Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-07-23 / 10. szám
1998/10. szám HELYTÖRTÉNET 13 Műhely nyílna a Róth Miksa Emlékházban Elsősorban múzeum BÁBSÜTŐMESTER ERZSÉBETVÁROSBAN Kossuth Lajos tanácsadója volt Megváltozott névvel és komoly reményekkel kezdheti meg tevékenységét a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény. A képviselő- testület még áprilisban alapította meg az új önkormányzati intézményt, amely eredetileg művelődési házként működött volna Erzsébetváros egyik legértékesebb közkincsének bemutatása mellett. Az intézény elnevezését nemrégiben az illetékes minisztérium kérésére kellett megváltoztatni. A múzeumokra ugyanis más szabályok vonatkoznak, mint a művelődési házakra - nyilatkozta lapunknak Uj- falussy Gábor megbízott ügyvivő. Az Almássy téri Szabadidőközpont vezetője a végleges igazgató kinevezéséig irányítja az emlékházat. Jelenleg a legfőbb feladat a Nefelejcs utca 26. szám alatti ház felújítása, melyhez a testület 30 millió forintot különített el. Az emlékház kialakítása mellett megnyitnák az udvarban található műhelyt, mely a kerületi képzőművészek „otthonává” válhatna. Az itt elkészített üvegablakok megvásárolhatók lennének, a bevétel pedig az intézmény fejlesztését szolgálná. A megbízott vezető azt is elmondta, hogy az idegenforgalom számára is vonzóak lehetnek majd a további szolgáltatások is. Egy kávéház kialakítását tervezik, és az épület egyéb kulturális eseményeknek is teret biztosítana. Szabó Beliczay Jónás evangélikus lelkész családjában, a Veszprém megyei Alá- sonyban született 1806- ban Beliczay Imre. A szülői háznál kezdte tanulmányait, majd Sopronban járt két évig gimnáziumba. Egy mézeskalá- csos mesterhez ment látogatóba 1819 nyarán, s annyira megtetszett neki a nagy kézügyességet i- génylő mesterség, hogy nem tért visz- sza Sopronba, inkább a mézesbábos mesterség kitanulását választotta. Négyéves inas- kodás után szakmai vizsgát tett, majd a kor szokása szerint vándorútra kelt. Bejárta a Dunántúlt, segédként dolgozott Pozsonyban, Ausztriában, s végül Pestre jött, ahol a mé- zeskalácsos céh íomes- terénél vállalt munkát. Mestere ajánlatával Fialka viaszgyertyaöntőhöz ment Rozsnyóra, ahol kitanulta a viaszöntést is. Három évig dolgozott a rozsnyói mester műhelyében, aki a finom kivitelű munkákhoz csak a legügyesebb segédeket alkalmazta. Beliczay visszatért Pestre, ahol 1833-ban mesterlevelet szerzett és úgy döntött, hogy önálló lesz. A Király utca elején álló Gozsdu-udvarban 1833- ban nyitotta meg boltját. Üzemét az árvíz 1838- ban elöntötte, tönkrement, de 1839-ben a Kismező (mai Csányi u.) utca 7. számú épületben újból megnyitotta mézes- kalácsos üzletét. Üzleti könyvét magyar nyelven vezette. Bekapcsolódott a politikai életbe, részt vett az Országos Iparegyesület megalapításában. Magyaros ruhákat viselt, a megalakuló magyar nyelvű mézeskalácsos céh almesterének, 1848- ban pedig föcéhmester- nek választották meg iparos társai. Lelkesedett az 1848-as márciusi forradalomért és a Közcsendi Bizottmány tagja lett. Baráti kapcsolatban állt Kossuth Lajossal, aki nagyra becsülte szakmai tudását, politikai hűségét, megbízhatóságát. Gyakran magához hivatta, meghallgatta véleményét az ipar és kereskedelem kérdéseiben. A szabadságharc leverése után elmenekült Pestről, csak 1851-ben tért vissza. Folytatta mesterségét és politikai tevékenységét. Pest város képviselő- testületi tagjának választották, Terézváros bírája volt. A képviselőválasztáson 1865-ben legyőzte Jókai Mórt és Gorove István, de abszolút többséget ő sem kapott. Deák Ferenc kérésére a pótválasztáson Gorove javára lemondott. Amikor tehette, elzarándokolt Turinba Kossuthoz, aki az ország jövőjével kapcsolatos útmutatásokkal bocsátotta útra. Üzletét folyamatosan fejlesztette, forgalmát növelte és a méhészet fejlesztésére ösztönözte a termelőket. Az 1867-es koronázásra a gyertyák és fáklyák szállítója volt, Ferenc József Arany Erdemkereszt- tel tüntette ki. Európa szerte ismertté vált, külföldre is szállította a gyertyákat és a méhviaszt. 1868-1872 között a Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, támogatta a tanoncképzést, szorgalmazta a magyar áruk részvételét a külföldi kiállításokon, cége számos nemzetközi díjat nyert. Művészi mézeskalács formákat faragott, amelyek több múzeumban is láthatók. Fő találmánya a keményfa padlóknál használatos viaszbeeresztő volt. Hatvanhat éves korában 1872. július 13-án hunyt el Pesten, a Kerepesi temetőben helyezték nyugalomra, síremléke műemlék j ellegű. A szép Erzsébetvárosért A Fővárosi Környezetvédelmi Alapból a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a Szép Erzsébetvárosért Közalapítvány 250 ezer forintos támogatást kapott. Róth Miksa üvegfreskói díszítik a Rózsák terei Szent Erzsébet Templomot is
