Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-12 / 134. szám

K»M. K8t, IW Június hő 13 PS7A KM A GYÁR ORSZÁG Növeljük megyénk tojásbegyiijtési eredményeit! 'X Megyei Pártválasztmány megálla­pította : „A begyűjtés terén még min­dig nemtörődömség, opportunizmug ta­pasztalható.’“ Ennek oka, hogy falusi pért éa tümegszorvczetcink még mindig nem ismerték fel a begyűjtés teljesítésé, nők fontosságút, nem látják e feladat végrehajtásának nagy jelentőségét. Ez sz oka annak, hogy bár több helyen figyelemreméltó eredményok' vannak, a tojásbegyiijtési országos versenyben megyénk mégis az utolsók között ran. A tojásbeadási versenyben a járások sorrendjében nem sok változás történt. Az elsőséget továbbra is az abaujszán. tói járás tartja, utána az encsi. a szik­szói ág a ricsei járás következik. Sereghajtó az ósdi járás, ahol u: előirányzatnál; még csalí a IS 6 fél százalékát teljesítettek. Alig valamivel jobb a mezőkövesdi fe a sárospataki járás, A vasárnap rendezett tojáíbfgyüjtósi nap igen figyelőnremállp eredményeket hozott. Aszaló községben a délelőtt fo­lyamán 772 darab tojást gyűjtöttek be, Hejöpapiban 750, Hejöbábán 500, Mogyaszón 200, Alsódobszán 398, Rejű. keresztáron 150 tojás volt az ered­mény. Legjobban Lcgyesbrnyc tűnt ki, ■ Ihol SOOO darab tojást adtak be a dolgozó parasztok. Élenjár a tojásbegyüjtés teljesitAsében Göneruszka, Vizsoly, Vilmány, I'első- eéce, Alacska, Bereute, Felsőzsolca, Pa. rasznya. Radostyán, Sajóbábon,y, Sajó. eoseg, Siijókápolna, Varbó, Hollóháza, Putnok, Hét, Becsikeháza és Komjáti. A jelentések beszámolnak kimagasló egyéni teljesítményekről is. A legjob­bak: Eegycsbéuyéi) Váradi Gábor, Gtis- kó András és Nagy Sándor; Hornád- szeninndráson Rontó Andor, Teleki László és Bártfai Bálint; Rájonysáp- beronesen Farkas Ferenc. Millik Sán­dor é® Kiss József; Lelten Rajczi Margit és Kádár Lajos: Alsóvadászon özv. Bakó István né. Pa lesó Ernő, Cs. Nagy István és Ötvös József né; Forró községben Soltész Miliályné, Csernely Miklós, Fái Gáborné é® H. Gottfried István; Encse-n Zsíros József, Drótár Károly, Sárközi István, Lengyel Jó­zsef. D, Kostyó kndrás, Pusztai And­rás és Rokopp Márton; Felsőmérán id. Csáki János, Takács János, Papp Já­nos; Garndnán Kertész László, Kovács Gyula, Mika József, Kiss Ferenc és ifj. Hrabovszki Jánosné; Tprnyosné- metiben id. Kiln István, Pasztircsák János, Karaffa József és id. Szabó József. Vannak viszont községek, ahol hiány­zóik & felvilág’ositó munka, elaludt az éberség — eredmény is alig van. Tizekre a 7 •’•ségekra jellemző áss is. hogy a tetők nem matatnak példát a kötelezettség teljesítésé­ben, Alsótelek«?.