Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Schiller Bódog: A Hármaskönyv egyik állítólagos főforrásáról [283., 1908]
Dr. Gábor Gyula: Méltóságos Elnök úr! Mélyen tisztelt Teljes-ülés ! Abban a szerencsés helyzetben lévén, hogy felszólalásomat Timon Ákos tanár úr Ő méltósága, a budapesti egyetem kitűnő professora jelenlétében tehetem meg, nem akarom elmulasztani a kedvező alkalmat, hogy felhívjam az ő és az Önök becses figyelmét azon sajnálatos körülményre, hogy az egyetemen Werbőczy Tripartitumának magyarázatát mennyire elhanyagolják. Pedig nem csupán erkölcsi, hanem úgyszólván jogilag is kikényszeríthető kötelessége volna a budapesti egyetem jogi facultásának, hogy Werbőczi Hármaskönyvét állandó tanszékről tanítsa. Akik a budapesti egyetem történetét ismerik, azok tudják, hogy annak bölcsője Nagyszombatban ringott. A Pázmány Péter alapította nagyszombati főiskola azonban csak theológiai és philosophiai studium volt; a jogi fakultás egy későbbi nagylelkű alapításnak köszönheti létét. Lippay Gergely, volt esztergomi érsek tett ugyanis egy nagy összegű alapítványt egy jogi fakultás létesítésére és az ő végrendeletének végrehajtói az 1665-ben alkotott alapító oklevélben a következő rendelkezéseket tették: Quoad professores et modum profitendi iuris caesarei et patrii sic conclusimus et ordinavimus, ut tres professores constituantur, quorum duo ius patrium, id est consuetudinarium regni Hungáriáé, nempe decretum generale, quod vocamus Tripartitum, constitutiones et articulos tractent, unus quidem theoretice alter vero practice ... tradat.» Szomorú, de való, hogy ez idő szerint a budapesti egyetemen nincs a ki prelegálná a Tripartitumot, mióta Csiky 390
