Erzsébetváros, 2017 (26. évfolyam, 1-7. szám)
2017-01-26 / 1. szám
Erzsébetváros 2017. január 26. www.erzsebetvaros.hu 16 Innene indultak Különöstehetséges gyermekévek A márciusi i?ak egyike, az egyik legnagyobb magyar íróként számon tartott Jókai Mór Komáromban, kisbirtokos református nemesi értelmiségi családban született 1825. február 18-án. Már gyermekként kitűnt társai közül, kezdetben csak félénkségével, azzal, hogy nem barátkozott, inkább otthon, egyedül játszott igen furcsa játékokat. Kilencéves korában két verse is megjelent nyomtatásban. Középiskolásként már beszélt németül, latinul, görögül, franciául, angolul és olaszul, iskoláit kitűnő eredménnyel végezte, miközben folyamatosan részt vett egy poétikai önképzőkör munkájában is. Tanulmányok Ügyvédnek készült, ezért a jogi tanulmányok után Komáromban, majd Pesten lett jurátus. Sikeres vizsgát tett, de végül az írást választotta a paragrafusok helyett. 1846-ban Frankenburg lapjánál vállalt állást, a színházi rovatot vezette, nemsokára azonban Helmeczy Jelenkoránál az újdonságok rovatának vezetését vette át, és itt működött három hónapig. Később a „Az embereknek missziójuk van. Vannak emberek, akiknek a sors azt parancsolja, hogy éljenek. Ki tudja, mire tartogatja őket?” Jókai Mór 192 éve született Jókai Mór Pesti Füzeteket, majd annak betiltása után a társaság új lapját, az Életképeket szerkesztette. Petőfivel keresték más írók, költők társaságát, a kulturális élet középpontjában voltak. A forradalom közepén 1847 telén Jókai Mór szobát bérelt PetőfiSándortól, így került a Dohány utca 373. szám alatti Schiller-házba. 1848. március 14-én az ellenzéki kör közgyűlést tartott, melyen az i?úság, köztük Jókai is, elhatározta, hogy a reformokat 12 pont alakjában a királyhoz fölterjesztik. „A proklamáció elkészülvén megindultak; mintegy 8 óra volt, amikor az i?ak kávéházába értek. Itt Jókai szólt, felolvasta a proklamációt és a 12 pontot. Az Újvilág (ma Semmelweis) utcai orvosi egyetemhez érvén beszóltak a tantermekbe, az i?ak az udvarra tódultak, ahol Jókai székre állva, még egyszer felolvasta a proklamációt, és Petőfielszavalta Móriczból Mór Jókai a Móricz nevet kapta a keresztségben, de végül Petőfijavaslatára változtatta meg, sőt a forradalom után a vezetéknevében az y-t lecserélte i-re, hogy jelezze, nem akar élni a nemesi származás előnyeivel.
