Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-12 / 181. szám
1 í P t 1943 augusztus 12« IILIjIíN üIÍIC 3 «. H 6 Nyílt levél Iliigyoni Váró Andor barátomnak, a „Magyarság44 szerkesztőjének jqqa hírt :aáe flov leié mbí fíov 3ffl t91 séf 9ZÍ na ae 9Í Off 9n rt Db út rrr 9Í sí >b rzf SÍ TT Iá Budapestre vettem sorait, mert azok bizonyságot tettek előttem afelől, hogy az újságírói etika ma is élő valóság. Különösképpen hálás vagyok neki, hogy személy szerint éppen ő volt az, akit írásom ilyen megjegyzésekre ragadott el, mert e megjegyzésekben zálogát látom annak a jövendőnek, amelyért hosszú évek óta valameny- jiyien közös harcot folytatunk. Ha én azt írtam, hogy némely német barátaim undorodva nyilatkoztak előttem az általam perhoreszkált emberekről, úgy gondolom, ennél nagyobb dicséretet én német kollégáimra és barátaimra nem mondhattam. Fogalmam sincs, hogy kitűnő barátom (mert annak tartom változatlanul) miért vette ezt tőlem rossznéven? Megjegyzéseim ugyanis nemcsak arra vonatkoztak, hogy belső zűrzavarnál, konfúziónál, pártoskodásnál és személyi reménykedéseknél fogva számosán voltak olyan gyászmagyarok, akik a Magyarországon élő németekhez futkostak minduntalan és „első kötelességüknek tartották azt, hogy minden belső bajunkkal, hibánkkal, csúfságunkkal, tévedésünkkel“ a maguk szekerét igyekezzenek tolni, hanem értettem ezt valamennyi iskolázatlan és bornirt magyarra, aki azzal vélt szolgálni hazájának és népének, hogy önmagát és nemzetét kicsinyítve, hajbókoljon az erősebb szövetséges barát előtt. Ezekkel az „emberpéldányokkal“, kedves Barátom, mint jól emlékszel, bőségesen találkoztunk akár Berlinben, akár Rómában, Parisban, vagy Londonban annakidején, egyszóval bármikor és bárhol a világ valahány táján. Önmagunk ellen fordítom a tételt és azt mondom, hogy a magyar hatóságoknak ügyelniük kellene arra fokozottabb mértékben, hogy kit engednek ki külföldre és kit engednek a nálunk élő külföldiek közelébe. Ez a kérdés azonban magánügye népünknek és ezért az illetékes miniszter urakkal is csak négyszemközt volna elintézhető. Kitűnő barátunk sem sértődhetik meg végül, ha ilyen körülmények között nem közlök nyilvános névsort, hanem ezt a névsort csupán a legilletékesebbek tudomására hozom és őt is megkérem arra, hogy hasonló névsorát hozza a legilleté- kesebbjei tudomására. Mert látod, kiváló közös barátunk, aki egyébként a diplomáciai szabályok és a jómodor szigorú'keretei között maradt, szemmeliáthatóan rendkívül felháborodott azon, amit írtam. írásban adott, olyasmit, hogy az országban nem találhatott egyetlen egy olyan férfiút sem, aki kartársai részéről szavaim helyességét igazolná. Bölcsen tudom, hogy kartársain kívül sem találok egyetlen olyan embert sem — ha csak férfiú nem akad erre a célra —, aki állást merne foglalni mellettem. De gondolom, az igazságot olykor rettenés nélkül meg kell mondani, mY^JJv *•' 7 i t.li rj 1 íl l.l V.' «í f " I H <R‘ 1Í\.( í IV ÍJ, ,5 HÍV',) ív., Én barátunk által kifogásolt cikkemben nem követtem el semmiféle „in- diszkréciót“, mert végeredményében nem öt magyarországi újságírót ismerek a baráti államból, hanem legalább ötszáz olyan férfiút, aki joggal nevezheti magát a baráti állam képviselőjének. Epek között vannak újságírók, diplomaták, vezérkari tisztek, házmesterek, taxisofőrök, trafikosok és idejétmúlt excelen- zek éppenugy, mint különböző korú, rangú és kinézésű hölgyek. Valamennyiük- kel szemben kétségkívül „kollega“ vagyak, mert baráti és szövetséges nemzet gyermekei és képviselői, de ha reájuk hivatkozom, nem ars újságíró bajtárs diszkrét és baráti információját említem, hanem egy általam rendkívül nagyrabe- c.sült nemzet érzelmeinek jogos kifejezését. Kedves Barátom, Te egy szinte lírai hangulatképpel fejezted be hozzámintézett leveledet. Emlékeztettél a garmisch- partenkircheni szép éjszakára, amikor szegény, Istenben boldogult Kari Bőmer és Tschammer und Osten kérésére kivilágos virradatig magyar nótákat muzsikáltam. Azt irod, hogy a szemükbe csalt könny volt az igazi magyar propaganda. Soha életemben semmi egyebet nem tettem és nem fogok tenni, mintsem, hogy „meggyőzzem magunkról és igaz voltunkról a kétkedőket.“ Nótával sikerül-e ez, szóval vagy karddal, egyremegy. Annyit azonban mondhatok Teneked és mindenkinek, akit illet, hogy számomra ropoant egyszerű az élet. Nem félek senkitől, nem haragszom senkire, nem tartozom senkinek! Ilyen alapokon, gondolom, még egy ennyire kényes ügyet is mindenki megelégedésére és valamennyiünk hasznára „ad acta“ tehetünk, s becsületére annak az uj Európának, melyért ma valamennyien harcolunk. Mindig a régi barátsággal üdvözöl igaz hived ZATHURECZKY GYULA. Fontos kérdésekről tanácskozik kedden a 42 tagú bizottság Kedves Barátom! Miután már élőszóval is elnézésedet ^kértem, megismételem azt most Írásban 3ris, hogy hozzám intézett szives nyílt soil raidra távollétem miatt csak most válaszolok illendőképpen s nem azonmód. Î) Őszintén megvallva, egyfelől azt gon- bdoltam, hogy az Ellenzékben megjelent 2 soraim pontot tesznek egy nagyonis kirr nos vita végére, másfelől abban a meg- g győzodésben éltem, hogy hozzám ihtézett a soraid a közönség számára mindent el- 1 mondottak, ami elmondható volt és ami i ma elmondható. Magától értetődik, kedves Barátom, i hogy a magyar királyi külügyminíszté- i rium, a berlini magyar királyi követség, :• a német birodalmi külügyminisztérium ) és a német birodalmi propagandaügyi i minisztérium által akkreditált és apro- !' bált ujságirók között egyetlen egy sem - akadhatott és akadhat, akikre vagy aki- : re éles és elitélő szavaim vonatkozhattak volna a múltban vagy vonatkozhatnának ma. Akik meglehetősen nehéz és sors- 'teljes időket éltünk a Birodalomban, ügyeltünk egymásra a legcsekélyebb vonatkozásokban is és ha egyikünk-mási- kimk bakklövést követett el, a bakklö- vás legfeljebb bakklövés maradt. Bölcsen tudod Te, és mindazok, akik a dolgokat és embereket ismerték, hogy megjegyzéseim kizáróan azokra a széllel- bélelt emberekre vonatkozhattak, akik itthon nem lelhetvén talajra és megélhetésre, külföldre távoztak, hogy ott különböző szélhámosságok utján szerezzék meg mindennapi kenyerüket, sőt adott esetben a vajat is arra. Ezek közül az „urak“ közül jelenleg javarészt ama német „barátaink“ jóvoltából, akik e pillanatban élesen berzenkednek ellene, — valószínűen „félreértett szavaim“ miatt — a