Ellenzék, 1944. szeptember (65. évfolyam, 198-222. szám)
1944-09-26 / 218. szám
• X}rr ■mm NEMZETŐRSÉG SZER W9 ■ , i, _ ADOTT RENDELETÉT A KORMÁNY SBKcaas^. .ja Szerkesztőség és k^dóMvatal.- Kolozsvár Jókai-u. 16,1. Tele/-: U-09. Nyomda: Egyetem-u. 8. TeJefon: 29—23. Csekkszámla: 72056 ALAPÍTOTTA: BIRHIB MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALA t részvénytársaság Kolozsvár. Előfizetés árak: 1 hóra bJ2ü P. negyedévre ló P. Tépelődések óráiban Irta: VÉGI1 JÓZSEF Bőségesen elég időnk és alkalmunk van mostanában. arra, hogy visszakaiamlüzzuíik a múltba, vagy elgondclkflzzuiik és aggodalmaskodjunk a jövendő bizonytalanságán. Az emberi természet gyarlósága úgy hozza magával, hogy a jóiéit és gondtalan biztonság mpjaiban a legtöbben nem szeretnek önmagukba nézni Kerülik a lelkiig morét tel való számadást és a tép-slődés órái csak olyankor jennek el, amikor válságos idők járnak felettünk és az isteni gondviseléshez sveretnénk menekülni, hogy a zaklatott lélek nyugodalmat és vigasztalást találhasson. A nemzet életére legtöbbször ugyanaz áll, ami az egyén szűkre szabott világára ráillik. Ha az egyéni élet súlyos tragédiába sodródott, az események láncolatában azt a rugót kerestük, amely miatt idáig jutottunk, vagyis kutatjuk az események „sine qua mon“-já't és feltesszük ön- magunknak a kérdést, hogy vájjon tehetünk-e arról, hogy ügy alakult életünk fordulása. Á nemzetnek, amely az egyének összességéből tevődik össze, éppen így megvannak a maga súlyos órái. Ilyenkor az események természetes velejárója, hogy a nemzet életében is keressük a „siMmdezek azzal kapcsolatosan jutnak eszünkbe, hogy a miniszterelnök a pailament előtt mondat^ beszédében, ki jeleni Ella: „s ha az istaai igazság győzedelmeskedik, meggyőződésem, hogy a magyar államvezetés az erdélyi fejedelmek dicső korszakának jegyében‘gondoskodni fog a magyar Szent Koronához tartozó, de erdélyi lelkiségüket figyelembe vevők sorsáról! *1 Az erdélyi magyarság nem ringatja magát szivárványszínű illúziókba és tisztában vagyunk azzal, hegy az a sorsforduló, amely elé kerültünk, sokkal súlyosabb, mint Erdély történelmének bármelyik korszaka. Innen Erdélyből számtalanszor felemeltük figyelmeztető szavunkat és óva intettük az ország politikai közvéleményét az egyéni viszályk adások tói, párthaí- ccktól és széthúzástól. A politikai aréna eseményeit mindig magasabb erkölcsi nézőszögből figyeltük és azt hangoztattuk, hogy a mgyar sors nem azon fordul meg, hogy melyik párt* hány miniszteri tárcát és államtitkári méltóságot kap a kormányban, hanem a nemzet erkölcsi erejétől és attól, hogy sikerül-e az egységes magyar nemzetlelket élel- rehivni. Feltesszük tehát a kérdést; vájjon elég erővel jelentkezett-e a magyar közéletben a megszállást átvészelt erdélyi magyarság erkölcsi ereje és politikájának józan bölcsesség®. Ez alatt mi a zord időkben helyt áll a ni tudó, csendes, munkás, áldozatos hazafiságot értettük, amely elítélte a „nagyhangú uraimét, ösztönösen! irtózott a konjunktúra-lovagoktól és gyanakodva fogadta a puffegó, hangzatos szólamokat, amelyek ugyan pillanatnyi hevületbe hozhatták a lelkeket, de az értelemhez nagyon ritkán szólották. Olyan tapasztalatokat szereztünk a kisebbségi sorsban, amelyeknek az egész magyarság hasznát vehette volna. Be nemcsak a román Imperium alatt eltöltött huszonkét esztendő, kanesn az egész erdélyi történelem olyanná formálta az erdélyi lelket, hogy a nemzet fennmaradásáért vívott küzdelemben döntő tényezőként kellett volna ezzel számolni. Úgy érezzük, hogy Erdélyben mindig erősen élt a történelmi hagyomány és talán ennek köszönhetjük, hogy maga a társadalom is inkább homogénebb volt, mint az ország más részeiben. Nálunk nem. feurján- j zottak fel a társadalmi ellentétek, megbecsültük namzetiségeinket, a kisember mindig megtalálta zz u'tí a vezetőkhöz és talán ezért tudtuk jobban átvészelni a válságokat. Ezt úgy is kifejezhetnénk, hogy rz erdélyinek állandóan féltenie kellett a maga szerény életlehetőségeit. Ezért józanul mérlegelte a maga erejét, számolt a valóságokkal, óbor és reális látású lett. Sokszor vádoltak minket azzal, hogy szeparatizmusra törekszünk, hogy nem értjük meg a poptikusok nagyvonalú elgondolásait és erőszakosan a magunk kénye-kedve szerint szeretnénk átalakítani az ország po litikai vonalvezetését, k véle ti és társadalmi gondolkodását. Vájjon hogyan alakult volna a sorsunk, ha az erdélyi gondolkodás maradéktalanul érvényesült volna a közvéleményben? Nem. állítjuk, hegy az események sine qua ncnrja az a szomorú tény, amelyet most mind can ól világosabban látunk, hogy az erdélyi gondolkodás nem tudta re: : érni az országos közvélemény irányítóinak legnagyobb részét. Azt azonban hangoztatjuk és Erdély mer oró- báItatásának napjaiban igaz h 1X1 £ állítjuk, hegy erősebb lenne a r , V gyár lélek ellenálló ereje, az egyte-1,r áldozatkészsége és felelősségtudata, ha az erdélyi gondolkozást és az erdélyi szellemet minden nemzet testvérünk átérzi és magáévá teszi. ne qua ncn“-t, keressük a nemzeti összesség múltjában azt a pontot, amely végzetszerűen bekövetkezett és amely nélkül talán a tragédia elmaradhatott volna, tárgyilagos és józan bírálat alá vetjük a politikai élet eseményeit és szeretnénk megtalálni a kibontakozás útját. Nem hisszük, hegy volna olyan ember az itthon maradt kolozsváriak között, akit ns foglalkoztatnának erek a gondolatok. Légiriadó alatt, a légvédelmi ágyuk dörgései közben csordultig televan a szivünk k iérti sárig el. S oks zor bombarobbanások tompa dörejét halljuk. Számoltunk azzal, hegy életünk egyedül a Mindenható kegyelmétől függ és arra is fel vagyunk készülve, hegy a jövendő talán még nehezebb meg-, próbálgatásokat tartogat számunkra, nini amilyeneket most kell kiállásunk. Nem a kicsinybitüség okozza tehát a tép elődéit, mert azok, akik ittmaradtak, az egyén érdekei fölé helvezték az otthonnak; és a szülőföldnek szerepeiét, önként vállalták a nehéz ser sót, tehát nem is élhetnek fele lességrevt? oiással senkivel szemben sem, mert az illetékes hatóságok kmek kinek saját elhatározására bízták, hogy távozunk, vagy maradnak. Az erdélyi ember mostani hangulatát tehát se mm leset re sem vezeti önző érdek, életének, vagy javainak féUése. Art kutatjuk, hogy vagon Erdély meg tett-a mindent a második becsi döntés óta eltelt négy esztendő alatt az egészséges magyar közvélemény kialakulása érdekében és érvényesült-e országos politikai viszonylatban a kisebbségi sorsban kialakult erdélyi közösségi érzés, amely széltörhetetletn lelki kötelékekkel kapcsolta egybe a? erdélyi manyarság ű és amelyet erdélyi szellemnek szoktunk nevezni. Az erdélyi medencében Itaire- ban állanak kötelékeink az ellenséggel Mulg ária még nem kezdett fegyverszüneti tárgyalásokat Sulyos harcok folynak Eindhoven - és Nimwegen közeit Nincs megegyezés a Az angiolgaiástaok ujiahb jelentős1 erőket szállítottak & Hoila-ndliáibian kiüzdő csapatok számára — jieillenti a Némtet Távira á Irodla. Emuek következtéiben ez elhárító ár evőn.a,1 és» iaikl szakaszán dúló csata he- versiége foktozólitott. Az Arnhl. imné'l küzdő étsaalki? medkai erűcsoportok helyzetén semmit sem viáfltoz attak a kü' d'öitit erősi- j tépek. Kiésőfclbd láeltentés ezt mondja, hogy a -légii utón siaálilőtott, föLd<reheht e/?y-égek kéj ponton árt) tajdliak tömi a német csapatok álltai Amfheim és Ntimweg^n kozott létesített reteszen.. A .hadműveletekre feilLfészült német hadi vieze'őség Aaonná'i hiar aha vetéssel va- llamennyd iulyponton e-Lll nren.dszo.bályo- kait hajtott végire a kiáezseh,létben álló tartalék okkal, A mámét légii erő ás kiválóan támogatta a páncéos kötelékeik támadáséit. Vindhoventől észrikfnyugatra a német csapatok megakadályozták az angolok tá- miaszpomtjiaiinaik .kisitodiesíitécé1 és a helységet ellien.támia-dá’ssail vűtstaa ás hódították. Nijmegen térségéiben szombaton is heves ha,rook dúl talk. KéVtről nyugat tejé erős páncélos 'kö-elé(kiek nyomulnak előre és elílenőirzésük alatt tartják az angolok egyetlen utáni>ó+Lásd vonalát. Nimwegen és Amheim között pjz angolok elkeseredett erőfeszítéseké! tettek, hogy helyreáll itsálk az cesceíköttetést a földceszál- li/tott 1. angol hadosztály töredékcsoportjá val, a mémlruek azonban Nrmiwegentöl északra íelfiartá'tiaittélk őke i és érzékeny veszteségeket okoztak nekik. Néhány szívósam védekező töredéikcsoport a megsemmisítés- előtt áll. Armheim-ől dlélnyulLatra aiz ocl 'szá! látott utámpótlád csapatokat oseetronitositot! tűz alá vették, úgyhogy az e’ILenfél milndl n olh’álról a német támadás ellen kellett - hogy védekezzék. Aachen környékén tegnap is vereséget szenvedett f_z -amcrikaiaik minden támadásai. Stolbergtől nvugatra a német páncélos' kötelékek visszafordították az ellenséges éket és több haroáll-ást elfoglaltak. Miint a Német Távirati Iroda értesül, Nancy térségében ezádlőscerint idJe-oda hullámzó harcok folynak. Az itteni csatákat főleg pánoéLo. alakú stokk 1 vlvy'.k. A harci cseleknáétnyek során Eptnal az ara rikaiak kezébe került. Ghateaiu Salánsnél c. német csapatok va; árnap .ellenséges előretörés; k k. • - tásn utón elilenfam-al'bss'al öbb helv ű rt visszafoglaltak és ezáltal flr-nyegteledé vált a Éhemre felől előretörő ellenség lékek é) zaki «záirnyz. A Rair-i—Av \ csatorna északi pr.rtján incf-i'tt r kerss német ellen tárnia elások is ves'-é’yr i *. k az el!ensé^»-^k ezt az elcqeug.ró a^cvonahit. St. Nazaáre és L-crient erődje c’’ n rz angiekzásiaok gyengébb tám 'dást i > >;k. a német Viédhliiem -zonb-'n v - \ tüzérségi párharc Lorient terület, n íelen- tősen erősödött. Letartóztatják a háborús bűnösöket Romániában és Bulgáriában GENF, szeptember 26. (MTI—DNB) Az United I Pre's moszkvai jelentése szerint a szovjet hatóságok Romániában és Bulgáriában a legna- I gyobb éréllyel folytatják a tisztogatást a politikusok és a tisztviselők körében. Az úgynevezett háborús bűnösökről már évekkel ezelőtt elkészített listák alapján napról-napra letartóztatások történnek Ankarai jelentés alapján közli a X'm t i .v- irati Iroda, hogy Bukarestben rövid, m u tlj kormány alakítására kerül sor és a je’.- katonai kormány helyére politikai k• \ |, Mir szerint Patraseanu kotnnuinisia v-./, , ,j a fegyverszüneti egv-ezménv alái'-áv.i .,..j hosszabb időt Moszkvában töilöll. áü .,. ,:j kormány élére.