* mindössze 8,1 százaléknál tart. Eblmn a községben Zs, Juhász Bertalan tanácstag még semmit Bod­nár Sándor, Juhász Antal, Ondó Fe­renc községi vezetők alig néhány darab tojást vittek be a szövetkezetbe. Raka- easzenden 22 tanácstag maradt el a beadás teljesítésével, Biiklunogyorósd községben 14 tanácstag. Nagybarcán 5 községi vezető nem tett eddig még ele­get beadási kötelezettségének. A begyűjtés sikeréért vívott harcban elsőrendű fontosságú, hogy éberen le kell leplezni az osztályellenség, a ku- Iák szabotáló kísérleteit, ahol erre nem fordítanak gondot, ott nagy a lemara­dás, Füzérkomlóson például Kovács Fez renc kuhík még műidig nem tel­jesítette kötelezettségét. mégsem tették meg ellene a szükséges in­tézkedéseket. Szervezzük a versenyt, fokozzuk a felvilágosítást, sújtsunk le az ellenség aknamunkájára, hogy a tojáobogyüjtcsi tervet időben sőt határidő előtt telje­sítsük. A jól megművelt föld, a jól gondozott növény nem marad hálátlan! A délután nmr estébe öregedett- Ja­kab István cserépfalvi középparaszt a h?z kori:] szorgo-kodtk. Abrakot vet a lovak elé, megeteti a malacokat, felesé­ge helyett -—, aki kenyeret dagaszt — az aprólékot is ellátja, majd dolgavégez- tévcl a konyhába megy. Szívélyesen fo­gad. Beszélgetünk munkájáról, szép eredményeiről. Úgy ismerik a község­ben, úgy beszélnek róla, mint a szorgal­mas, dolgos emberről. Jakab István mindenkor becsülettel teljesíti kötele, zettíégeit, helytáll, példát mutat a mun­kában. Szépen, gondosan megművelt földje kiválik az egész határban. Egyedül a tszcs földjeivel nem tudja felvenni a versenyt. Meg is mondja: azoknak gép műveli a földet, gyorsabban el tudják végezni munkájukat s ami a fő, jobban. A tszcs, nek egymagában annyi burgonyája lesz, mint a fél határnak — mondja. Nem mondom, az én burgonyám is szép. Igyekeztem úgy dolgozni, hogy gaz- dag termést hozzon. Meg voltak hozzá a tavalyi tapasztalatok is. A földet akkor jól megműveltem. Nyomban az aratás után tarlót hántoltam, abban a földben előzőleg gabona volt, idejében elvégeztem a mélyszántást is, azután trágyáztam és tavasszal még egyszer leforgattam a föl­det. Amikor kikelt a krumpli, időben kezdtem az ápolását cs — háromszor kapáltam meg, Jgcn aszályos esztendő volt az az év, mégis jó eredménynek mondható lermést takarítottam be a négyszáz négyszögölről bét mázsát. Az idén még több lesz! Most sem sajnálom megadni a föld­nek azt, amit kíván, a jó munkát, a kikelt növénynek pedig a gondos ápo­lást, a szakszerű művelést, Jakab István tavaly is a Párt szavára hallgatott, most is a Párt útmutatásait, tanácsait követi. Elsőként vette kezébe a szerszámot és indult ki a határba dolgozni. Elsőnek is került neve a versenytáblára! Az első töltögetést a napokban fejezi be. Most is — mint tavaly — 400 négy­szögölön vetett burgonyát. Földje olyan területen fekszik, ahol a sok esőzés miatt 150 négyszögöl jó darabig víz alatt volt. Ezen — mint számította — jóval keve­sebb terem, mint egyébként várható lelt volna. Csak a nem árteres 250 négyszög­ölből kerek 12 mázsát vár, de még több is lehet — beszéli. A jól megművelt föld, a jól gondozott növény nem marad hálát- lan. Közben felesége is befejezte a kenyér dagasztását, ő is közénk telepszik. A jó burgonyatermelés nélkülözhetetlen szak­ismereteiről folyik a beszéd. Azt is el­magyarázzák, hogy a burgonya ápolása nem ér véget a kapálással, a szedéssel, folytatódnia kell a tároláskor is. — Ha a szedésnél igen nagy a meleg, gondosan ügyelni kell arra — magya­rázzák —, hogy a kiásott burgonya ne maradjon sokáig a tiiző napon. Nagyon ‘ Olvasd ff minden számát. jPmélefi fejlődésedet segíti - elöl átmelegszik és ha ezután vermelik, vagy a pincébe viszik, „megizzad ', nyirkos lesz, elromlik. Tönkremehet emiatt az egész- évi munka egv része, az is gondot okoz­hat. hogy a jövő. esztendőre, honnan lesz vetőburgonya. Sokan voltak a mi falunk­ban is, akik nein ügyeltek erre, rá is ii- zctlck. Vigyázni kell a burgonyára már. csak azért is, hogy becsülettel teljesítsük beadási kötelezettségünket. llogv g beadásra került a szó, benyúl a zsebébe, kiveszi beadási könyvét, amit délben vett át a tanácsúé,zán. Fellapozza és burgonyabeadási kötelezel tségét szám­lálja össze. A könyvben ez áll: burgonya­beadási kötelezettségre 312 búzakilót kell teljesítenie. Könnyen fog menni — mondja. Meg. tartom a vetőburgonyát, a házi szükség letet és ahogy jól utánaszámoltam, a kö­telezettségen felül még felesleget is viszek majd a szövetkezet raktárába. Jakab István- középparaszt jól dolgo­zott, jó termést is vár, A jól megmunkált föld, a gondosan ápolt növény ió termést hozott, a tavalyi szárazság mellett is — még jobb termést hoz az idén. Tizenhat új lány • a miskolci József Attila iparos tanuló- otthonban.. . © Gregsza Irén a Hortobágy szálén, Nyír- egyháza közelében lévő kis tanyán la* költ. Az iskolában hallott arról, hogy lányok is jelentkezhetnek iparos tanuló­nak, Lehet belőlük esztergályos, motor- szerelő, kőműves és ha szorgalmasan dol­goznak, jól tanulnak, — mérnökök is le­helnek! A Vili. osztályos lány az iskolai év utolsó szakaszában, de sokszor gon­dolt arra, milyen jó volna már felvenni az iparostanulók sötétkék egyenruháját, sapkáját, melyet egy fiún látott Nyíregy­házán. Mennyi érdekes tanulmány vár (’gr ipproslqnulóra, milyen sok mindent ta­nukat. Gregsza Irén döntött: kőműves lesz! Kőműves szakmunkás lomáson. A régi növendékek megöleltek, megcsókolták új társaikat. Elindullak a városba, nótába kezdtek. Kíváncsian léptek be új otthonuk ajta­ján. Itt a többiek is várták őket, egy lány sem feküdt le. A József Attila ott­hon növendékei már az utón is soknún- dent elmondtak a• most érkezett lányok­nak, az otthonban azután még bővebben kifejtették, hogy milyen szép dolgozni, tanulni az iparban, milyen szép az éle­tük az otthonban. 0 A múlt heten egy délelőtt a piacon volt. Elolvasta a plakátokat: ..Iparos tanu­lónak lehet jelentkezni jöjjetek mi­nél többen az iparba!** A zöldséggel telt kosárral karján belépett a M unkaerő gaz­dáik adás Hivatalának ajtaján és jelent­kezett, Iveket, töltött ki, kérdésekre vála­szolt, majd boldogan futott haza édes­anyjához. Anyja vele együtt örült, hiszen megbeszélték már a leány elhatározását. A délutáni vonattal már utazott is Gregsza Irén, © Elindult a vonni, sokáig integetett az ablakból. Mikar a helyére üli, látta, hogy több fiatal lány is van a kocsiban. Be­szélgetni kezdtek. Hová utazol? — Miskolcra. — Minek? — Iparos tanuló­nak. Te Igen, én is bálin. tolt Gregsza Irén. Akkor együtt megyünk. Hamar összeharálkozatt társaival, kü­lönösen Barsi Erzsébettel, aki