Erzsébetváros, 2017 (26. évfolyam, 1-7. szám)
2017-04-27 / 4. szám
A fafaragás mestere A tavalyi év végén rendezte meg jótékonysági díszvacsoráját az önkormányzat. Az eseményen egy különleges művész alkotását is elárverezték. A rendezvény kínálatában a különböző kerületi kulturális programok és ültetett díszvacsora mellett aukció is szerepelt, amely során számos értékes tárgy lelt gazdára. A rendezvényen befolyt összeggel a Péterfy Sándor Utcai KórházRendelőintézet és Baleseti Központot támogatták. Az aukciós tárgyak között a főszerepet Csepeli István alkotása, egy 75 cm átmérőjű, 10 kilogramm súlyú, tömör cseresznyefa-nap kapta. Ez a falra felfüggeszthető faragászati műremek ért a legtöbbet mind közül, hiszen közel egymillió forintért kelt el a jótékonysági est folyamán. Csepeli István Kodály Zoltán-, Babits Mihály-, id. Kapoli Antal-, valamint A Tolna Megyei Művészetért díjas, Dunaföldvár díszpolgári címét elnyert fafaragó népi iparművész. 1945-ben Újpesten született, egy kétszáz éves asztalos-dinasztia leszármazottjaként. Már egészen kisgyermek korától sokat rajzolt, természetben előforduló anyagok segítségével mintázott, szobrászművésznek készült. Tanulmányokat folytatott a Képzőművészeti Főiskolán, majd visszatérvén családja hagyományaihoz asztalos szakmunkássá, és a Budai Várpalota, illetve a visegrádi Mátyás-palota restaurálásának köszönhetően kőszobrászgyakornokká vált. 1970-ben megélhetést nyújtó, kenyérkereső foglalkozásként kezdte el a fafaragást, majd később a sárospataki népművészeti fafaragótábor hatására vált számára egyszeriben élethivatássá a népi faragás. A hetvenes évek végétől számítva munkái fokozatosan beértek, saját egyéni stílusa, szemlélete, irányzatának esszenciája egyre inkább megmutatkozni látszott. A néphagyományra épülő népi iparművészet tartalmi fogalmának tudatos megtöltésére, az ősi hangzás elevenítésére törekszik. Stílusának lényege a hagyományon alapuló, ma használható, örökérvényű üzeneteket átadó tárgyszintézisek felvetése ‒ írja maga az alkotó, Csepeli István, akinek a ’70-es évek óta negyven egyéni és ötvennél is több társas kiállítása volt. 2015-ben a Népművészet Mesterének életpályájáról a „Csepeli, a lélekvéső” címet viselő kötet jelent meg, amely néprajzkutató és művészettörténész, csillagász és szobrász, valamint több alkotótárs méltatását, mindemellett pedig több mint száz tárgyfotót tartalmaz. Művei között csontból készült munkák, grafikák, fa- és kőszobrok, domborművek szerepelnek, de mind közül a legjelentősebbek az általa képviselt spanyolozás és a pásztortechnika alapján megalkotott műremekek, amelyek terén nyújtott műfajteremtő tevékenysége széles körben elismert. 17 Mesterség www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2017. április 27. A különleges alkotás ért legtöbbet a jótékonysági árverésen Csepeli István a Népművészet Mestere kitüntető címet is megkapta munkájáért
