Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-18 / 160. szám

§ r w Tţ*r rirftffttarotfWI « fCuttwi&st (ftycdun a faîu- és- a vâcos taíá&Ua'zása GYALU, jitflkis hó. A bamibakArpsultak juivára rendenctt előadd» ok sorozatába« különös jelent .«égi' wo>l,t ; gyalui Refor­ma: ics D:ulk.ür mü"'.vos o»tiél.véiv-k Ez az. e.vUVy úgyamis a falu *vs a v »ros falai'kő­vári -vik jegyiében történt s a neves sze­replőiket a/, est fiolyaamún etgyfornna, őszin­te leilk eiaedeNjaul lapsoltáik a községben elő városiak s az őket vendégül látó falusi arrtberek.. Beszélttel a s-zece^taU Ady Elemér teajeletes ur vendégszere­tő házában találkozunk es beszélgetünk az *?st scerepJón vei. akik közül töboen egye­nesen erre az alkalomra jöttek el a tblu­ba. A tisztelete.; tir nevéhez fűződik kü­lönben az előadás na;y sikere, aki fárad- loa at Lanul dolgozott a K ni tiu-házban ren­dezett est érd síkében. Horváth I-sttvám, a fiatal népi iró, fele­ségével es kislányával, vasárnap lévén, gyalog certe, meg a Kolozsvár és Gyalu közötti csaknem- húsz kilómé eres arat, csak begy az esten récztvehessen. -Az egyéni hangú és nagyon -ehetséges Hor­váth Int.vám. saját erejéből, akaratából és tehetségéből vált Erdély egyik igen jóne- vü népi Írójává, aki rak otthon megnem- értésriri kellett küzdenie, hiszen falujá- b'm, a kükül! őrnegyei ózd on, valósa,ggal haragudtak rá. mikor már egészen fia a- lon imi kezdett. Fa adlhatatlanul és vas- akarattnl tanult és tanul ma is 9 egyike azoknak, a-knk mivel a népből valók, nem nápieskedés;el. hanem a falu teljes isme­retével boncolják annak problémáit és ve­tetik elénk tipuatit­— Nem fáradtak? — kérdezzük őket. — így felel: — Nem nagyon. Csak olyanformán ér­zem magam, mintha egymásután két tor­naóra lett volna. Most érkezik a papi házba Nemecz An­na énekesnő. Kérésünkre elmondja, hogy' Kolozsváron könyvtári tisztviselőnő, kon- aarvatórumoi. végzett és többször szere­pelt máj hangversenyeken. Szőke, kék- eciemü és este bebizonyosodik, hogy na­gyon tehetséges. Az a Lelkesség, am elv­ivel prózai hivatása mellett a muzsikát kultiválja, komolysága és szerényi'ége na­gyon rokonszenvessé teszi. Bizosak va­gyunk benne, hogy' még sokat fogunk hal­lani róla. Jöncső Adri enne. Erdély neve? szavrió- müvásznője. ká nemrégen sikerrel mutat­kozott be mint prózai szülésznő, férjével, Jékely Zoltánnal egvütt itt nyaral a falu­ban. Örömmel meséli, hogy aláírta szer­ződésé. a kolozsvári Nemzeti Színházzal, amelynek első olyan tagja lesz, aki a pó­diumról kerül a rivaldák mögé. Jékely Zoltán és Hegyi Endre, az est másik két író-szereolője is itt töltik sza- badsáiguikat Gytáhifoan. Mindketten szen­vedélyes halászok, reggeltől -estig a Sza­mos pariján találhatók Demeter Béla szerkesztő is kizárólag a jótékenyoéi.u est kedvéért érkezett meg motorkerékpáron sok akadály és defekt után /alaposan megkésve, úgy, hogy beve­zető előadásából zárószó lett. A városi szereplők melLeit a Gyalul Református Dalkör szerepelt Imrei Sándor \'ezén yl lésével. Imre Sándor Gyalu jegyzo- je, aki közr'gazgatási ember létére a leoaaa- gyabb tudása a] és szeretettel vezeti az or­szágos viszonylatban is pomipás dalárdát . A Kulturház udvarán beszélgeti iáik a dalárda néhány tagjával is. A lányrok kö­zül a pompásbangu Dóczy Katicát szólal­tattuk mrg. aki a falu műkedvelő prima­donnája, ő játszotta nemrégen .p. .János, vi­téz címszerepét. Elmondja, hogy mennyi­re szere ik karnagyukat s milyen őröm­mel járnak a próbáikra. A délkör legidő­sebb tégla Borbély András, aki mindig zsörtölődik azokkal a fiatalokkal, akik el­késnek a próbáról vagy éppen elmarad­nak. Önmaga soha sem marad el egyetlen összejövetelről sem, bármi,lyen fárasztó nap van mögötte. Valósággal megható, hogyan szeretik ezek az emtberek a muzsikát. A rádió .gé­pi zenéje csak igen kevés háziban szól, nem divat itt a patefon, sem. Marad a tiszta szépségű, ősi magyar dal, doi/gos emberek sri véből-torkából áhítattal szál­ló. És melyen hálásan fogadják! A kidtuee&t Hétre hâ'detik áz előadás kezdetét, die miér 6 óra tájiban sűrűn szállingóznak az érdeklődők. Jóleső érzés látni a városia­kat és falusiakat együút, a románság ve­zetőit, sőt a német véderő ntébány tagját is. A Magyar Hiszekegy hamgjai után Ady E1.emér riszibdiehes ur nyiri-a meg az es­tét meleg, keresetlen szavakkal. Ezután J/airjcsó Adrienné szaval az 5 sajátos, .egyé­ni módján, az átérzéis forrósáigával liomé- nyií/k, Ady, Józw'f Attila, Erdélyi József és S/i.bó T/nniincz vérieket. Minden 'várna ui -m ónk uigy zug az elismerés lapra. Horváth Isi v,in falná. témájú, él<o s/.^namcl ni op rt, egyéni' lcv;i;^ójü cm nagy ror.v/cbx-l fo gjuk/nn nove.Uá ja kövernke/uk, majd N^meci Anna lép a dobogóm, Zomgorakiisérő]«; <*ay iiaf.il nemen katonu. I lan IL’inz, aki szives légből vállalta a kísérő szerepét. Mar íz első hangoknál fielt így elünk erre a rj-'5zji;i és szép színű szopránra. Nagyon szép, nagv vivévrejü hangja van. Heiyi Endre néhány szép versér olvasta, tol. Mnndon verse. Tx'rrulxtn és megírásban is ui. eredőül és megkapó s újra és ujru negál - lapútiuk róla. hogv a fiatal érdél vi kökúiiem- zedák egyik legteibertségC'Sebb tagja. /ekelv Zuluin előadását nagv figyelemmel hallgatta a közönség. A magvar nvelv tiszta- ságiról beszeld s gyalui meg figyelősei annyira hdvtállók és megszívlelendők, hogv érdemes lenne ezt a krs előadást m ncienüet ismertetni, ahol vegyes lakosság él egvütit. jékely éles niegfigycidkáüwssé^ed mutai rá, hogy olya/i f.dvakljan is miiiu Cvalu ahol u |u nt;in,s-íg luigy s/.imban él, a magyarok be-./é dém-k zeneje, dinamikája annyira a lugyabb launOB nvelv formáját v<» v.i fel, hogyhi ma­gyarral beszélünk, ok. zor azt hisszük, hogy ronvin, aki jól tud magyarul. A magyarok nrm vesznek át román szavakat ahogy a ro mánok clirom.ános.i'txjur magyar szavakat hat/ náhiak. Figveliiiiiik kell azonban az öregeik tkz.ta beszédéi e és ;i városiak, hangsúlyái a, akik iik>m ini vannak közötitiinik. Demeter Bél a rövnd elbi/Júdvan a maga közv'tleii és világos mód fám beszólt arról az igazságról, hogy a nragyárok mindig a nagy veszedelmek idején caJálnak egymásra. A fa­lunak és városnak mostani közeledéséről szólít, ennek nagy jelentőségéről av egvmás megismerésének, az összefogásnak döntó sze­repéről. A nagysikerű előadás után a Dalkör fejez­te be a műsort. A lelkes közönség ráadást kövérek, anúi i dalkör és krtünő karnagyuk mindenképpen meg is érdemeik. A zenei hangsul voz.ásnak. a lmom árnyalatoknak öl van szépségeit mutatja ez a • kia dalárda, hogy igazéin megérdemli a sok meghívást é- azt a jóhiirt, amelv számvra kapta nevét. A magasszinvonalu kultureírt a legszebb sikerrel záruk és maradandó emléke lesz a község lakónak. (M. L.) kokbai \%ii Julia» Itt forró Icának vagy rr.es ' Az óvóhely egészségtana Hogyan védekezzünk az óvóhelyen a nyáron gyakori megbetegedések ellen KOLOZSVÁR, juliius i8. A honvédelmi mi.nc'fsztér um Légoltalmi Csoportfőnökségének hétfő esti rádióelőadáa az óvóhelv egész­ségtanával foglalkozott. Az utóbbi időben mindinkább nő azoknak a száma, ak k a légir>adó alkalmával az óvóhelyen való tartózkodás alatt meghűl­nek,, illetve ennek következtében megbeteged­nek. Sokak e'órt különösnek látszhat, hogy épen a nyári me'izg idő beálltával szaporod rak ezek az esetek. Ped g a megbetegedésík ókát a nyári meleg időjárás okoz.ta hőmér- sékletk.ülönbségben kell keremi. A melegebb fJőjátás beköszö féwel ugyanis lakásunk pár hét alatt átmeliegszik. Ugsanakkor ruhá- zaruníkkal is alkalmazkodunk a melegebb időhöz. Az épület mélvén, a pincében léiesi- te-*lt vantagfalu óvóhely ellenben csak igen lassan és csak kis mértékben melegszik fel. Már nxist amikor a légiriadó alkalmával hir­telen le kell mennünk az óvóhelvre. a köonvii nyári öltözet, valamint a pince és a külső levegő közötti aránylag nagv hőménekleckü- lcnbség kővetkezőében nagvon könnyen és nagvon hamar meghűlhetünk. A meghűlés, il­letőleg az ennek köverkeztében az óvóhclven szerez-liető különböző megbetegedés elleni vé­dekezést két csoportba oszthatjuk. Az egyikbe azok, a megelőző rendszabályok tartoznak, amelyeiket az óvóhelyen kell a meJeg idő beálltával részben előre elkészice- nünk, részben psdág nyáron folyam a cotar, végrehajtanurak. A másikba azokat a tenni- valókat sorolhatjuk, amelyeket mindenkinek saját magának kell csittenként az óvóhelyre való levonulás alkalmává] elvégeznie. A megelőző rendszabályok keretében elsősorban min ciánt meş kell tiennünk annak érdekében, hogy az óvóhely kiimáját, hőmérsékletét né! hasonlóbbá tegyüJc a lakásunkéhoz. A legfőbb k/ülönbséget, az óvóhely hűvösségét melegítéssel kell megszüntetni. E célból a legjobb aj óvóhelyeket már kora uavasz-tól kezdve nen ás zenesen szellőztetni, hogv a le vegő és a falak fokozatosan álmeleged jenek. Ilyen szempontból nagyon előnyösek, mert könnyebben melegen tarthatók a fával bélalt árokóvóhelyek. A faburkolat természetesen minden óvóhelyen ezt a kellemes eredményi biztosait] a. * Természetesen,, biztonsági okokból az ál­landó szellőztetés biztosítására zárható rácsos nyílászárokat iis felszerelhetünk. Nem szabad azonban arróil sem megfeldkeznünk, hogy a seeilőzteltesnél nyáron bejutó külső levegő jóval melegebb az óvóhely hőmérsékleténél, aminek következtében a hndeg falak, a bú­torok, de főleg a fémtárgyak felületén a le­vegő párájából vizcsöppeík csapódnak ki. Ezt az úgynevezett izzadhat csak úgy kerülhetjük el, ha az óvóhelyet fűtéssel melegkjük. A f elf ütése addig kell folytatnunk, amiig a bel­ső hőmérséklet a külső levegő hőfokát meg nem közeliki. Természetesen állandó^ fűtésiről szó sincsen, hanem pár alkalommal^-1 rövid ideig kell csali: erről gondoskodnunk, iwnd- addiig, amíg az előbb emlitetit kövieteiményt ki nem eléghettük.. Az óvóhely ritkán törté­nő felfütése még ott iis megvalósítható, ahol az óvóhelyen nemcsak, hogy fűtőberendezés, de még kéméuynyilás nincsen.. Ilyen helyen a füstöt az óvóhely valamelyik kinyitó«: abla­kán, vagy ajtaján át kál yhacsövön vezethet­jük ki a szabadba. Természetesen ebben az esetben csakis fatüzélésről lehet szó, ment en­nél a fűtés megszaki.tása kevésbé gőzösid a levegőt, mint a széni ütésnél,. A tűz eltávolí­tása után igv még elég idő marad az óvó- hel vre jutott füst kr szellőztetésére addig, amig a levonulás teljesen befejeződik. Abban az esetben, ha az óvóhely hideg és fűtési lehetőség nincsen, a levegő páratar- talmínak nagyfám növekedése a kicsapódás következtében pedig az óvóhely élnédvesedé- se nem kerülhető el. Ez a nedvesség az egveb- ként ts veszel vés átmenet nélküli hőkülönb* segen kívül egészségünkre is még külön ve- szc 1 vt jelent. Jó ptilda az i'ven tfpusu óvó­helyre a barlang és alaguróvóhelv, ahol a fűlhet őseget csak megfelelő hőszigetelő bur­kolatok alkalmazásával le'-et megvalósít?,n>v. Ilyen adottságú óvóhelynél legalább részleges módon kell védekezést teremünk. Erre alkal­mas leltet például olyan kis villamos-riősu- garzó amí4y távolról sem elég ugvan az egész, óvóhelynek a be-fütésére, de az útjában tartóit tárgyat tetszés szénát jól átmelegiti. Az óvóhely egyes részelt, például a pad mögötti falrészehet a hűvös óvóhelyen cél­szerű beburkolni. F. célra nagyon jól megfe­lel a léckeretre felerősített kartoeilemez, amely a mögötte megszoruló levegőréteggel együtt jó hőszigetelő szerkezet. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a burkolat mögött a fal meg ne penészed jók Ezért a burkolatot többször le kell szedni, A padlón való fel-fá­zis meggátlására az 'ülőhelyek elé a láb alá farácsot kell elhelyezni. A betegek,, valamint a hülésre hajlamosak róeéré a lakájból pár­názó« székeket hozzunk le. vagy legalább a padokra terítsünk takarót. Ahol csak lehetsé­ges, célszerű az óvóhelyen melee takarót és felsőruhát tárolni, hogy levonuláskor azok kéznél legyenek. Ha ez azonban nem oldha­tó meg, sohasem szabad ezek nélkül lemen­nünk a hideg óvóhelyre. Az óvóhelvcsomag meliletit mindenki készítsen elő magának egy-egy meleg felsőruhát és azt ugyanolvan természetes megszokott- sággal vegye magára a levonulás előtt, mint azt télen tette. Úgy amid yen előkészület szüksé­ges a munkahelyen is. Az ott tartott meleg felsőruha nemcsak az egészséget védi, hanem értékes holmijainknak sokszor ajánlott meg­osztását dp szolgálja. Azok, akik hivatásuk következtében gyakran utaznak és így riadó alkalmával más-más óvóhelyen kell menedé­ket keresniük, nyáron mindig vigyenek ma gu'kkal táskájukban valamilyen kötött, vagy más, könnyen ídlöfchető -testmeleg!tőt. így ksi fáradság árán esetleg hosszas betegségtől menekülhetünk meg, ami máskülönben egy- egy nyirkos, hideg óvóhelyen való huzamo­sabb tartózkodás alkalmával szinte elkerülhe­tetlen. Sokan, nem is veszik észre az óvóhely hüvöscégének veszélyét, mert- a nagy meleg­ben eleinte jól is esik, később pedig az óvO- liely levegője a benntiartózkodás által felme­legszik. Az ilyen szempontból legveszélyesebb első félórában az arra hajlamosak azonban közben meg is fáztak. Éppen ezért, mivdl az említett felmelegedés elég rövid ideig tart. mindenkik aki nincsen kellőleg felöltözve, végezzen erőteljes testmozgást, tekintet nél­kül arra,, hogy ezzel az óvóhely levegőjét fo­gyasztva, jobban rontja az óvóhely levegő­jét. Különösen a gyermekeknek nem szabad,, megtiltani a természetük diktálta mogekony- ságot, mert ők a meghűléssel .szemben kevés­bé edzettek,, mim ezt a meghülési esetek gya­korisága bizonvitja. Védekezhetünk még az. óvóhelyek megbategitő hatása ellen hőpalac­melegucu uai/uk. d togyJuztáV»vol I / ku lönösen beteg, vagy betegségre hajiam/* egyéneknél tesz jó szolgálatot, még a meh■■ takaró, ruluízat .tlkalmazása mellett Hí kell rámutatni egyeseknek arra a k.iro* szokására, hogy a nagy inelegtxm a írvor levonul.Wód kimejegedve, nem tudn ilt eT- íllnj az óvóhelyai lévő hid<-;' v / ivá ■ 1 l iiől, egészfiegen/-.!*. megóvás u min denkJ őrizkedjék De ettől fűmet lenül, k-: lönl/on 1 s tartsuk szem <-JW>r? hogy az óvóhc­Iy/*n tárolt ivóvíz obősorbau a Ivt-tgek, cet leg sérültek üditésére, vagy pedig a ho '/u ideig bentsKoruLtaJt s/ükségle téré való. Ha az elmondottakból mindenki n hel y-i és egyén* körűiményeniek megfelelőket saját és magvai Ocrtvénei egészsége érdekében megteszi, akkor egyúttal a barátságosabbá tett óvóhelyen ei- viseLhetővé válik a várakozás. R,-adó után kevesebb zökkenővel folytatja mindenki mun­káját, tehát a sok egyéni apró gondoskodás­sal az egész nemzen. köz.ös munkáját könn. lt­juk meg. A HELYES RÁGÁSON MÚLIK A FO­GAK ÉPSÉGE. Német orvo ok megallaipi.- id-sa szerint a helyes rágás már gyermek­korban .nagy befolyással van u fog?!: ké­sőbbi fejlődésére. Az orvosbiológiai kuta- tá ok azt is bebizonyították, hogy a gyer­mekek táplálkozása négy és hat éves kos között nagymértékben kihat a későbbi fogsor fejlődésére. Helytelen tehát a gyer­mekeket ezen korban kizárólag és tulnyo- mórészbien pépszerü táplálékkal ellátni, mert a helyes rágáson van a hangsúly, eh­hez pedig sok nyers gyümölcsre és ke- ményhéju kenyérre vjin szükség. Ha ezt a szülők elmulasztják, úgy a gyermekeknél vágási Iwta-ág áll elő, ami az állkapocs helyes fejlődését is befolyásolja. EzHávu- ban végze t vizsga1 átok bebizonyító1 tó hogy a rágásra nem szoktatott gyermekek fogsorán kivétel nélkül meglátszott a fo­gak helytelen fejlődése és a megvizsgó',t gi&rm&o'knek csvván 25 százaléka felelt meg a köve*élményeknek. A felserdiilt gyermekek .ehát ragyogó fogsorukat a szülők gondo? tápiá'ásóm. kívül, a helyes ráoásnak köszönhetik. MetjerösHratték Farkas Árpád dékánná történt megválasztását KOLOZSVÁR, július 18. A hivata­los lap keddi «ízűma közli: A m. kir fö’dmü'velésilgyi miniszter Farka:« Árpád m. kir. mezőgazdasági fois- kct’ai /nyilvános rendes tanárnak a kolozsvári m. kir. mezőgazdasági főiskola 1944. évi április 28-án tar­tott kari üdédért a főiskola dékánjá­vá toriért megválasztását a szerve­zeti szabályzat megerősítette. JULIUS 20-IG MINDEN EGYESÜLET TEGYEN ELEGET ADATSZOLGÁLTA­TÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK. Kolozs­vár város Doljgárm?stere felszólítja az ösz- sze-: egyesüiet-e-k \"ezetösé,gét — a leven+e, SiTwrt és érdekkópvifeleti egyesületek ki- vót.el ével —, hogy a m. kir. belügyminisz­ter uir 544.000—Í944. Osrf. sz. rendele é- vel elrendelt adatszolgáltatási kötelesett- ségüíknek f.- évi julius hó 20-ig feltétlenül tegi'ienek eleget, miért ellentező ese ben -a imfl'Tztánt e’iköviető egyenleteket f:l fog­ja oszlatni. A vooatklezó statEzitiikán ke~- dőáveket és az azok kitöltéséhez szüik'éges utiaititást a pol ffármírierr hivatal mmden érdiekelft egvesüdetek oimére kidöo-kü^n megfcüö dötte. Amennyiben vaka/melyík e*so'iesv1et a kiéü'dődvet és a vonatkozó u^a- c,j+i9<ít knsriia volna me? úgy az díj— m,enyt$esen áitii'ehető a oo^giai'me'áen t’iva- tal V. üp"V,y~zt-áílyának 24. sz. szobájában. HALOTT CSECSEMŐ A SZANATÓ­RIUM PADLÁSÁN. Budapestről jelentik: Budapesten az Ajtósi Dürer-sor 23. szám alatt lévő szanatórium padlásán csecsemőbőlcrestet találtak. A rendőri vizsgálat megállapította, hogv a szanatórium konyháján alkalmazott Varga Etel fojtotta meg gyermekét. Már 1041-ben is elkövetett egy gyilkosságot. A kétszeresen gyermekgyilkos anyát letartóz­tatták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom