Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-09-28 / 13. szám
18 2010/13. szám A Mezőgazdasági Múzeum Széchenyi István I Széchenyi István halálának 150. évfordulója alkalmából kamara kiállítás nyűt a Mező- gazdasági Múzeumban Az évforduló alkalmából a látogatók a kamara tárlat megtekintésével bepillanthatnak a „legnagyobb magyar” életének fontosabb állomásaiba. Gyarapíthatják ismereteiket Széchenyi gazdasági, politikai és kulturális munkásságával kapcsolatban. Széchenyi István 1791-ben, Bécsben született. Apja, Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum megalapítója. Az ifjú Széchenyi 1815 és 1817 között beutazza Olasz- és Franciaországot, Angliát, Görögországot, Magyarországot és Erdélyt. Külföldi tanulmányútjait a következő években megismétli Wesselényi Miklóssal együtt. A látott tapasztalatok arra ösztönzik, hogy hazája elmaradott állapotán segítsen, és erre megnyeije arisztokrata barátait is. A haza felvirágoztatása érdekében Széchenyi bekapcsolódik a közéletbe, s a 19. századi reformmozgalom kezdeményezője lesz. Azt vallja, hogy Magyarország felemelkedéséhez nemcsak hitelre, hajózható folyókra, vasútra, szabad földbirtokra van szükség, hanem arra is, hogy a különböző társadalmi rétegekhez tartozó emberek szót értsenek egymással. Erre szolgálnak a társas élet kialakított színterei. Tettekkel is bizonyítja elképzeléseit: megalapítja a Magyar Tudományos Akadémiát és a Nemzeti Kaszinót, s még előbb angol mintára lóversenyeket rendeznek Pesten. A lóversenyzés segítette az új fajták elterjedését, a lóállomány javulását és lehetőséget engedett a gondolatok cseréjére is. „Én gazdálkodni akarok és remélem, a gazdálkodás nem ördöngösség”. Alakítója, és első elnöke az Állattenyésztő Társaságnak. A személyéhez fűződő folyószabályozási munkálatokkal szántóföldi munkára alkalmas területekhez jut az ország. Saját ménest tart és olyan jelentős juh állománnyal rendelkezik, mely gyapjának ára éves bevételének harmadát adja. A lótenyésztésről szerzett tapasztalatait a „Lovakrul” című könyvében foglalja ösz- sze. Ha többet akar megtudni a látogató a napjainkig híressé váló versenylovakról, megtekintheti azokat ugyancsak ennek a múzeumnak egy másik termében. A kiállítás megtekinthető: 2010. december 31-ig. Nyitva tartás: kedd-vasár- nap 10-17 óráig, hétfő szünnap Október 1. Idősek Világnapja Napjaikra világszerte rendkívüli módon megnőtt a 60 éven felüli személyek száma. Az ENSZ közgyűlése ezért 1991-ben október 1-jét az Idősek Világnapjává nyilvánította. A Világnap célja, hogy rávilágítson az idős korosztály fontos tapasztalataira és segítségére. Október első vasárnapja A Hepatitis Világnapja 2004-től rendezett világnapon felhívják a figyelmet a vírusok okozta krónikus májgyulladásra, a betegség kialakulásának okaira és a korai felismerés jelentőségére. Október 4. Az Állatok Világnapja Az Állatok Világnapját október 4-én ünnepeljük. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja. Október 6. Az Aradi Vértanúk Emléknapja - Nemzeti Gyásznap 1849. október 6-án császári megtorlásként Pesten kivégzik gr. Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly és egy főtisztje, Lázár Vilmos ezredes szenved vértanú- halált Aradon. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esik áldozatul, és számosán kényszerülnek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba. Az Aradi Vértanúk Kivégzésének Napját 2001-ben Nemzeti Gyásznappá nyilvánítják. Október 15. A látássérültek Nemzetközi Napja - A fehérbot napja A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók gondjainak megoldására, élethelyzetük javítására, a társadalomba való beilleszkedésükre. Múltidéző 1895. október 1. A polgári anyakönyvezés A rendszeres személyi adatnyilvánítás az egyházaknál 1563-tól kezdődik. Legrégibb fennmaradt hazai anyakönyv a soproni evangélikus egyház 1624-es matriculája. Az Országgyűlés elé 1890-ben terjesztett polgári anyakönyvezés javaslata öt év múlva lép hatályba. 1941. október 1. Először jelenik meg a Magyar Csillag folyóirat A lap a Babits Mihály halálával Illyés Gyula szerkesztésében folytatja a Nyugat örökségét. A Magyar Csillag az 1940-es évek elején nagy szerepet játszik az irodalomban. A népi írók legjobbjai is csatlakoznak a folyóirathoz, mely 1944-ig jelenik meg. 1872. október 3. Megnyitja kapuit a pesti Erzsébet szálló Az új szálloda a mai Károlyi Mihály utcában nyílik meg. Vendégei élvezik a korszerű villanyvilágítást, központi fűtést, telefont és felvonót is. Az ingatlant hamarosan megvásároló Gundel János, gondoskodik a konyha jó híréről. 1991. október 3. Örökmozgó Filmmúzeum nyílik 1912-ben az Erzsébet körút és a Dob utca sarkán sok névváltozást megélő filmszínház, a mai napig működik Örökmozgó Filmmúzeumként. 1922. október 7. Megszületik Polcz Alaine író, pszichológus Nevéhez fűződik a Magyar Hospice Mozgalom megalapítása és elindulása, valamint a gyermekek pszichés és idegrendszeri betegségeinek gyógyítását szolgáló új diagnosztikai módszerek kidolgozása. 1907. október 11. A Modern Színház várja a nézőket Az Andrássy úti Színház vezetését, megnyitása után, Nagy Endre veszi át. Ez lesz a pesti kabaré aranykora. Ekkor jött létre az irodalmi kabaré.
