Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)
1950-05-10 / 106. szám
^^KMAGMORSZAG Miskolc, 1950 május 10, szerda Ara 50 fillér VII. évfolyam. — 106 szám \A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának budapesti tanácskozása fl hatalom gyakorlása nemcsak jogokkal, hanem igen komoly felelősséggel és kötelezettséggel is jár Kovács István elvtárs beszéde a Szakszervezetek Országos Tanácsa összvezetőségi ülésén a normalazításról, a bércsalásról, a munkához való viszony megjavításáról Ma kezdődik Budapesten a Szak- Szervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága és a Nemzetközi Szakmai Szövetségek tanácskozása. 'íA szovjet szakszervezetek küldötteivel az élen a világ minden részéből megérkeztek hazánk fováro- súlja. a szervezett dolgozók legmélyét) b kéjtviselöi a nagy nemzetközi fontosságú megbeszélésre. A milánói kongresszus határozatai értelmében dolgoztak közel egy Éven át a Világszövetség keretébe tartozó szakszervezetek. E határoltatok szellemében számos sikeres harcot vívtak meg és harcukkal •hozzájárultak a dicsőséges Szovjetunió, a nagy Szt’áiin vezette békét óbor erőinek növeléséhez. A Nemzetközi helyzet új feladatokat gró most az egész világon a szak- szervezeti mozgalomra. A budapesti tanácskozáson felmérik a Milánó Él a megtett utaf és kijelölik ezeket az új feladatokat. A tanácskozás napirendjén a világ dolgozói szálltára legégetőbb és legfontosabb kérdések szerepelnek: az egység és * béke kérdései. A Szakszervezeti Világszövetség É világproletariátus egységre való törekvésének jegyében szüléié,tt Ji. -g és az imperialista ügynökök, aljas munkásárulók ellen az egységért folytatott harc ttizében ed- Síelőtt hatalmassá. a Szovjetunió szakszorvezr-i loti ágéi már a második világháború flott’ arra törekedtek, hogy létrejöjjön az egységes szakszervezeti yilágarcvonal, hogy a világ dolgodéi tevékenyen szembeszállhassanak t, fasiszta agresszióval. Mindent elkövettek azonban ennek megakadá lyozására az. amszterdami úgyrtv.,- 7e t .jinternaciouálé“ reakciós veze tói. Áruié megatartásuk azt vontai in aga után, hogy a munkásosztály poraiban közvetlenül a második vi- i:l;háború küszöbén Szakadás állott fi >iu, Így nem tudott szembeszállni p fasiszta támadóval, nem tudta megakadályozni a második világháború kirobbantását. 1945 februárjában a szovjet szak- t. iM vezetck javaslatára szakszerve z ti konferenciát tartottak Londonban, amelyen 40 ország szakszervezeti központja képviseltette magát. Kimondották itt az opportunista. áruló amszterdami „iuternacio- »'álé" teljes felszámolását és elhatározták egy új, egységes szakszervezeti világszövetség megalakítását. Parisban 1945 őszén az öt világrész 53 országának 65 millió Szervezett dolgozója képviseletében a küldöttek egyhangúlag elfogadták a Világszövetség alkotmányát és ezzel a szovjet szakszervezetek kezdeményezésének eredményeképpen valósággá vált a szervezett dolgozók évtizedes álma: az egységes nemzetközi szakszervezeti moz- ga lom. Az imperialisták, természetesen, nem nyugodtak bele a nemzetközi munkásmozgalom e nagy sikerébe. Megvásárolt, piszkos áruló lakájaik mindenben akadályozták a \ ilág- s/.övetség harcos működését és jóidéig komoly akadályokat is tudjak gördíteni munkája elé. Deakin. .1 ouhoux és társai a Vilúgszövetsé,- geu belii 1, mint a Eötanács és 'Végrehajtó Bizottság tagjai - - amennyire csak tudták — szabotálták a Világszövetség politikai felvilágosító munkáját, szabotálták a görög és spanyol nép -megsegítésére indított akciókat, a gyarmati or szagok szakszervezeti mozgalmának támogatását, meg akarták akadályozni, hogy a Vilúgszövétség keretein belül megszervezzék a nemzetközi szakmai szövetségeket, hogy összehívják az ázsiai szakszervezeti konferenciát, meg akarták aka dályozni a Szakszervezeti Világszövetség és a Tudomány Munkásainak Világszövetsége közötti harcos ■ gyüt’tmüködés megteremtését, imperialista gazdáik paraucsát követ ve kezükbe akarták kaparintani a Világszövetség vezetését. ’ A munka sárulók azonban lelepleződtek, » szervezett dolgozók forradalmi ébersége napvilágra, hozta elvette mült törekvéseikéi’. Ekkor, 1949 tavaszán nvilt. szakításra tértek át, ugyanezt tették már előbb az egyes országok szakszervezeti mozgalmadén. Céljuk világos volt: újból meg akarták osztani a munkásosztály erejét, éppen akkor, amikor az ame rikai és angol imperialisták új háborút készítettek elő, amikor egyre fokozták a mind nyíltabb fasiszta módszereket, rendőrterrort alkalmazó támn,dáéaikaű a kizsákmányolt dolgozók további leigázására. Az imperialisták ügynökeinek leleplezése után — éppen a magyar Szak- szervezetek Országos Tanácsának javaslatára — .eltávolították a Világszövetségből a Tit o-banditi k ..szaks"fr I MpvEiÄlWc'iT’ ai vásott nyílt kémügynükségét is. Ezeknek a harcoknak köszönhető, hogy a Világszövetség egyre erősö dött, tagjainak összlétszáma ma már közel 80 millió. Sikerrel járt a Szakszervezeti Világszövetség törekvése, hogy az áiulő vezetők által szétszakított szakszervezeti mozgalmakat a dolgozók alulról jövő egységfrontjának kiépítésével újból megbonthatatlan fronttá forrassza’ össze. A Világszövetség keretében eddig 12 nemzetközi szakmai szövetség jött létre és ezekben a szövetségekben ott vannak azok a szakszervezetek is, amelyeknek központjai Deakinék árulása nyomán kilépték a Világszövetségből. . A budapesti tanácskozás abban az időben történik, amikor világszerte folyik az aláírások gyűjtése a stockholmi békefelhívásra. A nemzeti függetlenség. a béke, a haladás élenjáró harcosai, á kommunista pártok mögé tömörülve a világ minden országéiban napról napra uő és erősödik az a százmiyiékat összefogó béketábor, mely céljául tűzte ki, hogy keresztülhúzza az imperialista háborús számítások aljas terveit, megvédje a világot egy újabb, még borzalmasabb háború szenvedéseitől, pusztításai tői. A Szakszervezeti Világszövetség közel 80 milliós . szervezet t serege — a béketábor legjelentősebb nemzetközi tömegszervezete. A Világszövetség a proletár internacionalizmus szellemében harcol azért, hogy egységbe tömörítse a világ dolgozóit, hozzájárul jón a béke, nemzetközi erőinek még hatalmasabb gyarapodásához. Ezeknek a nagy feladatoknak megoldását szolgálják a budapesti megbeszélések. Olyan határozatokat fogunk hozni ... mondotta Szolovjcv elvtárs, a Szov jetünió szakszervezeti küldöttségének vezetője —, amelyek elősegítik, liogy a világ dolgozói még, nagyobb erővel és energiával védhessék meg az egész munkásosztály egységét, a békét és a szabadságot az egész vilá gon. A szakszervezeti mozgalom leg jobbjai azon munkálkodnak a ma megkezdődő tanácskozásokon, hogy megerősítsék a harcot a békéért, A Szakszervezetek Országos Tanácsa összvezetőségi ülésén .felszólalt Kovács István elvtárs, a Nagybudapesti Pártbizottság titkára is. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a termelékenység kérdése nem egy kérdés a sok közül, hanem a szocializmus építésének kulcskérdése. Eddig elért eredményeink azt mutatják, hogy a munkásosztályon beiül egyre többen megértik az új helyzet követelményeit és öntudatos munkáshoz méltóan viszonyulnak a szocializmus építéséhez. De eredményeink mellett nem hallgathatjuk el, hogy mi a munka termelékenysége terén el vagyunk maradva. Az a jelszó, hogy „miénk az ország, magunknak építjük”, már teljesen átment a köztu- datba, de mégis vannak olyan munkások, akik nem érzik, hogy ők a gyárak, az üzemek gazdái. Vagy ha érzik, ezt csak mint jogokat ismerik, pe dig1 a hűtoion'. ‘gSakŐriusa ueui-' csak jogokkal, hanem igen komoly felelősséggel és kötelezettséggel is jár, A szocializmus olyan rendszer — Az öntudatos- munkások nem akarnak méltatlan keresethez jutni. V bércsalásokat az elmaradt munkások csinálják és ha a szakozer- > Ozet’i funkcionáriusok tő tik azokat és nem lépnek fel ellenük, az azt jelentő, hogy ők maguk is az elmaradt, öntudatlan és a szocim lizmus építését komolyan megkárosító munkások uszályába kerültek. ■ A normajcsalások, bércsalások, a munkafegyelem megsértése területén üzemeinkben türhetefien a légkör. A legtöbb helyen „polgárjogot“ nyert a csalás. Sokszor nem is igen titkolják a munkások, hanem úgy lépnek fel, olyan hangokat ütnek meg, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy a szó eifllizmus építése közben normát lazítanak, bér- és OTI-csalássa! foglalkoznak, fenyegetik a normásokat, ha nem olyan normát határoznak meg számukra, amit már kezdetben legalább 200 százalékra tudnak teljesíteni. Egy újpesti gyér „sztahanovistája“ például, amikor -megkérdezték föle, hogy éri el eredményeit, azt válaszolta: „csaknem be-:egítsé.get nyújtsanak a kapitalista országok, a gyarmati és félgyarmati országok dolgozóinak abban a küzdelemben, amelyet a szabadságért és emberi életért folytatnak. Szorosabbra fűzik ezek a tanácskozások a kapcsolatokat a ma még elnyomás alatt szenvedő kizsákmányolt dolgozók és a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák. dolgozói között. A világ szervezett dolgozóinaké szeme Budapest felé fordul ezekben a napokban. A tanácskozás eredményeit érthető hatalmas érdeklődéssel várja a világ proletariátusa, az folytatta beszédét Kovács István elvtárs —, amelyben a munkás érdeke és a termelés érdeke azonos. „Amikor a munkásujító, az élmunkás, az észszerüsítö új termelési módokon töri a fejét, anyagot takarít meg, jobban kihasználja a gépet, azzal nemcsak saját életszínvonalát növeli, nemcsak jobban keres, de egyben meggyorsítja, megszilárdítja a szoeializmus. építését is“ -— mondotta a sztahanovisták értekezletén Rákosi elvtárs. Mégis azt látjuk, hogy egyes helyeken rosszabb a munkafegyelem, sokkal lazább a bérelszámolás, mint volt régen a kapitalizmusban. A normalazítás, bér- és OTI-esalás, késések, a munkafegyelem lazítása, anyagpocsékol ás — mindez együttvéve azt jelenti, hogy akik ezt elkövetik, rosszul viszonyulnak a szoeializmus építéséhez és tevékenységükkel az ellenség érdekeit segítik elő. Meg kell mondanunk az: is, hogy hAil. a Rzaksrervfzcíi vezetők, akik a fegyelmezetlenséget, a lazaságokat eltűrik, akarva, vagy nem akarva szintén az ellenséget segítik, gátolják, akadályozzák a szocializmus építésének tempóját. leizzadtam, amíg rá tudtam beszélni a normást, hogy így határozza meg a normát“.’ Nekünk ezen a téren alapvetően meg kell változtatnunk a helyzetet. A Párt, a szakszervezet, a vállalatvezetés közös munkájának eredményeképpen olyan légkört kell teremteni az üzemekben, hogy elviselhetetlen legyen minden munkás szántára az a gondolat, hogy nor- malazítást, vagy csalást kövessen el, hogy minden öntudatos munkás megvetéssel sújtsa a bércsalókat, OTI-csalókat, nor malazítókaf. Ebben a kérdésben nyíltan és élesen kell felvenni a harcot. A szak- szervezeti munkások érdekeit védik azok az elvtársak, «kik fellépnek a normalazítók, a • bércsalók, az OTI- csalók, a munkafegyelem durva megsértői ellen. A magyar kommunisták vezetésével «,z elmúlt években olyan hatalmas eredményeket értünk el az életszínvonal emelése terén, amely példátlan országunk fejlődésében. Meg egész béketábor s benne a mi népünk. A magyar dolgozó népet örömmel és büszkeséggel tölti el az a megtiszteltetés, hogy nálunk, hazánk fővárosában kerül sor e megbeszé- sekre. A magyar dolgozó nép sok sikert kíván a Szakszervezeti Világ- szövetség Végrehajtó Bizottsága és nemzetközi szakmai szövetségei munkájához, és meg van győződve arról, hogy az itt folytatott munka hasznúra lesz a világ valamennyi dolgozójának. E nagy nemzetközi eseménv alkalmából a magyar dolgozók har- eós testvéri üdvözletüket küldik a kell azonban mondanunk, hogy a bércsalások, a fegyelem lazítása veszélyezteti az életszínvonal további emelkedését is. Nem lehet huzamosabban emelni az életszínvonalat akkor, ha nem emelkedik megfelelően a munka termelékenysége. A normák terén elmaradtunk Vannak, akik helytelenül értelmezik a norma kérdését is. Azt hiszik, hogy a norma örökös, állandó. Ha egy új gépet állítanak be, új normáról nem nagyon akarnak hallani, de azt természetesnek veszik, hogy nurmalazítások vannak. Pedig nálunk alaposan elmaradottak a normák. Erről is beszélt Rákosi elvtára a sztahanovisták értekezletén, amikor ezeket mondotta: „Mi büszkék vagyunk az elért eredményeinkre, de Muszka elvtárs például elmondotta, hogy az ő 350—400 méteres sebessége n gyorsvágóénál « Bzovjetunió- ban csak 100 százalékos teljesítménynek felel meg, mert például Bikov elvtárs, akitől ő a gyorsvúgást tanulta, 1350 méteres sebességgel, szóval nálánál háromszorta gyorsabban dolgozik. Dúbjága elvtársmő textil- sztahánovista, aki tegnap itt felszólalt, elmondotta nekem, hogy megnézte a mi rekordjainkat és némi csalódással látta, hogy ami a Khs- textben a norma 240 százalékos túlteljesítését jelenti, az az ö gyárában bizony csak 100 százaléknak felel meg. Báxdin elvtárs rámutatott, hogy a mi acélöntésünk rekordszámai csak a felét teszik a szovjet átlagnak. A mi indulási normáink, amelyek a kapitalizmusban alakultak ki, ugyanolyan elavultak, mint az a gondolkodás, amelyet a termeléssel kapcsolatban a kapitalista időkből örököltünk és a hozzájuk való ragaszkodás fejlődésünk egyik nagy gátja.“ Rákosi elvtárs tehát rámutatott, hogy a normák terén elmaradtunk. A szocialista társadalomnak növelnie kell a munka termelékeny- séfjét és ez azzal jár, hogy az elavult normákat felülvizsgálják és kiigazítják. Kovács István elvtárs ezután ismételten hangsúlyozta, hogy üzemeinkben olyan szellemet kell teremtenünk, amely nem tűri. a norma csalást. Ennek a feladatiig megoldására a legjobb eszköz' a szocialista verseny, amely politikailag átne- véli a munkásokat. E téren már komoly sikereink vanszabadságukért, a békéért harcoló munkástársaiknak és forró fogadal-. mat tesznek, hogy öntudatos szocialista munkával, a szocializmus építésének meggyorsításával, a szocialista építőmunkánkban felmerült hiányosságok gyökeres felszámolásával erősítik tovább a béketábort. —< Nagy Pártunk, szeretett Rákosi elvtársijuk zászlaja alá felzárkózva, megbonthatatlan egységben sorakozunk fel a Szovjetunió mellé és még fokozottabb erővel vesszük ki részünket az alkotó béke megvédéséért folytatott történelmi harcból. A bércsalások, a fegyelem lazítása veszélyezteti az életszínvonal további emelkedését
