Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-03-20 / 3. szám
18 mmmmammmmm 2009/3. szám K / á Ili tá s a jánló „Fényesebb a láncnál a kard” a Hadtörténeti Múzeum kiállítása I A „Fényesebb a láncnál a kard” című kiállítás a 1848-1849-es forradalom és szabadságharc katonatörténetét mutatja be. 1848 tavasza elhozta a magyarok számára is a lehetőséget, hogy az Európán végigsöprő forradalmakhoz kapcsolódva, átalakítsa az ország társadalmi, gazdasági rendjét. A látogató először a március 15. forradalom emlékeivel és azzal a tárgyi, képi kultúrával, hangulattal ismerkedik meg, melyben a forradalom idején a nemesi és polgári réteg él. Rajzok, a márciusi ifjak portréi, jellegzetes bútorok, biedermeier ruhák, díszmagyar viselet idézi a kort. A továbbiakban a kiállítás bemutatja miként szerveződött meg a győztes forradalom védelmére a hadsereg. A nemzetőrség toborzása már március 16-án megkezdődik. Erről tanúskodnak a dokumentumok: a nemzetőr névsorok, szolgálati- és szervezési utasítások, a zászló, a polgári jelleg hangsúlyozására a nemzeti trikolórt követi. A belbiztonsági feladatokat ellátó nemzetőrség mellett, a szerb elszakadási törekvések hírére, a kormány, hadműveletekben is jártas fegyveres erő megteremtését határozza el. Önkéntesek toborzásával csakhamar 10 ezer fos szervezett haderő alakul. A sorkatonaság mintájára felállított és kiképzett honvéd zászlóaljak, a szabadságharc legjobb alakulataivá válnak, kiváló parancsnokokkal, mint Damjanich és Szemere Pál. Ma is megtekinthető az I. Pesti Honvéd zászlóalj 1848. június 24-én, elsőként felszentelt zászlója. A zászlósanyák - gróf Batthyány Lajosné, Zichy Antónia és húga Karolina, - portréi szintén láthatók. 1848 szeptemberében a délvidéki harcokkal, és Jellacic hor- vát bán támadásával is számolni kell. A sereg közel 30 ezer sorkatonával gyarapodik, akik a külső tartományokból, a császári-király hadseregből kerülnek haza. A védelem részét képezi a nemzetőrökből és szabadcsapatokból reguláris honvéd zászlóaljakká vált önkéntes alakulatok is. A hadsereg létszámának további növelését a császári és királyi hadsereg teljes erejű támadása tette nyilvánvalóvá. Elrendelik az általános hadkötelezettséget, a honvédsorozást. 1848. végéig az előre megszabott 42 ezer főnél jóval több újonc kerül a hadseregbe. A magyar szabadságharc megsegítésére siet a Bécsi, Német, Lengyel és Olasz Légió. A kiállítás igen szemléletesen mutatja be festmények, rajzok, öltözékek, fegyverzetek, makettek segítségével a különböző fegyvernemeket: lovasság, tüzérség, műszaki csapatok, hadmémökkar és a gyalogság speciális csapatnemét, a vadászokat, akárcsak a hadsereg ellátását. A szabadságharc hadműveletei, fontosabb politikai eseményei, térképvázlatokon, festményeken és maketteken jelennek meg. A személyes ereklyék közelebb hozzák a látogatóhoz szabadságharc kiemelkedő alakjait. Megtekinthető: a Hadtörténeti Múzeumban, Bp. I. kér. Tóth Árpád sétány 40. Jeles napok, világnapok Március 15. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója Ezen a napon vette kezdetét a polgári forradalom, melynek célja az ország függetlenségének kivívása és az alkotmányos rend felállítása. Követeléseiket 12 pontban foglalták össze. A Magyar Sajtó Napja Március 15-én kinyomtatták a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. Ezek a magyar sajtó első szabad termékei. 1990 óta a Magyar Sajtó Napja. A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe A forradalom kezdő napja, március 15-e jelképe a kivívott szabadságnak és szimbóluma az elvesztett szabadság visszaszerzésének. 1860 óta ünnepeljük, az államhatalom vélekedésétől függetlenül. Március 21. A csillagászati tavasz kezdete Ezen a napon, egész Földünkön egyenlő a nappalok és az éjszakák hossza, ezért kapta a "napéjegyenlőség" nevet. Az éj szaki féltekén a tavasz, a déli féltekén ez az ősz első napja. Az északi féltekén ettől a naptól kezdve hosszabbodnak a nappalok, a déli féltekén pedig fordított a helyzet. Március 23. Meteorológiai Világnap 1950-ben az ENSZ szakosított intézményeként létrejön WMO (Nemzetközi Meteorológiai Szervezet). A szervezet a meteorológiai szolgálat kiépítésén, a tagországok közötti gyors tájékoztatás megszervezésén munkálkodik. 1960 óta ünnepük ezt a napot. Ezen a napon történt 1876. március 10. Mr. Watson, kérem jöjjön idei Bell első telefonbeszélgetésén ez hangzik el. 1942. március 11. Holocaust Ekkor indul Párizsból az első „deportáló vonat” az Auschwitz-i koncentrációs táborba. 1894. március 12. Amerika új itala Ekkor adják el az első üveg Coca- Colát. 1855-ben készül a szirup, melyet eredetileg fejfájás és gyomorpanaszok ellen ajánlják. A kezdeti kokain tartalmat 1906- ban koffeinre cserélik. 1838. március 13. A nagy pesti árvíz Felkészületlenül éri a várost a jeges árvíz, mely minden korábbinál nagyobb pusztítást okoz. Pest 4220 házából 2200 romba dől, és több mint 400 halálos áldozattal jár. Wesselényi Miklós báró betegsége és félvaksága ellenére hősként menti a rászorulókat. Az utókor “árvízi hajós"-ként őrzi emlékét. 1907. március 15. Szavazati egyenlőség Európában elsőként Finnországban kapnak a nők szavazati jogot. 1848. március 17. Az első magyar miniszterelnök A pesti forradalom hírére a bécsi udvar teljhatalommal ruházza fel István nádort, hogy az első felelős magyar kormány miniszterelnökévé Batthyány Lajos grófot nevezze ki. 1959. március 17. tdegenföldön a Dalai Láma Tibetet ezen a napon kényszerül elhagyni. Azóta önkéntes száműzetésben, Indiában él. 1893. március 22. Jékai Mórt a főváros kitünteti Jókai Mór írót Budapest díszpolgárává választják. Két évvel később 50 éves írói jubileumára jelentetik meg műveinek 100 kötetes díszkiadását.
