Erzsébetváros, 2016 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2016-12-15 / 12. szám
4 Erzsébetváros 2016. december 15. www.erzsebetvaros.hu Aktuális Megnyílt az Egészségfejlesztési Pont November 17-én nyitotta meg kapuit az erzsébetvárosi Egészségfejlesztési Pont a Madách Imre úton. Az intézményben – ahol a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ munkatársai várják szeretettel az érdeklődőket – Erzsébetváros lakossága számára nyújtanak egészségügyi tanácsadást, és ingyenes mozgási lehetőséget is bizosítanak személyigazolvány, lakcímkártya, illetve Erzsébetváros Kártya felmutatását követően az egészségtudatos életmód jegyében. Az Egészségfejlesztési Pont kialakítása az önkormányzat támogatásával valósult meg. A Péterfy kórháznak gyűjött az önkormányzat Jótékonysági aukciós gálán gyűjtött adományokat az önkormányzat a Péterfy Sándor Utcai KórházRendelőintézet és Baleseti Központnak december 8-án az ERöMŰVHÁZ-ban. A rendezvényen 3,6 millió forint gyűlt össze, melyet teljes egészében a kerületi kórház fejlesztésére fordítanak majd. A Péterfy kórház a főváros egyik legnagyobb és legrégibb egészségügyi intézménye, évente mintegy 50 000 fekvő- és 1 000 000 járóbeteget lát el. Az intézmény 1848 óta szinte folyamatosan épül, arculata mindig változik, állandó fejlesztésekre szorul. A kalapács alá kerülő tárgyak mindegyikét kerületi kötődésű személyek, intézmények ajánlották fel, s mind osztatlan sikert aratott. A fő árverési tétel az egyedi tervek alapján cseresznyefából készült, 75 cm széles sugárzó nap-költemény volt, melyet Csepeli István, Príma Primissima és Kodály Zoltán-díjas fafaragó népi iparművész készített. Az est jó hangulatáról olyan nagyszerű művészek gondoskodtak, mint a Bihari János Táncegyüttes, a Molnár Antal Zeneiskola gitárzenekara és a Golgota Gospel kórus. Búcsú Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművésztől Életének hatvanötödik évében, november 6-án délután elhunyt Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, zeneszerző. Kocsis Zoltán több mint negyven éven át a magyar zenei élet egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb egyénisége volt, 1997 óta vezette Magyarország vezető szimfonikus zenekarát, a Nemzeti Filharmonikus Zenekart. 1952. május 30-án született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora-zeneszerzés szakos növendéke, 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc tanítványa volt. Karrierje 1970-ben a Magyar Rádió országos Beethoven zongoraversenyének megnyerésével indult. 2004 januárjában a cannes-i Midem fesztiválon életműdíjat kapott, és átvehette a francia művészeti érdemrend lovagi fokozatát. 1978 után 2005-ben másodszor is Kossuth-díjjal tüntették ki. Bartók Béla születésének 125. évfordulóján másodszor kapta meg a Bartók Béla‒Pásztory Ditta-díjat, 2007-ben a magyar kultúra követe lett, s jubileumi Prima Primissima díjjal is jutalmazták. 2012-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült, idén májusban vehette át a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Bizottsága által megítélt Fair Play-díjat. Az előadóművészek közül elsőként ő lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Kocsis Zoltán azt vallotta: „Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket.” Úgy vélte, a szavak elvesztették súlyukat, csak tettekkel lehet példát mutatni, hogy azután erőnktől és tehetségünktől függően icipicit igazíthassunk a világon.
