Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-04-05 / 5. szám
í BHHH hitélet Szent György hava ÁPRILIS Általában erre a hónapra esik a húsvét is, hiszen ezt a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni vasárnap tartják. Az ünnephez kötődő hiedelmek egyrészt ősi pogányeredetű tavaszt igéző népszokások, másrészt egyházi eredetűek, hiszen ilyenkor Krisztus keresztre feszítéséről és feltámadásáról emlékezünk meg. A húsvétot megelőzi a nagyhét, amely Krisztus jeruzsálemi bevonulását felidéző virágvasámappal kezdődik. Nagy csütörtök (április 4.) A Biblia szerint ezen a napon volt az utolsó vacsora, amikor Krisztus a jeruzsálemi Getsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól. Erre az esemenyre utal az a régi szokás, hogy nagycsütörtökön este a harangok elhallgatnak, és csak a feltámadás napján szólalnak meg újra. Azt mondják: „A harangok Rómába mentek.” Nagypéntek (árpilis 5.) Ezen a napon emlékezünk Jézus szenvedésére és halálára. E napon a templomban a passiót (Jézus szenvedésének történetét) éneklik, vagy elmondják. A keresztények szentsírt látogatnak, vagy kálváriát járnak. Nagyszombat (április 6.) A kereszt győzelmi jel, az üdvösség fája, amelyen Krisztus királlyá dicsőül. Az esti szentmise alatt glóriakor újra megszólalnak a harangok, jelzik Jézus feltámadásának örömhírét. Este téltámadási körmenlet tartanak. A nagyhét három utolsó napján Krisztus halálának emlékére eloltották a gyertyákat és csak a feltámadás örömére gyújtották meg. Ősi szokás a nagyszombati tűz-víz szentelés. Húsvétvasárnap (április 9.) A feltámadás a kereszténység legnagyobb ünnepe. Jézus megdicsőülésének napja. Istenfia alászállt a pokolra, harmadnap feltámadott, és ezzel diadalmaskodott a halálon. Sok helyütt ismert szokás volt a Krisztuskeresés, vagy hatáijárás. A húsvéti ételszentelés, ételáldás máig tartó szokás. Az ételek megáldására már Jézus példát adott a csodálatos kenyérszaporítással az Utolsó Vacsorán. A szentelésre sonkát, kalácsot, tojást, tormát szoktak kosárba szedni. Hiedelmük szerint a tojás Krisztus keresztfáját, az életet, az újjászületést, díszítése Krisztus kötelét, a torma meg a keserűséget jelképezte. Először a tormából ettek, hogy annak erős íze, illata a gonosz lelkeket elriasztja. Húsvéthétfő (április 8.) másnéven: vízbevetőhétfo, a locsol- kodás, a tojásfestés ünnepe. Fehérvasárnap (április 14.) Mátkavasámapnak is hívták. Ezen a napon szemelték ki a kereszt- szülőket. Ezt jelképezte a komálás, vagy komatálküldés. Szent György napja (április 24.) Európában ettől számították a tavasz kezdetét. Már a rómaiaknál jeles pásztorünnep volt ez, amikor köleskásából és frissenfejt tejből való áldozatot mutattak be a nyáj egészségére. Nálunk e napon hajtották ki először a legelőre az állatokat. A néphit szerint e nap éjjelén gyűjtött gyógyfuvek különleges erővel gyógyítanak embert, állatot. így ekkor kell gyűjteni a máj- és epebántalmak ellen használt vérehullató fecskefüt is. Hévízi Józsa „Feltámadt Krisztus!” A Rózsák terei görög katolikus templom ünnepi isten- tiszteleti rendje: Nagypéntek: 17-kor sírbatételi vecsemye. Nagyszombat: 17.30-kor vecsemye Nagy Szent Bazil liturgiájával. 23.30-kor feltámadási körmenet és húsvéti reggeli istentisztelet. Húsvétvasárnap: liturgiák (misék) 7.30, 89,. 10, 12 órakor, mindegyik után pászkaszen- telés; délután 17.15-kor vecsemye, 18-kor liturgia. Húsvéthétfő: mint vasárnap: 8.15-kor utrenye. Húsvétkedd: 7.30: litugria, 9.15: utrenye, 10: liturgia, 17.15: vecsemye, 18: litugria. * * * Két húsvéti sajátosságunkat szeretném megemlíteni! Az egyik a húsvéti köszöntés, melyet 40 napon át használunk: Feltámadt Krisztus! - Valóban feltámadt! A másik a pászkaszentelés, mely a húsvéti ételek (tojás, túró, kalács, kolbász, sonka, bor stb.) megáldását jelenti Kápolna a Holló utcában A fővárosban élt román ortodox hívek eredetileg a Petőfi téri ortodox templomhoz tartoztak. Bár ez a templom görög alapítású, de a pesti görög kereskedők között voltak román anyanyelvűek, igaz, őseik Macedóniában éltek. Idővel azonban a Pestre kerülő erdélyi románok is ide csatlakoztak. Az egyházközségnek két papja volt: görög és román nemzetiségű. Az utóbbinak a papi státusát azonban 1888- ban megszüntették. A román ajkú hívek különváltak. és 1900-ban sikerült kápolnát alapítaniuk a VII. kerület Holló utca 8. szám alatti ház emeletén. A ház eredetileg egy nagyon neves és dúsgazdag ügyvédé volt, a nagyváradi származású Gozsdu Manó tulajdona, aki hatalmas vagyonából alapítványt létesített román ortodox egyetemi hallgatók részére. Az alapítvány vagyonából építették a Király utca és a Dob utca között átjárást is biztosító házsort, a Gozsdu-udvart. Az egyházak kártalanítása kapcsán a román ortodox közösség e házakból egyet visszakapott, s a közeljövőben itt lesz a kápolna, a lelkészi hivatal, s egyéb egyházi célú helyiségek. A kápolnának fiatal lelkésze van Magyar Máriusz személyében, aki nyilatkozata szerint 60-70 román ortodox családot tart nyilván. Vannak közöttük vidéken lakók is. Érdekességként szeretném említeni, hogy József Attila kisdiák korában néhányszor megfordult a Holló utcai kápolnában. Ugyan a költőt a Kálvin téri templomban keresztelték, de az akkori törvények értelmében román származású ortodox édesapja után - ortodox (görögkeleti) vallásának számított. dr. Sasvári László A Szent Erzsébet Római Katolikus Templom hírei Április 4-én nagycsütörtökön este 6- kor hálaadó szentmise az Oltáriszentség alapításáért, este 9-ig Szentségimádás. Április 5-én, nagyszombaton du. 3- kor keresztúti ájtatosság. Este 6-kor templomunk Carmine Celebrat ének- és zenekara Gregorián Passiót ad elő (Vittoria: Popule meus) Április 6-án, nagyszombaton a szertartások este 6-kor kezdődnek, s a húsvéti körmenettel fejeződnek be. Április 7-én, Húsvétvasárnap 11 órakor kórusunk és zenekarunk Mozart: Missa Brevis-ét és Palestrina: Regina coeli-jét adja elő. Április 8-án, Húsvéthétfőn is vasárnapi miserend lesz. Április 11-én du. 2-től idős, beteg, magányos testvéreink szokásos összejövetelét tartjuk a plébánián. Április 12-én pénteken du. 4-kor kezdődik az elsőáldozásra készülők plébániai felkészítése, mely hat egymás utáni pénteken át tart. Április 20-án, szombaton 10-től ministráns találkozó lesz Esztergomban, melyre közösen megyünk. Ezen a napon a hittanteremben du. 3-tól filmvetítést tart a Szent Erzsébet Rózsák terei Egyesülete. Bibliai tavasz Közeleg Jehova Tanúi Erzsébetvárosi gyülekezete számára is tavaszi két napos rendezvény, amely április 13-án és 14-én kerül megrendezésre az Olimpiai csarnokban (a Népstadion mellett). A program célja: minden korosztály számára aktuális és gyakorlatias bibliai ismeret átadása. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a Tanúk. A részvétel díjtalan. A kezdés időpontja 9 óra 50 perc. 8 ERZSEBETVAROS 1996/5. szám
