Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-05-25 / 10. szám
2001/10. szám HELYTORTENET - MESTERSÉGEK 13 P/LINY/ PÉTER HELYTÖRTÉNETI ROVATA r r EMLÉKTÁBLÁK NYOMÁBAN A fürdők vízfakasztója az Erzsébetvárosban A Dob utca 95. szám alatti házban lakott Zsigmondy Vilmos bányamérnök, hidrológus, a főváros népszerű fürdőinek vízfakasztója, otthonából indult nap mint nap a mélyfúrásokat szervezni és irányítani. A ház falán helyezték el az emlékére azt a táblát, amelyre a következő szövege került: „E házban lakott Zsigmondy Vilmos (1821-1888) bányamérnök az MTA levelező tagja a magyarországi kútfúrás úttörője. Állította az Országos Vízügyi Fürdőigazgatóság Vízkutató és Fúró Vállalata (1968)”. Zsigmondy Sámuel, a pozsonyi evangélikus líceum tanárának fia, Zsigmondy Vilmos 1821. május 14-én született Pozsonyban. Iskoláit szülővárosában és Komáromban végezte. Cserediákként a Jókai családhoz került, egy életre szóló barátságot kötött Jókai Mórral. Középiskolai tanulmányainak befejezése után selmeci bányászakadémián végzett. Bécsben kezdett el dolgozni, később a Krassó vármegyei kőszénbánya vezetésével bízták meg. Resicabánya gondnoka volt 1848-ban, a szabadságharc kitörésekor kinevezték a resicai vasgyár igazgatójának. Szervezésével és irányításával a vasgyár, ágyúk és ágyúgolyók gyártásával vett részt az ország fegyver- gyártásában. A világosi fegyverletétel után letartóztatták és a temesvári haditörvényszék várfogságra ítélte, az olmützi várbörtönből kegyelemmel 1850-ben szabadult ki. Egy ideig nem tudott elhelyezkedni, majd újból Resicán dolgozott, később évekig vezette az Anna-völgy bányászatát. Pestre jött 1860-ban, megnyitotta magánmémöki irodáját, bányászati és mélyfúrási munkákat vállalt. Batthyány Ödön megbízásából megfúratta az ország első állandó hőmérsékletű hévízi kútját Harkányban, majd az Alföldön fúratott artézi kutakat. Nevéhez fűződik a margitszigeti artézi szökőkút fúrása. Megvizsgálta a sziget talaját és a Duna-parton alacsony vízálláskor egy állandó ponton meleg vizű pocsolyát talált, kis mennyiségű gázfejlődéssel. Miután József főherceg a birtokán a mélyfúrási munkát engedélyezte, Zsigmondy 118 méter mélyre fúratott le. Egy évi munka után 35 °C állandó hőmérsékletű tiszta forrásvizet nyert 1867- ben. A legnagyobb arányú munkája a városligeti artézi kút fúrása volt, 1868- tól 1878-ig tartott, 970 méter mélységre fúratott le, a maga korában Európa egyik legmélyebbről feltörő forrását nyerte. Az első hőforrását a mai Hősök terén tárta fel, vize a városligeti tóba ömlött, majd Czigler Győző és Dvorzsák Ede tervei alapján felépítették a Széchenyi fürdőt. Munkásságáért 1868-ban az MTA levelező tagjának választották, 1875-től részt vett a politikai életben, Selmecbánya képviselőjeként. A párizsi világkiállításon a bányászati és kohászati részt rendezte. Megválasztották a Magyarhoni Földtani Társulat alelnök- ének, kezdeményezte a bányanyugdíjak szabályozását. 1888. december 21-én hunyt el Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték nyugalomra. Jókai Mór megörökítette személyét a Fekete gyémántok című regénye főhősének, Berend Iván alakjában. Mellszobrát a Széchenyi fürdővel szemben, a Városligetben állították fel. Helyesbítés Előző lapszámunk Helytörténeti rovatában megjelent „Az első pesti magyaf színház Erzsébetvárosban” című írásunkban véletlenül rossz címmel jelentettük meg Hacker József ácsmester címét. A pontos címe: Károly körút 7. A tévedésért elnézést kérünk, egyben köszönjük a Károly körúti l akásfenntartó Szövetkezet képviseletében, Veresné által aláírt, többek között dr. Szabó Zoltán polgármesternek is eljuttatott levelet, melyben felhívták figyelmünket a tárgyi tévedésre. Zsigmondy Vilmos Matus Adrien „Mesterségek” sorozata A Pálmai Cukrászda Több generációs, családi összefogásnak köszönhetően működik a Garay tér 8. szám alatt a nagy múltú Pálmai Cukrászda. A tulajdonos Varga Györgyné, nagyszülei alapították a híres „elly bon- bon"-üzemet, ahol az egész család együtt dolgozott. Ebben az időben még szó szerint kézműves szakmának számított ez a foglalkozás, mivel szinte mindent kézi erővel készítettek. Az üzem és a család életébe azonban közbeszólt a háború, ahonnan a család férfi tagjai közül csak kevesen tértek vissza. Ezt követően a két testvér - Pálmai Sándor és László - megnyitották első cukrászdájukat, melyet az államosítás során elvesztettek. Hosszú évek múlva - 1956-ban - a Garay téren nyílt meg a Pálmai Cukrászda, a sikeres családi vállalkozást most Varga Györgyné cukrászmester vezeti. A cukrászda kínálata eltér a szokványostól, a közel negyven féle cukrásztermék ínycsiklandozó látványa, a sütemények ízharmóniája közkedvelt az édességrajongók körében. A hagyományos finomságok mellett új és új vendégcsalogató sütemények jelennek meg a cukrászda pultjain. Ilyen helyi specialitás a kávé- és grillázsfánk, a linzerhajó és az eper-joghurt torta. Varga Györgyné szerint a sütemények ízei is változnak a kor előrehaladtával: míg húsz esztendeje a nagyon édes, manapság inkább a gyümölcsös, pikáns ízek a kedveltebbek. A torta-különlegességek mellett, saját főzésű fagylalt és madártej is kapható az üzletben. Az extra kívánságoknak is megfelelő alkalmi torták katalógusból választhatók ki, de egyedi elképzeléseket is megvalósítanak. A megrendelésre készített torták formailag nagyon széles skálán mozognak, választható akár trappista sajt, Gyulai-kolbász, hamburger, rendőrsapka, a gyermek-torták között számtalan autó, állat és hangszer formájú torta is. Az alkalmi torták fotói a cukrászda internetes honlapján is megtekinthetők - w.w.w.arindex. hu/lapok /tutti-frutti - rendelés pedig helyben vagy e-mail címen - tutti-frutti@matavnet.hu - is leadható, a szolgáltatásokhoz pedig ingyenes házhozszállítás is igénybevehető. Fotó: Nyári Gyula Varga Györgyné
