Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-15 / 208. szám

2 ELLENZÉK 194 3 szeptember 1 R szélsőséges politikai pártok székelyföldi tevékenységének kitiltását kérte Maros- Torda vármegye közgyűlése M AI {OS V ÁS ÂHT T ELV. szr pl em 1 r 15. Marostorda vármegye törvénylr\- t ósági bizottságba kedden déleiből t tartotta rendes közgyü léséit. Miké László főispán elnöki megnyitójá­ban többek között kijelentette, hogy nines okunk a osüggedesre, meri inig körülöttünk tombol a pusztítás szelleme, mi békésen ha; közeivé és nélkülözve is — éptünk és épü­ljünk. A sors talán próbára teszi a nemzetet, de erőink olyanok, hogy megállják a próbát. A főispán ezután hangoztatta, hogy ezt az egyetlen utat nem nehéz meg­tartani. Életet jelent ez az ut, a hit, az összetartás, az elszánt kemény védelem, amely végső harcot hirde-* a miénkért és nem bántja a másé*. Ezután vitéz Jávor Ernő főjegyző felolvasta az alispáni jelentést, majd Fiilöp Ferenc erdőszentgyorgy i re­formátus esperes indítványozta, hogy a közgyűlés táviratilag üdvözölje a 80 éves 'születésnapját ünneplő Her ezog Ferencet. Vitéz Mát iaffi Fajos felsőházi tag a szélsőséges pártok gomba imáidra való elszaporodása ellen .szólalt fel. Ezek a párt«..« skák akarnak a Szé­kely földön szervezkedni «s terjesz- kedni mondotta — hogy megboir- sák a magyar egységet. Kénre a töt- vényhatság minden tagját, hogy el­lensúlyozza és akadályozza, a szélső­séges pártok bomlasztó tevékenyéé gét. Vitéz Vida Gyula nyug. yieztrőr- nagy indítványozta, hogy a megye átirattal forduljon a másik három székely megyéhez és a székelyföldi törvényhatóiságok ké rjék, ti<>gy a belügyminiszter tiltson be a Szé­kelyföldön minden szélsőséges pár­tot, elsősorban pedig tiltsa be a szociáldemokrata párt tevékenysé­gét, A jelenlevők egyhangúlag el­fogadták viléz Vida Gyula indítvá­nyát. A tárgysorozat további pontja az volt, hogy Maro-Fonda vármegye el­vállalt több hadiárvát évenkint 1500 pengi) neveltetési költséggel. Vitéz Máriaffi Fajos felsőházi tag vállalta egy hadiárva telekhez és házhelyhez juttatását. Ezzel példát adott más te­hetős személyeknek. A közgyűlés ez­után Maróstól da' vármegye 1014. évi költségvetését tárgyalta. A szükség let 740.535 pengő, a hiány 704.599 P. Ennek fedezésére Szászrégen megyei városban 43.7 százalékos, a kis- és nagyközségekben pedig 48 százalé­kos pót.adó kivetése szükséges. A vármegyei főmérnök előadta, hogy a vármegye 622 kilométeres útvonalat tart karban négymillió pengő költ­ségvetéssel. Vitéz Vida Gyula indít­ványozta, hogy zddó jnutikásszáza- dokat alkalmazzanak az utak kar­bantartására. Vendre! Ferenc, az ál- lamépitészeti hivatal vezetője erre kijeién tét te, hogy sem munkás, sem fu városi íiáuy eddig nem volt és ezért nem tartja szükségesnek zsidó munkaszolgáIatosok igériybevételét. EagsveiinégyrornénszöYzfkeiet működik Kolozs Yirmsgys íerüíeíén IRígielení a „Kisebbségi Körié?;.“ r:min nnlíé&íeíe KOLOZSVÁR, szeptember 15. A ..Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet“ folyó év­ben elhatározta, hogy folyóiratához, a »Ki­sebbségi Kcrlevél‘‘-hez minden második hó­napban mellékletet ad ki a hazai nemzetisé­gek nyelvén. így januárban 17 oldalas szerb és horvátnyelvü mellékletet adott ki, amely­ben Sümeghy Mihály a magyarországi szerbek történetét. Csuka János pedig a „Matica Srpska" történetét és működését irta meg. Március havában megjelent azután a leg­első románnyelvii melléklet is. Ebben a 17 oldalas mellékletben dr. Gáldi László, a kolozsvári Ferenc József Tudományegye- tem tanára irt tanulmányt a magyar— román kulturális kapcsolatok történetéről, míg Pusztai-Popovits József hírlapíró, az északerdélyi román kisebbség 1942-es könyvterméséről irt cikket. Májusban megjelent a szlovák és a