Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)

2010-03-18 / 3. szám

2010/3. szám

I A március 15-ei emlékműsornak idén is a Klauzál tér adott otthont. A ' „Magyar Huszár - ‘48-as emlékműnél Gergely József alpolgármester kö- szöntötte az egybegyűlteket, majd elmondta ünnepi beli szédét, hangsúlyozva, hogy a magyar J történelem egyik legfényesebb idő- szakára emlékezünk ezen a napon.- Az 1848-as forradalom és. szabadságharc úgy él kollektív emlékezetünkben, mint nemzetünk felemelő, csodálatos időszaka - mondta Gergely József. - Ez az emlék nem halványul, és nem kopik el. Az 1848-as forradalomról nem folytatunk vitákat. Ez az ünnep a magyarok számára - éljenek bárhol is a világban, legyenek bármilyen állampolgárságúak - teljes és megkérdőjelezhetetlen.

Gergely József Petőfi Sándor „A márciusi ifjak” című versét idézte, majd kitért arra, hogy 1848-ban, ezen a napon a magyarok úgy érezték, hogy „sorsukról, ügyeikről maguk akarnak dönteni. Úgy érezték, hogy náluk jobban senki sem

t u d hatja, mire van szükségük. Petőfi, Jókai, Vasvári, Kossuth, Táncsics neve, a Nemzeti dal, a 12 pont, a Pilvax, a szabadságharc csatái azért jelentenek ma is sokat számunkra, mert céljuk az volt, hogy kivívják a nemzet szabadságát. Ritka történelmi pillanat, amikor egy nemzet összefog, és egy közös cél érdekében cselekszik minden tagja. Ez az, amitől az 1848-as forradalmat és szabadságharcot annyira közelinek érezhetjük.

Gergely József kitért beszédében arra, hogy egy demokráciában nem szabad félnünk a vitáktól. 1848-ban, a forradalom kirobbanása előtt sem volt úgymond egységes a nemzet. De amikor eljött a pillanat, amikor úgy érezték, hogy az évszázados szabadság- vágy beteljesülhet, akkor a nemzet összefogott, és mindenkit a közös cél motivált. Március 15-e egy folyamat kezdete volt. E nap után semmi sem maradhatott úgy, mint előtte. Ennek a folyamatnak a hatásait ma is érezzük, hiszen ma Magyarország szabad, önálló és független. Szab ad- ságának egyik záloga, hogy egyenrangú tagja a világ legerősebb katonai és politikai szövetségének.

A szabad Magyarország a világ legfejlettebb részéhez tartozik mondta az alpolgármester, hozzátéve, hogy: „nem örülök, ha lebecsülik Magyarország teljesítményét. Hiszen Magyarország mi vagyunk, mindannyian. Amit elértünk, közösen értük el, és kudarcainkon is osztozunk. De ez a nemzet együtt érte el, hogy Magyarország szabad legyen.

Ehhez szükség volt a forradalomra és szabadságharcra. Ehhez szükség volt március 15-ére. A forradalom nélkül ma nem állhatnánk itt, erzsébetvárosi polgárok, vendégeink, a civil szervezetek képviselői és képviselőtársaim.

De itt vagyunk. Szabadon és magyarként, az európai közösség büszke tagjaként, nehézségekkel

küzdve, de bizakodóan. Ehhez szükség volt azokra, akik azon az eseménydús, esős napon felfoghatatlan bátorsággal, lelkesedéssel cselekedtek.

Emlékezzünk tehát rájuk, a névtelen hősökre, a bátor hazafiakra, akik a döntő pillanatokban nem féltek cselekedni. Szóljon ez az ünnep róluk.

Köszönöm, hogy eljöttek és ezen az emlékezésen velünk vannak - zárta ünnepi beszédét az alpolgármester.

Gergely József ünnepi köszöntőjét a Theatrum Hungaricum Színház „Mese lett volna?” című nagyívű ünnepi műsora követte. Lovas Dániel, Beczásy Áron és Varga András előadásában felhangzott több Petőfi

Sándor, Ady Endre és Nagy László vers, valamint részlet Jókai Mór „A kőszívű ember fiai” című regényéből. A zenei betétekben közreműködött Karakas Zoltán (duda), valamint Bella Péter (tekerőlant).

Az ünnepi műsort a koszorúk elhelyezése követte. Az Erzsébetvárosi Önkormányzat koszorúját Gergely József alpolgármester és Fedrid Gábor képviselő helyezték el a Magyar Huszár szobránál. A koszorúzáson részt vettek a kerületi képviselő-testület tagjai, önkormányzati vezetők és dolgozók, a helyi pártok képviselői, országgyűlési képviselők és jelöltek, valamint a helyi civil szervezetek és kisebbségek képviselői.