás és cséplés elvégzése áll. Az aratás- cséplés időben vájó jő elvégzésével biztosítjuk dolgozó népünk kenyerét, a béke erőinek növelését. Az őszi és tavasz] szántás-vetés munkáinak a növénytermelés fejlesz, téséről szóló minisztertanácsi határo­zat útmutatásainak megfelelően idő­ben és a fejlettebb agrotechnikai szabályok alkalmazásával történt vég­rehajtása, valamint a kedvező időjá. rás eredményeként dolgozó parasztsá­gunk kenyér* és takarmánygabonából ez évben jó termést takarít be. Kü­lönösen hozzájárult a jó termés el. éréséhez termelőszövetkezeti mozgal­munk fejlődése, a termelőszövetke­zetek gazdasági és szervezeti megerő­södése, továbbá gépállomásaink és ál. lamj gazdaságaink fokozatosan javuló munkája- A nagyobb termés, amit ez évben be kel] takarítanunk, nagyobb feladatokat %]Jít dolgozó parasztság gunk elé, állami szerveink elé. Ezért az aratás, a behordás, a csépjés, a tarlóhántás és a másod vetések zavar­talan gyors elvégzését fokozott erővel és a gyors munka előrelátó megszer. vezéséve! kell biztosítani. Az aratás és cséplés munkái során számítanunk kell arra, hogy a kulá- kok és egyéb ellenséges elemek meg­kísérlik akadályozni, hátráltatím a munka időben való jó elvégzését. Ezért a nép államhatalmának, a munkásosztálynak és a dolgozó pa. raszlságnak állandó és növekvő éber­ségéve], minden ilyen kísérletet meg kell akadályozni. Az aratás, a behordás, a cséplés, a tarlóhántás és a másodvetések ered­ményes végrehajtása érdekében a Mi. nisztertanáes a következőket hatá­rozza: Az aratás, a behordás a cséplés. a tarlóhántás és a masodvetések elvégzése A Minisztertanács felhívja a do]go. zó parasztságot, a termelőszövetkeze­tek (csoportok) tagjait, a gépállomá­sok és állami gazdaságok dolgozóit és az állami szerveket, különösen a he. lyi tanácsokat, hogy az aratás, a be­hordás, a csépjés, a tarlóhántás és a másodvetések munkálatait a felemelt ötéves terv célkitűzéseinek és a nö­vénytermelés fejlesztéséről szóló mi. nisztertanácsi határozat követelmé­nyeinek megfelelően gondos előkészí­téssel, minden felhasználható erő és eszköz alkalmazásával kellő időben, a legkisebb veszteséggel úgy végezzék el, hogy munkájuk a legnagyobb ered. ményt biztosítsa. 1 A szemveszteség elkerülése és A- a termés jó minősége érde­kében a búzát viaszérésben, a rozsot teljes • érés előtt, az őszi árpát, ta­vaszi árpát és zabot sárgaérésben, az egyéb növényeket — repcét, borsót, lencsét, lent, köjesl, magnak, termelt takarmányt — az érésnek abban a szakaszában arassák Je, amikor a szemveszteség a legkisebb. O A learatott gabonát és egyéb növényeket az aratás befeje­zése után késedelem nélkül hordják össze «sztagokba, vagy közvetlenül a gépbe hordva takarítsák be, hogy ez­zel elkerüljék a csirásodást, az elemi károkat és egyben elősegítsék a gyor. sabb cséplést­Az aratás, behordás és cséplés ide. II. jében, továbbá a szérűk őrzésénél ta­núsítsák a legmesszebbmenő éberséget és akadályozzanak meg minden kárt okozó kísérletet. O Az aratás és a learatott gabo. *-'• na behordása után azonnal végezzék el mindenütt a tarlóhántást, elsősorban gépi vontatású tárcsává], ahol erre lehetőség nincs, 3—6 cm.es sekély szántással. A A dolgozó parasztság takar.-*• mánykészletének növelése, ál. [a.tállományának fejlesztése érdekében használja ki a Kedvező időjárást és a legnagyobb mértékben vessen a tarló­ba másodrövényeket. A lehető legna­gyobb területen termeljenek másod- vetésű abrakta.karmányokat: rövid tenyészidejű kukoricát, cselamádét, silónövényeket, kölest, tarlórépát stb. A megyéi, járási és községi tanácsok, a, vetőonagellátó szervek segítsék a dolgozó parasztságot az előirányzott tervek teljesítésében, illetve túlteljesí­tésében. A gabona cséplését termelő. 5. gazdaságokban augusztus 20. nap­jáig, az egyéni termelők gazdaságai, ban augusztus hó 3.1. napjáig, egyéb magféjeségek cséplését pedig — a rizs ts másodtermények kivétetve! — a mezőgazdasági termelés egész terüle­tén szeptember hő 30. napjáig be kell fejezni­Az aratás és cséplés megszervezése A Minisztertanács kötelezi az álja. nij szerveket, elsősorban a földműve­lésügyi, élelmezési és belkereskedelmi minisztereket, valamint azok igazgató, sí és gazdasági szerveit, továbbá a helyi tanácsokat, hogy a dolgozó pa­rasztság munkájának segítése, az ara­tás és esépjés eredményes végrehajtá­sa érdekében a munka elvégzését az alábbiak szerint szervezzék meg. 1 Az aratás és cséplés munkái- I• nak zavartalan és gyors el­végzése érdekében: A) A gépállomások június 10. nap­jáig készítsenek külön tervet a ter­melőszövetkezetek (esoportok) aratá­sénak gépesítésére és segítsék e]ő a körzetükbe tartozó termelőszövetkeze- ;ek (csoportok) gépeinek megjavítá­sát is, június 10. napjáig az összes - ratógépeket hozzák üzemképes álla­potba, az aratáshoz használják fel a .iaszájógépeket is. B) A termelőszövetkezetekben (cso­portokban) és állami gazdaságokban az aratást brigádokra, osztott terüle. '.on a brigádvezetö vezetésével és fe­lelőssége mellett végezzék. C) A termelőszövetkezetek (csopor­tok) tagjai, a gépállomások és állami ! azdaságok dolgozói az aratás során fejlesszék tovább munkaszervezetüket, a brigádok az aratást a részükre ki. jelölt területen külön végezzék el, a .Lrméseredményt brigádonkint külön mérjék le, hogy ezá]tal ft jutalmazásra és kitüntetésre érdemes teljesítmények negá!]apíthatók legyenek D) A helyi tanácsok felvilágosító ultinkéval segítsék ejő az I. és II. ipusu termelőszövetkezeti csoportok közös aratásának megszervezését. E) A járási tanácsok az «rat6gépe- ket — az állami gazdaságok aratógé. pei kivételével — amikor az aratási az egyik helyen már befejezték, cso­portosítsák át oda, ahol az aratásnak időben való befejezéséhez a legjobban szükségesek. F) A községi tanácsok naponta el. lenőrizzék egész területükön az ara­tás menetét — különösen a kulákgaz, daságokban —, az elmaradókat fi­gyelmeztessék, vonják felelősségre azokat a kulákokat, akik a figyel­meztetés ellenére szabotálják az ara- ást­G) A csép]és közben fellépő üzem­zavarok gyors kiküszöbölése érdeké, ben a megyei mezőgazdasági gépjavító vállalatok június hó 15. napjáig me- gyénkint legalább egy mozgó műhelyt helyezzenek üzembe. H) A kombájnok munkaközben je. ;entkezö esetleges üzemzavarainak gyors megszüntetésére központi kom­bájnjavító szolgáját felállításáról ke]J gondoskodni, úgy, hogy a központi irányító szolgálatot a földművelésügyi minisztérium, a javítószolgálatot pe. dig a kohó- és gépipari minisztérium iúnius hó 15. napjáig szervezze meg. I) A községi tanácsok az aratás, a i ehordás, a cséplés, a tarlóhántás és a másodvetések munkáiról a területi adatokat hetenkint jelentsék. O. A termés teljes mennyiségé. * nek betakarítása és jő minő­ségének biztosítása érdekében: A) A gabonát kizárólag cséplőgép­pel szabad csépelni, Kévekötő- vagy zsuppszajma előállításához kézierővel való csép]ést — indokolt esetben — a községi tanács engedélyezhet. B) A termés keveredését, küjőnö. sen a búzának rozzsal való keveredé­sét meg kell előzni, ezért minden termény, de különösen ft vetőmagvak cséplése előtt és után a . cséplőgépet teljesen ki kelj tisztítani. C) A helyi tanácsok gondoskodja. nak arról, hogy a nemesített vetőmag­vak tárolása külön és nagy gonddal történjék, biztosítsák, hogy a termelő- szövetkezetekben (csoportokban) és az állami gazdaságokban a legjobb minőségű és a, legjobb termést adé lábldlc termését vetőmag céljára tar. 