Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-03-14 / 4. szám
ERZSÉBETVÁROS IV ÉVFOLYAM 4. SZÁM AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1996.IIL 14. Vissza a vaskályhához? Félreérthetetlen jelek mutatnak arra, hogy 1996-97 telének lakberendezési divatja a vaskályha és a sparhelt lesz. Nem valamiféle újkori divathóbortról van szó, hanem takarékossági kényszerről. Drága lett, s még drágább lesz a villanyáram, a gáz. A borsos számlákat sokan nem tudják már kifizetni, s visszatérnek a vaskályhához. Hogy honnan szerzik be, a rozzant, kiöregedett, kiégett samottbélésűeket, kibírnak-e egy-két telet, az egyelőre rejtély. Ami viszont nem az: a megroggyant, elöregedett kémények nehezen bírják az áttéréssel járó megpróbáltatásokat. Felújításra, korszerűsítésre régen megérettek, csakhát rendbehozatalukhoz évtizedek óta hiányoznak a milliók. így aztán veszélyes, mi több, életveszélyes játék lesz visszatérni a régihez, ellenőrzés, bejelentés nélkül. Hiszen sokszor a kéményseprők sem tudják, mikor omlanak, dugulnak el a kémények. FÖLDIÁK ANDRÁS NEM VÉGLEG BÚCSÚZIK „Csak" menedzselni tudta az intézményt Erzsébetvárosi március A tavasz első hónapja mindig elhozza a közösségi megemlékezés és megidézés ünnepélyes pillanatait is. A közel másfél évszázaddal ezelőtt történtek szerves részeivé váltak nemzeti tudatunknak és gondolkodásunknak országhatártól függetlenül mindenhol, ahol magyarok élnek a világban. Március idusának ifjú szereplői közül többen megfordultak az akkor még kerületekre nem tagolódott Felső-Külvárosban, főleg a mai Belső-Erzsébetváros azóta már rég lebontott házaiban, hajdan volt csendes, poros utcáiban. Ma kövek sem őrzik nyomaikat, csak hús-vér alakjuk árnynyomatait a hiányos és gyarló emlékezetünk. A Dohány utca 16. szám alatt állt egykor az az egyemeletes épület, amelynek felső szintjén három szobás lakást bérelt az a Jókai Mór, aki a márciusi napok mámorító hatására írta nevét pontos i betűvel az ipszilon helyett, ezzel is kifejezésre juttatva az egyenlőség és a népfelség elvével való azonosulását. Az akkor még csak 23 éves Jókai és a nála két évvel idősebb Petőfi barátságának színhelye néhány rövid hónapra ez a lakás. A rajongó és szelíd természetű Jókai két szobát átengedett a barátjának, aki idehozta a „feleségek feleségét", Szendrey Júliát. Innen jártak naponta az egyre zsúfoltabb Pilvaxba, ahol a politikai hangulat márciusban már mindinkább felforrósodott. Mindennapos vendég volt itt Vasvári; Irinyi, Vajda János és Irányi Dániel - hogy többet ne említsünk. Petőfi a Dohány utcai, Jókaival közösen bérelt lakásban írta meg a Nemzeti dalt március 15. előtti estén. Másnap, éppen szerda és pesti vásár lévén tele volt idegenekkel a város, az \ égből havas eső szitált... A folytatás ismeretes. Dr. Iván Géza Az erzsébetvárosiak a 48-as forradalomra március 15-én a Damjanich utca 58. szám al£tt emlékeznek. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik, a zenés köszöntő, a Himnusz, a Nemzeti Dal elhangzása után ünnepi beszédet mond Bendzsák István, a Kertész utcai Általános Iskola tanára. Ezt követően a kerület iskoláinak diákjai zenés ünnepi műsort adnak, majd koszorúzásra kerül sor Elfogultnak hathat a kijelentés: Földiák András búcsúzásával az Almássy téri Szabadidőközpont éléről egy korszak is lezárult az országos hírű művelődési intézmény életében. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennél jobb idők nem jöhetnek, s arról sincs szó: a sikerek kizárólagos záloga ő maga volt; de az bizonyos, a '90-es évek kultúrának adott pofonjait kevés intézményvezető állta volna ilyen emberül. Földiák András nemrégiben a kultuszminisztérium pályázatán elnyerte a Magyar Művelődési Intézet igazgatói állását, márciustól már ott dolgozik.- Miért pályázott el az Almássy térről?- Tavasszal amúgy is lejárt volna itt az öt éves szerződésem, és bizony - jól van a rendszer kitalálva - ennyi idő után mindenképpen érdemes újragombolni az embernek magát.- Talán megunta a házat vagy úgy ítéli meg, hogy nem pályázhatott volna sikerrel az Almássy téren?- Szó nincs róla, hogy meguntam volna a házat, hiszen egészen újszerű - divatos szóval élve - projektet dolgoztunk ki a jövőre nézve; lett volna mit alkotnom a következő években. Amit pedig eddig csináltunk, az is szívem szerint való. Talán még a pályázatom is esélyes lett volna. Ám úgy ítéltem meg, az igen nehéz időket élő művelődési intézet, amely - leegyszerűsítve - az ország közművelődésének szakmai irányítója, jó hasznomat veheti ma. Ez még nagyobb feladat, és nem tudtam ellenállni a kísértésnek. (folytatás a 11. oldalon) A tartalomból Újabb lakásokat ad el az önkormányzat 3. oldal Nem fizettek, inkább ültek 4. oldal Új tanéve indul az Elő-Tér Művészeti Iskolának 11. oldal Eszes Ema pályázat II. 13. oldal