német polgári törvények végrehajtása következtében a hűvösön ülnek. Sajnos, abban az időben, amikor magm részéről a Birodalomban tartózkodtam, még nem vonatott ilyen éles cezura magyar és magyar, ujságiró és újságíró között és igy történhetett, hogy olyan emberekkel voltam kénytelen együtt „magyar ujságiró“ lenni a Birodalomban, akikkel én kezet nem fogtam és akikről német barátaink valóban csak „megvetően“ nyilatkoztak és nyilatkozhattak meg. Ezen az állapoton azóta segített a magyar királyi kormány és a magyar Sajtókamara,- de hogy nem ezer- százalékosan, azt Te, kedves Barátom, éppen olyan, jól tudod, mint mindenki, aki megfordult akár a Birodalomban, akár bármelyik idegen államban. S igy voltunk némely „képviselőkkel“ s „közéleti férfiakkal“ is. Ha éles, elitélő és kíméletlen voltam, úgy ezekkel szemben voltam az és ha meri, nevezze magát embernek, férfinak, vagy észlénynek aiz, aki e megállapításommal szembe mer fordulni. Gondolom, az eddigiekkel bőségesen adtam magyarázatot Neked és valamennyi kartájaimnak, akikkel szerencsém volt együtt dolgozni Németországban. Az álmagyarok, álujságirók és ál- grállovagok érvényesülését odakünt, annakidején éppen olyan élesen és kíméletlenül támadtam, mint ahogy támadom ma, és változatlanul hazaárulónak minősítem azt, aki idegen állam pénzén (legyen bármilyen baráti ez az idegen állam) azt hirdeti, hogy magyar ügyet szolgál. Az ügy lényegére térve, legjobb tudomásom és értesülésem szerint Rajniss Ferenc főszerkesztő kartársunk, országgyűlési képviselő, valóban olyan kijelentéseket engedett meg magának Berlinben, ! amelyekért minden esetleges rokonszenv j és nagyrabecsülés ellenére, megérdemelte az őt ért támadást. Magától értetődik, hogy ezt az ügyet sajtó utján elintézni nem lehet, miután az előadás szószerinti szövege nekem éppoly kevéssé áll rendelkezésemre, mint másnak. De újságírói tisztességem és lelkiismeretességem legmesszebbmenő követelményeit elégítettem ki, mielőtt ellene az általa s elvbarátai által kifogásolt cikket megírtam. Per dolga volna megállapítani, hogy melyikünknek van igaza. Külföldi tapasztalataim és személyéhez való kapcsolataim mindenesetre felhatalmaztak arra, hogy általuk, alapjukon olymódon, ahogy eljártam, jóhiszeműen járjak el. A következők, kedves Barátom, nem Tehozzád szólanak, hanem azokhoz a német barátaimhoz, akiknek hivatalos vezetője szükségét érezte annak, hogy cikkemmel kapcsolatban a magyar sajtó legelső tényezőjéhez, a Magyar Sajtőka- mara elnökéhez hivatalos beadványt intézzen. A nevezett ur. szükségét látta annak, hogy engem magántermészetű levelében az újságírói etika némely alapvető fogalmáról kioktasson. Köszönettel BUDAPEST, augusztus 12. (MTI.) Ä 42 tagú országos bizottság aug. 17-én, keddien délelőtt ülést tart, amelynek tárgysorozata a következő: 1. A m. kir. minisztérium rendeleté a honvédelmi szolgáltatás címén, ideiglenes használatra igénybevett gépjármüveknek a m. kir. honvédség részére leendő végleges átengedéséről. (Utólagos bejelentés.) 2. A m. kir. minisztérium rendelete a biztosító magánvállalatok' évi záró- számadása, üzleti jelentései és ezzel kapcsolatos egyes kérdések rendezése tárgyában. 3. A m. kir. minisztérium rendelete a zsidók mező- és erdőgazdasági ngatlanairól szóló 1942- évi 15. törvénycikk hatálya alá eső ingatlanokhoz tartozó állatállomány és holt felszerelés forgalmának'korlátozásáról. (Utólagos bejelentés.) 4 A hatos albizottság jelentésének tárgyalása. Tagad a Kolozsváron letartóztatott gyilkossággal gyanúsított szerelmespár BUDAPEST, augusztus 12. Schrank Béla likőrgyáros meggyilkolásának ügye egyre bonyolódik. Kolozsváron elfogták Csordás Gyulánét, az alvilág szép Röné- jét és Politzer Györgyöt, akit az alvilágban Dilis Pista néven ismernek. A gyanúsítottakat azonnal Budapestre hozták, ahol azonnal megkezdték kihallgatásukat, ami szerdán délelőtt folytatódott. A gyanúsítottak a legkisebb részletkérdésre is határozott, megfontolt feleletet adtak. Kijelentették, hogy Schrank Bélát soha az életben nem látták. Csordás Gyuláné beismerte, hogy volt egy likőrgyáros isiherőse, de nem Schrank Béla. A nyomozás most egyik legfontosabb feladata, hogy Csordás Gyuláné és Politzer a gyilkosság napján, tehát julius 31-én a délutáni órákat hol töltötték. Mindketten alibit igyekeztek igazolni, azonban megállapították, hogy Politzer 6 óra után eltávozott abból a cukrászdából, ahol tartózkodtak és csak 8 óra tájban tért vissza. Szent István napján leplezik le a Székely Hadosztály Egyesület kolozsvári emléktábláját KOLOZSVÁR, augusztus i2. A Székely Fíadotsztály Egyesület kolozsvári főszéke folyó ho 2o-án, Szent István napján deli 12 órakor kegyeleti ünnepséget rendez. Ünnepélyes keretekben a katonai és polgári hatóságok képviselődnek jelenlétében leplezik le azt a diszes emléktáblát, amelyet a Fellegváron levő laktanya falában helyeztek el az Erdély szabad> ságáert és a bolsevázmus ellen harcoló olyan s?Jkelyhadosztályos bajtársak emlékére, akik a //TV Mikdeái falt* Terézia-rcnd lovagkeresztes vitéze, Erdély volt katonai parancsnoka, a Székely Hadosztály Egyesület orszügos elnöke, az Erdély szabadságáért és a bolsevizmus ellen Magyarországon elsőnek fegyvertfogó hadosztály legendáshírűt vezére mondja el ünnepi beszédét. A művészi kivitelű emléktábla leleplezése és megkoszorúzása után a fel leg vár i laktanya parancsnoksága átveszi az emléktáblát, a honvéd zenekar a Székely Himnuszt játssza és diszfel- vonuiás fejezi be az ünnepséget, amelyen testületileg vesznek részt a Tűzharcos Szövetség kolozsvári főcsoportja, a Wesselényi Lövész Egylet, a cserkészek, leventék és az összes nemeztvédelmi egyesületek és alakulatok, bajtársi szövetségek. A Székely Hadosztály Egyesület kolozsvári főszékének vezetősége felkéri mindazokat, akik az 1918—19. években a kolozsvári Fellegvárban a magyar nemzeti érdekek védclmééérC fogságot szenvedtek, hogy pontos lakcímüket, teljes nevük és katonai rendfokozatuk, valamint egykori és jelenlegi csapattestük feltün* tetősével sürgősen közöljék a főszékkel, Kolozsvár, Unió-utca 12. szám alá. E bejelentés megtétele úgy a Székely Hadosztály volt tisztjeire. mint altisztjeire és legénységi állományú egyéneire is vonatkozik. SZABADTÉRI SZINIELÖADÁST RENDEZNEK NAGYVÁRADON. Nagyváradról jelentik: A város népművelési bizottsága augusztus 15-én este a Székesegyház előtti téren szabadtéri, szinielőadást