Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-08-03 / 5. szám
I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1993. VIH. 3. BESZÉLGETÉS TÖLGYES! MIKLÓS ALPOLGÁRMESTERREL Lehet, hogy szűk a város mindnyájunknak? Annyi biztos, hogy a közterületekre mindenki igényt tart: a gyalogos azért, hogy legyen hol mennie (mert a helyet elfoglalják az autók, meg az utcai árusok), az autósok viszont azért harcolnak és elégedetlenkednek, mert nincs hol parkolni a kocsinak, az árusok szerint pedig nekik is joguk van helyhez a Nap alatt. Egy csipetnyi igaza mindenkinek van. De elsősorban - s ezt aligha lehet vitatni - az Ön- kormányzatnak van igaza, amikor rendet kíván teremteni ebben az - enyhén szólva - dzsungelben. S hogy a rendteremtés menynyire közérdek, azt talán mindennél jobban bizonyítja, hogy az ide vonatkozó önkormányzati rendeletet (teljes szövegét lásd lapunk más helyén) egyhangúlag szavazta meg legutóbbi ülésén Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete. Tölgyesi Miklós alpolgármestertől az új rendelet létrejöttéről, meghozataláról és jövőjéről érdeklődtünk.- Kezdjük a rendelet kidolgozásánál - mondja a VII. kerület alpolgármestere. - Puskás Attila (Fidesz) önkormányzati képviselővel együtt jómagam voltam a rendelet-tervezet előterjesztője. A Polgármesteri Hivatalban pedig Halácsy Kálmánná műszaki irodavezető és Rátkay Imréné, a lakosság-szolgálati iroda vezetője dolgozott rajta.- Volt-e vita a képviselő-testület ülésén a rendelet-tervezetről?- Inkább úgy mondhatnánk: hasznos hozzászólások hangzottak el, de abban mindenki egyetértett, hogy a közterületekről rendelkezni kell, a képviselők átérezték annak fontosságát, hogy szabályozzuk végre a közterületek használatát.- Eddig tehát erről semmilyen rendelkezés nem szólt?- Még a hetvenes években hozott erről két miniszter közös rendeletet, majd 1984-ben a Fővárosi Tanács ezt kiegészítette Budapestre vonatkozóan. Az Alkotmánybíróság ez utóbbit alkotmányellenesnek nyilvánította, mivel - természetesen az azóta megváltozott viszonyok között - a fővárosnak nincs joga a kerületekhez tartozó közterületekről rendelkeznie. Új jogszabályok híján azonban hatályban tartotta az Alkotmánybíróság az említett fővárosi rendeletet. Rajtunk, a kerületeken volt tehát a sor, hogy rendezzük ezt az igen fontos kérdést. Most, 1993. július 1-jétől hatályba lépett az erzsébetvárosi képviselő- testület rendelete és ezzel vesztette hatályát az alkotmányellenesnek nyilvánított, régebbi rendelkezés.- A lényegre térve: mit szaMlyoz az új rendelet?- A közterületek, tehát mind a járdák, mind az úttestek használatát, ide értve az utcai árusítás minden formáját, továbbá a taxiállomások, a hirdetőoszlopok, az építőanyagok közterületi tárolását, az építkezésekhez szükséges lezárt területek helyzetét, a vendéglátóipari teraszokat, egyszóval mindent, ami közterületet vesz igénybe.- Nem említette a gépkocsik parkolásának ugyancsak sokat vitatott ügyét.- Ez az egy nem tartozik a kerület hatáskörébe, pontosabban: ez nem önkormányzati, hanem rendőrségi hatáskörbe tartozik.- Miben hozott újat a rendelet?- Sokmindenben. Kezdjük talán az „anyagiakkal". Legutóbb 1991-ben állapították meg a közterület-foglalási tarifákat. Úgy is mondhatjuk: mi voltunk a „legolcsóbb kerület". Csak egyetlen példa: pavilon tarifája a Belvárosban négyzetméterenként és havonta 30 ezer forint, de a Teréz- és a Józsefvárosban is 10 ezer forint, vagy annál több. Nálunk ez a díj főútvonalon 2000 forint volt. A szabad díj helyett most licitálási rendszert vezetünk be. Az egyéb díjtételek esetében az emelés mérsékeltnek mondható.- Sok parmsz hangzott és hangzik el szinte mponta az utcai árusításokra. Kevesebb lesz-e az utcákon az árusítóasztal, bódé és egyéb, lépten-nyomon fellelhető, olykor a gyalogos közlekedést akadályozó „üzlet"?- Ez a másik újdonság: a rendelet az utcai árusítást radikálisan szabályozza, illetve megszünteti a főútvonalakon. Utcai árusítás csak pavilonokból történhet, asztalokról kizárólag az árkádok alatt. Külön tervet készítettünk arról, hogy hol és hogy mit szabad árusítani az utcán, s ahol tilos az árusítás, ott radikálisan fogunk fellépni, eltüntetjük az engedély nélküli árusítóhelyeket. Főútvonalakon - ezeket külön felsorolja a rendelet melléklete - csak a hírlap-, a virág- és ajándék, valamint a könyvárusítás maradhat.- De miért csak ezek?- Az utcai élelmiszer-árusítás minden formában tilos, elsősorban közegészségügyi okból. Ruhaféléket, iparcikkeket pedig azért nem engedünk az utcán árusítani, mert védeni akarjuk a boltosokat. Utcán sokszor valóban olcsóbban lehet vásárolni, hiszen kisebb költséggel dolgoznak az árusok, mint a boltosok, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ilyen árusítás jó talaj az illegális kereskedés számára.- Már az is szépíti a városképet, vagy legalábbis enyhíti itt-ott a csúfságát, ha eltűnik a sok mindenféle bódé, asztal és a többi. Ezenkívül is érvényesülnek az esztétikai szempontok?- Az Önkormányzat pályázatot ír ki pavilon tervezésére. Egységes külsőt kívánunk, moduláris rendszerű elárusítóhelyiségeket. Apályázat kiterjed az árusító asztalokra, és esetleg az úgynevezett utcabútorokra - vitrinek, padok, kőbabák stb. - is. A pavilonokat és az asztalokat az önkormányzat legyártatja és bérbe adja. A bérletekre nyilvános licitálás lesz.- Tehát van még teendője az önkormányzatmk a rendelettel kapcsolatban...- ősszel következnek a jogi problémák: visz- szavonni a közterület-használati engedélyeket, elkészíttetni az új pavilonokat és megtartani a licitálásokat. Külön gondot okoznak az árkádos társasházak, illetve az, hogy nem tisztázott: az önkormányzat vagy a társasházi közösség illetékes az ottani árkádok alatti járdára kiadni a közterület-használati engedélyeket. Megvan tehát az önkormányzati rendelet. „Csak" a végrehajtás van hátra... Várkonyi Endre $ Lesz-e béke az Almássy téren? 5. oldal 0 Cigánymúzeum a Dob utcában 7. oldal $ Mi lesz a házmesterekkel? 11. oldal $ Melléklet: Rendelet a szociális ellátásról
