Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)

1998-07-23 / 10. szám

1998/10. szám HELYTÖRTÉNET 13 Műhely nyílna a Róth Miksa Emlékházban Elsősorban múzeum BÁBSÜTŐMESTER ERZSÉBETVÁROSBAN Kossuth Lajos tanácsadója volt Megváltozott névvel és komoly reményekkel kezdheti meg tevékeny­ségét a Róth Miksa Emlékház és Gyűj­temény. A képviselő- testület még áprilisban alapította meg az új önkormányzati intéz­ményt, amely eredetileg művelődési házként mű­ködött volna Erzsébet­város egyik legértéke­sebb közkincsének be­mutatása mellett. Az intézény elnevezését nemrégiben az illetékes minisztérium kérésére kellett megváltoztatni. A múzeumokra ugyanis más szabályok vonat­koznak, mint a műve­lődési házakra - nyi­latkozta lapunknak Uj- falussy Gábor megbízott ügyvivő. Az Almássy téri Szabadidőközpont vezetője a végleges igazgató kinevezéséig irányítja az emlékházat. Jelenleg a legfőbb fela­dat a Nefelejcs utca 26. szám alatti ház felújí­tása, melyhez a testület 30 millió forintot kü­lönített el. Az emlékház kialakítása mellett megnyitnák az udvarban található mű­helyt, mely a kerületi képzőművészek „ottho­nává” válhatna. Az itt elkészített üvegablakok megvásárolhatók lenné­nek, a bevétel pedig az intézmény fejlesztését szolgálná. A megbízott vezető azt is elmondta, hogy az idegenforgalom számára is vonzóak le­hetnek majd a további szolgáltatások is. Egy kávéház kialakítását ter­vezik, és az épület egyéb kulturális esemé­nyeknek is teret biztosí­tana. Szabó Beliczay Jónás evangé­likus lelkész családjában, a Veszprém megyei Alá- sonyban született 1806- ban Beliczay Imre. A szülői háznál kezdte ta­nulmányait, majd Sopronban járt két évig gimnáziumba. Egy mézeskalá- csos mesterhez ment látogatóba 1819 nyarán, s annyira megtet­szett neki a nagy kézügyességet i- génylő mesterség, hogy nem tért visz- sza Sopronba, in­kább a mézesbá­bos mesterség ki­tanulását választot­ta. Négyéves inas- kodás után szak­mai vizsgát tett, majd a kor szokása szerint ván­dorútra kelt. Bejárta a Du­nántúlt, segédként dol­gozott Pozsonyban, Ausztriában, s végül Pestre jött, ahol a mé- zeskalácsos céh íomes- terénél vállalt munkát. Mestere ajánlatával Fi­alka viaszgyertyaöntőhöz ment Rozsnyóra, ahol kitanulta a viaszöntést is. Három évig dolgozott a rozsnyói mester műhe­lyében, aki a finom kivitelű munkákhoz csak a legügyesebb segédeket alkalmazta. Beliczay visszatért Pest­re, ahol 1833-ban mester­levelet szerzett és úgy döntött, hogy önálló lesz. A Király utca elején álló Gozsdu-udvarban 1833- ban nyitotta meg boltját. Üzemét az árvíz 1838- ban elöntötte, tönkre­ment, de 1839-ben a Kismező (mai Csányi u.) utca 7. számú épületben újból megnyitotta mézes- kalácsos üzletét. Üzleti könyvét magyar nyelven vezette. Bekapcsolódott a politikai életbe, részt vett az Országos Iparegye­sület megalapításában. Magyaros ruhákat viselt, a megalakuló magyar nyelvű mézeskalácsos céh almesterének, 1848- ban pedig föcéhmester- nek választották meg ipa­ros társai. Lelkesedett az 1848-as márciusi forradalomért és a Közcsendi Bizottmány tagja lett. Baráti kapcso­latban állt Kossuth Lajos­sal, aki nagyra becsülte szakmai tudását, politikai hűségét, megbízhatósá­gát. Gyakran magához hivatta, meghallgatta vé­leményét az ipar és ke­reskedelem kérdéseiben. A szabadságharc leveré­se után elmenekült Pest­ről, csak 1851-ben tért vissza. Folytatta mester­ségét és politikai tevé­kenységét. Pest város képviselő- testületi tagjának válasz­tották, Terézváros bírája volt. A képviselővá­lasztáson 1865-ben le­győzte Jókai Mórt és Gorove István, de ab­szolút többséget ő sem kapott. Deák Ferenc ké­résére a pótválasztá­son Gorove javára lemondott. Amikor tehette, elzarándo­kolt Turinba Kos­suthoz, aki az ország jövőjével kapcso­latos útmutatásokkal bocsátotta útra. Üzletét folyamato­san fejlesztette, for­galmát növelte és a méhészet fejleszté­sére ösztönözte a ter­melőket. Az 1867-es koronázásra a gyer­tyák és fáklyák szál­lítója volt, Ferenc Jó­zsef Arany Erdemkereszt- tel tüntette ki. Európa szerte ismertté vált, kül­földre is szállította a gyer­tyákat és a méhviaszt. 1868-1872 között a Ke­reskedelmi és Iparkama­ra alelnöke, támogatta a tanoncképzést, szorgal­mazta a magyar áruk részvételét a külföldi kiállításokon, cége szá­mos nemzetközi díjat nyert. Művészi mézeska­lács formákat faragott, amelyek több múzeum­ban is láthatók. Fő találmánya a keményfa padlóknál használatos viaszbeeresztő volt. Hatvanhat éves korában 1872. július 13-án hunyt el Pesten, a Kerepesi temetőben helyezték nyugalomra, síremléke műemlék j ellegű. A szép Erzsébetvárosért A Fővárosi Környezetvédelmi Alapból a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a Szép Erzsébetvárosért Közalapítvány 250 ezer forin­tos támogatást kapott. Róth Miksa üvegfreskói díszítik a Rózsák terei Szent Erzsébet Templomot is

Next

/
Oldalképek
Tartalom