Kisvárdá- rcl jött. És minden állomás után többen lettek, égész csoport gyűlt össze a kocsi­ban a fiatal lányokból, akik mind együ­vé igyekeztek, Miskolc előtt már énekel­tek. Este II óra volt, mikor befutott a vo­nat a kivilágított pályaudvarra. A lá­nyok szíve kicsit Qsszeszqrult: mi is lesz most velük? Meg sem találjálc az ott­hont az idegen városban!, © Kellemes meglepetésben volt részük. Gulyás Károly igazgató vezetésével a Jó­zsef Attila tanulóotthon több növendéke, sötétkék ruhás iparostanuló lányok cső- nortjn virágcsokorral várta őkel az ál­Hússzá, terített asztalhoz ültek, jéiiű, bőséges vacsorát kaptalc. Gulyás Károly, az otthon vezetője meleg szavakkal üd­vözölte a 16 áj lányt, majd ismertette, miképen kell majd lanulniok, dolgozatok, hogyan telik el egy napjuk. — Másnap mindenki az újakat tájé­koztatta. elhalmqzla kérdésekkel. — Tudod-c, milyen jó, milyen szép az új esztergapadon dolgozni...? Nem vagy-e szédülős, mert ha kőműves leszel, nagy bér házakat is fogsz építeni,.,? Szereti cU-c röplabdázni...? Ki tud kosárlabdázni.,.? Szombaton tánccal egybekötött műso­ros ismerkedési estet rendeztek tisztele­tűkre, ahol a régi és az új tanulók még szorosabb barátságot kötöttek. — Soha még ilyen szép tanulóolthont nem láttam, ilyen szeretettel, kedvesség­gel még seholsem fogadtak — mondta Borbély Julia. Hófehér, matjacos ágyban alszunk, tiszták a szobák, mindenütt rend. fegyelem. S tanulás után lehet rop- labdázni, kosárlabdázni, még motorke­rékpározni is megtanítanak! A tágas tanulószobákban rengeteg szemléltető kép, grafikon, Könnyen fog menni a tanulás! Megfogadom, hogy jó tanulással, jó munkával köszönöm meg államunknak azt. a sah szépet és jót, ami­vel ellátnak itt bennünket. Tizenhat lány iparostanuló lesz.,.!-, Kétszáztagú parasztküldöttség indul tanulmányútra a Szovjetunióba A Párt és a kormány kérésére a Szovjetunió kormánya hozzájárult kit« hoz, hogy ebben az esztendőben a tavalyihoz hasonlóan, ismét 200 tagú pa* rasetásttidötlség tanulmányozhassa a Szovjetunió szocialista inezőgazdasá* gát. A ‘200 tagú parasztküldöttség július első beiében indul el a Szovjet, unióba. A küldöttséget Dögéi Imre elv társ, az országgyűlés elnöke vezeti. A küldöttség többsége egyénileg dolgozó parasztokból áll, ameljett részt vesznek a küldöttségben a termelőszövetkezetek és termelőcsoportok, gép* ájlomások é3 állami gazdaságok ^gkiválóbb dolgozói is. A Szovjetunió kormányának ez az újabb baráti segítsége (ehetővé teszi, hogy dolgozó parasztságunk legjobbjainak immár harmadik küldött, cége indulhat tanulmányútra. Az előző tanulmányutak hatalmas mértékben lendítették előbbre mezőgazdaságunk szocialista fejlesztéséi Parasztküldöt­teink ebben az esztendőben ismét saját tapasztalataik alapján ismerhetik meg a vi|ág legfejlettebb mezőgazdaságát, az élenjáró szovjet mezőgazda, sági tudományt, a sziáljni természet átalakító terv világraszóló eredniő. B5reít é? láthatják a nagyüzemi teimelés eredményei!. a szovjet paraszt­ság boldog, szabad kulturális é]eté‘. Nagyjelentőségű határozatokat hozott Miskolcot] a nőgyógyászok országos vándorgyűlése Az országos nőgyógyász vánőorgyü- í tanácskozásainak második napján az idült niéhíüggelék-gyulladás kérdését kezelési módszerét vitatták meg. Nagy számban szólaltak fel az ország leekivá’óbb nőgyógyászai, ismertették ennek n nagymértékben elterjedt be­tegségnek gyógykezelésében elért ered­ményeiket, beszámoltak sok ©setbcu sikerrel alkalmazott, új gvőgyeljárásaik­ról. A kétnapos vándorgyűlés résztvevői tanácskozásuk végén határozatot fogad, tak el, amely többek között kimondja: az orvosok tevékenységének központjá­ban a betegség' megelőzése álljon. Meg. határozták a műtéti beavatkozás idő.­toT.fé'e kezelési módszert ezélesebü körben fogják alkalmazni. A kétnapos ván lei-kongresszus határozatban mond-» ta ki hazánk gyógyvizeinek fokozottabb kihasználását, az iszap-tlierápia kátéra jedtebb alkalmazását és a gyógyfürdő, helyeken a megfelelő szakorvosi ellen­őrzés bevezetését. A vándorgyűléssel kapcsolalasan két élté»:es kiállítást is rendeztek a SzOT, Kossnth-uteai székházában. A Magva* Gyógyszeripar Vállalat dekoratív kiállí­tásban mutatta be ma már általánosan; ée jó eredménnyel használt hazai ké-' szí tin 6 ilye in két. Az, Orvosi Könyvter­jesztő Vállalat rendkívül érdekes szak. máj könyveket állított ki a vúndorgyu­pontját és a műtét irányelveit. A Fila- llés tanácskozásának színhelyén­TAKTAKENEZ egykor toJ Taktakenéz községben egykor minden — ameddig csak a szent el. lát — gróf Andrássy Manó tulaj­dona voll. A község dojgozó pa- raszijaj még ina is emlegetik, hogy annakidején 35 ezer pengőéit veit autót, más egyebeket egy pesti ba­rátnőjének, ugyanakkor cselédjei vályogviskekban, rongyokban ten- gették életüket, éheztek. Andrássy Manó »híre*«, vagy inkább hírhedt vadászatain nem egy alkalommal 25 —3Ü gróf, hasonló léhütő élősködő veit részt, napokig tartott a tivor. nya. Az egyik ilyen vadászat alkal­mával Andrássy rálőtt Szabó Lajos­ra, egyik cselédjére, níerf a vadőr szgt alatt felvett egy nyu|at. 37 ső­réiét vetlek kj Szabó Lajos iesté- bpj Betegsége alatt még szomorúbb vojt családjának helyzete, szörnyű nagy gondot jelentett abban az idő­ben 9 gyermek eltartása, nevelése- Amikor a kilencedik gyermek szú­lelett, meghalt Szabó Lajos fele­sége. mert a közelben nem volt or­vos, az intéző »úr« pedig nem adott szekeret, hogy bevigyék Taktake- nézrőj a taktaharkányj körorvoshoz. * Iszabó Károly olvtárssol, a takt®- kenógi községi tanács végrehajtó* bizottságának titkárával beszélge­tünk ennek az átkos múltnak az em­lékeiről. Szabó Károly — egyike Szabó Lajos 9 gyermekének. Saját családja történetével ismerteti a felszabadulás előtti időket, amikor a ■/, ország u grófoké, a gyárosoké volt. Ma mindez a múlté. A dolgozó parasztok a magukéban, saját föld­jükön, maguknak dolgoznak. Meg­változott az életük, építik még bol­dogabb jövőjüket. Az is fejlődésük jeje, hogy ta. náes van Taktflkenézen. A műit rendszerben a községnek nem vojt önálló közigazgatása, a körjegyzőség egyik eihanyagqlt községe volt. Jól dolgozik a tanács. A helyi pártszervezet irányítását követve a tanács mozgósította a község dol­gozóit két héttel ezelőtt, amikor előrelátó és áldozatos műnké vaj megakadályozták, hogy a Tisza ki­törjön medréből- 280 hold szántót és az állami csemetekertben 800 ezer .facsemetét mentettek meg. A helyi tanács kezdeményezésére nagv CS 111 őst Tanfolyamokat indítanak a szénbányákban a ciklusos munkamódszer ismertetésére Magyarországon már 130 szenelőcsapat dolgozik ciklusos munkaszervezéssel, gra­fikon segítségével. A ciklusos munkamód­szerrel dolgozó csapatok termelése át­lagosan 20—30 százalékkel emelkedett. A bánya, és energiaügyi minisztérium tervei szerint az év végéig a szenelő mun­kahelyek 50—60 százalékánál bevezetik a ciklusos munkaszervezést. Ennek «ló­ban foglalkoznak majd a szovjet szénbá­nyák 1950, évi ciklusos munkaszervezési tapasztalataival és a magyar tapasztala­tok értékesítésével. Tovább folytatják a ciklusos munkaszervezési tanfolyamokat minden üzemben tanfolyamot indíta- vezetésével. Július i szervezet tapasz­ts, nak egy-egy műszaki közepén megindítják segítésére a bányászati lapok különkiadás- I talatcserét is. gondot, fordítanak «. belvízuóde'om« ro is. lő katasztrális holdat hódi« tattak meg a mezőgazdasági műve­lés számára azzal, hogy a község határában az egyik mocsaras terü­letet lecsapolták. * A község dolgozói önludatos mun­kával védik megszépü|í, szabad éla. tűket. A növényápolás lerén a já­rásban ők az elsők. Taktakenéz ha­tárában négyzetméternyi bevetetlen terület sincs. Látva a szomszédos községek fejlődését, elhatározlak, hogy őizre tszcs-t alakítanak. Már működik az előkészítő bizottság. Vá. radi íjászlő 12 ho|das közópparaszt és Tóth Gusztáv 9 holdas középpa­raszt. a tanács végrehajtóbizottságá­nak elnöke jár az élen a népnevelő munkában. A nyár folyamán e| akarnak mennj Mezőcsátra, hegy megnézzék a termeló'csoporlok éle­tét, átvegyék tőlük azokat a kincse, két érő tapasztalatokat, amelyeket Jegorov elvtárs adott a mezőcsáti szövetkezén dolgozó parasztok szá­mára. * Kultúrotthont is létesítenek a községben. Az építési terveket már ojküldtók 'a járási tanácshoz- Meg­írták azt is, hány dolgozó paraszt ajánlotta fel, 'hogy munkával, fo­gattej segít az építésben, hogy mi­előbb megnyithassa kapuit a kultúr­otthon. Hatalmas érdeklődés kíséri min­dig a megyei tanács vándor.filni* szolgálatának előadásait. Az általános iskoja VIII. osztá­lyát most végző fiatalok közül töb­ben tovább tanulnak. Ivra.ppai Piros­ka a gr un ti mu s akar lenni, Lukács Gyula gépészeti technikumba je­lentkezett, * Nemrégiben adták át rendelteié, sínek a községben az új orvosi ren­delőt, amelyet a legkorszerűbb fel­szereléssel láttak el. Megépítették mái .a távbeszélő vonalakat is. Mindez biztosítja, bogy Taktakertá- ■zen nem kc|l már meghalnjok s-zabő Lajpsnóknak amiatt, hogy nem jut­hatnak idejében megfe|clő orvosi segítséghez. A grófok uralmát, a népel|cnes intézők bábáskodását elsöpörte a felszabadító Szovjet Hadsereg, Tak­takenéz község dolgozóinak egészsé­gére, boldog jövőjére is gondot vi­se] a Párt, a dolgozók állama. (v. b>l

Next

/
Oldalképek
Tartalom