Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-08 / 32. szám

4 ÉSZAKMAGYÁRORSZÁŐ Csütörtök, 195L évi fetoruSi hő & /. Viktorov: A JOBBOLDALI SZOCIALISTÁK AZ AMERIKAI AGRESSZOROK SZOLGÁLATÁBAN „A béke győz a háború fölött!“ Sztálin elvtárs többízben rámuta. tott arra: a népek békéjéért és biz­tonságéért folyó harc egyik legfon­tosabb feladata aZj hogy idejekorán leleplezzük a háborús gyujtogató- kat. E feladat megoldása állandó és határozott harcot tesz szükségessé a jobboldali szocialisták, — a béke legádázabb ellenségei ellen, akik ma aktívabban szolgálják az imperia­lista háborús gyujtogatókat, mint valaha. Ma az amerikai imperializmus a háborús gyujtogatók táborának ve'zető ereje. Kétségbeesett fegyver­kezési hajszát folytat, véres agresz- sziót kezdeményezett a koreai nép ellen, nyilt agressziót követel a Kí­nai ' Népköztársaság ellen. Erőlte­tett ütemben állítja helyre a német­fasiszta revans-szehemű hadsereget, hogy a fasiszta agresszió tűzfész­kévé változtassa Nyugai-Németor- szágot, hogy előkészítse a háborút a Szovjetunió s a népi demokratikás országok eben. Az amerikai inter veftciösok, akik a megalázó Mar- shall-terv és a támadó Északatlanti Tömb szálaival behálózták a nyu- gateuropai országokat, arcátlanul garázdálkodnak Franciaországban, Olaszországban, Angliában, beavat­koznak belügyeikbe, katonai tá maszponttá, ágy Útóltelék-szállí tóivá teszik őket a Wall Street szolgála­tára. Ebben az aljas igyekezetükben az amerikai Intervenciósokat a leg­aktívabban az ifnperializmus .jobb­oldali szocialista lakájai támogat­ják­,,A jobboldali szocialisták a hábo­rús gyujtogatók szolgálatában“ cí­men a napokban megjelent gyűjte­mény gazdag és tartalmas anyagon keresztül jellemzi a külföldi Kom­munista Pártok harcát a jobboldali szocialisták ellen Angliában, Fran­ciaországban, Olaszországban és Nyugat-Németországban. Köztudomású, hogy az angol „munkáspárti" kormány politikája az agresszióra és egy újabb háború kirobbantására irányul. A jobboldali labouristák a Wall street és a City engedelmes kezeseiként bocsátják áruba a munkásosztály érdekeit, az Angol nép nemzeti érdekeit. A City megbízható szolgáiként folytatják a brit imperializmus régi politikáját, amelynek jelszava: „oszd meg és uralkodj“ volt. „Indiában és Burmában — írja Harry PoUitt —, ahol az angol kormány kénytelen volt bizonyos engedményeket tenni a nemzetközi függetlenségi mozga­lomnak, biztosította a bennszülött burzsoázia és a földesurak támoga­tását a maga számára a nép köve­télései elleni harcban ... Sőt, mi több, a labourists kor­mány hosszabb idő óta folytat gyar­mati háborút Malájföldön. Folytatja bűnös politikáját Transzjordániá- ban. fokozza az imperialista ár­mánykodásokat a Közep-Keleten és hatalmas arányokban aknázza ki az afrikai szárazföld erőforrásait.“ A jobboldali „munkáspártiak“ nacionalizálásnak nem az a célja, hogy társadalmi tulajdonba vegye az összes termelési eszközöket. Azokat a tőkéseket, akiket meg­fosztottak tulajdonuktól, bőkezűen kárpótolják, a naionalizáJt vállala­tok munkásainak pedig azt ajánl­ják, hogy nagyobb erőfeszítéssel dolgozzanak, bár ezeknek az ága­zatoknak az igazgatása. akárcsak azelőtt, a tőkés osztály, sőt a ko­rábbi tulajdonosok kezében marad“. így fest a valóságban a labouristák „új szocializmusa“, amely a munkásosztály elnyomatá­sát hivatott örökössé tenni és az elrothadt kapitalista rendszert hiva­tott megmenteni. Az Angol Kommunista Párt ke­mény harcot folytat az imperializ­mus „munkáspárti“ csatlósai ellen. ■A Kommunista Pártban — írja Philipp Bolsovver — nincs helye azoknak, akiknek nézetei vagy cse­lekedetéi a kapitalizmus javára irá­nyulnak és akik saját érdekeiket fölébehelyezik a dolgozók érdekel­nek.“ A Kommunista Párt elje­gyezte magát a békéért és a szocial­izmusért folyó harccal. E harcban a legöntudatosabb munkásokra tá­maszkodik, s vele h^ad a labourisía pártnak és a szakszervezeteknek igen sok egyszerű tagja. Maurice Thorez „Ez - Blum!" című gúnyirata egy Romain Rolland „Jean ” Cristoph“ című regényének ötödik kötetéből vett idézettel kez­dődik: „Dúsgazdag polgárok fia- volt, egyike azoknak, akik arisz­tokratikus irodalommal foglalkoz­nak és a Harmadik Köztársaság patríciusainak szerepében tetszeleg­nek. Lucien Levy-Coeur nek hívták- Mézes-mázos beszéde volt, válasz­tékos tagiejtései, finom és lágy keze, amely belesimult a más ke­zébe. Mindig kihangsúlyozta udva­riasságát, szeretetreméltó volt... Aláásott mindent, ami férfias, ami tiszta egészséges, népi volt, aláásta az eszmékbe, az érzésekbe, a nagy emberekbe, az emberbe vetett hitet. Gondolkozásának alapját ez a tisz­tán gépies öröm képezte, hogy el­végezze az elemzést, — azt az elem­zést, amely nem ismer semmiféle mértéket, hogy kielégítse a féreg ösztönét, azt az állati szükségletet, hogy sárba tiporja a gondolatot... Lucien Levy-Coeur szocialista volt...“ A szocialista farizeusnak ez az arcképe, amelyet oly mesteri kézzel rajzolt meg a nagy író, valóban élethű. Amint Maurice Thorez rá mutat, Romain Rolland jól ismerte az eredetit — Leon Blumot, aki egyébként iskolatársa volt. Romain Rolland Leon Blumról adott jellem­zése még 1908-ban született. Mau­rice Thorez bemutatja az áruló, az undok féreg további útját, aki élet­célul tűzte ki, hogy a munkásmoz­galmat megbontsa és a tőkéseket fogja szolgálni- Leon Blum nemcsak a franc’a munkás* osztályt árulta el. Schumacherék és Saragaték bűnös mesterkedéseinek leleplezését taiúl_ ja meg az olvasó Ottó Grotewobl, W. Petór, Pietro Rossi és Giuliano Paietta érdekes cikkeiben, amelyek megmutatják az angol és francia jobboldali szocialisták aljasságával vetekedő nyugatnémet és olasz álszocialisták igazi arcát. A gyűjtemény világosan megmu­tatja. hogy a jelenlegi nemzetközi élet legfontosabb kérdésében — a háború és a béke kérdésében — a jobboldali szocialisták a háborús gyujtogatók aktív ügynökségének, a béke legádázabb ellenségeinek szerepét töltik be- Nyíltan szembe- száltóak a béke védelmi mozgatóm ma], az atomfegyver eltiltására irá­nyuló követelésekkel ellenzik a fegyverkezés csökkentését és min­den eszközzel előmozdítják a hábo­rús őrület szitását, a háborús uszí­tást. Különös erővel hangzik ma Sztálin elvtársnak az a megállapí­tása, hogy a szociáldemokrácia ,A kapitalizmus legfőbb támasza a munkásmozgatómban az új háborúk és intervenciók előkészítésében.“ A jobboldali szociáldemokrácia leleplezése rendkívül fontos a béké­ért. a demokráciáért és szocializ­musért vívott harc szempontjából. A Szikra Könyvkiadó igen értékes munkát végez. Az 1950-es évben kj- adott új könyvei hozzájárultak a dol­gozók marxista-leninista elméleti tu­dásának fokozásához, a nemzetközi kérdések megismeréséhez. A Szikra könyvek valóban fegyverré válnak a dolgozók kezében. A marxista-leninista klasszikusok 1.758.Ö00 példányban jelentek meg- Sztálin ejvtárs müveit eddig hárc .i millió példányban adták ki. Ez e szám mutatja a magyar dolgozók hatalmas tanulási vágyát, mélységes szerete- tét és háláját Sztálin elvtárs iránt. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Története 560 ezer példány ban forog közkézen, a „Lenin.zmus kérdései” 100 ezer, a Leninről szóló gyűjtemény ugyancsak 100 ezer pél­dányban. A Szikra Könyvkiadó Lenin és Sztálin, valamint Marx és Engels műveiből több gyűjteményt állított össze. Rákos,- ejvtárs „Válogatott beszédek és cikkek" c. könyvé 100 ezer, a „Rá­kosi per“ csaknem negyedmTió pél­dányban jelent meg. Vezetőink írásai közű) kiemelkednek Gcrö Ernő, Révai Iskolások rajzai, képei a „ A ,Marc a békéért“ kiállításra Miskolc sok iskolájából érkeztek képek, színes ceruzával, festékkel* szénnel készített rajsok. A diákok rajzai egytől.egyig azt « gondola­tot fejezik ki: tudjuk, mit jelent a háború, mindennél drágább nekünk a béke, szabad életünk megvédésé­ért semmi áldozat nem sok! A ké- pékén a világ békeszerelő népeinek közös gondolatát fejezik ki a raj­zolók: azt a gyűlöletet, amely az imperialista agresszorok ellen irá nyúl és azt a mérhetetlen bizalmat és szeretetet, amelyet a világ dolgo­zói a béketábor hatalmas támasza, a Szovjetunió és bölcs vezére, a nagy Sztálin iránt éreznek. Sok ké­pen látjuk szeretett tanítónkat, Rá­kosi elvtársit, bizonyságául annak, milyen hálával és szeretettel fordul a tanulóifjúság is népünk vezére felé. Foglalkoznak a rajzok a még elnyomás alatt élő országok kom­munista pártjainak, népeinek har­cával, békeküzdelmével. Kassai Ágnes, az állami közgaz­dasági, leánygimnázium, tanulója földgömböt rajzolt, amelyet külön­böző nemzetiségű dolgozók állnak körül. Középen a szovjet ember, felette galamb, — a béke jelképe• A Föld minden békeszerető népe a Szovjetunió, békénk hatalmas őre felé tekint■ Klein Géza általános is. kólái tanuló — szovjet plakát nyo­mán — vízierőművet rajzolt le. Fiú áll a zsilip kapcsotójdnál, az ellen­ség támadni akar, 6 miíködésbe- hozza a szerkezetet, s a kiáradó ha­talmas tömegű víz rázúdul a táma­dókra. A rajz azt fejezi ki, hogy a béke erői legyőzhetetlenek és mJ.nt József és Horváth Márton elvtársak könyvei. A Szovjetunió megismerését szol gáija a „Szovjetunió története” című háromkötetes nagyszabású mű. Kína gazdasági és politikai fejlődéséről szá­mol be „A Kínai Népköztársaság” című gyűjtemény. Mao Ce Tung és Thorez elvtársak művei igen nagy sikert arattak. Az imperialisták aljas terveire vetnek fényt Palme Dutt é& Marion müvei, valamint a Tito bandáról és a Vati­kánról szóló lelep'ező könyvek. Ugyan­csak Szikra kiadásban jelent meg a ,..Nemzetközi Kérdések“ és a „Pártépi lés K-skönyvtára” című sorozat. 64 szépirodalmi müvet f.158.500 pél­dányban adták ki, ezek közül kiemel­kednek Hja Erenburg, Fjodorov, Ver­sigora és Ignatov könyvei­A természettudomány népszerűsíté­sére szolgál a „Természettudományos Kiskönyvtár", melynek füzetei eddig összesen 2 465 000 pé'dánvban jelentek meg. Iljin.Szegál: „Hogyan lett az ember óriás“ és Nyi'kojszkij: „A vallás keletkezése” ugyancsak nagy sikert aratott. I Harc a békéért“-kiállításon az áradat elsöpör az útból minden­kit, aki a békés, szabad élet ellen- tőr. A rajz elme is ezt fejezi Id: A béke győz. Váradi Zoltán (közgazdasági gim­názium lll/c) rajzának cime: »Ä béke győz a háború felett“. Egy munkás keiében kettétört kard, má­sik kezében vörös lobogó. A kard. a háborút jelképezi, amit a mun. kások összefogása megsemmisít, el­töröl a Föld színéről, s végső győ­zelmeit- arat a szabadság, egyenlő­ség, amit a vörös lobogó jelképez­Tóth Sándor, a Földes-gimnázium tanulója egy párisi béketüntetést rajzolt meg igen tehetségesen. ,,Béke“ — ez olvasható franciául az egyik lobogón. A tömegben egtt anya két kezével magasra tartja gyermekét> úgy követeli: békét oka. runk, nem háborús készülődést! S mintegy esküt is tesz: minden erőnkkel, életünk árán is harcolunk gyermekeink jövőjéért, békés éle­téért! A kiállítást szép számmal láto­gatják a felnőttek mellett az isko­lák tanulói is. Véleményüket, ész re vételeiket ők is beírják a vendég könyvbe. Grosz Margit azt irta: A tárlat megtekintése után még job­ban megértettem, hogy mit jelent a béliéért harcolni. Még jobban meg­ismertük a hős szovjet nép életé** békéért folytatott harcát, — írta Dudás Magda és Berdán Piroska. Nagyon fáj a szívem szegény ko­reai gyermekekért, — írta Gombos Edit. S a többi bejegyzés is mind azt bizonyítjaa gyermekek is megér tették: a békeharc mindannyiunk feladata, ők most jobbtanulás salL az iskolai és tanulmányi fegyelem megszilárdításával harcolnak azért- hogy az iskolából kikerülve, mun­kahelyükön is a legjobban megáflL ják majd helyüket. A felnőttek boldogan nézik a ki­állításon a gyermekek figyelmes érdeklődését, büszkék a szabadság, ban felnövekvő új nemzedékre. Szá­mos levélben írnak arról: a kiállí­tás is megtanított minket arra. hogy ezután még fokozottabban dolgoz­zunk, harcoljunk gyermekeink bé­kés, szabad jövőjéért. Frank Mik. lósné így ir: — Jöjjenek a tárlatra minél többen, felnőttek, gyermekek, A képeket megtekintve mindany- nyiunkba-n még jobban megerősö­dik az elszántság: harcolunk a bé­kéért! A Nagymiskolci Békeiroda hírei A Nagymiskolci Békedroda felhívja ez összes béke bizottságok titkárainak figyelmét, hogy január 9 én délután 6 órakor a Városi Tanács nagytermén ben értekezletet tartanak. A tárgy fon­tosságára va'ó tekintettel pontos meg­jelenést kérünk. Színházi műsor: Ma, csütörtökön este Csokonai bér* Jetben a „Bányászok“ AZ ÖNTUDATOS FEGYELEM RENDJE Hatalmas példányszámban jelentek meg a Szikra Kiadó könyvei <a Wall Street előtt hasoncsúszva Angliát az amerikai imperializmus háborús légi támaszpontjává alakít­ják át. Tevékenyen rósztvesznek az amerikai háborús gyujtogatók min­den támadó tervének kidolgozásá­ban és keresztülvitelében. Bevin nyíltan eldicsekedett azzal, hogy tevékeny szerepe volt az észak­atlanti támadó tömb megteremtésé­ben. A iabourista kormány ma min­den eszközzel előmozdítja a német fasizmus újjászületését, részese az amerikai imperializmus koreai bű­nös és véres kalandjának. Szüksé­ges-e beszélni arról, hogy a labou- rista kormány egész politikáját ellenséges érzület hatja át a Szov­jetunióval, a népi demokratikus or­szágokkal és a Kínai Népköztársa­sággal szemben. Á labourists kormány újabb szé­gyent hozott a saját fejére azzal, hogy elkeseredett harcba kezdett a népek békemozgalma ellen, egész politikájában dühödt támadásokat intéz a munkásosztály életszínvo­nala és demokratikus szabadságjo gai ellen. A „munkáspárt“ címmel betvenkedő Labour-Party legfőbb feladata a kapitalizmus megmentése, a dolgozók embertelen kizsákmá­nyolására, a gyarmati népek kímé­letlen elnyomására felépülő rend­szer fenntartása. A gyűjteményben megtalálhatjuk Page Arnot érdekes cikkét, amely megrajzolja a labourists párt útját megalaDításátóI napjainkig. Ronald Francis ,.Az új ,.szocializ­mus“ — a kapitalizmus támasza“ című cikkében leleplezi a labouris­ták rothadt ideológiáját, újabb „elméleterskéiket“ amelyek segít­ségével félre szeretnék vezetni a munkásosztályt. „Az „új szocializmus“ elmélete iszerint — írja Ronald Francis —■ a Az Ő lelkiismeretét terheli a köz­társasági Spanyolország veresége is. Leon Blum volt az, aki a leglelke­sebben üdvözölte a müncheni meg­egyezést Hitlerrel, amely nyilván- valóan a Szovjetunió ellen irányult. Ujjongással fogadta azt az árulást, amely Csehszlovákiát Hitler kar­maiba juttatta, s amely 1939-ben a háborúhoz vezetett. A háborút kö­vető években Leon Blum lett Fran­ciaországban az amerikai pártnak, annak a pártnak ideológiai vezére, amelynek politikája arra irányult, hogy az Egyesült Államok Francia- ország nyakába tehesse az igát. Az elsők között magasztalta a tóigázó Marshall-tervet, az elsők közötlt szállt szembe a potsdami ha­tározatokkal, amelyék egy­séges, ’ békeszerető, demokratikus állam keretében akarták feléleszteni Németországot. Éppen Blum volt az, ma pedig szennyes ügyének foly­tatói, akik lehetővé teszik az ame­rikai betolakodóknak, hogy úgy garázdálkodhassanak Franciaor­szágban, mint megszállott ország­ban. A francia munkásosztály gyűlölettel emlékezik vissza Blumra és ezt a gyűlöletet érzi „ jelenlegi jobboldali szocialista főkolompos, Jutós Moch, Ramadier és a többiek iránt is. E gyűlöletnek legjobb bi­zonyítéka az a hanyatlás és válság, amelyet a szocialista párt él át és taglétszámának állandó csökkenése. Két év alatt — 1947-től 1949-ig — 270 ezer tag, vagyis az őszes tagok 55 százaléka lépett ki a pártból. A helyzetben azóta semmi javulás nem mutatkozik A francia mun kásosztály ugyanúgy gyűlöli Blum híveit, mint az amerikai betolakodó­kat. új „Azért járunk iskolába, hogy ta* nuljuak, építsük hazánkat és meg- védjük a békét“ — ez az idei is­kolaév jelszava. Az új, népi demokratikus iskola rendje a diákok magaviseletére vo­natkozó rendszabályokat 16 pontban fofla'ja össze. Rövid, érthető és át­tekinthető szövege módot nyújt arra hogy megtanulja nemcsak minden tanító és diák — mégpedig a legrö­videbb időn belül —, hanem a szü­lök is, mindenki, aki segítem akar­ja és tudja az isko’át abban, hogy nevelő feladatát teljesítse. A régi elbírásoktól főleg ab­ban különbözik az új iskolarend, hogy szabályai egyszerűek és fogal­mazásuk is újszerű. Azt mondja meg, hogy mit kell tenni, s nem azt, amit nem szabad. Az egész is­kolarendben egyetlen egyszer for­dul elő az a szó, hogy ..ti'os", ez is a- 1, és H. fokú isko’ák növendé­keire vonatkozik, akiknek tilos a dohányzás és az alkohol fogyasztá­sa. Egyébként az új iskolarend megszabja a diákok által követen­dő magatartást, nemcsak az iskolá­ban, hanem az iskola falain kívül is. diáktársaival és tanítóival, a szülőkkel szemben a nyilvánosság előtt Az iskolarend egyszerű sza­vakkal fejezi ki a szocialista fegye­lem és crkö'cs alapszabályát: „A diák rendesen jár iskolába, szor­galmasan tanul, hogv tudásával és cse'ekedeteivej űrnél hasznosabb tagjává váljon népi demokratikus hazájának". Az új iskolarend legfőbb célja az. begy fejfösségérzetro és öntu­datos fegyelemre nevelje a nővén« iskolarend Csehszlovákiában dókekot. Ezt mondja az új iskola­rend bevezetése:- „Tanulni, ez a füfeladat. Sikert csak úgy értek cl a tanulásban ha alávetitek maga­tokat az öntudatos fegyelemnek, s pontosan fogjátok teljesíteni azo­kat a kötelességeket, amelyeket az bkolarend részotekro előír“. Az öntudatos fegyelem nem. csak azt jelenti, hogy a diák ismeri és betartja az iskolarendet, hanem azt is, hogy önként és meggyőződés­ből cselekszik így, mert tudja, hogy az iskola csak így nevelhet belőle igaz, becsületes embert, ha­zafit. Az iskolaigazgatókra és tanítók­ra hárul a feladat hogy megtalál­ják a legjobb és legmegfelelőbb formáját az öntudatos fegyelemmel összefont ko’lektiv iskolai szellem kialakításának. Különösen vigyáz- mok kell arra, nehogv lehetővé te­gyék a tanítók és tanárok tekin­télyének ajáásását, nehogy helyte­lenül érte'mczzék az ifjúság kezde­ményező erői kifejlesztésének elvét. Az új iskolarend kiterjeszti az ■'fiola-igazgatók és tanítók jogkörét, akik ezentúl nem tartoznak minden apró cseprő ügyben kikérni a fel­sőbb hatóságok jóváhagyását, ugyanakkor fokozza a felelősségü­ket, hogy a diákokban éppúgy, mint a diák-, úttörő- és ifjúsági szervezetek funkcionáriusaiban ki- fo.i’esszék a munkájukért való fe- leM*s*jy árzé*ét. A Csehszlovák 1 fiúsáéi Szö­vetség e'nöke körlevelet intézett a XII. fokú iskolák hallgatóihoz, amelyben kije’enfette, hogy az új iskojarendejetet a Szövetség úgy fogadja, mint törvényt, amelynek tekintélyét a Szövetség minden ere, jívej megvédi. A körlevél hangsú* lyozza, hogy az új iskolarend jelen­tős politikai fegyver, amelyet az iskolák ifjúsági csoportjainak hasa« nálniok kel) tagjaiknak fegyelemre való nevelésében. Az iskolarend be tartása egyben értékmérője is min* den ifjúsági szövetségi tag érettsé­gének. Az új iskolarendet mindé* szövetségi tagnak meg kell tanul­nia. Mit sem ér azonban a szavak megtanulása, ha nincs mögötte » rendszabályok betartása. El kell érni, hogy az iskolarend betartását minden diák magától értetődő, tér* reészetes dolognak tartsa A diát tágnak nem szabad megfe’edkozni» «rröl, hogy a szövetség ifjúsági esc* portjaira az új iskolarend jelentős feladatokat ró: segíteni, hogy Cseh Szlovákia iskolái szocialista isko Iákká alakuljanak át. Klement Gottwaldeivtin. a Köztársaság ejnöka, az mondta! . a Csehszlovák If júsági Szövet­ség a felelősség jórészét vit*Ji azért, hogy milyenek iskoláink. Ei term«* szelesen nem azt jelenti, hogy „ta> n-.töskodjon“ a tanítók fö'ölt, ha* nem hogy legjobb támasza legyen a nevelői karnak. Mint - ahogy as üzemekben minden szó-b^ígi tag­nak e] ke]I érnie az áimuahás cí­met, az isko’ában is minden szövet­ségi tag köteles példás tanulóvá lenni“. Az új iskolarend fontos határkő Csehszlovákia iskoláinak életében. A szocialista iskola építésének, a* öntudatos íegyojcmnck rendje,

Next

/
Oldalképek
Tartalom