Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-28 / 70. szám

1 9 4 i m á r c í ti s 2 8\# wwhmwmmwmwmmimmim ICisíparunfc a snámok tökrében Megoldásra vár a tancmckérdés. — Holtpontra jutott kisiparunkat fel kell frissíteni ELLENZEK „Ipar nélkül a nemzet félkarú áriáé' — mondotta Kossuth Liajos egy évszázada ezeket a halhatatlan szgvtstkiat és ma is ott áUuTiik, ahol szás évvel ezelőtt. Ez a kos- suithi mondás jut eszünkbe, amint átnéz­zük se IPOK-nak az ország kézműipará- íf ról szóló adatait. Váltban a kézműipar A 15 milliós Magyarországon a mult év végién 260.655 iparosmester tartozott az ipartestületek kötelékébe. Ezek a meste­rek összesen 290.000 segédlet fosialkoztat- t'-k és 63.000 tancrcot tanitottnk szakmá­juk fogásaira. Ez azt jdenti. hogy hazánk­ban minden tízezer lélek kisiparos mun­káit 178 mester, 197 segéd és 63 tanonc végezte. S ha a tanú n e okból kettőt ve­szünk egy munkaerőnek, akkor minden tízezer 1 éleikre: összesen mintegy 400 dol­gozó végezte azt, aimii annak a kisiparos­iól kell varrta és kaamia. Mivel pedig nálunk körülbelül ugyanannyi a kereső, mint az elír irtott, vagy csak valamivel töibib, eszerint minden 5000 kereső, közül 400 doég'zik o kisipari ágazatokban. Ez pedig nőm busz százalék, amint az álta­lános megoszlás mutatja, hanem még tíz sincs, nem több, mint nyolc száznlék. Minden tizenkettedik-tizenharmadik d'ol- ge^ó. Ez hajszállal jobb állapot az őster­melési fokozatnál. Még rosszabb' a kép, ha a, városokat külcn vesszük és külön a falvakat, sőt •rookba miég a megyei városokat is betud­ják. Amelyeknek nagvrésze nálunk ugy- s?in más. mint nagy falu. Törvényhatósági jogú városainkban la­kik népünk ezvnegyedrésze. A kismeste­reknek ’<? körülbelül ilven nagy hánv da van erekben a városokban, de a. segédek­nek már majdnem a háromnegyede, a ta- noneoknak pedig egyharmadia. Hu ugyan­úgy számolunk, mint re előbb, vagyis két tanoncot- veszünk egv munkaerőnek, ak­kor a városokban tízezer lélekre mintegy .840 kisipari, dolgozó esik. a 1Wvakon és velük együtt számolt megyei városokban pedig nem több, mint 300, sőt annyi sem egészen. Vidéken kényszer helyzetben van a kisiparos Ehhez azonban- hozzá kell vennünk a kisipar állapotáit is. A falvakon ugyanis egy kisiparos mesterre átlagosan csak 0,4 segéd és 0,3 tamo ne jut. Azt hihetnők, hogy ennélfogva a vidéken a megrendelő /óbb munkát kap a kisiparostól, mint a városokon, mert ott maga a mester dol- gmk. De az igazság az, hogy a mestert nem munkája emeli a segéd fölé, hanem szervező tehetsége. Ha tehát csak dolgozni tud. de szervezni nem, akkor nem is szabad mesterré len­nie. A vidéken pedig iparosmesternek lenni kényszerhelyzet, nem tud segédet alkalmazni. Megoldásra vár a tanonckérdés A tj. városokban, száz msisterre 283 se­géd és 45 tsnonc jut. Tehát városainkban nemcsak a segédek száma nagyobb arány­lag, hanem <si tanoncoké is>. S ha a tanonc- nevelésben mégis olyan fontos ai vidéki mesterek szerepe, akkor az csak a na­gyobb számnak, de nem a nagyobb ta~ ncncsürüségirek a- köwébketzése. Â tj. vá­rosokban 206.000 segéd és 32.6000 tanonc dolgozik a kézműves iparban, a vidéken ellenben mindössze 83.000 segéd és 60.500 tanonc. Ha a tanoncok számát ^ oly an kisiparhoz kellene mérnünk, amelynek nincsenek többé fejlődési lehetőségei, cikken még a városi tanomearány is kielégítő lenne, sőt talán már az is túlzott lenne. Hiszen.' a> 32.000 városi tanonc évente kö­rülbelül 8—9000 felszabaduló fiatal segé­det jelent, vagyis a városi segédi létszá­mot mintegy 23 esztendő alatt pótolhat­ná. De a könyvnyomdászok ..statisztikája mutat'jiei, hogy ma már ennél jóval több időt tölt el iparában a szakmunkát végszó segéd Mégis, ha azt is számiba (vesszük, hogy a mesterek is a segédek közül kerülnek ki, a fárossi tanon cl étszám még nem mond­ható túlzottnak. De a vidéken évente 15 —18.000 tanonc szabadul fel, 83.000 segéd után. Ez már négy-öt év alatt pótolná a teljes létszámot, ami nyilván túlzás len­ne. A vidék tehát a fővárosnak és általá­ban a városoknak neveli a tanoncokat, csakhogy olynn fokon, amelyről nem is Tőzsdéknek. Imsvéti képeslapok beszerezhetők Deák F,*a. BOROSNÁL IS. igen kerülhet ki elsőrendű munkaerő a városi vagyis az igazi ipari igények mér­tékével mérve. Legrosszabb átlagol a kolozs­vári iparkamara körzete mu­tatja A kézműipar tekintetében első helyen természetesen a főváros áll. Itt tízezer lakosra mintegy 1800 kisipari dolgozó jut, egybevéve a mestereket, segédeket és tzt- noncokat. A legrosszabb átlagot pedig a kolozs­vári kereskedelmi es iparkamara ar- megy élnek területén találjuk, mert itt t'i.erer léleknek a kisipari szükségletei ellátására nincs és úgy Játszik, nem is kell, több 98 munkaerőnél. Itt ugyanis tízezer lélekre mindössze 58 kismester, az 58 kismesternek 28 segédje és 14 tanonca végzi a kisipari munkát, Kolozsvárt természetesen jóval nagyobb a helyzet, itt az átlag tizézer lélekre 307 mester, 300 segéd és 79 tanonc^ tehát ösz- szesen mintegy 650 kisipari dolgozó. A Székelyföld vármegyéi mégsem mu­tatnak olyan nagyon elhagyatott ipari helyzeteit; mint a középső erdélyiek, ame­lyek között ott van például Szolnok-Do- boka, Krlozs. Beszterce-Naszód és Szi­lágy is. A székely megyék átlagai 128 mester, 40 segéd és 30 tanonc, vagyis együtt 183 munkaerő a kisiparban. Sok- k'-il rosszabb ennél a nagyváradi és a kas­sai kereskedelmi és iparkamiadák várme­gyéinek ipari fejlettsége, mindegyikben mintegy száz mesterrel, 33-«-34 segéddel s ugyanennyi tamomccpü. A leggazdagabb vármegyékben a leg­fejlettebb a kisipar. A pécsi kereskedel­mi és iparkamara vármegyéiben tízezer lélekre 222 kisiparosmester esik, a sopro­niban és a szegediben 200 és 204. Nem. magas átlag. A győri kamara területén a kisipar fejlettsége szintén nem valami kedvező: tízezer lélekre 171 mesterrel és 84 segéddel. Az ország legnagyobb várme­gyéje, Pest. nem emelkedik ki a többiek közül. A budapesti kamara vármegyéiben, tízezer létekre 173 mester és 111 segédi jut, s csM-ik a segédek száma jobb az or­szágos ' megyei átlagnál. A debreceni ka­mara területén tízezer lélekre .139 mester és 59 segéd, a miskolci kamaráén. 150 mester és 83 segéd. Holtpontra jutott a hazai fej­lődés A tj. városok között Budapest elsősége ! nem egészen elvitathatatlan. Sőt a mes­terek viszonylagos száma tekintetében előtte van Marosvásárhely 505 mesterrel. Székesfehérvár 501 mesterrel, de Pécs, I Győr, Nagyvárad. Újvidék, Bftja>, mind sokkal 'á inkább kisipari jellegűek, mint a főváros. A segédek szánna tekintet ében azonban ia> legjobb második is csak felé- nyi számot mutat, mint a> főváros: Szé­kesfehérvárott tízezer lélekre 712 kisipa­ri segéd esik a fővárosi 1420 segéddel szemben. Marosvásárhely a harmadik he­lyen áll 500 segéddel. Miskolcon pedig 420 és Sza tmár németi ben 407 segéd az ugvanezen sz alapon számított átlag. Az ipar nem feltétlenül a nagyiparon át fejlődik és ha így indul, az nincs fel- j tétlenül javára az országok és nemzetek j grizdaságl szervezetének és az általános ! életsziritnek. A kisipari fejlődés nagyon fontos közbeiktatott szakasz és nagy ká­rok származhatnak abból, hte* egy gazda- j sági szervezet ezt a lépcsőt kihagyja, A * hazai fejlődés még mindig nagyon a kez­det kezdetén van és mindenkinek össze kellene fognia, hogy erről sí helyről, a gazdasági életnek erről az igazi holtpont­járól kimozdítsa termelő szervezetünket. (mm.) / ycj^'íb[ I Pyrar doo tab;,er*ák meg­nyugtatóan halnak. e fájdalmak í agyi központiéra és ilykép i megszűnnek a panaszok :s | TABLETTÁK (Bayer) SPORT VASÁRNAP: A KAC a SalBTC ellen, a Bástya a BVSC*ve! játszik KOLOZSVÁR. Vasárnap nagy össze­csapások színhelye lesz Kolozsvár. Az NB I. küzdelmei során a KA.C <si SalBTC csa­patával méri össze erejét. Az őszi'' talál­kozóból a salgótarjáni csapat- került ki győztesként, mivel 3:0 arányban győzte le a KAC csapatát. A több válogatott já­tékossal kiálló SalBTC együttese a tava­szi idényben egymásután érte el'.sikereit Az elmulit vasárnap Budapesten 2:l-re győzött a BSzKRT ellen, miig előző héten az Újpest ellen 5:4 arányú vereséget, szen­vedett. A Csuberdtei, Vince, L-aczícó belső hármassal kiálló saígótarj.áni csapat ide­genben érte el eddig a ^gtöbb győzelmét és igv Kolozsvárra is a győzelem remé­nyéiben- utaznak le. A KAC—SalBTC mérkőzésen kívül Debrecenben ei DVSC a Vasas ellen, Diós­győrben a- DiMÁVAG a Tisza ellen, Újvi­déken az UAC a Szolnok csapatával ve­rekszik meg a bajnoki pontokért. Buda­pesten négy mér.'kőlzés lesz. Gamtmlai—Fe­rencváros, Elektromos—Újpest, Csepel— NAC és Kispest—BSzKRT. Az NB II. keleti csoportjának második tavaszi fordulójában a Bástya Kolozsvá­ron a BVSC csapatával játszik. A KEAC Marosvásárhelyre rândul át sí Bástyát ve­rő Székelyföldi MÁV csapatához. — A KMÁ.V Budapesten játszik a Kábel SC- vel. A fenti mérkőzéseken kívül Nagybá­nyán i?.e NSE a. marosvásárhelyi Attilá­val, Marosvásárhelyen az MSE az, NMK- TE-val, mig Budapesten a Hungária— SzAC ési a Törekvés—Bethlen Gábor mér­kőzéseket játsszák le. Az NB III. erdélyi csoportjában Ko­lozsváron négy mérkőzés lesz. Nagy küz­delemnek ígérkezik a KAC II—DMÁV mérkőzés. De ugyancsak érdekes küzde­lem várható a K.MTE—Korvin. Postás— Törekvés és a KKASE—Bástya II. csapa­tai között. Désen a DSE a KMÄV II-vel, mig Naszódon a Naszódi LE a> BMSE együttesével játszik. BMSE - Sz. Törekvés 2:1 (1:1) SZAMOSUJVÁR. Az NB III. erdélyi csoportjában vasárnap délután nagy kö­zönség előtt játszották le a BMSE—Tö­rekvés mérkőzést, mely besztercei csa­pat. 2:1 (1:1) arányú győzelmével végző­dött. A hatalmas küzdelemben a BMSE a második félidőben felülkerekedett és si­került megszereznie a mérkőzés mindkét pontját. Góllövő Parti és Fáiba, illetve Moldovám. A mezőnyből Parti, Kolum­ban és Szabó,, illetve Marósán; Cseh és Moldován tűm ki. Az MLSz kolozsvári kerülete ma, ked­den délután Öt órakor tartja szokásos he­ti íntézőbazotfsági ülésék A vidék: egye­{ sül,éti intézők visszautazásai miatt az ülés a fenti időpontban lesz megtartva. A KERESKEDELMI KÖZÉPISKOLA összes osztályai házi kosálrlabdabajnoksá- got rendeztek, melyet nagy küzdelem után a harmadikosok nyertek meg. Husvét első napján a Székely föld ön szerepelnek a KAC intői KOLOZSVÁR. A KAC jeles futói, atkák úgy a kolozsvári, mint a szegedi országos mezei futóversenyen n,a,gy sikereket értek el, Kiss György vezetésével nagyban ké­szülnek husvét első napján az egyik szé­kelyföldi városban rendezendő országos mezei futóversenyre. A KAC vezetősége mindent elkövet, hogy a vivők kitünően sikerült székelyföldi hírverő körútja: után, az atléták is minél nagyobb szám­ban vehessenek részt a versenyen. A pi­ros-fehérek vezetőségén kívül „A Kolozs­vári Sportbarátok Asztaltársasága“ is mindent elkövet, hogy ebben a törekvé­sében támogassa a* KAC futóit, akiket nagy szeretettel várnak a Székelyföldön. Sz. MÁV—Bástya 4:0 (0:0) KOLOZSVÁR. A Bástya labdarugó csapata vasárnap Marosvásárhelyen ját- I szott az SzMÁV ellen fiz NB II. küzdel- j mei során, melytől 4:0 (0:0) arányú vere- j séget szenvedett. A bőrgyári csapat a • második félidő közepéig egyenrangú el­lenfele volt a marosvásáirhelyi csapatnak, de a hajrában az SzMÁV jhbban bírta 'ez iramot és négy góllal terhelte még ellen­felének hálóját. A gólok közül Strója kettőt, egyet-egyet Bajusz és Csányi (ti­zenegyesből) lőtték. A mérkőzést a ko­lozsvári Tóth Géza vezette le. Hétfőn bonyolították le a Szent László ökölvívó csapatverseny harmadik fordulóját a Nemzeti Sportcsarnokban. Eredmények: BVSC—MA VÁG 8:8. WMTK—NSC 12:4 (barátságos mérkőzés). Pécsett játszották le a Magyar Utánpótlás Válogatott és a Horvát Ifjúsági Válogatott közötti labdarugó mérkőzést, amely 2:2 (0:0) arányban döntetlenül végződött. Tekézősport Az Erdélyi Teká-ző Alszövetség a tava­szi bajnokság második fordulójára a kö­vetkező mérkőzéseket sorsolta ki: már­cius- 29-én az- A csoportban Herkules— Bástya a.' Wesselérnyi-pályám. KMÁV— Korvin a Nagy-pályán. Dáhlia—KKASE a Csizmadiaszinben. A B csoportban Mi­nerva—Unió, 31-én a Wesse 1 ényi-pályáp, KVSE—Székelvség 28-án a Villamos-pá­lyán. Zsinór—KMTE április 2-án a: Csiz- m vdiaszinben. KÖZGAZDASÁG t)j VEZETŐSÉGET VÁLASZTOTT A HESIPARÖSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ IPARTESTÜLET HÚSIPARI SZAKOSZTÁLYA KOLOZSVÁR, március ‘28. A kolozsvári Bus- tparosok Szövetsége székhazában a napokban tartotta meg évi közgyűlését. A. közgyűlésen a. husiparosok időszerű szakmai kérdéseit be szelték meg s utána uj vezetőséget választot­tak. A közgyűlést Réthy József örökös tisztelet beli elnök nyitotta meg pár szóval, utána a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesz­tett mérleg és vagyonleltárt, a számvizsgál ó- bizottság jelentését, valamint az idei költség előirányzatot. Ezután titkos szavazással meg választották az uj vezetőséget, amely a követ­kező: Örökös diszejnök; Dali/ A/. János. Örö kös tiszteletbeli elnök- Réthy József. Elnök Máthé László. Alelnökök, Szigethţ) Lajos es Kapitány László. Titkár; Doly Lajos. Pénztá ros; Csízek János. Gazda: Felvinczij Sándor. Számvizsgálúbizottsági elnök*. I^eppes Kálmán. Számvizsgálóbizoltsági tagok: Orbán Balázs és Benlcö Károly. Végreha jtóbizöttsági tagok: Bő nyai Jenő, Baloyh József, Biluska Elek, Fejér István, Győri László, Isáky Lajos, Koós Fri­gyes, Kapitány Antal. Molnár Gábor. K’ayit Károly, Orosz István. Rindt Rudolf, Soós Fe­renc, Szakács Ferenc és Szilágyi Lajos. A tisztikar megválasztása után a megnyílva nuló bizalmat Máthé László elnök köszönte meg s kérte, hogy tartsanak össze ebben a ví. lágégésben és valamennyien sziwel-lélekkei dolgozzanak a szebb és boldogabb magyar jövő érdekében. A közgyűlés lelkes hangulatban a Himnnsz szál ért véget. Ezt követőleg az ipartestület húsipari szak­osztálya tartotta meg közgyűlését. A közgyűlé­sen Máthé László elnök vázolta az elmúlt év- eseményeit és köszönteiét mondott a szakosz­tály tagjainak azért a hazafias cselekedeteiért, amelyet sebesült honvédeinkért és a hadbavo- nultak hozzátartozói iránt tanúsítottak. Kérte, hogy mint igazi magyaroknak, továbbra i« ez legyen a legszentebb kötelességük. Ezután megválasztották a tisztikart, amely a következő; Diszelnökök: Daly M. János és Réthy József. Elnök; Máthé László. Alelnö­kök: Szigethy Lajos és Benkö Mihály. Pénz­táros: Csízek János. Jegyző; Daly Lajos. Mes­tervizsgáztató elnök: Máthé László. Mestervizs­gáztató tagok* Benkö Mihály, Tóth Árpád, Leppes Kálmán, Csízek János, Bányai Jenő, Felvinczy Sándor. Tanoncvizsgáztató elnök; Nagy Péter Tanoncvizsgáztató tagok: Benkö Károly, Orosz István, Fejér István, Retkes Géza, Székely András, Kapitány Antal. Ellen­őrök; Balogh Mihály, Balogh József. 1'isáky Lajos. Tóth Sándor, Szakács György, Kardo< András. Venczel Géza. Elöljárósági tagok; Bi luska Elek. Barabás Ödön. Ungvári János, Nagy János, Szilágyi Lajos, Molnár Lajos, Or­bán Balázs. Koós Frigyes. Fik kér Jenő. Fel­vinczy József, Székely Márton. Jánosy Sándor, Rindi Rudolf. Kapitány László Wurschner Gábor, Szakács Ferenc, Szilveszter Jenő ée Nagy Károly. A KOLOZSVÁRI • KAMARA TERÜLETÉN KIJELÖLT TÜZELŐANYAG NAGYKERESKE­DŐK JEGYZÉKE. A kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara területén a kővetkező tűzifa és szénnagykereskedőket jelölték ki: Beszterce Naszód vármegye; Beszterce; Beke Ödön, Prall és Klemens. Naszód: Özv. Molnár Jó- zsefné. Óradna: Vitéz Solthy László. Koloss vármegye; Tüzifanagy kereskedők: Bíró József, Csángó fatelep, Bogdán Jenő, Erdélyi Tűzifa- forgalmi Rt., Horváth Balázs és Szabó József. Közraktár és Kereskedelmi Rt.. Kabdebó Ti­bor. Orbán Károly, Ravay Nagy János. Stropek Mátyás. Szabó Dénes. „Szövetség’’. ..Tölgy!.:’ Rt., Zilahv Sándor. Forgácskut: Lupeárt Mi hály. Szénnagvkereskedök; Kolozsvár* Morváin Balázs és Szabó József, Közraktár és Kereske­delmi Rt. Szilágy vármegye: Vadad; Br. Bánffv József, ördögkut; Ifj. Bay Ferenc. Sarmaság; Fröc.hlich Albin. Szilágysomlvó: Handleri Klí­mán. Zilált; Margó Pál és Snrkadi István. Szénnagykereskedö Zilálton • Dohai László. Szolnok-Doboka vármegye: Dés. Ráünt 1 aios, Szamosujvár• l.sMe::ar Bálint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom