Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Székely Ferencz: A jogi vizsgák reformja [204., 1902]
8 mazása és az intézet egyéb szükségleteinek fedezete állandóan biztosítva van. Kivételképpen a legalább 10 éven át alkalmazásban levő tanárok állásukat megtarthatják, ha magántanári képesítéssel nem bírnak is. Átmenetileg pedig még öt éven át újból is alkalmazhatók oly jog- vagy államtudományi doktorok, a kik magukat a képesítésnek záros határidő alatti megszerzésére kötelezik. Az állam ezek szerint a nyilvánossági jog feltételeit tüzetesen olyképpen állapítja meg, hogy azoknak lelkiismeretes foganatosítása mellett az életképes jogi főiskolák fejlődésnek indulhatnak, a tanuló ifjúságra az eddiginél nagyobb vonzó erővel bírhatnak és ekképpen a jogi oktatás és a vizsgaügy decentralisatiój át némileg előmozdíthatják. De ne áltassuk magunkat. Ezek a reformok — mint alább látni fogjuk — sem gyorsan keresztül nem vihetők, sem a budapesti egyetem hallgatóságának nagymérvű elvonása tekintetében hozzájok fűzött reményeket megvalósítani nem fogják. A tanszékek szervezése és a gyakorlatokra nézve is helyes intézkedéseket tartalmazó tanulmányi rend megállapítása majd csak sikerül, egyedül azt nem tartom lehetségesnek, hogy az oly fontos és terjedelmes magyar magánjog már a második alapvizsga tárgyát képezhesse; de honnan nyerjen a tanszék betöltést és honnan újuljon fel egyhamar az akadémiák tanári kara, midőn elég nagy succrescentia nincsen és az általában véve helyes adjunctusi intézmény — sajátlagos viszonyaink között — nem lesz elég vonzó, mert habár ez utón a fiatal ember könnyebben kiképezheti magát magántanárrá, tényleges alkalmaztatása a tiz akadémia közül kilenczben első sorban nem képzettségétől, hanem vallásától függ. A katholikus : négy akadémiánál (Nagy-Várad, Pozsony, Eger, Pécs), a református szintén négynél (Debreczen, Kecskemét, Máramaros-Sziget, Sárospatak), az evangélikus egynél (Eperjes), az unitárius, a görögkeleti és a zsidó pedig ezek egyikénél sem nyerhet alkalmazást. És ha hosszú, fáradságos képzés után jó szerencsével nyer is tanszéket, mi lesz a javadalmazása? A tervezet azt kívánja, hogy a tanár javadalmazása állandóan biztosítva legyen. Ez természetesen szükséges, de a javadalmazás minimumát is meg m
