Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)

1944-04-21 / 89. szám

Ma este tép életbe a riasztóügyeleti szolgálat a magánházahban Ismertettük « legjobban bevált rlasztáUgyelet szervezetül \ h„ u. idilli miniszter most rendeleti illőn kötele/ ■ telte ennek n szolgalatnak a »'• /elését. A remielet csak néhány korulmt n> I ir elő határozottan a riuszloügve e i 970^1 Int megszervezésével és a szolgalat gyakorlat' végrehajtását nagyrészt a helyi viszonya . * függően, a lm:parancsnokuk részletmh .hah ­seire hízza. Az ui rendelet előírja, hogy a riasztóügye­leti szolgálatot minden lakóházban es házcso­portban este 10 órától reggel II óráig kell meg- szervezni, a személyes légvédelmi szolgalatra kötelezett, valamint ' az önként jelentkező sze­mélyekből A nappali órákban ilyen szolgalatot tartani nem kell. A rendelet hatálya csak a városokra és a légoltalmi szempontból A., u. és C. osztályba sorolt községek belterületére terjed ki. A szolgálat megszervezése a hazak légoltalmi parancsnokának feladata. A szolgálatot lakásban csak akkor leket tar­tani, ha* ott rádió van. A riasztóiigyeletes egyébként olyan helyen köteles tartózkodni, ahonnan az esetleg még távolabb eső halósági riasztóeszköz hangját is jól hallja. Ha a riasztóügyeletes szolgálatát a rádió mellett tartja, akkor az érintett város vagy község teriiietét magába foglaló riasztókör­zetre elrendelt légiveszély és zavaró répáié« esetén is értesítenie kell azokat a lakókat, akik felébresztésüket kívánják. Errevonatkozó- lag a légoltalmi őrség parancsnoka előre állá- pUsa meg és foglalja névjegyzékbe azokat a lakókat, akik már légiveszély, vagv zavaróre­pülés esetén is kérik felébresztésüket. Ha a riasztóügyeletes nem rádió mellett tartja szolgálatát, akkor csak a hatósági s.i- rénák hangjának megszólalása után köteles megszólaltatni a házi riasztóeszközt. A légi­veszélyt és a zavaró repülést nem szabad a házi riasztóeszközökkel továbbítani. Azokban a házakban, illetve házcsoportok­ban, amelyekben szolgálatra beosztható leg­alább 16 személy nem lakik, a szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a szomszédos házak­kal, illetve házcsoportokkal riasztócsoportokat lehet alkotni. Ezek a csoportok közösen állíta­nak egy-egv ügyeletest. Ilven esetben egy éj­szakára csak az egy házban lakókat lehet szolgálatra kijelölni. Hangsúlyozza a rendelet végül, hogy a szol­gálatot kivétel nélkül mindenütt meg kell szervezni, tehát ott is, ahol a hatósági sziréna közvetlenül a ház közelében van. Előírja még a rendelet azt is, hogy április 30-ig minden ház- és házcsoport részére .— amennyiben ez még nem történt volna meg — házi riasztó- eszközt kell beszerezni. Ez a beszerzés a ház- tulajdonos kötelessége. A riasztóügyeleti szolgálat a rendelet érlel méhen április 21-töl, tehát pénteken estétől kötelező. Hogyan t&rténik a riasztó szolgálat? Hangsúlyozza a rendelet, hogy az ügyeletes- szolgálat különösen éjszaka fontos, mert meg­kíméli a lakók zömét a felesleges virrasztá­soktól, viszont ugyanakkor biztosítja azt, hogy mindenki kellő időben értesüljön a veszélyről és nyugodtan felkészülhessen az óvóhelyre való levonulásra. Köztudomású, hogy az óvó­helyre csak akkor kötelező a levonulás, ami­kor megszólalnak a szirénák, viszont tanácsos zavaró repülés esetén is az óvóhelyre menni. Erre mindenkinek joga van. A házi rádió- figyelőszolgálat célja ezek szerint éppen az, hogy a szolgálatot teljesítő pár ember tartsa számon, melyik az a pillanat, amikor a táma­dók közeledtéről mindenkinek tudomást kell szereznie, akkor is, ha esetleg alszik és ak­kor is, ha a szirénák még nem szólaltak meg. Nagyobb bérházakban igen jól bevált az alábbi rendszer, hogy a szolgálatot este 10 órától reggel 6 óráig két csoportban tartsák: az első csoport hajnali 2 óráig, a második csoport ezt követően. Egy-egy csoport egv rádiófigyelőből és két küldöncből is állhat. A szolgálatban levő a rádió mellett teljesít szol­gálatot és helyét nem hagyhatja el. Veszély esetén a két küldönc költi fel a lakókat. A szolgálat tennivaló tehát: Ha a rádió zavarórepülést jelez körzetünk­ben. ha az ország bármelyik körzetében elren­delik a Légoltalom vigyázzl-t, a figyelő kül­döncei utján jelenti ezt a parancsnoknak és csengetéssel értesíti a ház összes lakóit. A gya­korlatban: a két küldönc a földszintről felfele, a legmagasabb emeletről lefele, mindenütt többször becsenget a lakásokba. Ilymódon a ház lakói ^ pillanatok alatt értesülnek, hogy zavarórepüles allapofa állott be és megvan a módjuk arra, hogy — amennyiben szükséges­nek tartják — levonuljanak az óvóhelyre. Ugyanez a rendszer viszont módot ad arra’ is, h°gy ha a fent közölt két körülmény nem áll fenn, mindenki nyugodtan alhat a lakásában. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a rendszer természetesen csak bérpalotákra vonatkozik, ahol a lakók száma meghaladja az 50—60-at. Mit jelentenek a légvédelmi jelzések? Természetesen az egész rendszerhez éleve hozzátartozik az. hogy a ház lakói pontosan tisztában legyenek a különböző légoltalmi be­jelentések fogalmának értelmével. Közérdek­ből közöljük ismét: Légiveszély azt jelenti, hogy a körzetben el ‘•mséges gép még nincs, de valamelyik szom- • dós körzetből bármikor berepülhet, légoltalom viggó • állapota s:nnl vag. az lei,séges kötelék Irhái elhagyta a körzetet. A/ ilyen lefújást azonban leglöbbnyire li;l,l':,r követheti a zavarórepülés ujabb bern<»nd:i‘.,i miért is ilyenkor mindenkinek joga van az óvnia'Igen maradni b) Ila a szirénák lefújójelzése után mond,a be a rádió a légoltalom pihen/-1, akkor a za- varórepülés is megszűnt, a körzetben teliéi ' !• lenséges repülőgép egyáltalán nincs. I óvóhelyet azonban minden körülményei, között csak tikkor szabad elhagyni, ha a pa­rancsnok erre engedélyt ad Az óvóhely köte­lező elhagyását is csak a parancsnok rendel­heti el. Légiveszély elmúlt, azt jelenti, hogy a szom­szédos körzetekből is eltávozlak az ellenséges gépek és ujabb berepülés a körzetbe egyelőre nem várható. Ki tekinthető hadiözvegynek vagy hadiárvának? BUDAPEST, április 21. (MTI.) Illetékes hely közli: 1. A jelenlegi háború özvegyi?! és árvái közül a 'hadiözvegy, illetve hadiárva el­nevezés csak azt illeti meg, akinek fér­je, illetve szülője hősi halált halt. A je­lenlegi háború egyéb özvegyeit és árváit a honvédelmi özvegy, vagy honvédelmi árva elnevezés illeti meg. Azt, hegy va­lakit hősi hakétenk kell-e tekinteni, a1 a halotti anyakönyvben erre vonatkozó bejegyzéssel leihet igazolni. Akinek ilyen igazolása nincs, az legfeljebb honvédelmi özvegynek, vagy honvédelmi ár vártok mi­nősíthető és azt a zsidórendeletekben megái lapított kivételeit helyzet nem il­letheti meg: tehát például a sárga csillag viselésére köteles és a vagyoni bejelentést is köteles elvégezni. 2. A honvédelmi miniszter által kiadott mentesítés kizárólag & mentesitettnek n m. kir. honvédségben elfoglalt helyzetét szabályozza, tehát csak azt dön‘i el, hogy az illek) kivételezett személynek katonai behi/asa alkalmával n.tn kisegítő s* 1 2 * * * * 7i?igá- latot, hanem rendes katonai szolgálatot kell teljesítenie és a honvédségben esetle? elért rangját sem veszti el. Az említett kivitelezettek azonban egyéb vonotkozás- b.n a zsidórendeletek, például a sárga csillag, vagyoni bejelentés stb. hatálya alól csak 'Ekkor mentesülnek, ha az illető a zs.dciendeletekben megállapított vala­mely Kivétel alá esik, például arany vi- tézsegi érem, két nagyezüs*, vagy a kar­dokkal ékesített III. osztályú Vaskorona Fend b rtokosa. Másszóval tehát a hon­védelmi miniszter által kiadott kivé éle­zési bizonyítvány önmagában a zsidóren­delet hatálya alól semmiféle mentesítést som biztosit. VítyU }6zstţ: AtnítM étdtmts UtU.,é A UfnUáiság, atUoH^a Számtalanszor hangoztattuk, hogy van­nak olyan reformok, amelyeket nem le­het a háború utánra halasztani. Ezek kö­zött első helyen állott azoknak a válasz­falaknak lerombolása, amelyek leküzdhe­tetlen akadályt emeltek eddig az egységes magyar nemzetiéinek kialakulása elé. Min­den egészséges gondolkozásu magyar em­ber régóta tisztában volt azzal, hogy tár- sadalrmmk rákfenéje e cimkórság. A köz­élet számos fórumán a legélesebben elitél­ték a hajbókolás és gerinctelenség rend­szerét, de minden hiábavaló volt, mert a hiúság erősebbnek bizonyult és a hízel­gők két könyökkel érvényesülni akaró tö­mege minden olyan törekvést elgáncsolt, amely a cimkórság opevettszerü tünetei­vel szembe akart szállani. Ezért üdvözöljük örömmel és megelége­déssel a belügyminiszter legújabb rende­letét, amely a közigazgatási hatóságoknak megtiltotta ü címek használatát. A tiszt­viselőnek a jövőben nem kell hétrét gör­nyedve megjelenni hivatalfőnöke előtt és alázatosan referálni a ,,kegyelmes“ vagy „méltóságos“ urnák. A minisztert sem kell többé exellenciázni, hanem egysze­rűen miniszter urnák lehet szólítanim Ez a szellem fogja á'hatni az egész hivatali gépezetet. Eltűnnek a különböző hivatali rangok és fizetési osztályok közötti szem­betűnő különbségek és az a szellem érvé­nyesül, cmely a megbecsülést <a munka érdemének adja meg és nem hódol üres külsőségnek. Mi, erdélyiek, nyugodt lélek­kel elmondhatjuk, hogy az ilyen kicsinyes­ségeken régóta túlvagyunk, A huszonkét esztendős kisebbségi sors megvalósította az erdélyi magyarság maradéktalan test­véri közösségét és ezt a szellemet át sze­rettük volna vinni a trianoni országrész vérkeringésébe is. Őszintén bevallhatjuk, hogy kissé különösen éreztük magunkat, amikor a felszabadulás után azon kellett törnünk a fejünket, hogy a különböző hi­vatali méltóságokat milyen címzéssel szó­lítsuk meg. Az erdélyi magyarság vezetői azonnal megindították a küzdelmet a cim­kórság ellen, de sajnos, a becsületei ál­lásfoglalás szélmalomharcnak bizonyult, mert a ,,kegyelmes“ és ,,méltóságos“ urak kötrömszakadtáig védték címeiket, a nagy tömegek pedig nem mertek ellenszegülni a hatalmasoknak, akiknek jóakaratától legtöbbször életbevágó femtos ügyek elin­tézése függött. Az elmúlt három esztendő alatt az Ellenzék hasábjain számos cikk­ben ostoroztuk ezt a megdöbbentő és eny­hén nagyon elszomorító társadalmi jelen­séget, amelynek, sajnos, Erdélyben is ■akadtak hívei. Jellemző erre, hogy ami­kor ennek a rovatnak hasábjain a cim­kórság néhány kirívó példáját szóvátet- tem, köztisz'.eleiben álló és komoly urak­kal keveredtem vitába, akik helytelenítet­ték állásfoglalásomat és kijelentették, hagy a címek használata fel*, étlenül hoz­zátartozik a hivatali tekintélyhez. Mennyi megaláztatástól, keserű csalódás és az el­lenséges propaganda otromba gúnyolódá­saitól mentette volna meg magát a ma­gyar társadalom, ha a címek kiváltságos birtokosainak elég ereje lett volna ahhoz, hogy lemondjanak azokról c nevetsénes pillanatnyi örömökről, amelyeket a kü­lönböző címzések okoztak! Milyen gyö­nyörű lett volna, ha az egész ország ma­gáévá teszi az erdélyi kezdeményezéseket és a felszabadulás emlékére egyszer s min­denkorra száműzte volna a címkorságot. Hisszük azonban, hogy a kormányzat részéről történt elhatározás most sem te­veszti el hatását. Végre mégis csak érvé­nyesülni kell annak az elvnek, hogy min­denki annyit ér, amennyit dolgozik! Le­gyen vége a hierarchia rendszerének, amely az egészséges társadalom életrehi- vásának legfőbb akadálya. A „kegyelmes“ és ,,méltóságos“ urak törődjenek bele ab­ba, hogy az uj idők uj Európájában a hi­vatal és az emberi méltóság értékét egye­dül a végzett munka határozza meg, vagyis mindenki annyit ér a társadalom, szemében, amennyit a közösségért dolgo­zik. Becsületes munkára, áldozatkészség­re és felelősségvállalásra most nagyobb az alkalom, mint bármikor. Hassa át ez a szellem a magyar társadalmat és tegyen a cimkórság ellen kidőlt belügyminiszteri rendelet ennek az egészséges, megtisztult magyar életfelfogásnak kiinduló állomása! Az w-f pbityácittesttc Lapunk más helyén beszámoltunk ar­ról, hogy Keledy Tibor örökébe dr. Vá­sárhelyi Lászlót nevezték ki Kolozsvár uj polgármesterévé. Az uj polgármester nehéz időkben veszi át a város' vezetését- Világok küzdelmének kellős közepén nem­csak szakképzettség és közigazgatási rá­1011 ,i I I I i t. ?.\ leli uh Ire, hogy n potr/óru" trr k< o'III egei ri/iol é .r I tölti. • ■ hr hiiiltnhi• Annyi bonyolult Jelűd: t < / un mu n o ’ ',u''(;//1 lin (l I:, hogy ii nrro! rhiö polgiiru ii \ o Icgr oi oriihh i i el mrhen egyut ■ / <■// (-rezzen a lahn'.'úfjf/ul, I: menne l eli n- vek u városnak Unnden ügyi• bújd: 'ér rí - :.(t. Meg kell találnia u. utat a leíró ■fosok népt óm egrihez, unndi/ek ■i,ior<-m folytattak olyiiTi nehe leli n de lm e! in'ir rifijjjninkh'in A háborús idol. remii / no iti e kedései.el körétéinél . All ez l.nlono- sen a ál In m I la g íréi nyit ott </<> ilúlkotlu . / n, meri az igazság ,s elosztást esni: ilyen jói­mon lehel biztosítani. Ila t altimiböl ke­ttes van, ezt a keveset osszuk el igazsá­gosan, mert a protekcionizmus, eh'.-gd.e - tens éget és jogos visszatetszést szül. Olyan kérdések e ek, amelyek most mind a pol­gármester hatáskörébe tartoznak és iga­zán elmondhatjuk, hogy ha valaha, úgy most százszázalékosan áll a régi szólás- mondás: „legyen u polgármester a város igazi atyja“. Kormányzatunk nagyon helyesen vá­lasztott akkor, amikor Vásárhelyi László ctr.-t szemelte ki a polgármesteri tisztség­re. Tudjuk, hogy ez az állás most nemcsak díszes méltóságot, hanem áldoza'os mun­kai és komoly terhet is jelent. Alkalmunk volt megismerni Vásárhelyi László eddigi hivatali működését. Keledy Tibornak nem is lehetett volna méltóbb módja. Eddig is Vásárhelyi László voit leghűségesebb és legbizalmasabb munkatársa, aki min polgármesterhelyettes, egyrészt a közigaz­gatási gépezet zavartalan ügymenetét biz­tosította, másrészt pedig azt a bürokrácia- mentes szellemet képviselte, amely a vá­rosvezetés számára az egész kolozsvári kö­zönség osztatlan bizalmát és rokonsz°nvé1 megnyerte. Vásárhelyi László ezenkívül ezernyi hivatalos gondja mellett is köte­lességének tartotta hogy résztvegyen a város társadalmi életében. Szerepet vál­lalt & különböző társadalmi egyesületek munkájában. Melegen támogatta a sport­életet és a jótékonysági mozgalmakban irányitó szerepet játszott. Nem csoda te hát, hogy Kolozsvár egész polgársága, társadalmi állásra és politikai felfogásra való különbség nélkül, egyformán öröm­mel fogadja kinevezésének hírét. Az lett volna a kínos számunkra, ha mást nevez­nek ki polgármesternek, mert azt min­denki természetesnek tartotta, hogy Ke­ledy Tibor után hétköznapi nyelven szól­va „csak Vásárhelyi László jöhet“. Bizal­munkat már kiérdemelte, igy tehát nem kell polgármesteri munkássága elé vára­kozásteljes figyelemmel tekintenünk, ha­nem a régi ismerősnek és kipróbált fő­tisztviselőnek kijáró támogatással üdvö­zöljük uj hivatalában. Amikor szeretettel köszöntjük a polgármesteri székben, egy­ben meg vagyunk győződve arról, hogy az uj polgármester célkitűzései városunk fej­lesztését és a polgárság jogos kívánságai­nak biztosítását kívánják bizr.ositani. Szombaton kezdődik a Kalotaszegi Hét A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsé­ge ,,Kalotaszegi Heteket“ rendez. Az egye­temi könyvtár előadótermében szír.akerü­lő előadássorozatot Buza László dr. fővéd­nök, az egyetem ezidei rek óra nyitja meg szombaton, április 22-én délután 5 óra­kor. A megnyitó után Kekmen Lajos le­véltári főigazgató „Kalotaszeg történeti és művészeti emlékeiről“ mond veti ett- képes előadást. Vasárnap Tulogdy János egyetemi m. tanár „Kalotaszeg földjéről“, szerdán 26-án Kovács László, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára „Kalotaszeg néprajzáról“, 29-én, szombaton pedig Solthy Ernő miniszteri tanácsos „Kalota­szeg mezőgazdasági viszonyairól“ beszél. Május 2-án Schneller Károly egyetemi tanár „Kalotaszeg népesedési problémái­ról“, 5-én, pénteken Bónis György egye­temi tanár „Kalotaszeg népi jogszokásai­ról“, 7-én pedig Kos Káro.y Krloteszeg- ről mond vetitettképes előadást. Az elő­adások, melyekre a belépés díjmentes, mindenkor az egyetemi könyvtár előadó­termében. pontosan délu'án 5 órakor kez­dődnek. A Kalotaszegi Hetekkel kapcso­latban a KMt)Sz képzőművészeti kiállí­tást is rendez, amelyet ujgyancsak az egyetemi könyvtárban vasárnap, április 23-án déli 1 órakor nyit meg Gunda Béli egyetemi tanár. Zavarórepülés azt jelenti, hogy a körzetben pár ellenséges gép tartózkodik zavarás, fény képezés, vagy felderítés céljából. ilyenkot bombázás nem valószínű, de megtörténhetik. Zavarórepiilés esetén hatósági riasztás (s/i réna) nincs, de mivel megcshclik, hogy kó­száló ellenséges gépek váratlanul bombázni kezdenek, akár szórványosan, akár több zavaró csoport egyesülése illan, az óvóhelyre lemenni nem kötelező ugyan, de mindenkinek jogá­ban áll. Légoltalom vigyázz! azt jelenti, hogy a kör zelhe nagyabb ellenséges kötelék hatolt be Ilyenkor megszólalnak a szirénák Légoltalom pihenj, azt jelenti, hogy vagy a zavarórepülés, vagy a légoltalom vigyázz álla­pota megszűnt. a) Ha a légoltalom pihenj bemondását a szi­rénák ismert lefujó-jelzése követi, akkor a

Next

/
Oldalképek
Tartalom