Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-07-25 / 14. szám
2001/14. szám MESTERSÉGEK - HELYTÖRTÉNET 13 PITINYI PÉTER HELYTÖRTÉNETI ROVATA Az Athenaeum Nyomda Az alapítók 1868. június 28-án gyűltek össze, hogy nevet adjanak az új társaságnak, majd július 3-án, amikor az Emich családdal megkötötték a szerződést, elnevezték Athenaeum Irodalmi és Részvénytársaságnak. Athe- nae a tudomány, irodalom és művészet órómai isten- asszonya volt, sisakos, vértes, bal kezében dárdát tartó nőnek ábrázolták, a jobbjában pajzsot tartott. A szellem védője. Jelképe lett és szignetje a nyomdai társaságnak. Az alapítási jegyzőkönyv aláírói között az elnöklő Cséry Lajoson kívül szerepelt többek között Jókai Mór, Kemény Zsigmond és Lampel Róbert neve is. az igazgatóság tagjainak sorába tartozott Emich Gusztáv és fia, itj. Emich Gusztáv, aki kitanulta a nyomdászmesterséget. Emich Gusztáv nem élte meg az első közgyűlést, 1868. április 3- án tüdőbajban elhunyt, helyére Gregus Ágoston, a Kisfaludy Társaság titkára került. A század végére az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai részvénytársaság kinőtte a régi épületet, új és modem berendezésű nyomdára és épületre volt szükség. Az új székház Krum- holtz Ágoston tervei alapján a Miksa (ma Osvát utca) 4., 6., 8. szám alatt No- vák Ferenc irányításával épült fel. A körútra néző két épület később került a nyomda tulajdonába. A Kerepesi út (ma Rákóczi Emich Gusztáv nyomdája 1851-tól az í 'rí utca és Zsibárus utca sarkán (ma Petőfi Sándor utca 10., Párisi utca sarok) működött, három háznyira a könyvesboltjától. Tovább költözött 1855-ben, az Egyetem utca 2. szám alatti házba, amely ma is áll, a mai Károlyi Mihály utca 12. szám alatt. Innen 1860-ban a Barátok tere 7. szám alatti Podmaniczky hitbizományhoz tartozó barokk palotába költöztette az. üzemét (ma Károlyi utca 5.). Itt működött a nyomda, a betűöntő műhely, könyvkereskedés, a kiadóhivatal és szúmos lap szerkesztősége. A nyomda folyamatosan fejlődött, a hatvanas évek közepére az. ország legmodernebb nyomdája lett. Emich elhatározta 1868- ban, hogy nyomdai és kiadócégét társulattá alakítja. A főváros kereskedelmi világának jó hírű képviselőjének kezdeményezésére a részvény- aláírási íven egy' hónap alatt együtt volt a félmillió forint, amely az átalakuláshoz szükséges volt. út) 54. számú épület tetején álló Athenae szobra Hauszmann Sándor alkotása. A századfordulón a Belvárosból véglegesen Erzsébetvárosba költözött a nyomda, elnöke ekkor ifj. Emich Gusztáv volt. A berendezkedés után 1899_____ 1913 között a ré szvénytársaság alaptőkéje hatszorosára nőtt, több kisebb nyomdai üzemet bekebelezett, többek között az erzsébetvárosi Mo- diano Szivarpapír gyárat. Egy ideig a cég használatában volt a New York palota egy része is. A fejlődő nyom- tatástechnika szükségessé tette a nyomdában 1908-1909-es években egy mélynyomó rotációsgép felállítását, egyúttal megszerezték a kép és szöveg mélynyomással történő előállítási jogát. Elsőként alkalmazták a Monotype szedőgépeket, 1912-1913 között szedőtermeit Linotype szedőgépekkel szerelték fel. A két világháború között a nyomdában készült és kiadásában megjelent Az Est, a Pesti Napló, a Nemzet, a Magyar Nemzet és a Magyarország. Az államosítás után a nyomda egyre több folyóiratot, napilapot és könyvet állított elő, a termelés megnövekedett. Újabb jelentős rekonstrukció történt. Az Osvát utca és Rákóczi úti sarkon 1959-1962 között a gyémántháznak nevezet bizsu és ékszerbolt épületének a helyén építették fel nyomda díszes, modem épületét, amely a színes mélynyomási technológia elhelyezésére szolgált, az ötemeletes épülettömbben megindult a mélynyomású folyóiratok gyártása. Megjelenésünk esztétikumát a csinos, ízléses öltözet és az egyéniséghez illő frizura összhangja adja. A hajviselet nagyon sokat javíthat vagy éppen ronthat a külsőn, jó esetben önbizalmat és örömet adhat viselőjének. Fontos, hogy a fizura formája, színe idomuljon az arc formájához, az egyéniséghez és az öltözködéshez. A hölgyekre jellemző általában, ha megújulásra vágynak, fodrászuktól új, megváltozott hajviselettel távoznak. A fodrász szalon gyakorta szórakoztató, jókedvű helyként funkcionál, ahonnan nem csak egy szép frizurával, hanem egy jóízű beszélgetés örömével léphet ki a vendég. A Csányi utca 8. szám alatti ízlésesen berendezett szalon dolgozói néhány mr&mta inkább a tépett, rövid vagy félhosszú, lágy esésű fazonok és a kontyba tűzött alkalmi frizurák a népszerűek. A férfiak pedig a rövid, hajvágó géppel nyírt, sportos fazonokat kedvelik. hónapja költöztek át a Csengery utca 26. szám alól. Az üzletben, akárcsak az előző helyen, kozmetika, manikűr-pedikűr és fodrászat üzemel. A fodrászat egyik fiatal szakembere Meló Zsuzsa, aki gyermekkori vágyát valósította meg hat évvel ezelőtt, amikor Hatvanban fodrászként végzett. Az a fajta szakember aki, munkáját empátiával, kedvességgel és a szakma szeretetével végzi. A vendég igényeit előtérbe helyezve alakitja a frizurát, tanácsokkal, ötletekkel látja el a bizonytalan kuncsaftokat. Vendégköre korban vegyes, főként hölgyek járnak hozzá, de vállal gyerek és férfi fodrászatot is. Munkája során minőségi, korszerű anyagokkal, kellékekkel dolgozik, és lehetőség szerint felhasználja a különböző fodrász-bemutatókon, továbbképzéseken szerzett tapasztalatait. A fodrász szakma technikái, a felhasznált anyagok sokat változtak az évek során, így például a sasson-hajvá- gás a pontvá- gásos technikával egészült ki, mely a hajvégek speciális vágásával a frizura természetes, kifinomult esését, formáját adja. A hajfestés esetében a tincsenként változó árnyalatú festés a divatos, ez egyes tincsek, illetve a frizura vonalának kiemelését biztosítja. A hölgyek körében manapság yV fodrász
