Észak-Magyarország, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-12 / 156. szám
SZERENCSE FEL! AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG SZERENCSE FEL! Az elmúlt, immár több mint három esztendő alatt sokszor irtunk már ezeken a hasábokon a föld mélyén nehéz küzdelmüket vivő borsodi bányászokról. Széncsatájukkal ők indították el az ország gazdasági újjáépítését és ők adták *5e.g ezzel politikai előrehaladásunk, gaz- gazdasági telemelkcdésünk alapját. Sokat írtunk a bajokról, a hiányokról, a nehézségekről. Ma már derűsebb sorokban foglalkozhatunk a föld mélyének dolgozóival. A múlt rablógazdálkodása véget ért. A banyakapitalisták helyét a népi állam foglalta cl, a gépesítés egyre több teret nyer s a bánya munkásai már a békebeli színvonal fölött folytatják a termelést. Az élelmezés megjavult, a bányászok életszínvonala emelkedett, a tárnák biztonságát fokozottan állítják helyre, a bányavasutak alagútjait kiszélesítik s a bányászokhoz az élelem után bakarás, ruha és kultúra is eljut már. Kinek köszönhető, minek tulajdonítható ez a nagy változás? Elsősorban saját öntudatos, harcos helytállásuknak! ?. .icsak a termelés arcvonatán tettek ki magukért a fekete gyémántok termelői, hanem példát mutattak az ország népének politikai helytállásban is. Szinte teljes egységben tömörültek mindjárt a Magyar Kommunista Párt mögé és alkották annak egyik legszilárdabb tömegét a népi demokráciáért vívott harcban. A demokrácia nem is feledkezett meg róluk. Ha vannak még panaszok, mint ahogy vannak, orvosolja őket, de nagyjából a bányász ma népi demokráciánk negyedik évében nem az az elnyomott, kizsákmányolt dolgozó réteg többé, ami a kapiaiista elnyomás alatt volt. Részese a hatalomnak és saját testén érzi a demokrácia áldásait. Kaját soraikból emelkedtek bányászigazgatók — mint Petik Ka mán, Borovics Ferenc — az államosított bányák kerületi vezetői közé, tettek szert országos húré Kossuth-díjas vájárok — mi$t Oroszi János és Varga Balázs. Szerencse fel! — hangzik a bányász köszöntés. Több öntudattal, különösebben csengő tartalommal, mint valaha, mert a bányászok szerencse csillaga — Borsod bányászainak munkája is segített ebben — felfelé emelkedik. Nem kétséges, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése alatt továbbra is a szocializmust építő magyar nép élén fognak járni. a kurittydni „csere- területi ereszkében“ meri össze erejét Erős küzdelemben a meddő rétegekkel és vetőkkel a több és jobb szénért Bányabejáráson vettünk részt a kurittyání Jejtaknában. Aki csak egyszer járta végig a mély földalatti utakat, érezte a levegő szorítását a mellén és a verejtéket csorogni a homlokán az egyre fokozódó hőségben, soha életében nem fogja drágának találni a szenct.Soba többé nem fogja irigyeni — minden varázsa ellenére sem a bányászéletét. Négy bányász az Ingujjra vetkőzve guggolunk a „Csere- területi Ereszka” egyik folyosóján; zihálva szedjük a forró levegőt, amely enyhén kénszagu és még a karbidlámpák lángja is pusztítja benne az oxigént. Patakokban szakad a verejték rólunk, pedig mozdulatlanul üldögélünk. Alig 15 méternyire innen az „sorton” négy bányász még sokkal nagyobb hőségben dolgozik. Elővesszük c hőmérőt. 40 fokot mutat. Félmeztelen csuromvizes árny rohten ki a munkahelyről, odaugnk az egyik gerendára helyzeti kis hordóhoz, felemeli és mohón,'hosszú kortyokban issza a langyos vizet. Aztán leveti nadrágját és kicsavarja: ömlik belőle » verejték, naponta 12 liter vizet isznak meg a 6 órai munka-dő alatt, van tehát bőven pótlása a verejtéknek és kutya bajuk sincs n tőle. „ Jobb munkabeosztással háromszoros eredmény Ez a csapat a bánya büszkesége — mondja Tarján Kálmán bányamérnök. — Tóth János vájár a vezetőjük ,aki negyedmagával 337 százalékkal termel többet mint az a csapat amely előzőleg dolgozott itt. Fejenként 28—29 mázsa szenet fejtenek napon«, iM régebben csupán 8—9 mazsa volt t termelés. A napi keresetük körülbelül 55 forint, de meg is érdemlik. Mindeddig egyedül voltak, most azonban versenytársuk akadt. Ifj. Varga Lajos csapata vette fel velük z versenyt, ugyanezen a helyen és szintén nagyszerű eredményeket értek el. Tóth János is hamarosan megjelenik, mert gyakran meg kell szakítani a munkát és ki kell jönni a „triss” levegőre. — Úgy érjük el a jobb eredményt — „orton“ a főid alatt mondja, amíg a verejtékt törolgeti magárói és ujjával megíésüü őszülő haját —, hogy jobban beosztjuk a munkát és vigyázunk, minden percet kihasználhassunk. Naponta kétszer rbbbanfarWk. Elifzibí Jég aláréselik a szenet csákánnyal, azaz a folyosó aljában menetirányban tél méternyi magas és egy méternyi mély be vágást készítenek. Aztán kéziturókkal lyukakat fúrnak 4—5 helyen, ebbe helyezik el a paxitot, a robbanóanyagon.. „Lövés” után háromnegyed óráig nem lehet megközelítem a munkahelyet a sűrű füsttől. Amint emberileg lehetsé- gessé válik a négy bányász megrohanja as omlt?.- dékot és zuhognak a csillékbe a szén- darabok. M.ndössze 5 perc kell cgy- egy csille megrakisához. Kalapgy iirődés a borsodi Különlegesség UihagyjuMI a vísenycaajfrtot, folytatjuk a bányajárást Richter Richard és Tarján Kálmán mérnökök, Szuromi Ferenc bányavezető aprólékosan megnéznek mindent mindenütt. Megnézik az ácsolást, e]ég sürü-e, elég erós-e, elmennek a munkahelyekre, tanácsokat adnak, utasításokat a bányászoknak, mert bizony a borsodi rétegek sok meglepetést tartogatnak öreg szakemberek számára is. Igen sokszor fordul elő, hogy a leggazdagabb szénréteg hirtelen megszakad és a bányászqk „vetőhöz” jutnak. — Rendkívül erős itt a rétegek gyűrődése, néha olyan eltolódásokat, vetődéseket mutatnak, mint a kalap. Alig lehet követni a szén útját és gyakran jutunk meddő rétegekhez. Kemény agyagpala ez, rettenetes eröíef szítéssel lehet csak áttörni. Egy munkahelyen kipróbáljuk a fű* rást,, (azaz csak szeretnénk kipróbálni, mert a fúrót jóformán mozdítam sen» tudjuk... — Semmi ez, aki nem próbálta, csak! annak nehéz — vígasztal az egyik yá* jár. Aztá# megkér bennünket, írjunk! szépet a bányászéletről. Alegígérjük, ha* bár kissé „verejtékszagunak" ígérkezik; Nálunk eddig nem Y»Jt nagyobb szerencsétlenség 50 méternyire lehetünk az „orf'-tól, a lámpák elalusznak a légnyomástól és a faiak reszketnek. A ^ robbanás még a legedzettebbeket Hl szjvenüti és egy pillanatra teiveiíg elénk a beomlás rémét. — Hála Isten, nálunk még soha m»j volt nagyobb szerencsétlenség, egyébd ként is csak 7 kilométer a kurityáni bánya*, utak hossza, bányász el sem tudná benne tévedni, — bátorít Szuromi Fe- renc- ~ A süvegfák ékclésérőf, a víz* folyásról és a levegő járásáról kenvén ki lehet találni. Ha eljut a fő* szállítóig, már sötétbe is, eligazodik. Aggódva botorkálunk a meghaflo«) bányafák útvesztőiben vezetőink t»tás és nagyot láegzünk a friss, esős délután levegőjéből, amikor szabedtevegöre ér^nk. Felszabadultan, nézünk szét a mezőn és a dombokon, amelyek olyanok, mint a frissen sült cipó. Erzzük, soha. sem fogjuk eléggé megbecsülni a bá* nyászok küzdelmét a fiád alatt. Méltán vájtak demokráciánk hőseivé. ___________ zs. j, — AZ ÁLLAMOSÍTOTT és átszer* vezett kőbányák üzemek deficitmentessé váltak és termelékenységük növekszik. Elkészült a MÁSz szanálást terve, A Tervhivatal előírásai alapján a napok* ban készüjt el a Magyar Állami Szén* bányák szanálási javaslata, amelynél* alapját a bányászok kiváló termelési eredményei adták meg. Olcsó típusbútorokat is szállít rövidesen a Csille rí. a bányászoknak feltűnően működik Borsodban a munkásellátó állami vállalat Elmúlt rég az az idő, amikor bányászaink éhségtől szédülten mentek I« a tárnákba, hogy felszínrehozzák a ka, nők fekete kenyerét. De ha el Is múlt, tanulságos visszaidézni, hogy annál nagyobbra becsüljük mostani eredményeinket. Mindent az állami bányász-ellátó vállalatnak köszönhetünk! TANULNAK hogy- vezethessenek a MASz munkásigazgatói j ;A Csille rt. a forinttal jött, alig néhány hónapra az emlékezetes nap után, $óg.y megjelent az új pénz. Neve ösz- szekapcsolódott vele s így nem' csodálni, hogy ragaszkodnak hozza, sót ami szokatlan, dicsérik is. Eddigi működése m bányász dolgozók legnagyobb elismerését váltotta ki. — Legfeljebb az idénycikkek szállításánál volt nehézség, az is időjárás, vagy más elháríthatatlan ok miatt, — mondja Rasztoczky József, a AlASz anyagosz- taiy vezetője, aki jól ismeri a vállalat működését, mert tavaly még ó vezette Jgyeit. Egy telefon vagy távirat és már iiildik a lehívott árut. Mind az ételmi- szér, mind pedig a ruha és lábbeliellátás Seljesen kielégítő, 100 százalékig ciéri a »ékebeli színvonalat. * — Ruhaneművel elég jól álllunk, pedig a bányász rengeteg ruhát szaggat, különösen sok nadrágot nyu el. Olcsó tipusruhákat lehet kapni a Csillénél; flanellből családonként és havonként 5—ö méter jut. Természetesen az élelmiszerek ára a hivatalos ár, a szabad áruké pedig átlag 10—20 százalékká] olcsóbb, mint a piacon. Egységes árrendszer teszi ezt lehetővé és az, hogy az elosztók űzetett alkalmazottak: nem drágítják az árut. Gombtól a koporsóig mindent lehet náluk kapni, most folynak a tárgyalások, hogy a Csille bekapcsolódjon a típusbútorok értékesítésébe is, mert bizony a bányászok otthona még elég sivár. • Országos viszonylatban 60 ezer íonyi bányásztömeget lát ei a Csille b kerület és központ segítségével. Borsodban öt raktár és 48 etosztó áll rendelkezésre a vállalatnak. Egyszerűsített ügyvitele biztosítja a gyors kiszolgálást es a bányászok életszinvonalánaak további emelését. A MASZ nemrégiben kinevezett munkásigazgatói egyhetes tanfolyamra jöttek össze Budapesten. Hat olyan munkásigazgató, akik munkájukkal kiérdemelték, hogy egy-egy bányászkerület vezetői legyenek. A hallgatok között borsodiakat is találni. A tanfolyamon résztvesz Petik Kálmán, a borsodi kerület igazgatója, aki 23 évig volt vájár a salgói medencében. Ott találjuk Borovics Ferencet, a mecseki kerület igazgatóját, aki a perecesi bányászok közül 25. éves munka után kerüjt erre a fontos beosztásba. A bányászigazgatók előadásokon tanulják meg mindazt, ami a vezetéshez szükséges. Az előadók között is található olyan bányász, aki Borsod- megyéből került el. Lengyel András, a bányász szervező bizottság részéről a munkásigazgatók feladataira oktatja bányásztársait. Petik Kálmán, e borsodi kerület mun- kásígazgatója a kővetkezőképpen nyilatkozik a tanfoflyamról: — Kitárul látókörünk, megismerkedünk a Központtal, az itt tanultakat hasznosítani tudjuk a munkában. Ez a tanfolyam meghatározza jövőbeni munkánkat, tanulásunknak irányt ad, .mert ezután természetesen a tanulást sem hagyhatjuk abba. Az itt tanultak áúpjá* a MASz központi irányításával, tovább tanulunk, hogy feladatainkat minél éred* tnényesebhen láthassuk el. Tanulnak, képezik, magukat a munkára a munkásigazgatók, hogy n»a* állják a helyüket azon a poszton, ahova a népi demokrácia állította őket. Megint olcsón árúsít, mért MmR ADUNK: Férfi polé Inget 15.— Ft-töfl Gyermek p. inget 8.76 „ Nói nadrágot 8.45 „ , Női tenisz zoknit 4.72 w és sok más cikket i Fischer Gerzson és Fiainál Miskolc, Széchenyi u. 103. Telefon: 21-25 ÉSZAK.MAGYAKORSZAG 5
