Erős Vár, 1999 (69. évfolyam, 1-6. szám)

1999-12-01 / 6. szám

69. ÉVFOLYAM EROS® VÁR 5. oldal ORDASS DOKUMENTUMOK A TÖRTÉNETI INTÉZET LEVÉLTÁRÁBAN Köztudott, hogy a kommunista ideológia azt a hamis tudatot igyekezett az emberekbe oltani, hogy a vallás ópium, melyre semmi szükség nincs, előbb-utóbb el fog halni, s ennek érdekében az egyházak megsemmi­sítésére mindent el kell követni. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez a cél nem érhető el, az egyházak a legteljesebb állami elle­nőrzés alá kerültek. A budapesti Történeti Intézet őrzi a titkos­­szolgálatok III/III-as, az állambiztonsági szervek bizalmas iratait. A közelmúltban D. Ordass Lajos püspöki é vonatkozó mintegy félszáz titkos dokumentumba betekinthet­tem, melyek részben az “Objectum” dosszi­éban, részben a “Külföldi protestáns szer­vezetek leleplezésével hazánk ellen foly­tatott ellenséges tevékenység felderítése”, valamint a “Behatolási csatornák átfogása” címszó alatti gyűjtődossziékban találhatók. A hálózati jelentések különböző fedőnéven szerepelnek. Ezúttal Ordass Lajosnak, illetve a magyar evangélikus egyházi delegációnak az Evan­gélikus Világszövetség 1957. évi minnea­­polisi nagygyűlésével foglalkozó mintegy tizenöt oldalnyi anyagáról szeretnék röviden említést tenni. A jelentés az 1957. július 28-i elindulástól a szeptember 9-én történt visszaérkezésig részletesen beszámol arról, hogy a delegáció tagjai naponta kikkel találkoztak, hol fordul­tak meg. Megemlíti, hogy Ordass Lajos tar­totta a megnyitó Istentiszteletet hatalmas hi­vősereg előtt és másodszor is alelnökké vá­lasztották. Tárgyilagosan állapítja meg a je­lentés, hogy “a küldöttség megjelenése jó hatást gyakorolt a világ evangélikus közvé­leményére. Eloszlatta azokat a híreket, hogy a magyar evangélikus egyház nem végezheti szabadon szolgálatát.” Ez az akkori tények­nek meg is felelt, csak a püspök hazatérte után igyekezett a forradalom alatt fellélegző ALÁÍRÁS OKTÓBER 31-ÉN A megigazulástan vonatkozásában létre­jött evangélikus-katolikus egyezményt, az un. Közös Nyilatkozatot, miután a főszöveg­hez záradékot és függeléket is csatoltak ma­gyarázatul, hivatalosan október 31 -én a né­metországi Agostában (Augsburg) írták alá az Evangélikus Világszövetség és a Kato­likus Egyház képviselői. Az aláírók evan­gélikus részről Krause Christian püspök, EVSZ elnök, dr. Noko Ishmael, EVSZ főtit­kár, és az alelnökök, dr. Anderson George amerikai püspök, D. Filo Julius tót püspök, Ishaya Parmata presbiter Nigériából, Kirch­egyházat újra rabigába hajtani az államha­talom. Egy Virág nevű ügynök 1957-ben fela­datául kapta a Minneapolisban megrende­zett világszövetségi gyűlésen résztvevő ma­gyar küldöttség ténykedésének a leírását. A jelentést ellenjegyző V.J. százados kifogá­solja, hogy a jelentés “nem tesz említést az egyéni szereplésekről”. A jelentésből az is “Az Ige testté lett, itt élt közöttünk, és lát­tuk az O dicsőségét, mint az Atya Egyszü­löttjének a dicsőségét” (János 1:14). Földünkön hatalmas változások mentek végbe közel 2000 év alatt, a betegségek fa­jai is változtak, de változatlan életünk ki­szolgáltatottsága a különféle betegségek ka­puin besurranó halálnak. Egyetlem örömteli változatlan tény van: A Krisztusban megje­lent szeretet. Testet öltött. Az örök Ige jelent meg test­ben. Nemcsak magára öltötte, mint ruhát, hanem egészen emberré lett. Magában hor­dozta a gyermekkor gyengeségét, a szülői melegség szükségét, a testi éhség és szom­júság igényét, a fájdalom kikerülése vágyát (“ha lehetséges múljék el tőlem e keserű po­hár”), a teljes elhagyatottság pillanatát (“Is­tenem, miért hagytál el?”). Jézus testté léte­iével testvérünkké lett. Testünket hordozta, de jászolbölcsője felett a keresztgerenda már keresztjét jelezte. A kereszthordozás­ban is testünkké és vérünkké lett, vagyis testvérünkké. Testi erőtlenségünkben, kór­ház betegágyán lehet imádkozni: Köszö­nöm, Jézusom, hogy testté lettél és hor­dozod, ma is hordozod betegséégemet és szíveden viseled gyógyulásomat. Add, hogy mindig érző szívvel tudjak betegtársaim és otthon családtagjaim felé fordulni, mert a kőszívnek nincsenek érzései. heim Huberto brazil egyházi elnök, dr. Ku­­mari Prasanna lelkész, indiai egyházi főtit­kár, s dr. Mngedal Sigrun Norvégiából. A Katolikus Egyház részéről az aláíró Cassidy Edward Idris bíboros, a Keresztyén Egység­ügyi Pápai Tanács elnöke és Kasper Walter püspök, a Tanács titkára volt. Az egyez­ménynek, ill. helyesebben a Közös Nyilat­kozatnak az a veleje egyrészt, hogy az egye­dül Krisztus általi, jócselekedeti érdemek nélküli üdvözülést ismerik el, s másrészt, hogy a Közös Nyilatkozatra vonatkoztatva a XVI. században egymásra kimondott átko­kat többé nem tartják érvényesnek. jwj kitűnik, hogy a delegációt nagyszámú disz­­szidens kereste fel, s “feltehető, hogy meg­bízásokkal látták el”, melyről a jelentés nem közöl többet. Ügynöki úton arról is tudo­mást szereztek, hogy a delegáció három tag­ja a külföldi magyarokkal való kapcsolat fel­vételét beszélte meg, de erről az eredeti je­lentésben nincs említés. Kilátás van arra, hogy az Ordass püspökre vonatkozó anyag, mintegy százoldalas tanul­mány részletezésében a közeljövőben meg­jelenthető lesz. Közöttünk élt. Azt mondják: lakva lehet megismerni egymást. Jézus nem párhetes turizmusra jött ide, hanem itt született, itt élt 33 évet, itt halt meg kínos halállal, és nem hagyta faképnél még menekülő tanítványait sem: “Veletek vagyok a világ végéig”. Isten Fia, Aki nemcsak az ételt és italt ízlelte, ha­nem a kereszten “kiitta” a halál keserű po­harát, velünk van! Ebben a bizonyosságban olvashatjuk ezeket a sorokat betegszobánk­ban és élhetünk otthon is, hogy Jézus nem­csak “élt közöttünk”, hanem küzdelmeink­ben ma sem hagy el minket. Láttuk az O dicsőségét. Isten dicsőségének látása a prófétából félelmet váltott ki: Jaj ne­kem, elvesztem (Ézsaiás 6:5). A pásztorok­ban a bethlehemi fények, az Úr dicsősége kiváltottak a félelmet (Lukács 2:9). Az an­gyali híradás eloszlatta ezt, lábra állította őket, hogy személyesen megláthassák a já­szolágy gyermekében az Üdvözítőt. Betegá­gyon szívünkkel csak Krisztusban láthatjuk meg a szeretet Istenét! - Egy kisfiú a kert­ben madárfiókát látott a fa alatt. Visszavitte a fészekbe, de a többi madárka, meglátva a fiú fejét, ijedten röpködött ki a fészekből, és a macska elragadta őket. Síró gyermekük­nek a szülők ezt mondták: Madárrá kellene lenned, hogy madarakon segíthess! - Isten dicsősége az emberré lett Krisztusban való­sult meg. Istenünk testté lett Jézus Krisz­tusban, hogy rajtunk, embereken segítsen, bűnből szabadítson, és megmentsen a kár­hozat “karmaiból” örök örömre! Szimon János, győri ev. lelkész IMÁDKOZZUNK! Istenünk! Hálát adunk, hogy betelje­sítetted prófétáid minden ígéretét Betle­hemben, Mária gyermekében. Add, hogy egyszerű pásztorokkal, angyalaid fényes seregével, s a teremtett világgal együtt dicsérjük Nevedet, mert békét hoztál a földre és jóakaratot tanúsítottál az ember iránt, a Te szent Fiad Jézus Krisztus által. Ámen. Dr. Boleratzky Lóránd, ny. ügyvéd, egy. tanár Jézus Krisztus testében vállalta betegségemet

Next

/
Oldalképek
Tartalom