Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-12-02 / Különszám
Groó Rudolf az SZDSZ polgármester-jelöltje 1946-ban születtem Budapesten. Édesapám vegyészmérnök volt, édesanyám műszaki ügyintéző, jelenleg nyugdíjas. Az öcsémmel ketten voltunk testvérek. Édesapám politikai nézetei miatt elég nehezen boldogult a családunk. Édesapám konzervatív szemléletű ember volt. Ugyanakkor rendkívül liberális gazdasági szemlélettel rendelkezett. Furcsa ez a kettősség, de én ilyen szellemben nőttem fel. Látta a pazarlást és hogy rablógazdálkodás folyik az országban, és egyszer ezért a következő generációknak nagy árat kell fizetnie. Egy dolgot tartok csak tragikusnak, hogy nem érhette meg a rendszerváltást. '83-ban meghalt. Itt érettségiztem a Madách Imre Gimnáziumban, de csak 1981-ben költöztem a kerületbe. A gimnáziumi évek alatt kezdtem el versenyszerűen sportolni. Nyolc évig sportoltam, evezetem, ifjúsági bajnokságokat nyertem, én soha nem adtam fel és ha elvállaltam vagy elvállalok valamit, azt becsülettel megcsinálom. A Budapesti Műszaki Egyetemen és a Veszprémi Vegyipari Egyetemen kaptam diplomát, először vegyészmérnöki majd szervezőmérnöki karon. A szervezőmérnöki diplomát már esti egyetemen szereztem meg. Abban az időben már Csepelen dolgoztam. Először technológus voltam, majd a Színesfém kohászati Művek Kutatóintézetében kutató. Több találmányom és újításom született. A kiváló újító, kiváló feltaláló emlékérmek és kitüntetések most is ott vannak valahol a fiókom mélyén, mert az is életem egy korszakát jelentette avval együtt, hogy az akkori vállalati szellem teljesen idegen volt számomra. Abban az időben született két lányom. Ikrek. Ma már egyetemisták. Nekem, mint kutatónak 3000 forintos fizetésem volt. Úgy gondoltam, találmányokkal próbálok anyagi helyzetünkön javítani, ami részben sikerült is, másrészt emiatt kellett eljönnöm Csepelről. Találmányom hatalmas nyereséget hozott a vállalatnak, olyannyira, hogy annak egy tört része is nagy összeg lett volna számomra, mint találmányi díj. Nem fizették ki. Mikor ezt a műszaki igazgató megmondta, szóhoz sem jutottam és bevágtam magam mögött az ajtót. Ezt nem tudták megbocsátani. El kellett jönnöm. Ezután már nem kaptam Pesten állást. Barátaim révén - Budapesttől pusztán 200 kilométerre Körösladányban egy szövetkezetben tudtam elhelyezkedni. Mikor megismertem a Békés megyei viszonyokat, fülembe csengett egyik egyetemi oktatóm mondása, Budapesttől távolodva a jog négyzetesen csökken. Másfél év múlva családommal visszajöttünk. Sokáig kerestem a helyemet. A Mátraplaszt Ipari Szövetkezetnél, minőségi ellenőrzési osztályvezető voltam. Büszke vagyok, hogy Magyarországon az én közreműködésemmel valósult meg az első gyár a Méta utcában, amelyik egyszer használatos injekciós tűket gyártott. Ez a gyár ma is működik. A Mátraplaszt után a GÉPSZEV Rt. vegyipari ágazatának vezetője lettem. 1989 elején úgy éreztem meg tudok állni a saját lábamon és alapítottam egy környezetvédelmi kft-t, amely gyógyszergyári hulladékok újrahasznosítására specializálódott. Amikor bekerültem a politikába, úgy gondoltam abbahagyom a vállalkozói tevékenységet. Aztán úgy döntöttem, jó ha van az embernek egy biztos anyagi bázisa. Tisztában vagyok azzal hogy a politikában a megválasztás nem egy életre szól. Ez egy sport, egy verseny, itt lehetnek vesztesek is. Édesapám állandóan a gazdasággal, energiagazdálkodással foglalkozott, és amikor 1989 végén kezembe került a szabaddemokraták kék könyve azt mondtam, ez az amiről én már gyerekkoromban hallottam, egy ilyen gazdaságot, egy ilyen polgári demokratikus társadalmat szeretnék. 1990 január óta vagyok az SZDSZ tagja. Korábban soha nem politizáltam. 1990-ben részt vettem Demszky Gábor kampányában. Fantasztikus érzés volt, amikor először felkértek, hogy legyek az SZDSZ polgármester jelöltje, de nemet mondtam, mert afféle tanácselnöki munkára gondoltam. Abba beleegyeztem, hogy képviselő-testületi tagnak jelöljenek. Listán kerültem be a testületbe, ahonnan egyhangú szavazattal a fővárosi képviselőnek delegáltak. Itt életem egy újabb csodálatos szakasza kezdődött el. A Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának tagja lettem. Megismertem, hogyan működik a főváros, s mint kerületi képviselő, hogyan működik a kerület. Láttam, hogy az összes önkormányzat szinte azonos hibákat követ el. A környezetvédelem mentes minden pártpolitikától, és a különböző pártállású képviselőkkel egy közös érdekünk volt, hogyan lehetne a város környezeti állapotán változtatni, jobbítani. Úgy érzem, hogy az én személyes érdemem, hogy közreműködésemmel létrejött a Budapest-Bécs környezetvédelmi együttműködés. A két város között működik egy koordinációs környezetvédelmi bizottság, amelynek most is tagja vagyok. Ennek az együttműködésnek keretében Budapest 26 millió schillinget - közel 260 millió forintot - kapott Bécstől, különböző környezeti felmérésekre. Ebből fel tudtuk mérni Budapest hulladék-elhelyezési lehetőségeket, ki tudtuk dolgoztatni a főváros hulladékgazdálkodási koncepcióját. Elindult egy úgymond zöldfejlesztési program stb. Látom, hogy a négy év alatt milyen eredményeket értünk el akár a fővárosban akár kerületben, látom, hogy milyen hibákat követtünk el, amelyeket nem szabad megismételni. Flárom hónappal ezelőtt a fővárosban Demszky úr megkérdezte az SZDSZ frakciót, hogy ki akarja újból jelöltetni magát fővárosi képviselő jelöltnek. Ekkor úgy gondoltam, hogy életem fantasztikus élménye és csodálatos korszaka volt ez a négy év, de szerettem volna egy kis szünetet tartani a politikában, mert megígértem a családomnak, hogy korán otthon leszek, a hétvégéket velük töltöm. Ekkor ért az a váratlan és megtisztelő felkérés, hogy vállaljam el a VII. kerületben a polgármester jelöltséget. Úgy éreztem, hogy már van mögöttem egy olyan négy éves gyakorlat, amit feltétlenül tudok hasznosítani és vannak ötleteim is. Elvállaltam. Egy közös piaci környezetvédelmi program keretében jártam Londonban. Láttam, hogy kell működnie egy önkormányzatnak. Ott nem várják meg, míg a lakók végső kétségbeesésükben bemennek segélyért. Felkutatja őket, s segítenek a rászorulókon. A kampány idején kemény harcot vívnak, a választások idején örülnek a győzelemnek, de amikor munkáról van szó akkor követésre méltóan együtt tudnak dolgozni. Fiát valami ilyet szeretnék én is. 4 ERZSÉBETVÁROS Választási különszám