'alékolják. '«Ól D) A cséplésnél az osztályozóhen­ger használata kötelező. Az osztályo- zéhengert úgy kel] beállítani, hogy az oesuban két százaléknál több ép, fej. lett gabonaszem ne Jegyen, a törött szem pedig nem lehet több, mint az egész csépelt gabona súlyának 3 szá­zaléka. ‘ E) A cséplőgépek meghatározott tej. jesítménye mellett, a szalmában, tö. rekben és pelyvában maradt szemek súlya — szemveszteség — általába» nem haladhatja meg az elcsépelt ga­bona súlyának 0.5 százalékát. O Az élelmezési miniszter gon- doskodjék arról, hogy a köz. ségi tanácsok a, cséplési eredményla­pok összesítése alapján naponta jelentsék az elcsépelt termények területi és mennyiségi adatait. Emellett a Központi Statisztikai Hivatal elnöke gondoskodjék ar. léi, hogy a községi tanácsok a cséplési eredménylapok összesítése alapján kéthetenkint adjanak jelen, tást az egyes termények cséplésének területi és mennyiségi adatairól­4 Az Országos Tervhivatal el- • nőké június hó 10. napjáig állapítsa meg a kombájnnal vajé ara- tás-esépjés bérdíját. 5 A belügyminiszter június hé • 20. napjáig szervezze meg a közös szérűk őriztetését és gondoskod. jék a tüzrendészeti előírások mara­déktalan betartásáról­6 A földművelésügyi, belkeres, • kedelmi és élelmezési minisz-. terek gondoskodjanak arról, hogy A) A cséplőgépfelhasználási terve, két a megyei tanáes végrehajtóbizott­sága, a DBFOSz-szal együttműködve, legkésőbb június hő 10. napjáig vizs­gálja felü] és a cséplőgépek területi beosztását állapítsa meg. Egyidejűleg el ke]l készíteni a herefejtőgépek te­rületi beosztását is. A]lami gazdasá, gokban a cséplőgépek területi beosztá­sát az állam; gazdaságok megyei köz. pontjai végzik. B) A gépállomások és termelőszö­vetkezetek (csoportok) gabona, és egyéb magtermésének elesépe]éséhez — ahol ez lehetséges — külön gépet ál­lítsanak be és külön felhasználási tér. vet készítsenek, C> egyes területeken esetleg jelent­kező géphiány esetén a pótlásról a megyei tanács végrehajtó bizottsága, nak mezőgazdasági osztálya a gépál­lomások útján gondoskodjék. Szükség esetén a megyei tanács végrehajtó bi. zottságának mezőgazdasági osztálya bármely cséplőgép üzembentartóját kötelezheti arra, hogy cséplőgépével más helység területén is végezzen csép]ést. Az állami gazdaságok gé­peiket, ha a termést elcsépeltek, szült, ség esetén használatra adják , át ugyanazon megye területén működő valamely gépállomásnak. D) A közös szérűkön a korábban érő magféjeségek — bíborhere, borsé, repce, őszj takarmánykeverékek mag­hozói, őszi árpa, rozs, stb. — csépié, sét a búza aratásának bevárása nélkül kezdjék meg s a szerződéssé] termelt termelvények fajtiszta, keveredésmen­tes kezelésére különös gondot fordítsa­nak. E) A másodvetések minő] korábbi elvégzése érdekében a learatott gabo­na — és magtermés behordását a má­sodvetés cé)jára kijelölt területen vé. gezzék e] legelőbb, F) A termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok a tarlóhántást köz. vetlenü] az aratás megkezdése után, már a keresztsorok között kezdjék meg. A gépállomások készüljenek fej, hogy a, termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztság részére miné] nagyobb területen végezzenek MISKC f---------------------------------------------------­­f m Amoszov tlvtárs tanácsait kSvstvs ' 'W”m% "fi ’W T*M ‘NB T"» *HTV r B «*/ csúcseredményt értek el as ózdi martinászok L % j| #1 I / Wi /t I W m I pl II 1 *4^ I /|| Hétítl hörtin sorozatos lekotovósAs miatt Jgl / ||^k II / *li ™^E IÍ f-^m H fi & I ff. M fipül a hrjócmahat ecmentsry ár. a mtiaó- i J jk jf.riaXI Joli irm%XJl\KjLitVJ l , VII. évfolyam — 127. szám Ára 50 fillér Miskolc. 1951 lunius 3, vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom