Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2011 / 3. szám
Anno egyidőben megszületett a rádiózás részleteit szabályozó rádiórendelet is. A megszülető rádió felolvasó stúdiója a Rákóczi út 22. számú ház III. emeletén volt, míg a IV. emeleten kapott helyet az új nagystúdió, a várószobák, a rendező fülkéje és a zenekarok hangoló szobája is. Az új médiumot, a körülmények változásához igazított tokra hivatott, egyrészt népünk oktatása és kulturális emelkedése terén, másrészt a magyar műveltségnek, kivált a magyar zenének és általában a magyar névnek a külföldön való megismertetése terén.” Demény államtitkár után a népjóléti miniszter állt mikrofon elé: „Lelkes örömmel köszöntőm a magyar rádiószolgálat megindulását, mert ez azt jelenti, hogy a magyar gondolat és érdeklődés belekapcsolódik a kultúrának világeszközeibe.” A megnyitóünnepség után a következő ünnepi műsort közvetítette a rádió: Jó bornak is kell a cégér: így reklámozták a Telefon Hírmondót nevű Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Részvény- társaságot, 1925. december 1-én délután 5 órakor nyitották meg ünnepélyes keretek között a Rákóczi úti házban. A megnyitó ünnepségen számos előkelőségen túl megjelent dr. Vass József népjóléti miniszter, helyettes miniszterelnök, Demény Károly államtitkár, a posta és távirda vezérigazgatója és vitéz leveldi Kozma Miklós miniszteri tanácsos is, az MTI elnöke, aki ekkor már a részvénytársaság alelnöke is volt. Az államtitkár magyarul, németül és franciául többek között a következőket mondta: „A Magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú, fémvezetékes Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének modern stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalos működését és rendes programját, amelyet a magyar királyi posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 516 méteres hullámhosszal szór szét az éterben. Ezzel bevonul a magyar művelődés rendszerébe egy új, jelentős tényező, amely nagy feladaElindult tehát a magyar rádió, igaz még nem teljesen ezen a néven, amely egészen 1928. októberéig közvetítette adásait a Rákóczi út 22. számú házból. Ekkor azonban egy újabb költözést követően foglalta el mai helyét az akkori Főherceg Sándor utcai stúdió-épületben, vagyis a mai Bródy Sándor utcában. Erzsébetváros tehát sok szempontból a születő és fejlődő Budapest kulturális motorja, s nem csupán a magyar nemzeti rádiózás, de a film bölcsője is volt, ám ez már egy másik történet. A Telefon Hírmondó riporterei munka közben íATelefonhírmondó először 1893. február 15-én szólalt megás bár sajnos Puskás egy hónap máivá tragikus hirtelenséggel elhunyt, a fejlődés nem állt meg. rr Molnár Imre. XVII-XVIII. századból, Régi magyar dalok aAViuvi Kern Aurél feldolgozásában Kernller Jenő: a. Liszt: Szerelmi álom b. Bartók: Allegro Barbara Sándor Erzsi kamaraénekesno: a. Donizetti: Nagyária a Linda című operabo b. Tauber: Vogel im Walde Unbuy Jenő: Csárdajelenet PoídiS*1Kálmán díák dZ a Farsangi lakodalomból