rendez, amelynek jövedelmét a harctéren) küzdő honvédeknek küldendő ajándékokra szánják. A szabadtéri előadáson teljes pompájában érvényesül a székes- egyház főbejárata és homlokzata, amelyeket lomb- és virágfalak egészítenek ki. KITÜNŐEN SIKERÜLT AZ IDEI SE- LYEMGUBÓTERMÉS. Az idei selyemgubó- tcimés, hírek szerint, kitünően sikerült, öthatszázezer kilós hozamra számíthatnak. Ennek a selyemipar szempontjából igen nagy jelentősége van. habár ma még nem lehet tudni, Hogy a termésből milyen mennyiséget szabadítanak fel a polgári szükséglet céljaira. Annyi már bizonyosnak látszik, hogy a se- lyemiparágban ebben az évben lényegesen több tiszta selymet dolgoznak fel, mint az elmúlt évben. Munkástragédiák. Marosvásárhelyről jelentik': Az Agrofera Rt. Kölcsei-ütcai telepén robbanás történt. Ku'csár Balázs 20 éves ta- nonc, aki már három éve áll a társaság szolgálatában és a közeljövőben szabadult volna fel, autogén-hegesztővel egy vízzel telt benzines hordó közelében dolgozott. A benzines hordó nem volt egészen megte've vizzel, úgyhogy gáz keletkezett benne, amely lángolva felrobbant. A robbanás ereje földresujtotta Kulcsárt olyan erővel, hogy koponyája kát helyen betört. Műtétet hajtottak végre rajta, de nem sikerült az é'etét megmenteni. — Másik hasonló szerencsétlensé-g történt a petróleumgyárban, ahol Farkas Zoltán lakatosmester a lakatosmühelyben egy vízszivattyú ökölnagyságu vasgolyóját javította. Az üres vasgolyóban gáz fejlődött ki, robbanás keletkezett, amely a Lakatosmester mindkét szemét 6zétroncsolta. Farkas ezenkívül több zu- zódást is szenvedett. A mentők beszállították az állami kórházba, ahol mindkét szemén műtétet végeztek. M Ü V ÉS Z K AM AR ÁT LÉTESÍT A GüiRÖG KORMÁNY. Athénből jelenti, a MTI.: A görög kormány elhatározta, hogy müvészkamarát létesít, amelynek tagja lesz valamennyi hivatásos görög művész. PANASZKODNAK A MOLNÁROK. A molnárok szerte az országban pánaszkodrak azért, mert az egyes közellátásügyi kormány- biztosok nem mindenütt egységesen állapították meg a vámőrlésből nyert liszteknél a kiőrlést. Egyes megyékben öt '•zázalék különbség *is mutatkozik. A 75 százalékos krőr- lés közel jár a békebeli kiőrléshez, a So százalékos pedig már erősen háborús kiőrlés. Békében a Kiőrlés 70. 72, 75 százalék körül állt. A Ma lom újság azt kívánja, hogy a termés- eredmény adatai alapján siirögősen dolgozzák ki a vámőrlési kiszolgálás rviziójít. Nemcsak iparpolitikai érdek, mondja a lap, hanem a közelhatás érdeke ás. mert ha alacsonyabb százalékú egységes kiőrlésr állapítanak meg az országban, ez az eddiginél lényegesen több pát jelent, márpedig a sok korpa, sok süldő. Iparvállalat keres megvételre vagy hosszabb bérletre 3-10 hold agyagos, dombos területet a város közelében. Teleíon : 25—Ö2. 04?70 magasztos nemzeti célokért a fellegvár! börtönben rabságot szenvedtek. Az ünnepségen a kolozsvári honvédzenekai eljátssza a Himnuszt, majd vitéz dr. Birt. Gyula, a kolozsvári Mezőgazdasági Fő is kok dékánija, a Székely Hadosztály Egyesület kolozsvári főszekenek elnöke mond avató beszédért. A rom. kát. és a protestáns tábor lelkészek imája után Szcnt-Kereszthegy, Kratocbvil Károly ny. altábornagy, a Márk
