Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-08-02 / 10. szám
8 ÖNKORMÁNYZAT 1996/10. szám ELLENTMONDÁSOS JOGSZABÁLYOK ÉS ÉRDEKEK Sokszor tehetetlen a hivatal A lakosságszolgálati iroda jelenlegi, kibővített formájában 1990. februárjától működik és igazgatási feladatokat éppúgy ellát, mint vállalkozói, közterületi és lakásügyi hatósági jogkörből eredő teendőket. Nem az iroda szervezeti keretein belül, de annak területén osztozva a társadalombiztosítás is tart fenn kihelyezett irodát a vállalkozások bejelentkezésének ügyintézésére. Valamint ugyanitt működik egy, a lakosság széles rétege számára szükséges ingyenes jogsegélyszolgálat is. Hol, mit, hogyan kell intézi? (4) Az eseti gyógyszerkiadások részleges ellentételezéséről Ez év májusában a kormány rendeletet adott ki a lakosság eseti gyógyszerkiadásainak részleges ellentételezéséről. A rendeletben foglaltak szerint azok gyógyszerkiadásait akarják ily módon csökkenteni, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy- egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszerkiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni és közgyógyellátásra nem jogosultak. Azokat a családokat is segíteni kívánják, amelyekben az egyes családtagok eseti, gyógyszerköltsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek elviselni.- Hogyan veheti igénybe a kerület lakossága ezt a kedvezményt? - kérdeztem dr. Csepeli Ágotától a Szociális és Gyermekvédelmi Központ vezetőjétől.- Hivatalunkban kell kérni a szükséges formanyomtatványt, melynek hátoldalán a kezelőorvos leírja (igazolja) a betegséget, a gyógyuláshoz szükséges gyógyszer(eke)t. A gyógyszertár pedig igazolja a gyógyszerek) árát. A gyógyszerköltségnek el kell érni a jövedelem 15 százalékát. A jövedelem egy fős háztartásra számolva legfeljebb nettó húszezer forint lehet. Családoknál ez az összeghatár: fejenként a tizenhétezer forint nettót nem haladhatja meg. Akinek például nettó húszezer forint jövedelme van és egyedül él, az háromezer forint vagy azt meghaladó gyógyszerköltség esetében jogosult a támogatásra. Nem a gyógyszer árát adjuk oda, hanem egy határozatot kap a kérelmező, ezzel elmegy a kijelölt - Péterfy Sándor utcai - patikába, ahol a gyógyszerét kiadják. A gyógyszerköltség támogatásán kívül gyógyászati segédeszköz beszerzésére is igénybe vehető ez a támogatás abban az esetben, ha az adott segédeszközre közgyógyellátási igazolvány birtokában nem jár kedvezmény. Ilyenkor maximum huszonötezer forint adható. L. Zs. Rátkai Imréné, a lakosságszolgálati iroda vezetője a szervezet tevékenységi körét bemutatva sorolni kezdi a szervezet feladatait, amelyeket még számba venni is hosszú időbe telik. Csak igazgatási hatáskörben, többek között ide tartozik az útlevélkérelem, az egyszeri bevonulási segély, a lakcím ki- és bejelentés, anyakönyvi kivonatok ügyintézése, valamint a helyszínelés is. Az egyik legnagyobb feladattömeget a vállalkozói kör adja - 11 ezres létszámával. Bár széles ez a réteg, a legtöbb probléma mégsem a nagyságrendből ered, mint inkább abból, hogy a hivatal sokszor egymással ellentétes és sokszor önmagában is ellentmondásos jogszabályok dzsungelében igyekszik rendet tartani. Sokszor szinte lehetetlen összhangba hozni a lakásprivatizáció során szerzett új tulajdonosi érdekeket egy legtöbbször korábbi jogszabályi környezetben szerzett vállalkozói jogosítvánnyal úgy, hogy egyáltalán ne, vagy a lehetőségeken belül legkevésbé sérüljenek. A vállalkozásokon belül speciális problémákat jelentenek még a vendéglátó- és szórakozóhelyek. (A zajosságuk, nyitva tartásuk miatt a lakóközösséggel folytatott viták sokszor kezdődnek, vagy végződnek a lakosságszolgálati irodánál.) Hab a tortán, hogy ezekhez a vendéglátóhelyekhez szorosan kapcsolódik a szerencsejáték. Ez utóbbira kiadott alapszabály, a Szerencsejáték törvény 1991-es megjelenése óta többször módosult, több végrehajtási utasítással bővült, - a végeredmény mégis az, hogy az önkormányzat miközben saját tulajdonában tűrni kényszerül, e tevékenységeket alapvetően engedélyezési és ellenőrzési jogkörrel sem bír. A szerencsejátékot szabályozó joganyag pedig egyenlőre anélkül, hogy rendet teremtene, újabb tulajdonosi és építészeti problémákat szül. A hatósági jogosítványaitól megfosztott hivataltól az állampolgár pedig intézkedést vár. A megoldás ebben az esetben nem más, mint az, hogy a hivatal szabálysértési feljelentést tesz. Ezenközben ha nem akar törvénysértést elkövetni, a lakosságszolgálati irodának is figyelemmel kell lennie a vállalkozók korábbi jogszabályok alapján szerzett jogaikra figyelve, hogy ezek miképpen illeszthetők a jelenlegi jogszabályi környezetbe és mindezek együttesen miképpen e- gyeztethetők a vállalkozói és az alkotóközösség tulajdonosi érdekeivel. (A helyzet áldatlanságát készül valamiképpen enyhíteni a több kerület összefogásával meghirdetett szakmai szimpózium, ahol a meghívottak, a közigazgatási hivatal és jogalkalmazók igyekeznek egységes gyakorlatot kialakítani.) Legalább ennyire vegyes képet mutat a közterületek ügye. A közterületek háromféle tulajdonosa között (a főútvonalak a fővárosé, az árkádok alatti járdaszakasz az érintett lakóközösségé és ami ezen kívüli, a helyi önkormányzaté) három eltérő szabályozás okoz zavart. Az érintőleges minisztériumi, a fővárosi és a helyi rendelkezések között próbál igazságot keresni a hivatal. Az azonban ma már mindennapos eset, hogy az önkormányzati tulajdonban folytatott vállalkozásokról akkor szerez tudomást a hivatal, ha megérkezik az első feljelentés. Mint ahogy azt is nyomozhatja sokszor, hogy a birtokán belüli útvonalakra mikor, ki, milyen tevékenységre adott ki közterülethasználati engedélyt. (g-1.)
