Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-12-20 / 17. szám
RIPORT r Éhes vagyok, éhes vagyok... Idősek, egyedül? kerületi lakos, aki mint mondót^ ^mm hölgy nagyon akótársának nélkülözésé. éheziU & a lakása sincs fűtve, elhanyagolt állapotban v , valamilyen szintű szociális Arról ugyan tudomása v.n,>8^ ^ (k ílgy látja, hogy a gondoskodásban rcszesu a róla részben gondosnapi, elfogadható ««»itelhe ^ 4po)asa |akótávol,kodó bátyjától annak kor*, brt^l ____ L r miatt tűbb segitsegnynjtasangn-----------------------F elkerestem a Szociális és Gyermekvédelmi Központ vezetőjét dr. Csepeli Ágotát.- Mennyire ismeri Demetrovits Mária helyzetét?- Ebben a kerületben sok idős, magányos ember él és közülük hasonló sorsú is akad jónéhány. Ezek az emberek magukat már csak csökkent mértékben vagy egyáltalán nem tudják ellátni, ezért segítségre szorulnak. Viszont előrehaladott koruk és gyakran ebből eredő beszűkült tudatállapotuk miatt a segítésnyújtást nem mindig fogadják el. A Dembinszky utca 10. szám alatt lakó Demetrovits Mária helyzetét jól ismerem, évek óta rendszeres szociális segélyt kap. Egy ideje már a segélyét sem képes beosztani - nem fizetétt lakbért, rezsit, ezért a bátyja vállalta és teljesíti is, hogy a kapott pénzből rendezi a fizetnivalókat és tudomásom szerint a gondozási központnál befizeti a testvére ebédjét is. A gondozási központ vezetője Antalköz Béláné megerősítette, hogy Demetrovits Mária bátyja valóban minden hónapban befizeti az ebédet, így a néni napi egyszeri étkezéséről hétköznap és hétvégeken is gondoskodnak. De egyéb szolgáltatásukat a testvér nem kérte, sőt visszautasította. A nénit 1987 óta ismerik. Régebben az ebédhordáson kívül be is vásároltak neki, takarítottak nála és időnként megfürdették, bár az utóbbi két tevékenységüket a gondozott soha nem fogadta kitörő örömmel, sőt... Helyzetének megnyugtató megoldását egy szociális otthoni elhelyezésben látták volna. Ebbe Mária néni két alkalommal is beleegyezett (1991-ben és 1994-ben), majd - amikor a hely már biztosítva volt - meggondolta magát. A bátyja is rosszallását fejezte ki a gondozási központ kezdeményezéséért. A szociális otthoni elhelyezés szándékáról dr. Ekhardt Edit a körzet Ahonnan kifelé már nem nyílnak utak háziorvosa is tud, sőt egyéb jelentős információval is szolgált. Idén augusztusban Demetrovits Mária állapota miatt már komolyan felvetődött a gondnokság alá helyezés szükségessége. A ház lakói többször panaszkodtak, hogy zavarja a nyugalmukat órákig tartó kiabálásával, melyben egy mondat hangzik el szüntelenül: éhes vagyok, éhes vagyok. Aztán a nyári melegben az is előfordult, hogy a ház lakóit megbotránkoztatta: lenge, felsőruházat nélküli öltözékben szellőzködött lakása nyitott ajtajában. Az egyik szomszéd ottjártunkkor megerősítette, hogy a lakók panaszai igazak, egyre nehezebben tolerálják az idős hölgy viselkedését a régebben még több jóindulatot tanúsító szomszédok is. O nagyon szánja a nénit, időnként megsegíti a sajátjából egy kis élelemmel, de tudja, hogy ez nem megoldás. Többre neki sem futja az igencsak soványka nyugdíjából. Néha látja Mária néni bátyját, jön takarítani, de élelmet nem szokott hozni és úgy hallotta, hogy a villanyradiátort is megjavítva már visszahozta, tehát már van a lakásban fűtési lehetőség. Azt persze ő sem tudja, hogy a radiátort bekapcsolja-e az idős asszony, mert nem jár be a lakásba; csak az ajtón át adja be az ételt. A nehéz sorsú Mária nénivel is szerettem volna elbeszélgetni, de többszöri kopogásra, csengetésre sem nyitott ajtót. A szomszédok szerint már évek óta nem mozdul ki a lakásból, legfeljebb az ajtajáig közlekedik és többnyire nem reagál a keresésre. A kerületi ideggondozóban Dr. Sineger Eleonóra adjunktusnő arról tájékoztatott, hogy október 25-én vették Demetrovits Máriát gondozásba és hozzátartozóját értesítették, hogy keresse fel őket. Eddig még nem jelentkezett. Ha egy újabb értesítésre sem reagál a testvér, hivatalos gondok kijelölését kérik. A főorvos elmondotta, hogy szinte azonnali megoldás is van (lehet) Demetrovits Mária megsegítésére: a Pomáz-Dolinai szo- 28 ciális otthon napi 300 forint térítési díj á ellenében tudná fogadni az idős höl- gyet.Egy biztos: a néni gondozásra, T* ellátásra szorul, de ezt teljeskörűen a szokott környezetében biztosítani - úgy tűnik - lehetetlen. Emberileg érthető: körömszakadtáig ragaszkodik az otthonához még akkor is, ha már régen nem él benne, csak vegetál. Igaz, ebben a korban a hely változást (és ami velejár) nehezen viselik az emberek; sőt - mondhatni halálosan rosszul tűrik. Úgy tűnik, ebben az esetben már nincs igazán jó megoldás, de valamit mégis lépni kell: Mária néni és a környezete érdekében. Lippai Zsóka 8 ERZSÉBETVÁROS 1995/17. szám