ruszin- nyelvű melléklet. A 6 oldalas szlovák mel­lékleten Oláh József a magyarországi szlová­kok kulturális helyzetéről irt tanulmányt, míg a 16 oldalas ruszin mellékletbe Kemény Gá­bor a magyar—ruszin szellemi kepcsolatokrol irt cikket. Julius havában megjelent már a második szerb és horvátnyelvü melléklete is a folyó­iratnak. A 9 oldalas horvat mellékletbe dr. Vándor Gyula, a szegedi Baross Gábor gya­korló gimnázium tanára, egyetemi lektoi a horvát usz.tasa-rendszerrol és az usztasa szer­vezetről irt cikket, mig a 8 oldalas szerb mellékletbe dr. Sümeghy Mihály a magyar- országi szerbek privilégiumáról irt tanul­mányt. A második rományelvü melléklet most szeptember havában jeleni meg. A iS olda­las melléklet egyetlen tanulmányt tartal­maz, amelyet Puszfai-Popovits József hír­lapíró irt az északeraélyi román nemzeti­ség szövetkezeti mozgalmáról a második bécsi döntéstől egészen napjainkig. Tanulmányában részletesen ismerteti a ko­lozsvári „Plugarul44 Központi Román Szövet­kezet és a besztercei „Regna‘4 rakitermelő és értékesitő szövetkezet működését. Rámutat arra, hogy a második bécsi dön­tés után Észak-Erdélyben összesen; 422 román hitel, fogyasztási, értékesítési, tej, fakitermelő szövetkezet működött. A második döntés után azonban a 422 roman szövetkezet közül 18 Romániába költözött, 23 csatlakozott a „Hangyához“, vagy a „Szövetséghez“, 23 be­szüntette működését, 130 nem tartotta meg közgyűlését és ezért szüntette be működését. A román szövetkezetek közül ennek ellenére ma még mindig 244 működik Észak- Erdélyben. A legtöbb román szövetkezet Szilágy, Kolozs, Beszterce-Naszód, Szolnok-Doboka, Szatmár, Maros-Torda és Bihar vármegye területén működik. Szilágymegyében *58, Kolozs vármegyében 42, Beszterce-Niszód vm. 39, Szolnok-Doboka vm. 34, Szatmár vm. 21, Maros-Torda vm. 18, Bihar vrn. 15, Máramaros vm. 5, Ugocsa vm. 3, Csík vm. 1, Háromszék vármegyében pedig i román szövetkezet működik. Ezenkívül egyéb vármegyékben még 7 román szövetke­zet fejt ki tevékenységet. jellegük szerint -a román szövetkezetek Észak-Erdélyben a következőképpen oszlanak meg: 96 hitelszövetkezet. i2y fogyasztási szövet­kezet, 20 egyéb és 1 vegyes szövetkezet. Ami Kolozs vármegyét illeti, itt 11 román hitelszövetkezet, 29 fogyasztási és 2 egyéb szövetkezet működik. Kolozş varmegye területén romárt hitelszövet­kezet működik a következő területeken; Apa- hida, Sebesvár, Kolozskara, Kolozsvár— Monostor, Csúcsa, Doboka, Nagysebes, Gyalu, Kissebes, Szamosfalva. Román fogyasztási szövetkezet a következő helységekben működik; Váralmás, Apahida, I Kisesküllő, Báré, Nádasberend, Scbe^vâr, Ko­lozsvár, Sólyomtelke, Almasköblös, Drág, Derete, Közepfülp, Kötclend, Magyargorbó, Gyalu. Hidalmás, Fehőzsuk Kendilona, Ná- dasszcntnv.hály, Válaszút, Lapupatak, Ma- gyarszentpál, Magyarsárd, Mezőszáva, Hosz- szumacskás. Sólyomkő, Almástamás, Kolozs- tótfalu. Borsaujfalu. Egyéb román szövetkezel működik: Sebes­váron és Kolozsvárott. Zágrábból jelenti az MTI: Kovacsics hor­vát propagandaügyi államtitkár a tengerparti j részeknek Horvátországhoz való visszacsato- ; kása alkalmából hétfőn a rádióban beszedet j intézett a horvát néphez. Köszöntötte a visz- j szacsatolt Dalmáciát. Rátért ezután a Poglav- { nilnak az utóbbi napokban kihirdetett ke­gyelmi rendeletére, amelyben megbocsát az I erdőben rejtőzködő horvát partizánoknak, ha önként jelentkeznek és hajlandók résztvenni az újjáépítésben. Az államtitkár megállapí­totta, hogy mostantól kezdve egyetlen hor-- vátnak sem szabad partizánkodma. A lojális görögkeleti szeéoek is visszatérhetnek, ha nem is vallják magukat hordátoknak. Az erdők- I ben csak a betörők és a gazemberek marad­nak. Mindenki visszatérhet az erdőből, aki BUDAPEST, szeptember 13. (MTI.) Or- szágraszóló fényes ünnepség keretében a buda­örsi közforgalmi repülőtéren kedden délben tartották meg a Magyar Aero Szövetség ki- képzőkereteinél a FÍorthy Miklós Nemzeti Repülőalap költségén« repülőkiképzésben ré­szesük motoros pilótanövendékek vizsgatéte­lét. Az ötéves múltra visszatekintő Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap a Magyar Aero Szövetséggel karöltve évről-évre a nagysze­rűen kiképzett motoros pilóták százait bo­csátja a magyar légierő rendelkezésére. A budaörsi repülőtéren az előkelőségek ré­szére fenntartott helyen megjelent Kállay Miklós miniszterelnök, nemes csatái Csatay Lajos honvédelmi miniszter, vitéz Szombat­helyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke, vitéz Magyarossy Sándor altábornagy, a légierők parancsnoka és még igen sokan mások a magyar katonai és polgári élet ve­zető személyiségek közül. Ember Sándor dr. országgyűlési képviselő, a Horthy Miklós Nemzeti Repülőaíap elnöke, rövid tájékoztatóban ismertette a repülőalap ötévi működésit és 0 Magyar Aero Szövetség Az északerdélyi román szövetkezetek nem­csak az erkölcsi, hanem az anyagi siker je­gyében is dolgoznak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a „Plugarul 4 1942 december 31-én lezárt mérlege 9-3°7-iy pengő tiszta jövedelmet mutatott. Ugyanakkor a legnagyobb román szövetkezet --- amely 8—ro ezer munkást és több mint 100 tisztviselőt foglalko/.tat —. a „Regna" 1940 december 31-én lezárt mérlege 330.499.79 pengő tiszta jövedelmet, az 1941. évi mérlege \jg.8)2.j) pengő, az 1942. tvi mérlege peuig 419.009.79 pengő évi tiszta, jövedelmet mulatott ki. A tiszta jövedelemből az 1941 -es évben a „Regna * 2c ezer pengőt, az 1942-es évben pedig 104.985.11 pengőt, tehát az utóbbi két évben összesen 124 9S5.11 pengőt fordított román kulturális, egyházi és szociális célokra. Ami pedig az összes északerdélyi román szö- \etkezetek üzletrésztókéját iileti, az pontosan 885.500.31 pengő. Ezek a számadatok önmagáktól beszélnek és fényes bizonyítékai annak, hogy Magyaror­szág az az állam, amelyben a román szövet­kezetek a második világháború ötödik eszten- dejébeji is a legteljesebb szabadságnak örven­denek, szépen fejlődnek és felvirágzanak. gy elemmel. Hivatalos jelentés szerint Dubrovnik _(Ra- -guza) megszállásakor sok olasz csapat rövid ellenállás után letette a fegyvert. Szeptember ii-én befejeződött Szeberdko dalmát kikötő megszállása. A város lakossága lelkesen üd­vözölte e történelmi pillanatot. Dalmácia to­vábbi részeinek megszállása folyik. A horvát belügyminiszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében az olaszoktól vissza­csatolt terület férfi lakosságának az 1908— 1925. évfolyamig katonai szolgálat teljesíté­sére jelentkeznie kell. Nevreszóló behívót nem adnak ki. A nem jelentkezőt katonaszöke­vényként büntetik. 1943. évi kiképző munkáját. Ember Sándor dr. nagy tapssal és éljenzéssel fogadott beszé­de után a motornélküli repülőiskolázás be­mutatására került sor. A vitorlázórepülés után a motoros pilótanövendékek iskolarepü­lése következett. A háromhónapos kiképzésen« átesett növendékek szebbnél-szebb gyakorla­tokkal szórakoztatták a vizsga közönségét. A haderőnkivüli repülők nagy seregszemléje a kiképzett repülőnövendékek diszmanetével ért véget. Csatay Lajos honvédelmi miniszter a dísz- menet után rövid beszédet-intézett a vizsga­tétel próbáját fényesen kiállt motoros növen­dékekhez és az oktatói karhoz. ­— Örömmel tekintettem meg a vitorlázó és motoros pilótakiképzésnek azokat a nagy­szerű eredményeit, amelyeket itt bemutattak — - mondotta. — Ai magyar repülőt a haza­szeretet es az önfeláldozó kötelességteljesités kell, hogy jellemezze. Erre van szükségük, hogy egykoron a helyébe lépjenek azoknak a hősi repülőknek, akik védelmezik a magyar hazat és harcolnak a fiatal magyar légierőnek a becsületétől és dicsőségéért.- A horvát csapatok hefejezték Dalmácia megszállását békében akar élni és éiní akar az adott ke­Nagy ünnepség keretében zajlott le a motoros pilótanövendékek vizsgája Megjelent a végrehajtási utasítás az iparjogosit- ványok kiadásának uj rendjéről KOFQXSVÁH, szept ember 15. A ke* resReifl'oJmj é;s az iparugyi rriininxt rek kiíuHák a végrehajtód utas! tárt az ipáijogosítványok kiadásáról, az üzlethoJy pégek áüy&lyeaéoéről éa a fióküzletek nyitásáról intézkedő 33.800 1943 I]». .VI. számú rendeletre vonatkozóan. Morf ismeretes, a ren­delet szeriiu uj ipar jogosítványokat részben csak az illetékes miniszter kűlörr engedélye alapján szabad ki­adni. Az előzetes miniszteri engedély alapján kiadható i par jogos i t v á n y o k véleményezésénél az elsőfokú ipar­hatóság és a kamara tartozik k it ér­je szkedni annak megállapítására, vájjon a kért iparjogos it vány kiadá­sa a kivételes gazdasági viszonyok miatt közérdekből kivámalcs-e. En­nek sóján különösen azt kell figye­lembe venni, hogy az illető község­ben vagy városban a fogyasztó kö­zönség .szükségletének kielégítése végett szükség van-e a kért szakmá­ban újabb kereskedő bekapcsolására. Számszeiü adatokkal kell kiterjesz- krdni annak közlésére, hogy az Ille­tő városban, vagy keni let .ben az ille­tő szakmában hány zsidónak tekin­tendő vagy kivételezett zsidó műkö­dik. Abban az esetben, amidőn a kü­lön miniszteri engedélyt meg kelle­ne szerezni, de a zsidó iparjogositvá- nyosok aranyszáma a 6 százalékot elén vagy meghaladja a zisidó folya­modók kérvényét, amennyiben az il­lető nem kivételezett zsidó, nem kell felterjeszteni az illetékes miniszter­hez, hanem a kérelmet a zs dótör­vény alapján már az elsőfokú ipa.* hatóság elutasítja. Ha a kéri iparjo- gositvány kiadása közé;dékből nem kívánatos, annak kiadását abban az esetben meg lehet tagadni, ha egyéb­ként az ipái jogosítvány engedélyezé­sinek törvényes feltételei megvan­nak. Ezidőszerint a közérdek azt kí­vánja hogy az iparjogositványo-k ki­adása az elkerülhetetlenül szükséges mértékre szorittassék. Az ország nyersanyaghelyzete a legtöbb keres­kedelmi szakmában a már ezidősze­rint működő kereskedők zavartalan áruellátást sem tesz lehetővé. Uj ke­reskedőknek a gazdasági életben va­ló további tömeges leállítása nem­csak ezeknek, hanem a már működő kereskedőknek a megélhetését is ve­szélyezteti és anyag romlásukat idéz­heti elő — állapítja meg a miniszteri végrehajtási utasítás. A kamara az iparjogosiívánv kiadását csak az esetben véleményezheti, ha a közel­iét ás zavartalan lebonyolítása és ál­talában a közgazdasági érdekek szempontjából vagy egyéb rendkívül méltánylandó körülményeknél fogva az illető kereskedést gyakorló uj ke­reskedő bekapcsolása kívánatos. Igv például, ha az eddgi iparűző a keres­kedés gyakorlását abba hagyja és üzletét leszármazottja kívánja átven­ni, vagy ha valamely zsidó kereske­dő üzletének keresztény kereskedő részére való átvételéről van szó, vagy ha valamely város területén lévő az illető kereskedést folytató keresztény- kereskedő, megfelelő számban nin­csenek. 'Vizsgálni kell továbbá, hogy a folyamodónak a. szükséges hozzá­értése és anyagi ereje megvan-e és nem forog-e fenn annak látszata, hogy a folyamodó szinleges ipa.rfüző. Előnyben kell részesíteni azt a sze­mélyt, aki-hitelt érdemlően igazolja, hogy katonai szolgálata közben meg­sebesült, megrokkant, vagy legalább 6 hónapon át arcvonalbeli szolgála­tot téliesített, vagy olyan személy házastársa, leszármazottja, aki hősi halált halt, vagy a háborúban teljesí­tett katonai szolgálata közben eltűnt. Hirdessen Erdély legelterjedtebb napilapjában, az Ellenzékben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom