Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-08 / 81. szám

4 ÉSZAKMA GY ARORSZÄG Vasárnap, 1951. évi április hó 8 Á Miskolci Hangversenyzenekar bemutatkozó előadása Szocializmust építő népi demokrá­ciánkban a kultúra minden kincse a dolgozóké, így a zeneművészet értékes, nevelőhatású, gyönyörködtető alkotásai is. Elsősorban nagyzenekarainkra vár az a feladat, hogy hangyerseny-soroza- taikkul közelebb hozzák a do'gozókhoz a klasszikus zene örökbecsű alkotásait, Megismertessék őket az élei^áró szovjet zenével, ápolják magyar klasszikus ho. gyományainkat és mind szélesebb kör­ben terjesszék új magyar zeneszerzőink egyre értékesebb müveit. Erre a megtisztelő és lelkesítő fel­adatra vállalkozott a Miskolci Hangver. aenyzenekar, amely a Part segítségével a közelmúltban alakú t meg és hazánk felszabadulása hatodik évfordulójának előestéjén mutatkozott bo a miskolci színházban. .Nagy örömmel üdvözöljük Miskolc kulturális életének ezt az újabb gazdagodását. A Zenekar megalakulása régóta érzett hiányt pótol. A Miskolci Hang-verseuyzenekar — már első hangversenye is beszédesen bi. zonyította — értékes erőforrás 'esz Mis. kolc és a megye dolgozóinak zenei ne­velésében, zenei kultúrájának fej eszté- sében. A zenekarban Nagymiskolc leg­jobb zeneművészeti erői tömörültek, akik örömmel és lelkesedéssel láttak munkához. Érzik, milyen szép, nemes feladat hárul rájuk: megismertetni, megszerettetni a dolgozókkal a zene szépségeit és ezen keresztül a szociális, ta építés, a békéért folyó harc szolgála. tába állítani a zeneművészetet. A közönség érthető nagy érdeklődéssel várt«, a Miskolci Hangversenyzenekar be­mutatkozását. Igen értékes és figyíremre- méltó volt a zenekar bemutatkozó hang­versenyén a műsor, összeállítása. Révai elvtárs kongresszusi beszédében rsmuta. tott, hogy zenei életünk fejlesztésében állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy „a zenének is realistának kell len. nie, népszerűnek és dallamosnak, hogy magyar népzenére és a klasszikus ma­gyar zeneirodalomra, mint alapra építve kell tovább mennie, hogy kifejezhesse a zene nyelvén szocializmust ípitő népünk új érzelmeitMegszólalt a zepekar tö­mör, élettel telített, gazdag színárnya­latú előadásában hazánk nagy zenekül, tőjének, Érkel Ferencnek „Hunyadi László“-nyitánya. Az ismert inü teljes szépségében érvényesült n zenekar tol­mácsolásában. Külön ki kell emelnünk Konti Izidorusz kürt-, Pálvölgyi József fúvóik-, Vamcsó Dezső hegedű., Fazc. kas Béla klarinét-. Patkós Kálmán trombita-szólóját. A kpngvefseny második száma Csaj. kovszkij: ,B-moll zongoraversenye“ volt Peitri Endre kiváló zongoraművészünk előadásában. Csajkovszkij forradalmi szellemű zongoraversenye 'ehetőséget nyújtott mind kiváló zongoraművészünk, mind a zenekar számára kivételes képes­ségük és művészei felkészültségük be­mutatására. Eozsnyai Zoltán. ft nagy- képességű vendégka magy irányításával tökéletesen egybefonódott a zongora, művész és a zenekar előadása. A szünet után Weiner Leó Kossuth, díjas zeneszerzőnk „I. Divertimentóját“ és Bartók „Román népi táncok“ című szerzeményét adta, elő a zenekar Ga- lánffy Lajos, a Miskolci Zenekonzer- vatóriura igazgatójának / vezényletével. Galánífy Lajos személyében a zenemü­vek szépségét mélyen átélő ’őrnagyot ismertünk meg, aki szuggesztírt'* erővel fogja át a zenekart. A hangverseny utolsó száma Lisz.t Ferenc kivételes szépségű szimfónijíus költeménye, a „Les Preludes“ volt, A Miskolci Hangversenyzenekar ennek elő. adásénál mutatta meg leginkább értékeit, iíozsnvai Zo'tán csupa tűz. csupa lelke­sedés dirigálásával magával ragadta-^ a zenekart és teljes szépségében szó’altatta' meg a nagy zenejsoltő egyik leghatal­masabb alkotását. Szép és hálás fel­adat volt klasszikus zenei hagyomá­nyaink közül ennek a szerzeménynek be. mutatása is. A közönség nagy szeretettel és lelkese­déssel fogadta a Miskolci Hangverseny- zenekart, amelynek Liszt: „Les Prelu- de3“-jét meg is kellett ismételnie. A Miskolci H,angversenyzenekar be. mutatkozása annak bizonysága volt, hogy a Párt és a népművelési ko-mány. zat segítségével elvan zenekart hoztak létre Miskolcon, ame'y alkalmas a dolgo. zók iegmagasabbfokú zenei "igényeinek kielégítésére. Kívánatos, hogy a Hang­versenyzenekar mielőbb megismételje ezt a hangversenyét, rendezzen új hang­versenyeket, hogy a dolgozók minél szé. lesebb tömegeiben elmélyítse a zene sze. re tetet. Völgyi Béla. Ünnepélye» keretek között adták át a Népművelési Minisztérium jutalmát a téli kulturverseny során első helyet eléri borsodmegyei kulturcsoportoknak A felszabadulás ünnepén adtak át ünnepélyes keretek között a Népművelési Minisztérium jutalmát az ónodi színjátszó csoportnak, mely a falusi kultúrversenyben a borsod- megyei szinjátszócsoportok között az első helyre került. Az ónodi színjátszó csoport a ver­senyben a kultúrcsoport által össze­állított színdarabbal szerepelt. A kultúrcsoportot a miskolci Nemzeti Színház színészei patronálták, akik résztvetíek a próbákon és tanácso­kat adtak a színjátszóknak. Nagy segítséget nyújtott a színjátszó cso­port tagjainak a kultúrotthon veze­tősége azzal is, hogy állandó próba­termet és megfelelő díszleteket bo­csátott rendelkezésükre. Ugyancsak jutalomban részesült a pusztafalusi 12 tagú népi tánc- együttes is. A népi táncegyüttes fel­kutatta a falu régi táncmolivumait, ezeket „Kossuth-verbunkos“ cím alatt mutatták be. Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért“ legújabb száma A „Tartós békéért, népi demokrá­ciáért!“ legújabb számának „A béke. egyezményért!“ címú vezércikke hang­súlyozza, hogy a világ népei a békéért vívott harc új, döntő szakaszába lépnek. A népek támogatják a Béke Világta- nácsnak a békeegyezmény megkötését ■követelő felhívását. Eriül tanúskodnak a lap magyarországi’, romániai, norvé­gjai, csehszlovákiai, kanadai, bu’gáriai, franciaországi, nyuga-tnémetorszigi és ausztriai jelentései, A . lap közli Beden Oszkárnak, a Ma. ;yar Dolgozók Pártja központi lapja, « Szabad Nép főszerkesztőjének „Magyar, ország felszabadításának hatodik év­fordulója“ című cikkét. B. Palme Dutt, az Angol Kommu­nista Párt elnökhelyettese . cikkében az angol nép és a brit birodalom népei kö­zötti viszony problémájával foglalkozik. Közli a lap Jean Pronteau, a Fran­cia Kommunista Párt Központi Bi. zottsága tagjának cikkét a franciaorszá­gi fasiszta választási törvényről. A cikk lerántja lt leplet a polgári pártok által hozott törvény reakciós jellegéről. Paul De Grót, a Holland Kommunis­ta Párt főtitkára « holland népnek a békéért és a nemzeti függetlenségéért vívott harcával foglalkozik. Pero Popivoda Jugoszlávia belső helyzetéről irot-t cikkében konkrét tények elemzése alapján rámutat arra, hogy Jugoszláviában — és mindenekelőtt Ti­to fasiszta pártjában — meggyorsult a bomlási folyamat. A HÉT KÖNYVEI SZIKBA KÖNYVKIADÓ. Sztálin műveinek 5. kötete, négyszáz­nyolcvannégy oldal, kötve 15 forint. Marx: Bevezetés a politikai gazda­ságtan bírálatához (Marxizmus-Leniniz. mus Kiskönyvtára 78. sz.) 4ö oldal, fűzve 1 forint-. A japán háborús bűnösök baktérium, pere. négyszázharmincnyolc oldal, köt­ve 22 forint A szovjet nép átalakítja a természe­tet, 111 oldal, fűzve 3 forint 50 fii- lér. A Szovjetunió és a népi demokra. tikus országok tervteljesitése, 84 oldal, fűzve két forint ötven fillér. Harc a. német egységért (Nemzetközi Kérdések 53. sz.) 84 oldal, fűzve 2 fo­rint 50 fillér. Pórig: A békéért és szabadságért, 8C oldal, fűzve 3 forint. Teherán. Jalta, Potsdam 1943—1945 (hivatalos közlemények) (Nemzetközi Kérdések 54) 36 oldal, fűzve I forint. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: Jókai Mór: Csataképek (Szépirodal­mi Kiskönyvtár 12—13) 112 oldal, fűz. ve 3 forint. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (re. gúny), 478 oldal, fűzve 20 forint ütvén fillér, kötve 20 forint ötven fillér. Madarász Emil: Hatvan dollár (el­beszélések), 88 oldal, fűzve 6 forint ötven fillér. Tolnai Lajos: A nemes vér (regény), 224 oldal, fűzve 8 forint. Dickens: Dombey és fia (regény), 4S0 oldal, fűzve 49 forint, kötve 01 fo­rint.. Moliere: Tartuffe, 116 oldal, fűzve 9 forint. Shakespeare: Szentivánéji álom, 224 oldal, fűzve 5 forint ötven. fillér. UJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ: Herzen: Ki a bűnös (regény), 240 oldal, fűzve 11 forint. Holopov: Tüzek az öbölben (regény), .220 oldal, fűzve 9 forint ötven fillér, kötve 14 forint ötven fillér. Korpák: A brjanszki erdőtől a Kár­pátokig, 156 oldal, fűzve 8 forint, kötve 13’ forint. Turgonyev: Füst, 176 oldal, fűzve S forint, kötve 13 forint. A Volgától a Dunáig. Szovjet kök tők a magyarokról (versek), 7S oldal, fűzve 4 forint ötven fillér. IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ; Aranyosai Magda: Hajnal (regény), (Úttörő Kiskönyvtár), 64 oldal, fűzve 1 forint ötven fillér. Kóczogh Ákos: Cínkevédö brigád, 32 oldal, fűzve három forint ötveu fillér. Székely Katalin: Cinege (regény), (Úttörő Kiskönyvtár), 62 oldal, fűzve cgv forint ötven fillér. Sztrókay Kálmán: KisérietezdTkönyv, 256 oldal, kötve 21 forint ötvsn fillér, Korotyej ev—Levkin: Sztálingrádi Komszomolisták, 120 oldal, fűzve pegy forint. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ: Fekete Sándor: Vásári Pál 1826— 1849, 80 oldal, fűzve 3 forint ötven fillér. , Gazda István: A százarcú szén (Ter­mészettudományos Kiskönyvtár 69), 68 oldal, fűzve két forint kilencven fillér. Műsorfüzet « városi és falusi kultúr- esőportok részére, 176 oldal, fűzve 6 forint. A filmművészet kérdései, £62 oldal, kötve 22 forint ötven fillér. Kolmakov: A lrnrszki mágneses rend. ellenesség (Természettudományos Kis. könyvtár 68), fűzve 1 forint negyven fillér. » Komarov: A mesterséges hideg (Ter­mészettudományos Kiskönyv-tár 67), 40 oldal, fűzve 1 forint harminc fillér. Petyerburgszkij: A talaj alapvető tu­lajdonságai (Természettudományos Kis­könyvtár 66). 46 oldal, fűzve 1 forint nyolcvan fillér. A szovjet zene fejlődésének útja, 100 oldal, fűzve 7 forint. Voroncov—Veljaininov: A világmin­denség, 38S oldal, kötve 24 forint öt­ven fillér. Pedagógusok tapasztalatcsere értekezlete Encsen és dütüisöii Bódé Lajos tanulmányi felügyelő irányításával az emesi járás osztott is. kóláinak- pedagógusai tapaaztáu'Iescn* értekezletet tartottak Encsen. Papp Sarolta hemádvécsei nevelő. * szovjet nevelők tanulmányai alapján kidolgozott értekezését olvasta fel. 3 földrajz tanításával kapcsolatosan, — Gorgényi Arthur enesi nevelő „A szél keletkezése és a légnyomás változásai“ címmel tartott bemutató előadást. A tapasztalatcserén résztvevő nevelők va­lamennyien hozzászóltak az értékes, színvonalas tanításhoz. Büttösön. az osztatlan és a -részben osztott iskolák nevelői tartottak tapasz­talatcsere megbeszélést. Vincze Ilona gagybátori nevelő tanítási módszerét tartották a nevelők a legsikeresebbnek. AZ ÉLET HÍDJA (Háy Gyula színműve a Miskolci Állami Nemzeti Színházban)­A budapesi NemzeT Színházban a ' Pártkongresszus, tiszteletére, a Mis­kolci Állami Nemzeti Színházban felszabadulásunk évfordulóján mu­tatták be Háy Gyula „Az élet hídja" című színmüvét. A két alkalom el­választhatatlanul összefügg egymás­sal. Ha a magyar, nép felszabadulá­sáról beszélünk, beszélnünk kell a kommunisták Pártjáról. Ha a fel- szabadulás óta eltelt hat év ered­ményeiről szólunk, akkor Pártunk eredményeiről, a kommunisták harcairól, Pállunk hat éves törté­nelméről beszélünk. A magyar dol­gozó nép a Párt vezetésével, a mun­kásosztály, a dolgozók legjobbjainak szívós küzdelmei árán érte el azt, hogy a Szovjetunió. Sztálin elvtárs kezéből kapott szabadságával élni tudott és felépítette a fasiszta dúi.ás romjaiból saját hazáját. Háy Gyula darabja ezt a nagy tör­ténelmi összefüggést domborítja ki, ezért aligha akadt volna alkalma­sabb színpadi mű akár a Pártkon­gresszus, akár a félszabadulási év­forduló ünnepélyességének emelé­sére.',,Az élet hídja" a munkásosz­tálynak, a néphez hű értelmiség­nek, az ifjúság legjavának a Párt vezetésével végrehajtott egyik leg­szebb hőstettét, a Kossuth-híd fel­építését vetíti színpadra. A hídépí­tés hősei, a Bódog Millályok. Varga Antalok, Varga Janik, Dániel And­rások, Jánosik Zoltánok. liévi Tiborok. Márki Jenők, a Széli Ol­gák és társaik aranybetűkkel írták be nevüket a szabad Magyarország történetébe, ők tudták, s ha mind­járt még nem is értették meg, meg­tanította őket arra a Párt, hogy a Kossuth-híd az élet hídja, amely a régi rabéletből az új életbe, a dol­gozók szabad életébe, a szocializ­mus világába vezet át Mert hogy is volt akkor, 1945-ben? Romokban hevert fővárosunk, or­szágunk. A fasiszták romba dön­tötték a régi Magyarországot, de a régi rendszer, a kizsákmányolok népellcnes uralma is végkép romba- dőlt. Mindjobban tudomásul kellett venniük: amit ezután a felszabadult magyar nép .épít, azt nem a régi uraknak, hanem saját magának építi. Magának építi, mert a dolgo­zók élén olyan harcedzett Párt, olyan Vezér áll, aki a nagy Bolsevik Párt tapasztalataival, a szovjet nép forradalmi tapasztalataival rendel­kezik, s ez a Párt nem ismer le­küzdhetetlen nehézséget, nem ismer lehetetlent. i 945 nyarán, amikor a darab cse­lekménye kezdődik,\ mar világosan látta Rákosi elvtárs és a Párt ve­zetősége, hogy Budapest kettészakí­tottsága, a Duna-hidak hiánya leg­főbb akadálya az új elet, a gazda- sági vérkeringés megindításának. A Szovjet Hadsereg által vert ideig­lenes híd a téli jégzajláskor hasz­nálhatatlanná vált. Állandó híd kellett! És az új hídnak a jégzaj­lásig, legkésőbb 1946 januárra el kell készülnie! — határozta el a Pártvezetőség. A közlekedésügyi minisztériumban, Gerő elvtárs mi­nisztériumában elkészül az új híd terve. A feladat nagyszerűsége lel­kesedéssel toítj el Révi mérnököt s lelkesedése magával ragadja ha- ladószellemű mérnöktársai% de nem úgy az elmaradottabbakat és a jobb­oldali szociáldemokrata Fejtő mér­nök urat, aki tajtékozva érvel: a régi Duna-hidak 8—10 évig épül­tek, hogy lehet olyan „ostobaságot" kitervelni, hogy most — most! — néhány hónap alatt felépülhet egy híd! Ki bolond, éhesen, rongyos3*1 tél idején a Duna jeges vizével bir­kózni! Honnan vesznek munkást ehhez! •És mégis került munkás! Elsősor­ban Bódog Mihály, a kommunista vállalta, hogy: lesz munkás. Igaz, eleinte nehezen ment a toborzás. Még a vele egy fedél alatt lakó Varga Anta] ács, aki pedig régi mozgalmi ember — és Tóni fia is úgy vélték: jobb a magánvállalko­zóknál dolgozni ezekben az Ínséges időkben. Dp fiát, a kommunista Ja­nit nem tarthatta vissza ahídépítés hősi vállalásától. Bódog Mihály példamutatása, felvilágosító mun­kája nyomán egyre nőtt a hősi tá­bor. egyre fokozódott a lelkesedés- — épült a híd. Ezalatt a Kisgazda- pártba .betódult régi urak merész terveiket szövögették a nyugati im­perialisták helyi ügynökeivel, a maguk személyes boldog jövőjéről, a régi rend visszaállításáról, feke- téztek és vígan halásztak az inflá­ció zavarosában. Amit a kulák. a kupec, a batyuzó Hús nénik és a kis feketézők szűkebb arányok közt folytattak, azt az Eraőffy-féle reak­ciós „politikusok", gyárigazgatók, bankárok és nagy rabló társ3ik or­szágos méretekben űzték, s a kis és nagy spekulánsok egyhúron pen­dítitek. A reakció hadat üzent a hídépí­tésnek. de a csatát elvesztette a kom­munisták sziklaszilárd soraival szemben, a kommunisták, a becsű letes hazafiak, az öntudatos dolgo­zókra ' támaszkodhattak. a hídépí­tők segítségére sietett a felszaba­dító Szovjet Hadsereg jégtörő hajó­jával és robbantó különítményével, elhárította a hidat elsodrá-ssal fe­nyegető jégzajlás veszedelmét. A hídépítés hősi halottjának, Varga Janinak helyét elfoglalta apja, Varga Antal és a megrövidített határidőre kitűzte a hídépítők, a Párt nagy al­kotó győzelmének diadaljelvényét: a vörös zászlót­,,Az élet hídja" cselekménye ön­magáért beszflő történelmi tónor. Háy Gyula nagy érdeme, hogy ezt a hőskölteménybe iUő tényt a szín­műíró művészi eszközeivel színpadra vitte és ezzel méltóan örökítette meg a hídépítők elévülhetetlen di­csőségét. A történelmi tényékhez az írónak nem kellett semmit hoz­záadnia inkább az volt a feladata, hogy a színpad követelményeihez mérve a legjellegzetesebb, leglénye­gesebb mozzanatokat sorakoztassa fel. S Háy Gyula e feladatot mes­terien oldotta meg. Darabja a ma­gyar szocialista-realista színmű- irodalum egyik legjelentősebb ter­méke. A szerző a szorosan a hídépítés­hez fűződő jeleneteket építette fel a leghatásosabban, rmg az esz­presszóbeli pillanatfelvételt, a^ely az akkori társadalmi viszonyok ér­zékel letéseképpen illeszkedik a da­rabba, némileg elnagyolta. A cse­lekmény természeténél fogva, de az akkori idők társadalmi erőviszo­nyainak Ilii érzékeltetése céljából is nagyszámú szereplőt kell moz­gatni a színpadon. Háy Gyula a leg­bonyolultabb tömegjeleneteket is életszerűen és hatásosan oldja meg — a bizalmi gyűlések lefolyása —■ de éppen a szereplők nagy számá­nál fogva egyes alakok (liévi. Kar­dos, Gonda mérnökök) fejlődésének rajza elmosódik, anélkül azonban, hogy a cselekmény, a lényeg össz­hatását csorbítaná. Annál éleseb­ben rajzolja meg a hídépítés főhő­seinek és egyes ellenséges figurák­nak jellemvonásait. Bódog Mihály, a példamutató kommunista, aki felismeri, hogy a híd ügye a munkásosztály jövőjé­nek ügye, lángoló lelkesedése köz­ben szinte észre 'sem veszi saját egvéni, családi problémáját, felesége és apró gyermeke ellátásának kér­désé1, aminek megoldását így mint­egy a véletlenre bízza. És ez a vé­letlen ébreszti rá Erzsit, a felesé­gét villanásszerűen a hídépítés, a közösség nagy ügyének felismeré­sére. A miskolci bemutatón Bódog Mihály szerepe Szalai Károlyt ed­dig legsikerültebb legmélyebben ér­telmezett alakítására ihlette. A da­rab másik nagyszerűen megrajzolt hőse Varga Anta], az országszerte ismert ács, a régi mozgalmi em­ber, akiben a mozgalom múltbeli sikertelenségei kétkedéseket tápiái­nak s csak fia hősi halála győzi meg- hogy a mostani küzdelem a nagy alkalom a végső győzelem ki­vívására. Döbbenetes életszerűség­gel ábrázolta ezt a szűkszavú, hi­tetlenkedő. kissé keserűen okoskodó iz.zig-vérig munkasalakot Agárdi Gábor, aki a darab egyik leghatá­sosabb jelenetének adott valóságos életet. Az a jelenet ez. amikor Varga megtudja Bódog Mihálytól, hogy Jani fia hősi halált halt azért az ügyért, amelyből ő és Tóni fia ki­vonta magát. Rádöbben kötelessé­gére és kiméri határozott hangon közli Bódoggal: „Egy Varga he­lyére két Varga fog áUani." A Dá­niel miniszteri tanácsost megsze­mélyesítő Farkas Endre maszkban, magatartásban kitűnően ábrázol*» a harcedzett., gazdag tapasztalat.!! s éppen ezért nyugodt biztonsággal harcoló, intézkedő mozgalmi embert. Varga Irén meggyőzővé tette a tu-' (Miauból egyik óráról a másikra öntudatossá váló Bódogné átalaku­lását. Márki mérnök szerepében Pagonyi János egyre fejlődő jellem- színészi képességei mutatkoztak meg. György László főmérnöke, Horváth Pál lelkes haladó értelmi­ségi típusa, Magyar Erzsi csupa- élet fiatal parasztasszonya, Máté Éva helyes irányú fejlődésről ta­núskodó egyetemi hallgatója. Sár­közi Sándor pár mondatával is hi­teles munkása; Csiszár András ap­ját mindenben követő Varga Tónija. Gál Lajos pallérja, Jáky Ellj az eszpresszó légköréből menekülő s a hídépítés harcosaihoz csatlakozó ,, mérnök-jelöltje“ s a hídépítés többi pozitív hőse mellett tág tér ju* - negatív szerepeknek. Ezek között a legszélesebben meg­alapozott figura a 45-ös idők jelleg­zetes alakja, a batyuzó Ilus néni, akit Kovács Terus formált meg de­rűt kehő élethűséggel. Timar József hatásos arcjátékkal, -mozdulatokkal és hangsúllyal rajzolta határozót- tabbá Ernőffy, a, feketéző jobboL dali képviselő szerepét. Szabados Ambrus ágáló, demagog jobboldali szoedem vezetője, Tánczos Tibor kihívó, reakciós mérnöke. Ági) Éva eszpreszó-tulajdonosa, Németh Gabi álmodozó- unott Pongory An­nája egészíti ki a reakció galériá­ját. Vass Károly rendezőnek az a szép feladat jutott, hogy valamennyi sze­repe* s az egész cselekményt az élet valóságával töltse meg a színpad «zük keretei között, ami technikai­lag is bonyolult feladat volt A rendező ezt a bonyolult feladatot Básthy István díszletei segítségé­vel úsry oldotta meg hogy a maga-- rpndű témához méltó, kiemelkedő előadás volt az eredmény. HAJDÚ BÉLA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom