Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-10-17 / 14. szám
1997/14. szám NEVELES - SZOCIÁLIS ODERA-DUNA HÍD Lengyel gyerekek a Kertész utcában Raciborzban az első emeleti lakásba is becsapott a víz - meséli Uranin Jola. Joláék lakása a földszinten volt.- A nyári lengyelországi katasztrófa hallatán nyomban eszünkbe jutott, hogy vendégül lássunk az árvíz-sújtottá környékről lengyel gyerekeket - mondja Soós Katalin, a Kertész utcai iskola tanára.- Egy egész hónapra gondoltunk, de csak két hétre jöttek. A hozzánk járó tanulók szüleinél kaptak szállást, étkezést és persze barátokat. Egyik tanulónk a- pukája, Ma- tuszczak Mi- roslaw pedig lengyel tolmácsként volt segítségünkre. Uranin Jola szavait is a Matuszczak-apuka tolmácsolja.- Földrajzból és biológiából lehetett követni, hogy mit tanítanak a magyar gyerekeknek - mondja Jola. - A matek is érthető volt, hiszen a számok érthetőek. Sokat kirándultunk, voltunk az állatkertben, a szentendrei skanzenben, múzeumokban, jártunk a hegyekben. Miskolczi Csabáné és családja két leánygyereket fogadott otthonába.- Mindent megértettünk egymásközt. Még a hiányos orosz tudásunk is segített. Láthatóan nagyon jól érezték magukat.- Az Erzsébetvárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat segítségével vettük fel a kapcsolatot az Odera-menti régióval - mondja dr. Váradi Iván Attila igazgató. - Húszán jöttek Racibórzból, két tanár kíséretében. Az iskolától napi háromszori étkezést kaptak és BKV-bérletet. Bakonyi Karola polgármesterasz- szony és dr. Bolesza Emőke képviselőasszony közbenjárásával az ön- kormányzat soron kívül százezer forinttal sietett az iskola segítségére. Az étkeztetést bonyolító Kinder kft. csak nyers- anyagárat számolt fel. Szóval segített, aki tudott. És nagyszerű volt a családok áldozat- vállalása. A Nebuló köszöni Az idén a személyi jövedelemadó egy százalékának sorsáról maguk rendelkezhettek az állampolgárok. A felajánlások nyomán így a Nebuló Alapítvány 160 ezer forinttal gyarapodhatott. A Kertész utcai iskola köszöni a segítséget. Az alapítvány számlaszáma: OTP és Kereskedelmi Bank Rt. 11707024-20267849. Osvát utcai változások az A dolgozók általános iskolájának funkciója nem, csak neve változott. A nyolc osztályt úgymond a szokásos idő alatt elvégezni nem tudó erzsébetvárosi gyerekekkel Osvát utcai ifjúsági tagozatos iskola foglalkozik. Ez az intézmény korábban az állami normatívából nem részesülhetett olyan mértékben, mint a többi kerületi iskola. A képviselő-testület közel egy évvel ezelőtt úgy érezte, hogy ezt a hátrányos megkülönböztetést meg kell szüntetni. Az ifjúsági tagozatosok éppen speciális helyzetük, problémáik miatt igényelnek nagyobb figyelmet. A testületi döntés ezt az intézményt is általános iskolának minősítette. Az intézmény azonban igencsak mostoha körülmények között működik - mondja Gyurisáé Bram- steiner Márta képviselőasszony, az oktatási bizottság elnöke. A testület éppen ezért döntött arról, hogy az Osvát utcából megfelelő körülmények közé kerüljenek a gyerekek. A képviselők a- zonban nem gondolták, hogy a költöztetés igencsak hamar szükségessé válik. Az Osváth utca 3. számú társasház első emeletén működő intézményt a legutóbbi vizsgálat tűzvédelmi szempontból veszélyesnek, egészségügyileg alkalmatlannak minősítette. Az oktatási bizottság a Nefelejcs utca 39-ben meg is találta azt az ön- kormányzati ingatlant, a- mely alkalmassá tehető oktatási intézménynek. Természetesen, pénz kell hozzá. S hogy ez a beruházás nem ablakon kidobott pénz, azt az Osvát utcai gyerekek eredményei is bizonyítják. Az ide járó gyerekek igencsak nehezen jutnak el az általános iskola nyolcadik osztályos bizonyítványáig. Az elmúlt tanévben végzettek közül azonban sokan középiskolába jelentkezhettek, mégpedig sikerrel. Itt az elmúlt tanévben először volt karácsonyi ünnepség, és első ízben volt ballagás. A ballagásra pedig eljöttek a családok is. Márpedig nagy dolgok ezek. A Kolozsvárott működő, Báthory' István által alapított gimnázium és a fasori, Budapesti Evangélikus Gimnázium közel tíz éve vették fel egymással a kapcsolatot. A fasori diákok szeptember közepén húsz erdélyi tanulótársukat látták vendégül. „ Temetők helyett életet ”” A Belső-erzsébetvárosi gondozó központban rendhagyó eseményre került sor október elején, amikor még hétágra sütött a nap, amikor kissé kajánul vénasszonyok nyarát emlegettünk, holott van ennél sokkal szebb és hangulatosabb kifejezés: indián nyár. S ebben a kései nyárban két idős ember ifjúi hévvel fogadott egymásnak örök hűséget a gondozó házban. Az új házasok izgatott örömmel veszik lapunk érdeklődését az Akácfa utcai központ egyik irodájában, a társalgó és a klub szomszédságában. Rach’ánvi Miklós és Radványi Miklósáé, születeti Kovács Piroska ugyanazt mondják kapásból az első kérdésre, hogy a magányosság volt a legszörnyűbb az elmúlt években, s ez volt az alapélményük, ami arra ösztönözte őket, hogy kikerüljenek ebből a fojtogató éizésből. Mind a kelten özvegyek voltak, amikor négy éve itt megismerkedtek. Eleinte csak mustrálgatták egymást, majd egymás mellé ültek, majd szóba elegyedtek, s lassan megnyíltak egymás számára. Az itteni közösségben, a klubfoglalkozások során egyre inkább összemelegedtek. Hosszú, dolgos évek után mentek nyugdíjba. Miklós bácsi eredetileg gépszerkezeti lakatos volt, Piroska pedig kemény éveken át szorgoskodott a Váci úton a Rico kötszergyárban. Miklós bácsinak két lánya és négy unokája van, szerettei említi őket. Érdekes, hogy sokan azt tanácsolták nekik, ha egymásba is szerettek, ne házasodjanak össze, mert úgy anyagilag előnytelenebb helyzetbe kendnek. Ok mégis összeköltöztek a házasságkötés után, s most itt laknak a szomszédban, a Kertész utcában, Piroska lakásában. Szinte újjászülettek ebben a kapcsolatban! Mindenkinek lett új feladata, felelőssége, nem félnek az estéktől, vége a magányosságuknak. Büszkén újságolják, hogy az esküvőjükön a polgár- mester: Bakonyi Karola és dr. Csepeli Ágota, a kerületi szociális iroda vezetője volt a kétjanú, s természetesen az egész gondozóház apraja, nagyja. Varga László * (Nagy László: Adjon az Isten c. verséből) Gyurisné Braunsteiner Márta /aíéíiéítt _
